Észak-Magyarország, 2009. szeptember (65. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-26 / 226. szám

2009. szeptember 26.. szombat AKTUÁLIS 73 RÖVIDEN • Csökkentenék. Az Európai Bizottság kötelezővé tenné a hordozható zeneleját­szók hangerejének csökkentését, hogy ezzel védjék a felhasználók hallását. NÉZŐPONT Szeressük a mumust! Hajdú Mariann mariann.hajdu@eszak.boon.hu Szerette ön a fizikát? Tudja-e mi az a nanotechnológia? Attól tartok, ha közvé­lemény-kutatást tartanának, a megkérde­zettek többsége nemmel felelne. A miértre pedig ilyesmi válaszok születnének: hülye vagyok hozzá, száraz, unalmas. rdekelné, hogyan fociznak a robotok? i tuda legnagyobbat sikítani? odellr És az, hogy ki Készítene-e szívesen modellrepülőj^ Ezekre a kérdésekre már többen vá nának igennel. Nos, a Kutatók éjszakáján - tegnap éjszaka - mindezt ki is próbálhat­ták az érdeklődők. Akik talán nem is sej­tették, hogy közben olyan szakszavakkal ismerkedtek meg, amiket ha könyvben lát­nak, unatkozva lapoznak tovább. A Kutatók éjszakáját - négy éve ren­dezték meg először - épp ezért találták ki. Hogy a „mumust" közelebb vigyék a nagyközönséghez. Egy biztos, aki részt vesz ezeken a rendezvényeken, az árnyal­tabban' válaszol az első két kérdésre. Egyre inkább az a trend, nyitni kell a közönség felé. (Hasonló rendezvény pél­dául a Múzeumok éjszakája, amely a múzeumokat népszerűsíti.) Ha ugyanis nem teszik érdekessé a tudást, akkor még inkább az lesz, aminek előszelét már érez­zük, üresen tátonganak a közművelődé­si intézmények, vagy a kutya sem akar mérnöknek, kutatónak menni. Az viszont továbbra is kérdés, miért kell unalmas­nak lenni bizonyos iskolai óráknak? MEGKÉRDEZTÜK Halona István H. Szabó Margit Pusinszki Csaba Van elég pénz kutatásra és fejlesztésre? — Egyáltalán nem foglalkoznak most a kutatásfejlesz­téssel és nem kapnak pénzt a tudósok. Intézményeknek kellene adni a pénzt és olyan egyéni kutatóknak, akik eredményeket értek már el - mondta Halona István.- Jelenleg, ha adnak is, csak kevés pénz jut el azokhoz a kutatókhoz, akik valóban érdemben tesznek valamit. Biztosan „sok megy el ilyen költségre", de nem tudni, hogy hol landolnak a milliók - vélte H. Szabó Margit. - Nincs elég pénz a költségvetésre sem, ezért tudomásul kell venni, hogy most nem ez az elsődlegesen támoga­tandó terület. Munkahelyek kellenek és meg kell élnie az embernek - erről Pusinszki Csaba beszélt. - Nem igazán költ az állam kutatásra és kutatásfejlesztésre, ezért a kezdő, tudományos munkával foglalkozó szak­emberek és a már sikereket elértek is inkább külföldre mennek - fogalmazott Trencsényi Tamás. - Szükség van a kutatásra, de nem kellene mindenre pénzt adni. Szerintem az orvostudomány fejlesztését kellene legin­kább támogatni, hogy az emberek ne rettegjenek a víru­soktól és járványoktól - mondta Bodnár Lívia. - Lehet, hogy van pénz kutatásfejlesztésre és kutatások támo­gatására, csak nem igazáh lehet belelátni, hogy kik és milyen projektek részesülnek belőle. Ki az, aki hozzáfér és ki az, aki nem - magyarázta Kovács János. Trencsényi Tamás Bodnár Lívia Kovács János VILLÁM VOKS Ön helyesli, hogy dr. Kemény Dénesről nevezik el a miskolci uszodát? Szavazók száma: 254 2009. 09. 25. 20.15 óra Igen 41,73%Nem 58,27% Következő kérdésünk: Ön tart attól, hogy elkapja az újinfluenzát? _______________www.boon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre .Ön is leadhatja szavazatát. ■ Megyénkben Miskolc és Sárospatak adott ott­hont a kutatók éjszakája programjainak. Puskár Tibor tibor.puskar@inform.hu Miskolc, Sárospatak (ÉM) - Harmadik alkalommal ren­dezték meg a „Kutatók éjsza­kája” elnevezésű országos ren­dezvényt, melyhez 19 város csat­lakozott. Megyénkben Miskol­con a Miskolci Egyetemen, a bel­városban a Szinva teraszon, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázi­umban, az Avasi Gimnázium­ban és a Mindszenti Templom­ban, míg Sárospatakon ugyan­csak az Miskolci Egyetem főis­kolai karán, valamint a Sáros­pataki Református Kollégium Gimnáziumában fogadták az érdeklődőket. Az egyetemen kívül is A patakiak a református kollégiumban már csütörtö­kön is széles palettát kínál­tak diákjaiknak és az érdeke­lj ..................... Ez a rendezvény­sor is jól példáz­za, hogy az egye­tem nem zárkó­zik be a falai közé. dr. Patkó Gyula lődőknek. A Miskolci Egyete­men rövid ünnepi megnyitót tartottak péntek délután, ahol dr. Patkó Gyula rektor és Káli Sándor, Miskolc polgármeste­Kicsik és nagyok egyaránt érdeklődve figyelték a Kutatók éjszakája különböző programjait (Fotó: Adám János) re köszöntötte az egybegyűlte­ket. Mindkettőjük beszédéből kiderült, hogy ez a rendezvény­sor is azt példázza: az egyetem nem zárkózik be a falai közé, hanem a település több pont­ján közel mennek a városlakók­hoz, hogy felkeltsék érdeklődé­süket a tudomány világa iránt, s megmutassák, mit csinálnak az intézményben. A Miskolci Egyetem már jó ideje bekap­csolódott Miskolc kulturális, oktatási és közéleti vérkerin­gésébe, és egyre inkább szer­ves részét képezi. Sok ezer látogató Munkatársunk a nyitóünnep­ség után járta végig a helyszí­neket. Több ezer általános- és középiskolás, az idősebb gene­rációhoz tartozó férfiak és nők, egyénileg, családosán vagy szer­vezetten érkező csoportok vet­ték birtokukba az egyetemet. Mindenki találhatott kedvére való látványosságot. A díszaula külső udvarán például földrengést idéztek elő egy vasgolyó leejtésével, és az így keltett hullámokat szeiz­mográfok segítségével mérték, majd mutatták be a számító­gépen annak erősséget és pon­tos helyét. Másutt a talajeróziót szemléltették vízlocsolással. De bepillantást nyerhettek a láto­gatók az emberi szervezet bel­ső felépítésébe: a megyei kórház orvosa megmutatta, hogy speci­ális CT-felvételből hogyan vará­zsolnak három dimenziós képet például a dobogó szívről. Aki­nek pedig ettől felment a vér­nyomása, leülhetett, és az egész­ségügyi kar hallgatói megmér­ték a vérnyomást. A titlrnb wilána ben tehetséges, csak szen­M II LKUK v Helyei vedélyesen kíváncsi.” Ami A rendezvényt országosan bizonyos, hogy Miskolcon és koordináló Tempus Közala- Sárospatakon több ezren vol- pítvány és partnerei egy szó- tak szenvedélyesen kíváncsi- róanyagon a Nobel-díjas fizi- ak arra, hol tart ma a modern kus, Albert Einstein egyko- kutatás. Kísérletek segítségé­ri mondását írták ki mottó- vei pillanthattak be a titkok ul: „Nem vagyok különöseb- világába. Kulcsemberek az uszodában „Ünnepi" gombák Miskolc (ÉM) - A Miskolci Gombász Egyesület megalaku­lásának 20. évfordulója alkalmá­ból ünnepi gombakiállítást ren­dezett. A frissen gyűjtött vadon élő, valamint védett gombákat is felvonultató kiállítás még ma is megtekinthető (ingyenesen) 10-16 óra között a Hermán Ottó Múzeum papszeri épületében. Egyebek mellett gombakészít­ményekkel és tartósított gom­bákkal is megismerkedhetnek az érdeklődők, továbbá recepte­ket, tippeket is kaphatnak eme alapanyag felhasználására. Ki-ki tesztelheti saját ismereteit ÍS (Fotó: Bujdos Tibor) Miskolc (ÉM) - Hagyomá­nyosnak számító rendezvény, hogy a városvezetés évente egyszer meghívja a „miskolci kulcsembereket” egy találko­zóra, beszélgetésre. A mostani helyszín azonban abszolút nem szokványos és hagyományos: az új miskolci sportuszoda.- A találkozóra a város jelen­tős üzletembereit, vállalkozóit, közéleti szereplőit, valamint itt élő és dolgozó szakembereit hívom el, akik szakmai tekinté­lyük folytán valóban kulcsem­berei környezetünknek, Mis­kolcnak - mondta Káli Sándor polgármester, a rendezvényso­rozat házigazdája és elindítója, hozzátéve: szeretné ily módon is megismerni e réteg elképzelése­it és észrevételeit a város életé­vel kapcsolatban. A rendezvény helyszínét azért választották ki, hogy még a hivatalos avató ünnepség előtt bemutathassák ennek a körnek a város legújabb létesítményét. A találkozón a polgármester vázolta elképzeléseit a közeljö­vő városvezetési teendőiről és a város jövőjéről. Miskolci Zenepalota: egy év alatt... ■ A Miskolci Zenepa­lota a város egyik ékes­sége, a kultúra jelképe, egy ékszerdoboz. Miskolc (ÉM) - Hosszú út közepén vagyunk - állapította meg dr. Patkó Gyula, a Miskol­ci Egyetem rektora azon a saj­tótájékoztatón, ami pénteken volt a megújuló Miskolci Zene­palotában, annak is a Bartók- termében. Rajta kívül méltat­ta a nagyszabású, régóta ter­vezett, és nem „miskolci hibá­ból” késlekedett rekonstrukci­ót Káli Sándor polgármester, dr. Mang Béla rektorhelyettes, Fedor Vilmos alpolgármester, Puskás Péter építész, a megújí­tás tervezője, Barta Péter, aki a kivitelező, majd húsz éven át működtető konzorcium, az Imola-Hunépből az Imola cégve­zetője és dr. Döbröczöni Ádám professzor. Felét az állam A Zenepalota 2005-ben került az egyetem vagyonkezelésébe - annak a csereügyletnek a révén, amelyben a város megkapta az új uszoda területét és most kezdődött meg egy évre ter­vezett rekonstrukciója, amely nettó 839 millió forint értékű, és PPP-konstrukcióban zaj­lik. Vagyis a privát partner, a beruházó finanszírozza a mun­kát és üzemelteti az intézményt (meghatározott ideig), a hasz­náló pedig bérli, hogy azután a tulajdonává váljék. Az éves díj 160 millió forint (felét az egye­tem, felét az Oktatási és Kul­turális Minisztérium állja), 20 éven át kell fizetni, ezért a teljes üzemeltetést is vállalta az egri­debreceni konzorcium, amely a legjobb ajánlatot adta. Visszaköltöznek A Zenepalotába visszaköltözik majd az egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete és a Bar­tók Béla Zeneművészeti Szakis­kola, és természetesen lesznek itt koncertek, de más kulturá­lis események is. A város egyik jelképe, ékessége, egy ékszerdo­boz, ami önmagában is csoda - egyebek között így jellemezték a megszólalók a Zenepalotát. Mint elhangzott: eddigi műkö­désének kellően nem méltányol­ható szerepe van abban, hogy miskolci zenei élete rangot vívott ki magának. Nemcsak látványterveket láthattunk, arról is meggyőződhettünk, hogy már megkezdték a felújítási munká­latokat a Zenepalotában (Fotók: Bujdos Tibor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents