Észak-Magyarország, 2009. szeptember (65. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-22 / 222. szám

2009. szeptember 22., kedd ÉSZAK AKTUÁLIS / HIRDETÉS /5 FOGADÓÓRA • Alpolgármesteri fogadóóra. Fedor Vil­mos, Miskolc Megyei Jogú Város alpolgár­mestere szeptember 23-án (szerdán) 14 órától alpolgármesteri fogadóórát tart a városházán. Sorszámosztás 13 órától a tit­kárságán. Minden érdeklődőt vár! A FAKIVÁGÁSRÓL MONDTÁK T. Asztalos Ildikót, az önkormányzat környezet- védelmi és energiabizottsáqának elnöke: ________ „A Miskolc Agoráról, valamint miskolciak hozzám inté­zett kérdéseiből értesültem először arról, hogy az SZTK előtt a paraván mögötti fákat ki fogják vágni. Más­fél hete megkértem Csizmadia Jánost, a polgármes­teri hivatal illetékes főosztályvezetőjét, hogy tájékoz­tasson. Megtudtam: a magánterületre szabályos épí­tési engedélyt adott ki az önkormányzat. Ami a fákat illeti, azügyben nincs kompetenciája a bizottságnak (amely a múlt héten emiatt ülést tartott), ezzel együtt Tasnádi Zoltán, a MISEK Kft. (a kórházat üzemeltető cég, a terület birtokosa) ügyvezető igazgatója arról infor­mált, hogy a területen levő 13 fát kivágnak, 3-at meg­hagynak és oda 28 fát ültetnek be." Tasnádi Zoltán, a MISEK Kft, ügyvezetője:_______ „Az építési engedélyekben érintett fakivágásokról a pol­gármesteri hivatal építési és környezetvédelmi osztálya részéről állásfoglalással rendelkeznek, miszerint azokra külön engedélyeztetési eljárást nem kell lefolytatniuk. Az engedélyezési és kiviteli tervek tartalmazzák a meg­lévő, valamint telepítendő fák, zöld növények szakterve­ző által készített dokumentálását. A meglevő fák minősí­tésében több helyen szerepel a „balesetveszélyes" vagy „értéktelen" fa, ezek jellemzően fehérakácok. A bete­lepítendő fák: Szent István hárs, japán díszcseresznye, vöröslevelü nyír, fényes levelű galagonya, hamvas éger, oszlopos páfrányfenyő." Csizmadia János, a miskolci önkormányzat főosz­tályvezetője^___________________________________________ „A MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft.-től kapott információk szerint a társaság a rendelőintézet átalakítását, valamint a rendelőintézet előtt parkoló kialakítását tervezi. A Csabai kapui utcafronthoz kap­csolódó épületszárny földszintjén alakítják ki a felnőtt háziorvosi ügyeletet. Ennek a rendelőintézettel össz­hangban, de önállóan is új megközelítési lehetőséget kell kiépíteni. Ezt szolgálja az érintett épületrész nyugati homlokzatára tervezett új bejárat. A bejárathoz kapcso­lódóan a jelenleg hasznosítatlan - buszmegálló mögöt­ti - területen mintegy 26 férőhelyes gépkocsiparkoló lesz, közvetlen kapcsolattal a jelzőlámpával szabályo­zott Csabai kapui utcafronthoz. A munkákhoz szük­séges engedélyezési és kiviteli tervek elkészültek. Az építési tevékenységekhez a társaság jogerős építési engedéllyel rendelkezik. Mivel a társaság önkormány­zati tulajdonban van, az építési engedélyt nem a mis­kolci építéshatóság adta ki. A „zöldek" későn ébredtek ■ A Semmelweis Kór­ház vezetője állítja: csak az arra érett fákat vág­ták ki. Miskolc (ÉM - SZP) - Hétfői lapszámunk harmadik oldalán Fakivágás: kié az érintett terü­let? címmel cikkeztünk a mis­kolci Semmelweis Kórház ren­delőintézeti épület előtti terü­let sorsáról, a sokakban fel­háborodást keltő fakivágások­ról. Koleszár Lajos, a Miskol­ci Semmelweis Ignác Egész­ségügyi Központ és Egyetemi Oktatókórház igazgató-főorvo­sa néhány hónappal ezelőtt egy helyi internetes portál újságíró­jának kérdésére válaszolva azt a kijelentést tette, hogy a fákat a parkolóépítés miatt nem fog­ják kivágni. Nem mindegyik... Szembesítettük a főor­vost korábbi kijelentésével, aki azt nyilatkozta: ő akkor azt mondta, hogy nem mind­egyik fát fogják kivágni, tehát M...................... A kivágott fák nem magánte­rületen álltak, hanem a kórház tulajdonában lévőn. Koleszár Lajos ...............................................M- szerinte - szó sem volt róla, hogy az összes fa túléli a parkolóépítést. Az igazgató főorvos elmondta még: a kivá­gott fák nem magánterületen álltak, hanem a kórház tulaj­donában lévőn, tehát gyakor­latilag közterületen, és kivá­gásuk szükségszerűségét szak­értői vélemények támasztották alá. Ezek szerint az akácfák már régen túl voltak a bioló­giai érettségükön, de a gesz­tenyefák között is sok volt már „vágásértett”. Ezt - mint Koleszár Lajos kifejtette - az is alátámasztja, hogy a kórház már tetemes kártérítést fize­tett ki az udvaron álló - a most kivágottakkal egykorú - fák­ról lehullott ágak által az alat­tuk parkoló gépkocsikban oko­zott károk miatt, majd hozzá­tette: jobb, hogy azon folyik a vita, ki kellett-e vágni a fákat, mintha egy baleset után azon tanakodnánk, miért nem tet­ték meg ezt időben. Pótolni kell őket Felvetődött az a kérdés is: hol voltak ez idő alatt a „zöldek”? Mint az F. Nagy Zsuzsanna, az Ökológiai Intézet tanácsadója elmondta, azért nein tiltakoz­tak a fakitermelés ellen, mert a városüzemeltetési osztály munkatársaitól azt a tájékoz­tatást kapták, hogy a fakiter­melés magánterületen történt, ott pedig - egy korábbi rendelet (mely a saját tulajdonban lévő fa kivágását is jegyzői engedély­hez kötötte) eltörlése következ­tében - bárki szabadon kivágat­hatja a saját fáját. F. Nagy Zsu­zsanna azt kéri az illetékesek­től, hogy a kivágott (és a jövő­ben kitermelésre kerülő) fák helyett gondoskodjanak meg­felelő biológiai értékű növény­zet telepítéséről. Csak rosszindulatú rágalom? Koleszár Lajosnak felve­tettük lapunk internetes levelezőfóruma, a Miskolc Agora látogatóinak kérdését is: valóban Argay László, a Lithoterápiás és Radiológiai intézet vezető főorvosának pressziójára valósult-e meg a parkoló a szakrendelő előtt? Koleszár Lajos ezt rosszin­dulatú rágalomnak nevez­te. Mint kifejtette: a parko­lót azért hozták létre, hogy a közelmúltban megnyitott felnőtt háziorvosi rendelőbe érkező pácienseknek legyen hol parkolniuk, mert a kór­ház udvara már most is túl­zsúfolt. A főorvos elmondta még: valamilyen szabályozás­sal gondoskodni fognak róla, hogy ne ez legyen a város leg­nagyobb „ingyenparkolója”, és csak azok használják, akik valóban a szakrendelő­be érkeznek, azonban ponto­san kidolgozott terv erre még nem született. Törpeharcsatömegek Onga (ÉM) - A megyei horgászszövetség évenkénti tisztségviselői versenyének idei programja a múlt szombaton volt az ongai 7-es tavon. A jól sikerült verseny, és mindaz, ami vele járt, az ÉRV csapatának győzelmét hoz­ta (3180 gramm). Második a Vadna Park Hor­gászegyesület csapata (2660 gramm), harma­dik a Miskolci Horgászegyesület (2560 gramm). Összesen 28, háromtagú csapat versenyzett, a kifogott halak szinte kivétel nélkül törpehar­csák voltak. A megyei horgászszövetségnek jó partnere volt a rendezésben az ongai önkor­mányzat és az Ongai Horgászegyesület. Támo­gatta az eseményt Farkas Lászlóné jegyző és Madzin Tibor polgármester. Felszámolás alatt lévő cégek a Enszo-Hungary Kereskedelmi és Szóig 3600 Ózd, Szent István út 5. fszt. 1. „Geha-T" Kereskedelmi és Szolgáltatód 3909 Mád, Táncsics u. 26. HAGGEN Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (2009/31) 3525 Miskolc, Fábián u. 8. Mészáros Épker Építőipari Kft. 3564 Hernádnémeti, Hegyalja út 15. Norvik Bau Építőipari, Kereskedelmi és Szolgálta­tó Kft. 3530 Miskolc, Király u. 5. 3/4. Thoba Kereskedeími és Szolgáltató Bt. 3400 Mezőkövesd, Egri út 5. Vardin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 3800 Szikszó, Móra F. u. 25. Forrás: Heti Csődértesítő Meglökte... A baj ott kezdődött, hogy egy keresztetződésnél hirtelen kialudt a zöld lámpa fénye. Az autós fékezett, hogy ne kövessen el szabályta­lanságot és a mögötte lévő már meg is tolta Őt. (Fotó: ÉM) Hibát hárítottak el (Fotó: ÉM) Hibát hárítottak el az Aranycsillagon Miskolc (ÉM) - Az egyko­ri Aranycsillag épületénél a MIK Zrt. emelőkosaras autói dolgoztak a napokban. Akkor az iiigatlankezelőnél érdeklőd­tünk, ahol Horváth Szabolcs, a cég kommunikációs és marke­ting munkatársa annyit mon­dott: „Az ügyben nincs jogunk nyilatkozni, ez a megbízó joga.” Megkerestük a megbízót is, a Bigatton Ingatlanhasznosító és Vendéglátóipari Kft.-t, de hét­főn nem találtunk senkit, aki nyilatkozott volna. Annyit sike­rült megtudnunk az irodában, hogy az épületen hibaelhárítás folyt. Többet nem mondtak, arra hivatkozva, hogy csak az ügy­vezetőjük, Brúnó Bigatton nyi­latkozhat, de ő két hétig szabad­ságon van. A hibaelhárításnak itt volt az ideje, hiszen, mint korábban többször beszámoltunk róla: az épület erkélye olyan rossz álla­potban volt, hogy félő volt, a járókelőkre zuhan. LEADER - HELYI DÖNTÉS A HELYI FEJLESZTÉSEKRŐL OKTÓBER 1. ÉS 31. KÖZÖTT VÁR­JÁK A MAGYARORSZÁGI LEADER KÖZÖSSÉGEK MUNKASZERVEZETEI A TÉRSÉGI IGÉNYEKHEZ ÉS SAJÁ­TOSSÁGOKHOZ IGAZODÓ, A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKKAL ÖSSZHANGBAN ÁLLÓ LEADER- PÁLYÁZATOKAT. Az Európában a '90-es évek óta egyre nagyobb teret nyerő LEADER Magyarországon először a 2002-2004 közötti kísérleti szakaszban, majd 2004 és 2006 között az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program részeként, LEADER+ néven jelent meg. A program növekvő jelentőségét, az általa közvetített szem­lélet kiterjesztését jelzi, hogy a LEADER+ 7 milliárdos forrását az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) IV. ten­gelye megtízszerezte: a 2007-13 közötti időszakban már több mint 70 milliárd forintot fordíthatnak az akciócsoportok a helyi fejlesztési elképzelések megvalósí­tására. Az összeg felhasználása - annak megtervezésétől a pályázatok kiírásán át a döntések meghozataláig - ugyanis tel­jes egészében a 96 akciócsoport saját hatáskörében történik-emelte ki Kerényi Gyula, az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet kommunikációs osztályvezetője. A programban 3020 - tízezer főnél kevesebb lélekszámú - falu és kisváros érintett, tehát valamennyi jogosult telepü­lés részt vesz valamelyik akciócsoport munkájában. A közösségek saját igényeik, adottságaik és lehetőségeik mentén alakí­tották ki Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáikat (HVS), amelyekben meghatározott célte­rületek köré csoportosítva részletesen megtervezték, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat mire is fordítsák. Ennek összege alapvetően a lefedett települések lakosságszámától függ, de a hátrányos helyzetű kistérségeket magukban foglaló közösségek kiegészítő forrásokhoz is jut­nak. A fejlesztések megvalósításához a kisebb lakosságú HACS-ok is legalább 200- 300 millió forintra, míg a legnagyobbak akár 2 milliárdra számíthatnak. A napokban jelent meg a földműve­lésügyi és vidékfejlesztési miniszter ren­deleté, mely a részletes feltételeken túl rögzíti, hogy idén október 1-je és 31-e között nyújthatók be a térségi pályázatok. Ezek természetesen azok számára hozzá­férhetők, akik helyben teremtenek érté­ket, ott élnek és dolgoznak, Így a pályá­zók köre helyi önkormányzatokból, civil szervezetekből, egyházakból, mikro- és kisvállalkozásokból, bizonyos kiírások esetében pedig akár magánszemélyek­ből állhat. Céljait tekintve a LEADER mutat némi hasonlóságot az ÚMVP hármas tengelyé­nek intézkedéseivel - falumegújítás, örökségmegőrzés, mikrovállalkozás- és falusi turizmus-fejlesztés -, ám nem tel­jes az átfedés. Úgy fogalmazták meg a LEADER térségi kiírásait, hogy azok hét célterület köré csoportosuljanak: közös­ségi célú fejlesztések, vállalkozási alapú fejlesztések, térségi rendezvények, okta­tás és képzés, térségen belüli - ágazatok és szomszédos települések - közötti együttműködés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés, valamint tervek és tanulmányok a későbbi térségi fejlesztések alapozásához - tette hozzá Kerényi Gyula. A helyi vállalkozások leginkább turisz­tikai fejlesztéseket, újabb minőségi szál­láshelyek és szolgálatások létesítését tervezik a LEADER-milliókból, a civil szer­vezetek pedig oktatásra, nemzetközi kapcsolatok építésére pályáznának - említette példájukat Tóth László Ödönné, a Vasi Őrtorony LEADER akciócsoport munkaszervezet-vezetője. A LEADER sikere mellett elkötelezett helyi és országos szereplők egyaránt úgy vélik: a program végrehajtása során alkalmazott szemléleten keresztül való­sulhat meg a vidékfejlesztés a leghaté­konyabb módon, azaz hogy a közössé­gek helyben határozzanak a környékük jövőjét befolyásoló fejlesztésekről. A fenntartható, egymást kiegészítő projek­tek legfontosabb erénye, hogy hatásuk összeadódik, ezzel pedig - az új megél- hetőségi lehetőségek mellett - serkenti a térségek népesség-megtartó erejét. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. UJ MAGYARORSZAG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 HIRDETÉS 570335

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents