Észak-Magyarország, 2009. szeptember (65. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-21 / 221. szám

2009. szeptember 21., hétfő ÉSZAK KULTÚRA /8 RÖVIDEN • Emlékpróba. Folytatódik az Emlékpróba című beszél­getéssorozat a miskolci Szín­háztörténeti és Színészmúze­umban. Az első vendég most ősszel Regős Zsolt (képünkön) karigazgató- karnagy lesz szeptember 23-án 17 órakor. A Miskolci Nemzeti Színház művé­szével Filip Gabriella szerkesztő beszélget. Jelenet a hasonmás című filmből Észak-mozi Bruce Willisszel Miskolc (ÉM) - Húsz darab kétszemélyes jegyet sorsolunk ki a Hasonmás című film pre­mier előtti vetítésére azok között, akik helye­sen válaszolnak egy kérdésünkre, és visszakül­dik nekünk a lapban található játékszelvényt. A vetítés 29-én este 7 órától lesz a miskolci Cinema Cityben. Az új Bruce Willis-film alkotói magával raga­dó látványvilágot teremtettek. A történet sem mindennapi: 2054-ben járunk, amikor az embe­rek az életüket már csakis a házuk falain belül töltik, és a külvilágba a saját képükre formált robot-hasonmást küldenek ki az ügyek intézésé­re. Egyszerűen csak rácsatlakoznak egy beren­dezés segítségével egy robotra és így biztonság­ban ülhetnek, nem áll fenn annak a veszélye, hogy például balesetet szenvednek. A gép ráadá­sul ugyanolyan impulzusokat küld nekik, mint­ha valóban a kinti világban lennének, vagyis ugyanazt látják-hallják, érzik, amit a robot. Ám egyszer csak felborul a rend: valaki elkezdi gyil­kolni a hasonmásokat, és a nyomozásra Greer FBI-ügynököt (Bruce Willis) jelölik ki. Greer ügynöknek az ügy bonyolultsága miatt kényte­len-kelletlen ki kell lépnie a háza kapuján, noha ilyen már évek óta nem történt vele... Lesz filmes archívum Miskolc (ÉM - KHE) - A Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválján, azaz a CineFesten, melynek Miskolc adott otthont az elmúlt napok- Az előfizető bán, a korábbi években a részt vevő filmesek miskolci játékfil­met is forgattak. Olvasónk azt kérdezte tőlünk, így volt-e ez most is, és ha igen, mikor látha­tók az alkotások? Kérdését Bíró Tibornak, a CineFest igazgatójának továbbítot­tuk, aki elmondta: az idén tíz francia fiatal érke­zett a fesztiválra, akikhez hat magyar fiatal csat­lakozott. Ők a nemzetközileg elismert Borders Workshop keretében, francia és magyar tanárok irányításával két kisjátékfilmet forgattak Mis­kolcon, saját forgatókönyvük alapján. A Miskol­con forgatott alkotásokat (beleértve az elmúlt évek termését) egyelőre nem tudják megtekinte­ni az érdeklődők, de a fesztivál szervezői a jövő­ben szeretnék megoldani ezt a problémát. Szeret­nének létrehozni egy archívumot, melyben majd bárki megtalálhatja a filmeket. Részleteket nem kívánt elárulni az igazgató, mert mint fogalma­zott, ez egy nagyobb projekt része lesz, melyet később szeretnék bejelenteni. ÉM-INTERJÚ: Seres Ildikóval, a Leander és Lenszirom című mesejáték rendezőjével Napjaink legszebb tündérmeséje ■ Az idei mesejáték, a Leánder és Lenszirom, igazi romantikus törté­net, romantikus zenével. Hajdú Mariann mariann.hajdu@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Hagyomány, hogy a miskolci színház gyer­mekdarabbal kezdi az évadot. Mint ahogy az is: ezt az elő­adást Seres Ildikó rendezi. Az idei mesejáték a Leánder és Lenszirom, szerzője Szilágyi Andor. ÉM: Keveset tudunk e darab­ról. Miért ezt választotta? Seres Ildikó: Tavasz tájékán Halasi Imre direktor úrral sok ff ................................................ Nagyszerű pró­baidőszak áll mögöttünk, nekem nagy élmény volt velük dolgozni. Seres Ildikó mesét elolvastunk. A Leánder és Lenszirom már szóba került pár éve, de akkor azért vetet­tük el, mert prózai mű, és mi zenés játékban gondolkodtunk. Most mégis e mellett döntöt­tünk, mert igényes darab, nem gügyögős, és remek színészi fel­adatokat kínál. Hiszen az is fon­tos szempont, hogy a színész ne érezze büntetésnek, hogy gye­rekdarabban kell játszania. ÉM Úgy érti, a gyerekdara­bok nagy része gügyögős? Seres Ildikó: Nehéz minden évben megfelelőt találnunk, mert sajnos nincs olyan sok jó gyerekeknek szánt színda­rab. Ha gügyögős, az iskolások már nem szívesen nézik, és az azért luxus, hogy egy színház az évi egy mesebemutatóját csupán az óvodás korosztály­nak szánja. A legkisebbeknek a bábszínház való, a színházhoz már kell némi érettség, 45-50 percet végig kell tudni ülnie a gyereknek. ÉM: Márpedig gya­kori, hogy egész pici gyereket visznek színházba. Egyálta­lán: hány éves kortól ajánlott a színház? Seres Ildikó: Egyénen­ként változó. Gyakorló szülőként én csak 5-6 éves kortól ajánlanám, de van olyan kollégám, aki­nek a hároméves, örök­mozgó kislánya szájtátva nézte végig a Mumust. ÉM: És a Leánder és Lenszirom esetén? Seres Ildikó: A nagy- csoportosokat már biz­tos leköti, de a szülők, nagyszülők is jól járnak, ha nem hagyják ki! Senki nem fog unatkozni, van benne sze­relem, humor, kaland, vívás, líra, feszültség, zene, tánc! Én valósággal rajongok ezért dara­bért! Azt mondják, a „Csongor és Tünde” óta írt legszebb tün­dérmese. De a „Szentiván éji álom” hangulata is gyakran felidéződik. ÉM: Zene, tánc? Seres Ildikó: Igen, nem tud­tam megtagadni komolyzenei előéletemet! A szövegkönyvet olvasva egyszer csak elkezdtek bennem kavarogni a gyönyörű romantikus, impresszionista dallamok. így aztán a jelenetek között és hátterében többször felcsendülnek részletek Debus­sy, Csajkovszkij, Muszorgsz­kij, Saint-Saens, Grieg, Wag­ner) Puccini, Bizet, Mendels­sohn, Brahms műveiből. A leg­kiválóbb zeneszerzők komponál­tak a tündérmesénkhöz kísérő­zenét; lesz nyitány, finálé, bra­vúros kis táncbetét. A koreog­ráfus Kozma Attila. ÉM Tündérmese? Meséljen belőle ízelítőül! Seres Ildikó: Van egy király, bocsánat; kerál, hiszen finoman Jelenet a miskolci Kamaraszínházban látható mesejátékból (Fotó: Bujdos Tibor) archaikus nyelvezetet használ a szerző. Bölömbér kerál egy vadászaton lenyilazza Leán­der kohold kedvenc macskáját. Ezért aztán a kohold fogva tart­ja őt 17 éven át. Akkor is csak azzal a feltétellel engedi haza, ha nekiigéri azt, ami még a kerálnak sincs. Bölömbér abban a hitben tér haza, hogy remek alkut kötött, de kiderül, van egy 16 éves lánya, Lenszirom, akiről eddig nem tudott, tehát szaba­dulásáért őt kell cserébe adja a kohóidnak. Leánder el is megy a lányért, de egymásba szeretnek, és itt kezdődik a bonyodalom... tovább nem mesélem. ÉM: A szereplőkről mond még valamit? Seres Ildikó: A címszerepeket Keresztesi László (Leánder) és Jancsó Dóra (Lenszirom) játsz- sza. Az egyébként már remekül összeszokott mesestáb idén kie­gészült egy-két kollegával. Pél­dául Kincses Károly (Bölömbér kerál) még sosem játszott gye­rekelőadásban. Nagyszerű pró­baidőszak áll mögöttünk, nekem nagy élmény volt velük dolgozni. Feltétlenül meg kell említenem fantasztikus jelmez- és díszlet- tervezőnket, Juhász Katit, aki most is csodálatosat alkotott! CineFest: az idei eddig a legsikeresebb ■ A hatodik CineFest, azaz a Fiatal Filmesek Fesztiválja szombat este tartotta záróelőadását. Miskolc (ÉM) - A fesztiválra több mint 400 alkotásból válogat­ták' a programba szereplő 77 fil­met. Bíró Tibor, a fesztivál igaz­gatója elmondta: az idei volt az egyik legsikeresebb rendezvény. „Magas színvonalú volt a ver­senyprogramba válogatott filmek minősége. Ennek is köszönhető - mondta hogy a vetítések folya­matos teltházzal mentek.”Két programot is kiemelt a feszti­válból: az egyik, hogy Slawomir Idziak lengyel operatőr életműdí­jat kapott a rendezvényen, vala­mint workshopot tartott a fia­tal filmeseknek. Azt is kiemel­kedőnek tartotta a fesztiváligaz­gató: Miskolcra látogatott Kevin McDonald Oscar-díjas rendező, hogy nagyapja, a miskolci szüle­tésű, ugyancsak Oscar-díjas ren­dező Pressburger Imre emlék­tábláját megkoszorúzza. ÉM: Ön az előadás drama­turgja is... Seres Ildikó: Igen, a nyáron sokat dolgoztam a szövegkönyv­ön. A szerző engedélyével írtam bele például egy anyósszerepet Péva Ibolyának. Aztán jóváha­gyásra elküldtem a kész dara­bot Szilágyi Andornak, aki elol­vasva azt mondta, sajnálja, hogy nem nekijutott eszébe ez a figu­ra. Egyébként itt lesz a bemuta­tón, izgatottan várom Ítéletét. ÉM: Felnőtteknek és gyere­keknek is rendszeresen ren­dez. Kiknek szeret jobban? Seres Ildikó: Ugyanolyan komo­lyan kell venni mindkettőt. Talán a gyerekközönség őszin­tébb. Ha nem tudjuk őket meg­fogni, elvarázsolni, menthetet­lenül zajongani kezdenek. ÉM: És mindig sikerül? Be szo­kott ülni néha a nézőtérre? Seres Ildikó: Amikor csak tehetem, belopózom. Nagyon jó érzés, ha látom, hogy tetszik az előadás. (És őrjöngök, ha elő­kerül a csipszes zacskó, és ete­tik, itatják a nézőtéren a szülők a gyerekeket.) De ha a ruhatár­ban azt hallom: „Mikor nézzük meg újra?” - az kimondhatatlan boldogság! A DÍJAZOTTAK Pressburger Imre-díj: Thomas; Különdíj Mátyássy Áron: A jövő reménysége-díj: (a diákzsűri díjá­val) Felméri Cecília; A lengyel doku­mentumfilm: Ztota rybka; Az ani­mációs blokk fődíja: Dávid Lopez Retamero; A nemzetközi kritikusi zsűri díja: Duncan Jones (Moon); a daazo.com online közönségdíja: Vil­lányi Dániel (Skatulya). A CineFest életműdíja: Stawomir Idziak lengyel operatőr. NÉZŐTÉR Egyszer volt Bujdos Attila bujdos@inform.hu Leánder realista, áthidalhatat­lannak hiszi a vágy és a tapaszta­lat távolságát: csúf kohold képében esélye elnyernie Lenszirom . Leánder Ke nincs szívét. Leánder keserűsége - sok sötét árnyékkal - beleégett Keresz­tesi Lászíq arcvonásaiba. Jobb híján gonosz, mint hogyha léteznék a kita­szítottsággal szembeni elvárás, és annak kénytelen-kelletlen ezzel a pótcselekvéssel kellene megfelelnie. Lidércnyomás és remény- sorsa, ha szabadulni akar, úgy; a kudarc próbatétele lesz. Pedig hát Szilágyi Andor színpa­di története: mese - ha a karakte­reivel a való világra utal is, fölötte van mindenféle valóságnak. Az iró­nia szabadságával és derűjével néz le a valóságfölöttiség magasából az oksági összefüggésedre, a hétköz­napi kényszeredre. Nincs szüksége magyarázatokra, bármit megtehet: engedheti tévelyegni hősét, jutal­mazhatja az arra érdemest, büntet­heti a képmutatót, ráébresztheti saját lehetőségeire a pillanatnál mesz- szebbre nem teícintőt. Meg is teszi, a tréfa komolyságával. Seres Ildikó komolysága más­milyen, nem a Szilágyi Andoré­val rokon, hanem az önmagával következetes rendező komolysá­ga. Ezúttal is úgy mesél, hogy sok apró ötletre feszíti rá a mese szöve­tét, így vezet át a történeten, elejétől a végééig. Színei és hangulatai gaz­dagon illusztrált mesekönyv-hangu- latok és -színek (díszlet és jelmez: Juhász Katalin), készen adja a néző­jének, amit lehet: a saját képzeleté­nek világát. Szeretettel és vidámsággal teli a figyelme, ahogy akár a csak villanás­nyira látszó mellékszereplőket nézi. Az önmagára a másik lény, Csibe­csőr szerelmének erejével rátalá­ló Bogyót: Varga Andrea és Molnár Sándor Tamás dettőse játékos har­mónia, kedves, de téttel bíró móka. Csetlő-botlónak ábrázolja a káró­katonákat - Osváth Tibor és Irlanda Gergely a szolgalelkűség túlzásá­ból csinál viccet, pontosan mutat­va, hogy értelmetlen a gondolkodás abban a királyi udvarban, ahol nincs az életet elrendezni képes egyetlen értelmes gondolat sem. A kakaduk kotnyeles rátartiságát Simonfi Adrienn és Ramocsa Emese főleg mozdulatokból bontja ki (moz­gás: Kozma Attila). Péva Ibolya az anyósszerep lénye­gét adja: saját világának ő maga az eredője, és összes viszonyítási pont­ja - nincs ember, aki megfelelhet­ne az elvárásainak. Különösen nem az ügyefogyott, és csak rossz dönté­sekre képes veje, Bölömbér kerál - Kincses Károly nagyhangú uralkodó, realitásérzék híján. Az időben való elveszettségét mutatja a szépen lassí­tott pillanat, amikor megvív Mar-szúr herceggel - Molnár Erik méltó ellen­fele: két, a legkevésbé sem helyén való férfi küzdelmét látjuk. Király és herceg, apa és reménybeli vőlegény többet gondol magáról, mint lehetne és kellene, mint illenék. A tréfából ott vesz vissza a rende­zés, ahol szükséges: gonosz alakos- kodónak mutatja Negédet, az ösz­töneikre hallgató férfiakat elveszejtő tündért Molnár Anna. Örök áldoza­tokat gyűjtő örök nő. Bölömbér kerálné magára maradt asszony - Kerekes Valéria magányá­ban ott a megoldhatatlanság min­den komorsága, fáradtsága, elve- szettsége. A Vaknadály sorsa is a reményte­lenség, és az elfogadás: Somló Ist­ván nem csattan föl, bár volna oka haragra és önsajnálatra - a látás­sal az eligazodás képességét is oda­hagyta az elzártságában. Szilágyi Andor kedves, esendő figurái között a hős Leánder - akinek elég ereje és kitartása kellene legyen hinni a szerelem erejében - és Lenszirom, akinek ki kellene szaba­dulnia a látszatok fogságából. Jancsó Dóra olyan Lenszirom, akivel meg­történik az életnek ez a kalandja. Nem világos a számára, hogy miért - mint ahogyan gyakorta a szere­lemben sem az érzés feltérképezé­se, hanem az elfogadása a lényeg -, de ha így kell lennie, nem rázza Te magáról sem a sorsát, sem az ezzel járó felelősséget. (Szilágyi Andor Leánder és Lenszirom című mesejátékát Seres Ildikó rendezte a miskolci Kamaraszínházban)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents