Észak-Magyarország, 2009. augusztus (65. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-19 / 194. szám

2009. augusztus 19., szerda ÉSZAK HÍRCSOKOR • Javult a német hangulat. A mannheimi ZEW kutatóintézet hat hónapra előre tekin­tő németországi konjunktúra- és üzleti hangulatmutatója augusztusra 56,1 pontra emelkedett a júliusi 39,5 pontról. Az elem­zők átlagosan 47,3 pontot vártak erre a hónapra. • Nőtt a szlovén munkanélküliség. Júni­usban 9,1 százalékra nőtt Szlovéniában a munkanélküliség, a májusi 8,9 százalék­ról. Az év hatodik hónapjában ezzel 86 481 munkanélkülit tartottak nyilván, a májusi 84 519 után. A munkanélküliség a tavaly decemberi 7 százalékról március­ra 8,4 százalékra emelkedett, és azóta is folyamatosan nő. • Csökkenő árak az USA-ban. Erősen csökkentek a termelői árak az Egyesült Államokban júliusban: az átfogó terme­lői árindex 0,9 százalékkal esett az előző hónaphoz képest, az élelmiszer- és ener­giaárak nélkül számolt termelői inflációs mutató 0,1 százalékkal csökkent.- A közlekedési társaságnál kipattant végkielégítési botrányban kiderült, hogy Szalainé Szilágyi Eleonórát, a volt humánpolitikai igazgatót tovább foglalkoztat­ták, miután kifizették neki 100 millió forintos végki- eléqítését. _____________________________________________- Bosnyák Gyula volt stratégiai igazgatót egy év mun­kaviszony után küldték el, majd 40 millió forintos vég- kieléqítést fizettek neki.___________________________________- 2007 óta tucatnyian kaptak 20 millió forintot megha- ladó végkielégítést a stabilan veszteséges cégnél- 13-an pedig 10 millió forint feletti lelépési pénzt vihet­tek haza.____________________________________________________- Múlt héten hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt a rendőrség megkezdte a nyomozást a BKV-s végki­elégítések ügyében. A feljelentés a Fővárosi Főügyész­séghez érkezett, arhely elrendelte a nyomozást hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt. A károkat helyreállították, a tűz okát még nem tudják Visonta (FH) - A károk nagy részét már helyreállították a tűz után, amely a Mátrai Erőműben keletkezett csaknem egy hónappal ezelőtt. A rendszer üzemképes, a korábban leállított két blokkot üzembe helyezték. A keletkezett kár 333 millió forint. Egyelőre nem tudni, mi okozta a tüzet. Valamennyi helyreállítás befe­jezéséig még egy-másfél hétre van szükség, de már csak apróbb munkák vannak hátra. A tűzben megsérültnél esztétikai, műszaki- és tűzbiztonsági szempont­ból magasabb színvonalú berendezést állítot­tak üzembe. „Az előzetes becslésekkel ellentét­ben a keletkezett kár alacsonyabb: 333 millió forint. Az erőműnek nem volt bevételkiesése” - mondta el Valaska József, az erőmű igazgatója. A 333 millió forintból százhúszat a Mátrai Erőmű fizet, a fennmaradó részt pedig a biz­tosító. A tűzvizsgálók végleges jelentését még nem kapták meg, de azt már tudni lehet: az erőmű részéről nem volt mulasztás, a személy­zet szakszerűen járt el. A tűz oka egyelőre nem ismert. Július végén ütött ki tűz a Mátrai Erőmű egyik blokkját ellátó fő szállítószalag rendsze­ren. A tűz következtében a szállítószalagok, a szabadtéri műanyag és üvegborítású szalagfo­lyosó, valamint a csatlakozó szállítószalagok egy része megsérült, elégett. Az oltást az erő­mű tűzoltóin kívül négy város tűzoltói kilenc autóval végezték. Senki nem sérült meg és kör­nyezetszennyezés sem történt. Valaska József GAZDASÁG /4 „Röpüljön minden felelős..." ■ A rendőrség nyomoz, az Állami Számvevő­szék nem vizsgálódhat a BKV-nál. Budapest (ÉKN - MTI, KHE) - Nincsen jogi felhatalmazása az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) arra, hogy átfogóan vizsgálja meg a főváros közlekedési cégét, igaz, erre kapacitása sem len­ne - mondta Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke hétfőn az országgyű­lés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága ellen­őrzési albizottságának rendkí­vüli ülésén. Peres úton Az elnök szerint nem elfogad­ható, hogy a BKV Zrt. egyik vezetője a nyugdíjazása után tovább dolgozott a vállalatnál, de - mint hozzáfűzte - az önkor­mányzati és „közvetve” állami cégeknél nem alkalmazzák az üvegzsebtörvényt, a vállala­tok megtagadhatják az adatok kiszolgáltatását. Kovács Árpád szerint a BKV humánpolitikai vezetője 100 milliós végkielégí­W .................. Nem szabad a végkielégítése­ket szabályozó egész rendszert veszé­lyeztetni. Kovács Árpád .........................................................M tését csak polgári peres úton lehetne visszaszerezni; ha a szerződések megfelelőek, akkor 1 A BKV végkielégítéses ügyei - úgy tűnik - precedensnek bizonyulnak.... (Fotó: MTI, Koszticsák Richárd) a bíróság „bölcsességére” van bízva, hogy visszafizetteti-e a végkielégítést. Azt azonban megjegyezte, hogy „nem szabad a fürdővíz­zel együtt a babát is kiönteni”, nem szabad a végkielégítése­ket szabályozó egész rendszert veszélyeztetni. Hangsúlyozta, nem tartja elfogadhatónak egy állami, szol­gáltató vállalatnál a titoktartási pénz kifizetését, főleg, ha olyan komoly összegről van szó, mint a BKV esetében. Kovács Árpád szerint ezt meg kellene szüntet­ni. Jobb szabályozással és jobb tulajdonosi hozzáállással lehet­ne az ilyen eseteket elkerülni - tette hozzá. Domokos László, az albizott­ság fideszes alelnöke emlékezte­tett, hogy a BKV évente 50 milli­árd forintot meghaladó közpon­ti költségvetési támogatást kap, és sem a főváros vezetése, sem a cég vezetése nem ad számot arról, hogy mire költik ezt a támogatást. Újragondolás Gyors vizsgálatot és a kon­zekvenciák sürgős levonását szorgalmazta a BKV-szerződé- sek, sok tízmilliós végkielégíté­sek ügyében Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke. „Röpüljön min­denki, akinek a dologban fele­lőssége van”, ez az eset „rontja a közélet levegőjét” - hangoz­tatta. Szerettük volna megtudni az Állami Számvevőszéktől, hogy miért nem jogosultak a BKV vizsgálatára, de írásban a következő választ kaptuk: „Tájékoztatom, hogy az Állami Számvevőszék elnöke az ország­gyűlés illetékes albizottságának ülésén ismertette álláspontját, és megtette előremutató javas­ol........................... Sem a cég vezetése nem ad számot arról, hogy mire költik a támoga­tást. Domokos László .........................................................ff latait. Ismereteink szerint is jelenleg a felügyelet ellátásával kapcsolatos feladatok és szabá­lyok, illetve a végkielégítések szabályozásának újragondolá­sa folyik. Azonban a vonatko­zó módosítások kidolgozása és elfogadása a jogalkotás hatás­körébe tartozik.” A jogász szerint Szalainé Szilágyi Eleonó­ra nyugdíjas koráról, illet­ve a BKV-tól közös megegye­zéssel történő távozásáról szóló sajtóhírek alapján egy­re megalapozottabbnak lát­szik a büntetőjogi felelősség, az pedig szinte biztos, hogy a polgári jogi követelés meg­áll majd - mondta György István jogász, az ügyben tett fideszes feljelentés fogalmazó­ja. A BKV volt humánpoliti­kai igazgatójának nyugdíjas koráról szóló sajtóhírekkel kapcsolatban kifejtette: egy­értelműen aggályos a helyzet, hiszen a nyugdíjasoknak nem jár végkielégítés. Hangsúlyozta ugyanak­kor, hogy Szalainé munka- viszonya valószínűleg közös megegyezéssel szűnt meg, ilyen esetben pedig ugyan­csak nem jár végkielégítés. A közös megegyezés tartal­mát a felek megállapodása határozza meg, mondta. ELKEPZELHETETLEN... Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Orszá- qos Szövetsége (VOSZ) főtitkára:_____________________ „A versenyszektorban tevékenykedő vállalkozások első­sorban az ösztönzésre helyezik a hangsúlyt, és nem a bánatpénzek kifizetésére. Egy a BKV-hoz hasonlóan vesz­teséges cégnél pedig egész egyszerűen elképzelhetetlen, hogy 100 millió forintos nagyságrendű végkielégítéseket fizessenek ki a tulajdonosok. Ebben az esetben ugyanis a társaság és tulajdonosaik is biztosan tönkremennének. A piaci szférában még nem találkoztam a fővárosi közlekedési vállalatnál kifizetetthez hason­ló méretű végkielégítéssel. Az 1-1,5 millió forintos menedzseri fizetések esetén is legfeljebb 6-12 hónapos, vagyis 10-15 millió forintos végkielégí­tés a megszokott. Az üzleti szférában elképzelhetetlen az is, hogy egy tár­saság igazgatótanácsának (it) elnöke, illetve a felügyelőbizottság (fb) tag­jai és elnöke ne ismerjék az első számú vezetők alapbérét, jutalomösztön­zését, illetve végkielégítését." KSH: tovább javultak az építőipar mutatói ■ Az építőipari terme­lés mértéke 15,9 szá­zalékkal nőtt az elmúlt egy évben. Budapest (MTI) - A Központi Statisztikai Hivatal jelentése sze­rint a növekedés az előző évi ala­csony bázis, és a nagyobb volu­menű út-, vasút- és közműépítés­nek köszönhető. A termelői árak egyébként 3,7 százalékkal emel­kedtek az előző év azonos idő­szakához képest. Az M6-os és az M43-as autópálya, valamint a budai főgyűjtőcsatorna és a 4-es metró építése is közrejátszott az építőipari termelés növekedő tendenciájában. 2009-ben mind­két építményfőcsoport termelése meghaladta az egy évvel koráb­bit. Az épületeken végzett mun­kák volumene 2 százalékkal, az egyéb építményeken végzetteké pedig 34,5 százalékkal volt maga­sabb, mint egy éve. Központi beruházásokkal Az épületépítési projek­tek szervezése és az épületek szerkezetkész építése 16,2 szá­zalékkal növekedett, az egyéb építmények, például utak és vezetékek szerkezetkész építé­se pedig 75,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel koráb­ban. A kiugró eredmény a tava­lyi alacsony értékeknek és az állami, illetve önkormányzati beruházásoknak köszönhető. A speciális szaképítési ágazat, ami többnyire szerelési és szakipari munkákból áll, 7,3 százalékkal mérséklődött. Az építőipari vál­lalkozások szerződésállománya 28,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Deficites E-alap Több mint 63 milliárd forintos hiánnyal zárta az év első hét hónapját az Egészségbiztosítási Alap (E-alap) az időarányosan előirányzott 5,2 milliárd forintos deficit helyett. Az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár (OEP) közlé­se szerint a kedvezőtlen egyenleg oka elsősorban a tervezettől jelentősen, 43,1 milliárd forinttal elmara­dó járulékbevétel. Költségvetési tanács Visszaesés... A magyar gazdaság idén várhatóan 6,5 százalékkal, jövőre 0,5 százalékkal esik vissza, de 2011-12-ben már 3-3,5 százalékkal nő - áll a Költségvetési Tanács hon­lapján kedden kiadott előre jelzésben. 500 millió Az amerikai General Motors autógyár megálla­podott a svéd Koenigsegg sportkocsigyártóval a Saab átadásának részleteiről. A finanszírozás egyelőre még nem világos, az ügylethez korábban 500 millió euró hitelt helyezett kilátásba az Európai Beruházási Bank (EIB) a svéd állam garancia- vállalásával. Az EIB szep­tember 22-én esedékes igazgató- sági ülé­sén dönt a hitelről. simor András (Fotó: internet) Hétfőn csökken A monetáris tanács 8,5 százalékra csökkenti a jövő hétfőn a jelenlegi 8,0 száza­lékos jegybanki alapkama­tot a Reuters elemzői felmé­rése szerint. A felmérésben 2009 végére 7,5 százalékos, 2010 végére 6,0 százalékos alapkamatot mutat az elem­zői konszenzus. Drága az internet Szlovákiában A szlovákiai távközlé­si szolgáltatók ügyfelei­nek mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha nagysebes­ségű internetre vágynak - derült ki egy felmérés­ből, amelynek eredményé­ről az Új Szó című pozsonyi magyar napilap írt kedden. Az OECD harminc orszá­gában összegyűjtött ada­tok alapján Szlovákiában a legdrágább a szélessávú internet. Egy átlagos szlo­vákiai felhasználó megkö­zelítőleg 170 dollárt fizet, ha nagysebességű internetre fizet elő. Forgalomban, hétköznap... (Fotó: ÉKN-archív) Korlátozzák a teherkocsi-forgalmat A korlátozás értelmében augusztus 19. (szerda) 22 órától augusztus 20. (csütörtök) 22 óráig, valamint augusztus 22. (szombat) 15 órától augusztus 23. (vasárnap) 22 óráig nem közlekedhetnek az ország közútjain a 190/2008. (VII. 29.) kormányrendelet hatálya alá tartozó nehéz tehergépkocsik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents