Észak-Magyarország, 2009. augusztus (65. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-11 / 187. szám
2009. augusztus 11., kedd ÉSZAK ENCS ÉS KÖRNYÉKE /5 Szívesen látják a művészeket Abaújkér (ÉM - KHE) - Rovás Képzőművészeti Tábort rendezett augusztus elején az abaújkéri Wesley János Iskola, tudatta lapunkkal Budai Sándor iskolaigazgató. A nemzetközi művésztáborban kortárs művészek, valamint az általuk támogatott diákok és felnőttek vettek részt. Hazánkon kívül érkeztek művészek Szlovákiából és Ukrajnából is.- Iskolánk szívesen ad otthont különböző művészeknek, irányzatoknak - mondta lapunknak az igazgató. - Májusában Radnóti Miklós születésének tiszteletére Bálint András színművész önálló Radnóti-estet adott, a Jam Trió pedig magyar népdalfeldolgozásait mutatta be. Szeptemberben újra indítjuk az abaújkéri Wesley Művészeti Találkozókat - szólt a jövőről Budai Sándor. - Ekkor egy kollégánk verseit és lányának tűzzománc alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők, egy kis baráti beszélgetéssel, szerény vendéglátással egybekötve. Ezúton is várunk minden bemutatkozni vágyó, tehetséges embert, zenekart, önálló zenészt. Az emlékfutáson (Fotó: magánarchívum) A Biblia bölcsője Vizsoly (ÉM) - A „Vizsoly, a Biblia Bölcsője” rendezvénysorozat nyitóprogramján a „Szenczi Molnár Albert nyomában” elnevezésű emlékfutást rendezték meg, melynek keretében Göncről, a Biblia kiállítás helyszínétől Vizsolyba, a református templomig futottak az útvonalon érintett települések (Gönc, Göncruszka, Vilmány, Vizsoly) tanulói. A gyerekek azt az utat futották végig, melyen 1590-ben a kéziratokkal gyalogosan vagy szekéren diákok vitték Göncről Vizsolyba, a nyomdába a Szent Biblia magyarra fordított lapjait. Kristálytiszta ősformák Encs (ÉM) - Ősépítmények - Népi építészetünk archaikus rétege címmel Kunkovács László néprajzkutató, fotóművész fotókiállítása látható október 15-éig Encsen, a Városi Galériában. „Feltárhatók-e még kultúránk legmélyebb rétegei? Az építészet kristálytiszta ősformáit a paraszti gazdálkodás udvarbeli „tákolmányaiban” láttam meg. A kerekólakat, kőlábas kuko- ricagórékat, kinti kemencéket és pásztorépítményeket az 1970-es és ’80-as években kutattam fel a Nagyalföld tanyavilágában és pusztáin” - írja munkásságáról a művész. Egy fotó a kiállításról (Fotó: magánarchívum) A Városról városra rovatban legközelebb Miskolcról, Alsózsolcáról, Felsőzsolcáról és Nyékládházáról, valamint a környékbeli településekről szóló írásokat olvashatnak. Szociális burgonya és csirke ■ A tapasztalatok szerint szívesen dolgoznak az emberek a szociális földeken. Abaújszántó, Mogyoróska (ÉM - KHE) - Több mint 1 millió 300 ezer forintot nyert Abaújszántó önkormányzata tavaly a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szociális földprogram működtetésére kiírt pályázatán. Azóta a támogatásból vásárolt csirkék már tojó tyúkokká növekedtek, a szociális földön pedig zöldell a répa, a hagyma, a bugonya.- Az elnyert pénz egyik feléből 75 hátrányos helyzetű családnak juttattunk 16-16 előnevelt csirkét és egy zsák tápot - mondta lapunknak Madár György polgármester. - Kezdetben voltak aggályaink, hogy az állattartástól elszokott emberek képesek-e újból baromfival ................... A pénz egyik feléből 75 hátrányos helyzetű családnak juttattunk csirkét és tápot. Madár György ............................................... foglalkozni, de végül is sikeresnek mevezhetjük a programot. A három hónapos kötelező tartás után sokan még ma is nevelik a már tojó tyúkokat. Vetőmagot kaptak A program másik része a földprogram, melyet eredetileg egy hektárra terveztek, de olyan nagy volt az igény rá, hogy az önkormányzat végül 60 család számára összesen 4 hektár földet biztosított. A jelentkezők tavasszal egységcsomagban vetőmagot kaptak. A program Folyik a munka a szociális földön Abaújszántón, és a csirkék is megnőttek már (Fotó: magánarchivum) ezen része is sikeresnek mondható, egy-két család parcelláján kellett csupán kényszerkaszálást végeztetni, összegzett a polgármeter, hozzátéve: az őrzésre azonban a jövőben nagyobb figyelmet kell majd fordítaniuk. A város jövőre is szertné folytatni a programot. Szívesen dolgoznak Mogyoróska önkormányzata hétszázezer forintot nyert a szociális földprogram működtetésére kiírt pályázaton tavaly. A vissza nem térítendő támogatást a település egy hektár burgonyaültetvény létesítésére kapta, ami azóta meg is történt, tudtuk meg Hegedűs Zoltán polgármestertől. A földprogram segítséget jelent a nagycsaládosok, a kisnyugdíjasok, az egyedülállók számára. Az elnyert pénzt géjü munkákra, vetőmagra (ebben az esetben vetőburgonyára) és vegyszerekre lehetett költeni. A polgármester elmondta, Mogyoróskán 35 család vagy egyedülálló ember vesz részt a programban. Ők segédkeznek a gyomlá- lásban, betakarításban, a válogatásban, majd a szétosztásban. A júniusi aszály kissé megviselte ugyan az ültetvényt, de aztán a júliusi esőzés behozta a lemaradást. Most úgy néz ki, hogy átlagon felüli termés várható, A PROGRAMRÓL tehát olyan 150-200 mázsa. A programban részt vevőknek nagy segítséget jelent, hogy a télen legalább burgonyát nem kell vásárolniuk. A polgármester hozzátette: az emberek szívesen dolgoznak a szociális krumpliföldön. O A szociális földprogramot mint aktív szociálpolitikai eszközt a Népjóléti Minisztérium indította 1992-ben, majd a szociális ügyekért felelős minisztériumok folytatták. O A szociális földprogram célja, hogy a mezőgazdasági termelésre alkalmas környezetben élő, de mezőgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem rendelkező, szociálisan hátrányos helyzetű családok megélhetését segítse, életminőségét javítsa, önálló egzisztenciateremtési esélyeit növelje. O A szociális földprogram az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben a szociális biztonság megerősítését szolgálja. A célcsoport jellemző összetétele: tartósan munkanélküliek, alacsony jövedelmű háztartások, sokgyermekes családok, idősek, megváltozott munkaképességűek, romák. O Jelenleg 10 megyében, 44 kistérségben, 194 településen működik szociális földprogram (a továbbműködtetöket nem számolva). A szociális földprogramok a keleti és a dél-dunántúli megyékben, elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségekben működnek. © Országos átlagban a kedvezményezett családok közel fele roma származású család. O 2008-ban 70 Borsod-Aba- új-Zemplén megyei település nyert támogatást a szociális földprogramból, összesen 76 millió 729 ezer forintot. Énekeket, igéket olvastak, tanultak Tányérok. Dobay György hernádszurdo- ki olvasónk féltve őrzött kincseit hozta be szerkesztőségünkbe: édesanyja festett tányérjait. (Fotó: Kolodzey T.) ■ Felnőttek és gyerekek, mindannyian jól érezték magukat a keresztyén táborban. Hernádszentandrás (ÉM KHE) - Keresztyén gyermek- tábort szerveztek július végén Hernádszentandráson, tudtuk meg Üveges Gábortól, a település polgármesterétől. A civil kezdeményezés által létrejött tábor tizedik alkalommal nyitotta ki kapuit. Hét éven át Pere volt a helyszín, azonban amikor a helyi általános iskolát bezárták, Hernádszentandrás adott helyet a 6-14 éves gyerekek nyári táborának. Az ország számos pontjáról több, különböző felekezeti közösséghez tartozó magánszemély, családjával együtt vállalta el önzetlenül a szervezéssel járó munkát. A táboi'ban bibliai történetek hangzottak el, igéket, énekeket tanultak az idelátogató gyermekek. A felolvasott bibliai történeteket kisebb csoportokban megbeszélték a felnőttek segítségével. Kézműves-foglalkozások, sportolási lehetőségek, vetélkedők tették színesebbé a programot. Több szülő is aktívan bekapcsolódott a munkába, de szívesen segédkeztek a vacsora elkészítésében is. 100-120 gyermek jön évről évre a táborba, akiknek nem kell fizetniük az ötnapos programért. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak jövőre is. A gyerekek szívesen énekeltek a táborban (Fotó: magánarchívum) Könnyes szemmel búcsúztak el egymástól ■ Lelki feltöltődést jelentett a pszichiátriai betegek számára a füzérradványi tábor. Gönc, Füzérradvány (ÉM- KHE) - Tizedik alkalommal szervezte meg a gönci Sziget Gondozóház a Holló István Hagyományőrző Sporttábort Füzérradványban júliusban, mondta lapunknak Varga István, a gondozóház igazgatója. A táborba pszichiátriai és szenvedélybetegek jelentkeztek, akik pszichés és lelki feltöltődést vártak az együtt töltött napoktól. Érkeztek Sárospatakról, Miskolcról, Debrecenből, a rendező Göncről, valamint a Ricsei bentlakásos intézményből. Versenyeztek, táncoltak A táborlakók rögtön az első nap megismerkedhettek a fazekasmesterséggel, így a korongozással is. Este minden részt vevő intézmény vidám bemutatkozó műsorral szórakoztatta a többieket. Másnap délelőtt tartották az ünnepélyes megnyitót, melyen részt vett a gönci Szia Klub Gt is. A megnyitó után következtek a népi játékok: cseszli, bige, lengőteke. Másnap folytatódtak a versenyek: hordógurítás, lökdösődő, ügyességi tenisz, célba dobás és abroncskergetés. Este Egy vidám pillanat (Fotó: magánarcívum) a hidasnémeti Hagyományőrző Néptánccsoport adott nagysikerű előadást, akik táncba hívták a gondozottakat. A programok között szerepelt még kirándulás és múzeumlátogatás is.- Az oklevelek és emléklapok kiosztása után állíthatom, hogy minden résztvevő nyert ebben a táborban. Hiszen nem az eredmény volt a legfontosabb, hanem az összetartozás, a közös együttlét, a feltöltődés. Búcsúzáskor sok könnyes szemet láttam, elköszöntünk egymástól abban a reményben, hogy jövőre újra találkozunk - mondta lapunknak Varga István.
