Észak-Magyarország, 2009. augusztus (65. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-08 / 185. szám

SZÓLÁSTÉR / 7 2009. augusztus 8., szombat ÉSZAK SZOLASTER Tapolcai leválás: pró és kontra Egyelőre nem tűnik úgy, hogy a tapol­cai leváláspártiak és az önkormányzat között szünetelne a küzde­lem. A leváláspártiaknál (Tapolcafürdőért Egyesület, elnöke Petróczki László) az önkormányzat lapunkban nemrégiben (július 13., 5. oldal) megjelent fizetett hir­detése „vágta ki a biztosíté­kot”, a napokban erre szüle­tett az alant olvasható levél. Volt némely vitánk: nem támogatták, hogy levelük az önkormányzat reakció­jával együtt jelenjen meg. Mi azonban úgy gondoltuk, nem tisztünk igazságot ten­ni vagy bármelyik fél mel­lett voksolni, így ebben a témában - mint ahogy eddig is - most is igyek­szünk pro és kontra megje­leníteni mindent, azaz ítél­kezés nélkül közölni mind­két fél véleményét a jövőben is, ha az abban megfogal­mazottak nem sértik a sze­mélyiségi vagy sajtójogokat és az alapvető szerkesztősé­gi normáinkat. A SZERK. Tapolcafürdőért Egyesület levele A Tapolcafürdőért Egye­sület elnökeként szeretnék néhány Tapolca leválásá­val kapcsolatos kérdésre a tapolcaiak szemszögéből válaszolni, és cáfolni Mis­kolc város önkormányzati vezetőinek újságcikkekben és riportfilmekben megje­lent egyoldalú és félreveze­tő tájékoztatását. Megért­jük a városvezetés riadal- i mát, kellemetlenül érin­ti őket a népszavazás ered­ménye. így magyarázataik­ban a lakosság számukra kedvező irányú befolyásolá­sa érdekében „csúsztatáso­kat” is hallhatunk és olvas­hatunk. Bár a sárdobálás­ból mindenképp szeretnénk kimaradni, néhány kérdés­ről mégis szükséges szólni. A hír igaz, miszerint Miskolctapolca leválását az önkormányzati minisz­ter nem támogatja. A mis­kolci városvezetés azonban a miniszteri határozatnak azon részét hallgatja el, és kezeli „titokként”, melynek értelmében az Önkormány­zati Minisztérium a benyúj­tott dokumentumok alap­ján alkalmasnak ítélte meg Tapolcát önálló település­ként. Úgy érezzük, hogy a demokratikus nyilvánosság nem a részlegességet vár­ja el, hanem a teljes igazság feltárását. Tehát Tapolcán a működési feltételek adottak az önállósághoz, bár ezt a miniszter úr nem javasolja. Káli Sándor polgármester úr örül az elutasító hatá­rozatnak, és hangot adott annak, hogy „mindent el fog követni” Miskolctapolca leválásának megakadályo­zásáért. Mire vonatkozik ez, hiszen ügyünk döntéshoza­tal végett már a független magyar bíróság előtt van... Polgármester úr népsza­vazással kapcsolatos azon gondolatai nem helytállóak, mely szerint a tapolcaiak többsége nem akarja a levá­lást. Tisztában vagyunk vele, hogy nehéz szembesül­nie a népszavazás eredmé­nyével. Annak pedig örü­lünk, ha korrekt módon a nyilvánosság elé kívánja tárni a lakossági fórumo­kon már ismertetett Levá­lást Előkészítő Bizottság (továbbiakban LEB) előter­jesztéseit, mert ez az alapos munkának a bizonyítéka. A „mindent el fog követ­ni” fenyegetés helyett ele­gendő lett volna, ha kellő időben megfelelő stratégiá­val és összefogással Miskolc város - és benne Tapolca - fejlődéséért, továbbéléséért tettek és dolgoztak volna, így a gondolata se merült volna fel annak, hogy Tapolca válni akar. Kérdez­hetnénk, hogy hol voltak azok az emlegetett városfej­lesztési szakemberek, akik­nek a tapolcai városrész sorsa eddig is munkaköri feladatuk volt. Káli Sándor polgármester úr a lakossági fórumokon a nyilvánosság előtt többszö­rösen elismerte, hogy 1985 óta a mindenkori városve­zetés Tapolcáért keveset tett. A Kék Hullám Kft. és a jelenleg felszámolás alatt lévő Pagony Béta Kft.-vel felelőtlenül megkötött szer­ződések után reményked­tünk, hogy a város vissza­szerezte a strand területét. A sokadik koncepció A problémát újból az vetette fel, hogy a városve­zetés helyi „szakembergár­da hiányában” a legújabb tapolcai fejlesztési tervet egy budapesti céggel készí­tette el. Ez a sokadik kon­cepció, eddig már több tíz­millió forintért! Kételked­hetnénk, hogy a város­atyák mennyire mélyed- tek el ebben az új tervezet­ben, de mindenestre a mis­A POLGÁRMESTERI HIVATAL VÁLASZA A Városháza válasza Az egyesület levelére választ kértünk és kaptunk, Veres Lászlótól, a Városhá­za szóvivőjétől: „Érdeklődéssel olvas­tuk az eddig ismeretlen Tapolcafürdőért Egyesü­let elnöke, Petróczki Lász­ló levelét. Annak ellenére, hogy Petróczki úr majd 2 hónap­pal a Városházán tartott sajtótájékoztató után írta tneg levelét, sajnos az írás nem foglalkozik érdemben az ott elhangzottakkal. Az említett sajtótájékoztatón a város vezetői újból megerő­sítették, hogy továbbra is a város részeként tekintenek Miskolctapolcára és folytat­ják azt a munkát, amely a Barlangfürdőhöz hasonló­an a városrész további fej­lesztését célozza; például a Barlangfürdő melletti szál­lodaépítést (a közelmúltban lezárult az országos ötlet- pályázat), a vízbázis védel­mét (elnyert Európai Uniós támogatással), a Hejőliget rendezését a közgyűlés által elfogadott Integrált Város- fejlesztési Stratégia része­ként. A nyilvánosság előtt Ezek az események pedig mind a nyilvánosság előtt zajlanak. A Miskolctapolcá­ra nyitott szemmel érkezők pedig azt is láthatják, hogy rövidese^ elkészül Mis­kolctapolca kapujában az új városi uszoda, és folytat­hatnánk. Ez a levél is a már „megszokott módon” azt az ellentmondást próbálja fel­oldani, miszerint Miskolc tönkretette Miskolctapolcát, A csónakázótó békés, a leválás-vita viszont tarajos hullámokat vet Tapolcán (Fotó: ém) kolci képviselőtestület 2008. májusában megszavazta ezt. A bomba ekkor robbant! Ugyanis a koncepció Tapol­ca vesztét jelenti, és ez nem csupán a városrész kára, hanem a miskolci lakos­ság számára is veszteség. A városvezetés több sikertelen próbálkozásból sem tanul­va, makacsul a strand és a park beépítését akarja, a helyiek pedig a vízért és a zöldfelületért küzdenek. Ez a magyarázata annak, hogy a közel 120 oldalas koncep­ciót Tapolca visszautasítot­ta. ígéret maradt A 2008. nyarán tartott lakossági fórumon Káli Sándor polgármester úr lát­szólag megértést tanúsí­tott a témában és megígér­te, hogy a város a tapol­cai koncepciót újragondol­ja. Azonban mindez a fóru- mi hangulat pillanatnyisá- gának ígérete maradt, és részéről feledésbe merült. Ezt bizonyítja a polgár- mester úr 2009. 07. 13-án az Észak-Magyarország c. napilapban megjelent nyi­latkozata is, melyben hang­súlyozta, hogy az „elfoga­dott koncepció szerint foly­tatjuk a városrész (Tapol­ca) fejlesztését”. Az embe­rek véleménye tehát semmit sem számított! Fejlesztés sincs, csak közel 100 milli­ós költséggel elvégzett rom­bolás, markolókkal szétsze­dett medencék és épületek. Tapolca napjainkra a szé­gyen helye lett, de ez nem a mi szégyenünk! Sajnos, fejlődésünk­nek legnagyobb akadálya a lakossági elképzelések­kel állandóan szembekerü­lő városvezetői akarat. Ez a magyarázata a Tapolcán már többször kibontakozott önállósulási törekvéseknek. A magyar települések sorában Miskolc Megyei Jogú Város az utolsók között kullog az 1 főre jutó vízfelület vonatkozásá­ban. Tűrhetetlen és érthe­tetlen, hogy a nemzetközi­leg ismert Tapolca helyett a miskolciak 10 ezrei 30-60 perces autózással a környe­ző települések strandjaira zarándokolnak. Klímaváltozás idején a 170 ezer miskolci stran­dot akar és sovány vigasz, hogy hőség idején az embe­reknek zacskóban vizet osz­tanak a Centrum Áruház előtt. Tapolca kiáll a mis­kolciak jogos igénye mellett, tehát nem mi vagyunk Mis­kolc ellen, hanem a fürdő és a zöld felület vonatkozá­sában a városi vezetés van saját lakossága ellen. Viszlai József főépítész úr nem kellően tájékozott a területi kérdésekben. Ha az lenne, akkor tudná, hogy léteznek a levéltárban a II. világháború előtti időkből térképek a terület lehatáro­lásához, amelyekre támasz­kodni lehet és kell is. A területi igényünk ennek részbeni figyelembe vételé­vel lett meghatározva. Tapolca lakossága Mis­kolc lakosságának több mint 2%-a, így a város vagyonának ennek megfe­lelő részére tarthat igényt. Az esetleges ingatlanspe­kulációra vonatkozó meg­jegyzése értelmezhetet­len, hacsak nem védekező­én mondja, hiszen közérde­kű bejelentés alapján éppen Miskolc Önkormányzata ellen folyik eljárás a Heves Megyei Főügyészségen tapolcai ingatlanokkal való visszaélések kapcsán. A nyilvánosság megkerülésé­vel és a lakosság tudta nél­kül ugyanis a törzsvagyont képező tapolcai strand terü­letét valamint a Barlang- fürdőt is Kft.-k tulajdonába mentik át. „Aki szereti a városát” Fedor Vilmos alpolgár­mester úrnak nem sok fáradságába került volna utánanézni, hogy a LEB- et előre meghirdetett nyil­vános fórumon a tapolcai lakosság választotta meg, a törvényi előírásnak megfe­lelően. Az erről szóló jegy­zőkönyv Miskolc Önkor­mányzatának is megküldés­re került, amely az abban foglaltakat tudomásul vette. A leválást pártolókat „han­gos kisebbségnek” nevezi, mely azért nem valós, mert itt ez a többség. Alpolgár­mester urat zavarja a „han­gos kisebbség, akik saját pecsenyéjüket próbálják sütögetni Miskolc kárára”. Drága Alpolgármester Úr, itt messze nem „pecsenyé­ről” lesz szó, hanem nagyon kemény munkáról, és főleg azért nagyon keményről, mert Önök nagyon sok min­dent elmulasztottak. Fedor Vilmos általánosságban kinyilvánítja, - de talán saját magát ebbe bele sem értve -, hogy „aki szereti a városát az az egész várost szereti!” Akkor Ön is szeretetében hanyagolta el Tapolcát? Ön állítja, hogy mindig készek voltak a párbeszédre, csak az a baj, hogy itt erről nem tudnak. Évekig nem vol­tak kíváncsiak az itteniek véleményére, de ami a tava­lyi fórumokon elhangzott, az se számított! Zárt ülése­ken tárgyaltak Tapolca sor­sáról kizárva a miskolci és ahogy fogalmaz: „Tapolca napjainkra a szégyen helye lett”, de egyébként a Levá­lást Előkésztő Bizottsághoz hasonlóan azt állítja, hogy Miskolctapolcán minden rendelkezésre áll az önálló, boldog léthez. Ami tény, és minden érdeklődő megismerhette: az Önkormányzati minisz­ter részletes indokolás alap­ján határozott arról, hogy Miskolctapolca település- rész új községgé alakításá­ra irányuló kezdeményezé­sét nem terjeszti elő a Köz- társasági Elnöknek. Két rövid idézet az indoklásból: „Valós költségvetés azonban csak a községgé nyilvánítás hatálybalépésekor ismert pénzügyi adatok alapján készíthető.” , és „...a kezde­ményezés előkészítése során a területszervezési dönté­sek előkészítésére vonatko­zó eljárási szabályokat több­szörösen megsértették, és a demokratikus nyilvános­ság elveit, a kezdeményezés előkészítésének garanciá­lis elemeit figyelmen kívül hagyták.” Terheket viszont nem A levélben név szerint megemlített Viszlai József főépítész érdeklődéssel vár­ja a Petróczki úr által jel­zett térképeket, amelyek a LEB anyagában sem vol­tak fellelhetők, és amelyek alapján Petróczki úr sze­rint területi igényüket meg­határozták. Az jelzésértékű, hogy a város területéből 7-8- szor nagyobb részre tarta­nának igényt, mint ameny- nyi a lakosság száma alap­ján és törvényesen járna. De „természetesen” terheket nem kívánnak átvenni. Halmai Gyula pedig továbbra is azt állítja, hogy azon a pályázaton, amelyet megyei jogú városoknak írnak ki, „Tapolcafürdő” község nem indulhat, a Bar­langfürdő fejlesztéséhez hasonló nagyságú beruhá­zás előkészítése, finanszíro­zása, megvalósítása (pl. víz­bázis védelem, IVS, szál­loda, uszoda)egy nagyvá­ros szakmai és anyagi hát­terét igényli. Ezeken a pro­jekteken a Miskolc Holding tagvállalatai a népszavazás eredményeitől függetlenül továbbra is dolgoznak, közö­sen minden Miskolctapolcá­ért tenni akaróval.” (A hivatal részéről azért a szóvivő válaszol, mert Káli Sándor polgármester és Fedor Vilmos alpolgármester jelenleg szabadságukat töl­tik. /A szerk.) a tapolcai lakosságot, és a „titkos” jegyzőkönyvek­be bepillantást sem lehetett tenni. Dr. Halmai Gyula úr. a Miskolci Holding Zrt. elnök­vezérigazgatója szerint a fej­lődés kizárólagos biztosíté­ka Miskolc és saját cégének: a Holdingnak a lobbiereje, szakértői, és a gazdasági háttere. Mi is szeretnénk, ha ezeknek - az egyébként szépen hangzó - gondola­toknak hitele lenne. Azon­ban az Önök által támo­gatott ismert író Moldova György lerántotta a leplet, mikor Miskolcot sajnálato­san „nyomorult” városnak nevezte. Önök milyen álmokat űztek, és szakemberként milyen adatokkal számol­tak, amikor Miskolc várost több, mint 50 milliárdos hitelállományba kerget­ték. A kirakat beruházások­ra felvett hitelek a várost az elkövetkezendő 20 évre is megpecsételik. Ebből nem fejlődés, hanem adósságspi­rál várható. Legalább 10 éve beszélnek a tapolcai többmilliárdos infrastrukturális fejleszté­sekről, de ez is csak ígéret maradt. Az egész ország fej­lődött strand - és élmény­fürdő terén, de Miskolc elfe­lejtett pályázni. Mindezek­re a „jó” szakértők fel sem figyeltek? Halmai úr által említett tapolcaiaknak segítő köz­gazdász szakember jó szán­dékban, legjobb tudása sze­rint végezte el számítása­it. Arra minden bizonnyal nem gondolt, hogy Miskolc önkormányzati vezetői a munkahelyén keresztül pró­bálják rábírni a visszako­zásra, kihátrálásra. Ezért nem az érintettnek és nem a LEB-nek kell szégyell­nie magát. Több település önkormányzatától kértünk szakmai segítségét, néhány polgármester előadást is tartott a LEB által szerve­zett lakossági fórumokon. A megkeresett önkormány­zatok vezetői egybehangzó­an mondták ki, hogy Tapol­ca önálló településként élet­képes. Itt említenénk meg, hogy a Miskolci Önkormány­zat nem küldte meg a LEB részére a leválási doku­mentációkhoz szüksé­ges csatolandó adatokat és kimutatásokat, melyeket a Regionális Közigazgatási Hivatal és az Önkormány­zati Minisztérium is előírt. Petróczki László, a Tapolcafíirdöírt Egyesület elnöke Zavartalanul, a Miskolctapolcai Nyár rendezvénysorozata azért zavartalanul zaj­lik: mindenkit szívesen látnak. (Fotó: ÉM)

Next

/
Thumbnails
Contents