Észak-Magyarország, 2009. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-16 / 166. szám

2009. július 17., péntek ÉSZAK ORSZÁGBAN-VILÁGBAN /2 RÖVIDEN • Csatlakoznának, Az izlandi törvény- hozás csütörtökön szűk többséggel jóvá­hagyta, hogy az ország kezdjen tárgyalá­sokat Brüsszellel az Európai Unióhoz törté­nő csatlakozásról. Johanna Sigurdardóttir miniszterelnök előterjesztését 33 képviselő támogatta, míg 28 ellene szavazott. JEGYZET Győzött az igazság T.Szűcs József tszucs@inform.hu Ma már szinte fel sem kapjuk a fejün­ket olyan hírre, miszerint a köztársasági elnök irmát visszaküldött újragondolásra a parlamentnek egy törvényt, avagy elsó're nem írta alá stb., annyira megszokottá vált a két intézmény eltérő' jogfelfogása. I ényleg ennyire képlékenyek, ergo gya­korlatilag sokszor csak ütközőpontnak Ten­nének jók meglévő és készülőfélben lévő jogforrásaink? Tudniillik, hogy felkészült, szakképzett, becsületes emberek homlok- egyenest másként értelmezhessék azt, ami józan paraszti ésszel, ha nem is egy­féleképpen, de legalább belátható keretek között lenne értelmezendő. A válasz saj­nos egészen másutt keresendő. Ott ugyan­is, ahol a politika keze ebben a társadal­mi rendszerben is keményen „betette" a lábát a jogalkotás minden szegmentumá­ba. Akárcsak az előzőben. Holott a hatal­mi ágak szétválasztánásak idején, vagyis a rendszerváltáskor, éppen az ellenkező­jét ígérték. Mégis így alakult, így alakítot­ták. Talán emiatt fordul elő szinte minden alkotmánybírósági döntésnél is, hogy igen szorosan, például 4 igen és 3 nem szava­zattal hozzák ki az igazságot győztesként. Ráadásul úgy, hogy félidőben még a gaz­ság vezetett egy fával... Menedék az Unión kívül Stockholm (ÉM) - Az EU jogi és igazság­ügyi biztosa a kanadai-cseh vízumháború kapcsán különösnek tartaná azt, ha EU-állam- polgárok arra kényszerülnének, hogy egy uni­ón kívüli országban keressenek menedéket, mert hazájukban hátrányos megkülönböztetés éri őket. Jacques Barrot az EU bel- és igazság­ügy-minisztereinek Stockholmban csütörtökön kezdődött találkozóján jelezte: az Európai Bi­zottság meg akarja érteni, hogy európai polgá­rok miért kérnek menedéket Kanadában. Le­szögezte: meg kell vizsgálni, megalapozottak-e Kanada Csehországgal kapcsolatos panaszai. Devizaárfolyam (2009.7.16.) PÉNZNEM árfolyamváltozás m Euró 274,00 A +1,24 WM USA dollár194,59A +0,40 | Svájci frank 180,71 A +1,19 IstÜj Angol font 318,87 A +1.16 | Román lej 64,87 A +0.13 **** Ukrán hrivnya 25,37 A +0,17 Horvát kuna 37,34 A+0,11 m Lengyel zloty 63,71 Ét+0,19 További információk a valutapiacról: gazdasag.bppn.tty Grafika: ÉKN. Forrás: MNB ÉKN-INTERJÚ: Schmitt Pállal, az Európai Parlament alelnökével EP-munka: alázattal és lelkesen ■ „El kell érjük, hogy az EU végre tettekben is kiálljon a sokszínűség védelméért." Hegyi Erika khe@eszak.boon.hu Strasbourg (ÉKN) - Alelnök- ké választották az Európai Par­lament képviselői Schmitt Pált (Fidesz) kedden Strasbourgban. Ő az első magyar képviselő ebben a funkcióban, így az Európai Parlament eddigi leg­magasabb rangú magyar tiszt­ségviselője lett. ÉKN: Alelnökké választásá­val Ön lett az eddigi leg­magasabb rangú magyar képviselő az Európai Par­lamentben. Mit jelent ez Önnek? Schmitt Pál: Magyarország szá­mára fontos, hogy az EP legfel­sőbb irányítótestületében jelen lehetünk, és első kézből jutunk a legfontosabb információkhoz. Úgy értékelem, hogy ez az ered­mény a fideszes europarlamenti képviselők elmúlt öt évben vég­zett nagyszerű teljesítményének, és a Fidesz EP-választásokon elért kimagasló eredményének elismerése, ezért mindenképpen köszönet jár a magyar válasz­tóknak, akik ránk bízták ezt a felelősséget. Ezt a feladatot is alázattal és a tőlem megszokott lelkesedéssel fogom ellátni. ÉKN: Mire kívánja használni pozícióját az EP-ben? Schmitt Pál: Egykori olim­pikonként és gyakorló sport­vezetőként rendkívül fontos­nak tartom, hogy a Lisszaboni Szerződés nyíltan utal a sport­Slota „kiábrándult" Pozsony (MTI) - Ján Slota szerint Magyarország kiirtotta a területén élő nemzeti kisebb­ségeket, és a szlovák, valamint néhány más kisebbség maradé­kának szinte semmiféle jogai sincsenek. „Kaltenbach Jenő és Kállai Ernő, a volt, illetve a jelenlegi magyar kisebbségi ombudsman a magyar politikai vezetés kisebbségpolitikáját a Harmadik Birodalom politiká­jához hasonlították” - húzta alá a Szlovák Nemzeti Párt elnöke egy csütörtöki interjúban. „Mélyen kiábrándítottak a szlo­vákiai magyar intézmények arrogáns és abszurd nyilatko­zatai, illetve kezdeményezései, amelyek a magyarországi, vala­mint a szlovákiai Magyar Koalí­ció Pártjának EP- képviselőivel egyeztetve szüntelenül támad­ják a szlovák államnyelvtörvény nemrégiben elfogadott módosí­tását” - jelentette ki Slota, akit a szlovák sajtó is szélsőségesen nacionalista és magyarellenes politikusnak nevez. ra, annak társadalmi szerepé­re. Az EU új alapdokumentu­mának elfogadása után a sport számára is megnyílnak az uni­ós pályázati források, és talán a tagállamok is bőkezűbben áldoznak a fiatalok egészségi és testi nevelésére. Immár az EP alelnökeként szószólója kívá­nok lenni a sport és az olimpi­ai mozgalom ügyének. ÉKN: Magyar ügyek lobbistájaként is fel tudja majd használni pozícióját? Schmitt Pál: Az Európai Par­lament az egyetlen hivatalos fórum, ahol a magyarországi és a határon túli magyarok közö­sen léphetnek fel érdekeik védel­mében. Örülnék, ha a követke­ző években sikerülne elismertet­nünk a szomszédos országokban élő magyarok igényét az önren­delkezés és autonómia nyugati tagállamokban már bevált és elfogadott gyakorlatához. El kell érjük, hogy az EU ne csak jel­szavakban, de végre tettekben is kiálljon a sokszínűség védelmé­ért, hogy megmaradjon az ősho­nos nemzeti közösségek nyelve, kultúrája és intézményei. ÉKN: Melyek azok a konkrét magyar ügyek, amikért har­colni kíván a parlamentben? Schmitt Pál: Ahogy eddig is, a jövőben is a leghatározottab­ban ki fogunk állni az embe­ri, polgári és kisebbségi jogok megsértése ellen. Megtettük ezt a 2006 októberében, Buda­pesten történt brutális rend­őrattak után, megtettem ezt a dunaszerdahelyi magyar szur­kolókat ért erőszakos fellépés után, megtettem a vajdasá­gi magyar fiatalokat ért inci­denseket követően, és teszem Takarékosan, sza bó Imre környezetvédel­mi és vízügyi miniszter energiatakarékos izzót csavar be egy csillár foglalatába egy nyug­díjas családnál az Egy mozdulat energiata­karékossági program keretében. (Fotó: MTI, Kovács Attila ^— -----------------------------------------—1 Schmitt Pál: Mivel az EP szo­rosan együttműködik a töb­bi közösségi intézménnyel, a Tanáccsal és a Bizottsággal, mindenekelőtt túl kellene lép­ni az intézményi válságon, és lezárni a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatát. Ezek után végre olyan dolgokra kon­centrálhatunk, amelyek köze­lebb állnak a polgárok minden­napi életéhez: a gazdaság újra­indítására, a klímavédelemre, a 2013 utáni uniós költségvetés kidolgozására, vagy éppen az Unió további bővítésének kér­désére. ÉKN: Önnek mi lesz a szerepe ezekben az ügyekben? Schmitt Pál: Öt évig elnöke vol­tam az EU-Horvátország közös parlamenti bizottságnak, és új, EP-alelnöki megbízatásomat is szeretném felhasználni arra, hogy támogassam Horvátország, és a többi térségbeli tagjelölt mielőbbi integrációját. Ebben bizonyára segítségemre lesz az elmúlt években kialakított sze­mélyes jó viszony a horvát poli­tikai élet meghatározó személyi­Magyar alelnökök ■ Elosztották a bizott­sági helyeket az EP-ben, magyarok is fontos pozí­ciókba kerültek. Brüsszel (MTI) - Döntött az Európai Parlament csütörtökön Strasbourgban arról, melyik szakbizottságban dolgoznak az egyes képviselők főtagként a következő két és fél évben, illet­ve sok bizottságban már meg­választották a vezető tisztség- viselőket is. Néhány bizottság esetében a vezető tisztségekről hétfőn születik döntés. A magyar EP-képviselők közül bizottsági alelnöknek választot­ták, illetve hétfőn választhatják Gál Kingát (Fidesz, állampolgá­ri jogok bizottsága), Járóka Lívi­át (Fidesz, nőjog-esélyegyenlő- ség) Gurmai Zitát (MSZP, alkot­mányügy), Göncz Kingát (MSZP, állampolgári jogok), Deutsch Tamást (Fidesz, költségvetési ellenőrzés) és Hankiss Ágnest (Fidesz, petíciók). ségeivel. Magyarország és Euró­pa közös érdeke, hogy a Balkán stabilizálódjon és a térség nem­zetei végérvényesen integrálód­janak az Európai Unióba. ÉKN: Hazánkból, de más országokból is több szélsősé­ges képviselő ju tott az EP-be, mint az elmúlt időszakban. Lát-e valamilyen veszélyt ebben? Schmitt Pál: Válságos időkben törvényszerű, hogy felerősöd­nek a radikális megoldásokat hangoztató csoportok, ugyanak­kor nekem személyes meggyő­ződésem, hogy a demokratikus erőknek nem jelentenek alterna­tívát a szélsőségek. Kicsit ellent­mondásosnak tűnik, de a szél­sőbalos vagy szélsőjobbos pár­tok parlamenti jelenlétét felfog­hatjuk a demokrácia sikereként is, mivel általuk a velük azono­suló polgárok hangja is hallha- tó a Házban. Megerősödésüktől azonban nem tartok, mert kicsi, szétaprózott csoportokról van szó, akik között több az ellen­ségeskedés, mint az egyetértés és a közös értékek. ' a bizottságokban A bizottsági tisztségek közül két testületben magyaré lett az Európai Néppárt politikáját egy adott bizottságban irányí­tó koordinátori szerepkör is: a költségvetési bizottságban Sur­ján Lászlóé, a szociális és foglal­koztatásiban Őry Csabáé. Emel­lett az erdélyi Tőkés László az emberi jogi bizottság, a felvidéki Bauer Edit pedig a nőjogi bizott­ság koordinátora lett. Emellett eldőlt, hogy az MDF- es Bokros Lajos a költségveté­si bizottságban dolgozik majd. A Jobbik EP-képviselői közül Morvái Krisztina a mezőgaz­dasági, Balczó Zoltán az ipari, Szegedi Csanád a regionális fej­lesztési bizottságban vállalt tag­ságot. A néppárti magyar kép­viselők közül Gyürk András a fejlesztési bizottságban, Győri Enikő a gazdasági, Kosa Ádám a szociális, Áder József a közegész­ségügyi, Glattfelder Béla a mező- gazdasági, Schöpflin György az alkotmányügyi bizottságban tevékenykedik főtagként. DraskoviCS Tibor (Fotó: archív) Közúti bírságok Magyar kezdeményezés­re külföldről is behajtható- ak lesznek a közúti szabály- sértésekért kiszabott bírsá­gok az EU-ban. Ennek fel­tételeit a tervek szerint a magyar uniós elnökség ide­jén alakítják ki - közölte Draskovics Tibor. 3 téma Három nagy témáról lesz szó a miniszterelnök és a bankok pénteki találkozó­ján: a lakáshitelesek meg­segítéséről, a kkv-k hite­lezésének gyorsításáról és fogyasztóvédelmi kérdések­ről, köztük a bankok egy­oldalú szerződés- módosításá­ról - mondta Szollár Domo­kos kormány- szóvivő az MTI- nek csü­törtö­kön. Angéla Merkel (balra) és Dmitrij Medvegyev (Fotó: epa) Északi Áramlat Európa gázellátása érde­kében hangsúlyozottan a két országot összekötő, ter­vezett balti-tengeri veze­ték, az úgynevezett Északi Áramlat mellett állt ki csü­törtökön a német kancellár és az orosz államfő. Kitiltanák Kéri az Európai Parla­ment szociáldemokrata frakciója az EP elnökségé­től, hogy érvényesítsék a parlament házszabályának azon rendelkezését, amely megtiltja katonai, félkato­nai egyenruhák viselését az ülésteremben - jelentet­te be Martin Schulz frakció vezető a képviselőcsoport strasbourgi ülésén annak kapcsán, hogy az EP alaku­ló plenáris ülésén a Jobbik képviselői uniformist visel­tek. Külön kiemelte a szél­sőjobb előretörésének veszé­lyét Magyarországon és az Únió más tagállamaiban. Tegnap is tüntettek az államfő hívei - (Fotó: epa) Kijárási tilalom Hondurasban Ismét éjszakai kijárási tilalmat vezetett be Hondurasban az ország ideiglenes kormánya, arra hivatkozva, hogy a hatal­mától megfosztott államfő, Manuel Zelaya hívei zavargások­kal fenyegetőznek. Csütörtökön Zelaya több száz híve tünte­tésre gyűlt össze a főváros fő bevezető útjain.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents