Észak-Magyarország, 2009. július (65. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-15 / Gazdasági iránytű
2009. július 15. GAZDASÁGI IRÁNYTŰ /2 Versenyképesség vagy végleges leszakadás? Kamarai elemzések a magyar vállalkozások helyzetéről nemzetközi megmérettetésben - 1. rész Évek óta azt érzékeljük, hogy a verseny- szférában tevékenykedő' vállalkozások egyre nehezebben állnak meg a nemzetközi versenyben. A „nemzetközi” ebben a formában nem jelent egyben országhatárt is, mivel a gazdaságot jelentős mértékben átszövik a külföldi érdekeltségű, multinacionális társaságok. A klasszikus közgazdaságtanban használnak egy olyan fogalmat, hogy „verseny- képesség”. E fogalom alatt azt értjük, hogy a verseny szférában - piacgazdaságban - a vállalkozások egyre jövedelmezőbb termékekkel elégítik ki a felhasználókat. Itt nagyon lényeges a jövedelmező” állítás, hisz ez teszi lehetővé a vállalkozás hosszú távú fenntartását, bővítését. Szalui József A versenyképességet vizsgálhatjuk: termék, vállalat, város, régió, ország összevetésben. A cikk az ország versenyképességének elemzését tűzte ki céljául. Háromszáz mutató alapján Azért az ország versenyképességét elemzem, mert a hazai vállalkozásokat egységesen érinti az adó, a kamat, az energia, stb. hátrányos pozíciója. Természetesen az Észak-magyarországi régióban működő vállalkozásokat ezen felül tovább sújtják a helyi sajátosságok, rendelkezésre álló dolgozói létszám alacsony iskolázottsága, munkamorálja, a térség infrastruktúrájának fejletlensége, hiányzik a térségből jelentős összeszerelő üzem, mely felszívná a beszállítói hátteret stb. Versenyképességi rangsor tosan csúszik lefelé és ez évben a 45. helyre kerültünk. Felmerül a kérdés, miért jutottunk ide?!- Az évek óta magas (körülbelül 8 százalék) államháztartási hiány az állam- adósság gyors emelkedéséhez vezetett. A magyar gazdaság évek óta jelentősen többet fogyaszt, mint amit megtermel. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a többletfogyasztásjelentős része nem a termelő szférába történt, amely direkt úton kitermelné a beruházások értékét, hanem az infrastruktúrába, illetve lakossági ágba.- Alacsony lakossági megtakarítás. Az alacsony keresetek miatt nincs felhalmozás.-Növekvő vállalati és lakossági devizahitel-felvétel. A bankok a PSZÁF (állam) statisztálása mellett egyre kedvezőbb devizahitel-konstrukciókkal vitték be a lakosságot az eladósodásba. A pénzügyi válság kirobbanásával az igénybevevők jelentős részénél törlesztési gond áll fenn. Hasonló probléma érinti a vállalkozásokat is. Különösen azokat, akik az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, az akkor 6 százalék körül i kamat helyett most 12-13 százalékkal kell visszafizetniük a hitelt. Ugyanakkor a bankok a devizákat az év elején forintra váltották, mely önmagában egy jelentős veszteséget okozott. Minthogy e helyzet kialakulásában jelentős szerepe van az államnak, ennek ellenére nem látszik a megoldásban való szerepvállalása.- Növekvő fizetési mérleg hiány.- Hitelességi problémák. Az állam éveken keresztül nem teljesítette költségvetési mutatóit. Ezek eredménye a folyamatosan romló hitelminősítés, mely a kamatok növekedését vonta maga után. A versenyképesség szempontjából ez év különösen fontos, ha figyelembe vesz- szük a pénzügyi-gazdasági válság méretét, annak Magyarországra gyakorolt hatásait. Az elemzők ez évre készítettek egy „ország stressz tesztet” is, mely azt hivatott bemutatni, mely országok viselik el jobban a válság kedvezőtlen hatásait, illetve milyen gyorsan tudják visszaállítani versenyképességüket. Magyarország ezen összehasonlítás42 37 4,35 35 5757 5 A GDP növekedése a visegrádi országokban (előző év=100) HU Adóterhek a GDP százalékában 106 108,3 ’üM 109 106,597,5 102,8 ÍMVr*M 101,45 2001 ->2002 2003 2004 2005 2006*2007 2008*2009 terv Grafika: Észak-Magyarország A Bajnai kormány válságintézkedései jó irányban hatnak, de nem elégségesek. A vállalkozásokat terhelő adók lényegesen nem változtak. A kiadáscsökkentések is csak a bérekre (13. havi nyugdíj, közalkalmazotti 13. havi bér) vonatkoznak. Továbbra is megmarad a nagyvonalú, pazarló túlköltekezés állami, önkormányzati szinten egyaránt. A cikk terjedelembeli korlátok miatt azokat a tényezőket vizsgálja, melyek legjobban hatnak versenyképességünkre. Ezek: adó, kamat, energia árak, K + F, EU-támogatás, oktatás. Magas adóterhek A növekedési ütem az elmúlt 10 évben stagnált, majd jelentősen csökkent. A növekvő fogyasztást a költségvetés hitelből fedezte. Az állam a GDP közel 50 százalékát osztja újra, melyet a beszedett adókból tud biztosítani. Ez azt jelenti, hogy ennek a jelentős visszaosztásnak a magas adók a következményei. Kívánatos lenne e szintet a nemzetközi átlag körülire, 30-36 százalékra beállítani. Magyarországon a túlzott mértékű visz- szaosztás vonja maga után az államháztartási hiányt és az államadósságot. A magas államháztartási hiányt a rendkívül nagymértékű államháztartási kiadások okozzák. A visegrádi országok adatainak összehasonlítása jól mutatja, hogy még Magyarországon a GDP közel 50 százaléka DE i|i2 15 2021 232616 ma 13 *2000*2001 2002 2003 2004^2005*2006 2007*2008*2009 A magyar gazdaság versenyképességének javulását a magas adóterhek gátolják legjobban. Az adóterhek csökkentése érdekében - közmegegyezéssel - piackom form államigazgatást kell kialakítani. Át kell alakítani az önkormányzati, egészségügyi, mm HU PL CZ SK •2006 2007*^2008 Grafika: Észak-Magyarország- Magas jegybanki alapkamatok, ennek következtében magas kamatú vállalkozói hitelek.- Magas energiaárak (ipari fogyasztású gázárak és villamosenergia-árak)- EU-források felhasználása Államháztartási kiadások a GDP százalékában ■flfil 49,7 48,8 __________I 49,9 51,9 49,1 42,6 43,3 45,244,8 37,9 38,1 2000*2001 2002 2003 2004 2005*2006 2007*2008 oktatási és szociális rendszereket. Ezzel párhuzamosan eredményesen kell felszámolni az adóelkerülést, vagyis a jelenleg 20-30 százalékra becsült fekete gazdaságot szűkíteni kell. A szűkítést az adózási morál javításával, az adórendszer lényeges átalakításával, a notórius adókerülők hatékony felderítésével és felelősségre vonásával lehet elérni. Grafika: Észak-Magyarország Ugyancsak elemezzük:- a versenyszféra K+F tevékenységét,- az oktatást, beleértve a szakképzést és a felsőfokú oktatás helyzetét, Mindezek alapján következtetéseket vonunk le a magyar vállalkozások versenyhelyzetéről a nemzetközi piacokon.- Szalai József általános alelnök Az államadósság a GDP százalékában 5961,5 65 6673 PL CZ SK 46 47 1 m 48 45 47,1 31 29,528 41,5 34 31 mi-m 27 6 Grafika: Észak-Magyarország •2001 2002 2003 2004 2005*2006 2007*2008 Grafika: Észak-Magyarország Az országok közti versenyképességet legátfogóbban két svájci székhelyű kutatóintézet elemzi. A genfi World Economic Fórum (WEF) és a lausanne-i Institute fór Management Development (IMD). A továbbiakban az értékelést IMD-re támaszkodva mutatom be, ugyanis véleményem szerint azzal, hogy több mint 300 mutató alapján hasonlítja össze az országokat, ez tükrözi legjobban a valós helyzetet. A kutatók évente 52-57 országot elemeznek, állítanak rangsorba. A rangsor első helyén folyamatosan az USA áll. Versenyképességi rangsor A fenti diagramon mutatom be, hogy alakult az elmúlt 10 évben a versenyszférában meghatározó partnereink, illetve legnagyobb felvevőink versenyképessége - mivel rangsorról van szó, így a kisebb számok a jók. Mint látható, a mutató alapján, Magyar- ország a vizsgált országok közül folyamában a vizsgált 57 ország közül az 52. helyezést érte ej. Ez az elemzés négy fő témakört vizsgál:- makrogazdaság (44. hely),- kormányzat, jogi környezet, bürokrácia (45. hely),- üzleti élet (55. hely),- társadalom (56. hely) Utánunk csak Venezuela található! A kissé általános elemzés után vizsgáljuk meg azokat a főbb pontokat, melyek ilyen rossz rangsort adnak Magyarországnak. Különösen azért lényeges rávilágítani versenyképességünk hátrányaira, mert a válság egyben lehetőséget is adhat az előkelőbb helyezésre, ami azt is jelenti, hogy gazdasági növekedésünk, stabilitásunk javulhat. Abban az esetben, ha ezt nem sikerül megvalósítani, akkor végső lemaradottak, a sereghajtók leszünk. tartozik ebbe a kategóriába, addig a lengyel Kár, hogy a mostani intézkedés csak a és cseh GDP-nek csak 42 százalékát, a szlo- szociális rendszerhez nyúlt hozzá, vákiainak pedig mintegy 36 százalékát osztja el az állam központi feladatokra. Az augusztusi megjelenést követően (augusztus végén-szeptember elején) vállalkozói fórum keretében szeretnénk Ennyi fért elemzésünk első részébe, a megismerni olvasóink véleményét, javas- folytatásban, az augusztus 19-én megjele- lataikat a magyar vállalkozások versenyló számban tovább elemezzük a követke- képességének növelésére, a szükséges ző mutatók alakulását. kormányzati és helyi intézkedésekre. Államháztartási hiány a GDP százalékában 6,5 ■ " ,rn _________________' _______________I 2000*2001 2002 2003 2004->2005»2006 2007*2008*2009 terv Grafika: Észak-Magyarország
