Észak-Magyarország, 2009. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-02 / 128. szám

2009. június 3., szerda ÉSZAK EP-VÁLASZTÁS /7 EP-VÁLASZTÁS Csütörtökön kezdődik Brüsszel (MTI) - Két ország, Nagy-Britan- nia és Hollandia szavazóhelyiségeinek megnyi­tásával megkezdődnek csütörtökön az európai Parlamenti választások az Európai Unió tagor­szágaiban. A 27 tagállam választói négy napon keresztül járulna az urnákhoz, a voksolás az utolsó szavazóhelyiségek bezárásával, vasárnap késő este fejeződik be. Magyarországon vasár­nap 6 és 19 óra között lehet majd szavazni. Az összesen mintegy 375 millió választásra jogo­sult európai uniós lakos az eddigi 785 helyett ezúttal 736 képviselőt választ a strasbourgi és brüsszeli székhelyű uniós testületbe. Kinyomtatva. Az Állami Nyom­dában készültek a vasárnapi választás szavazólapjai: a 8 342 500 szavazólap­ra darabonként 12 forintot költöttek. E dokumentumot többféle biztonsági jellel is ellátták, így például mikroírással és UV-festékkel. (Fotó: mti) v, _________________.____________________ Háromszor kell összehajtani a szavazólapot Budapest (MTI) - Kedden kezdték kiszál­lítani a június 7-ei európai parlamenti (EP) választásra a szavazólapokat az Állami Nyom­dából, a dokumentumok és más szavazási kel­lékek a tervek szerint csütörtökig mindenhova megérkeznek. A választáson az a párt, vagy pártszövetség állíthatott listát, amely legalább húszezer hite­lesített ajánlószelvényt összegyűjtött. A szava­zólapon a pártok sorrendét sorsolással döntöt­te el az OVB: első helyen a Fidesz-KDNP közös lista szerepel majd, ezt az SZDSZ, az MCF Roma Összefogás Párt, a Magyar Kommunis­ta Munkáspárt (Munkáspárt), az MSZP, a Job­bik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt (LMP-HP) közös listája követi, és az MDF listája zárja. A szavazólapon szerepel a pártok emblémája, a karika, amelynek beikszelésével a szavazat elhelyezhető, a párt bíróságon bejegyzett neve és rövidítése, valamint a 22 (vagy annál keve­sebb) jelölt neve. A szavazólapon egymás mel­lett szerepel a nyolc pártlista, így a szavazólap széles: mintegy másfél fekvő A4-es papír mére­tű. A boríték mérete azonban változatlan, így a szavazólapot legalább háromszor kell össze- hajtani, hogy beleférjen. TUDOTT RÓLA?-> j j i j j j j j j j j j j j j jjjjjjjjjjjjjjjjjjjj j'j j j j j j j j j t j | A szavazóköri dokumentumokat és kellékeket 14 107 dobozban. 40 kamionnal juttatják rendeltetési helyükre. A szavazólapok nyomtatásához mintegy 90 tonna papírra volt szükség, ezt ha egymásra helyeznék, körülbelül 835 méter magas oszlop lenne, kiterítve pedig majdnem egy négyzetkilométer, tehát lefedné az V. kerületet.__________ A szavazólapok és borítékok mellett a szavazókörökbe szállítanak 121 kilométer nemzetiszínű szalagot (ezzel zárják le az urnákat), 60 kilométer nemzeti színű zsinórt (ezzel a szavazófülkében lévő tollat rögzítik), 200 ezer tol­lat és a szavazatszámláló bizottság tagjai által viselendő 120 ezer kitűzőt.____________________________________________________ A szavazókörökben a szavazatszámláló bizottság tagjai csak a hivatalos tollat használhatják, és a fülkékben is elhelyeznek egy-egy tollat a voksoláshoz. Budapest (ÉKN - KHE) - A közvélemény-kutatók felméré­se szerint az EP-választásokhoz közeledve egyre nő az embe­rek részvételi hajlandósága a voksolásra. A részvételi szándék emelke­dése a kampánynak köszönhe­tő-e, vagy esetleg valamilyen más tényezőnek? - kérdeztünk közvélemény-kutató intézetek elemzőit. Harmadik erő- Minden kampány minden választás előtt befolyásolja a részvételi arányt. Ez a világon mindenhol így működik - szö­gezte le elöljáróban Böszörmé­nyi Nagy Gergely, a Nézőpont Intézet vezető elemzője, majd kifejtette: a kampány felfokoz­za a közérdeklődést a válasz­tás iránt, és polarizálja a pár­tok szavazóbázisát. Ezt az is bizonyítja, hogy az elmúlt egy Választásra buzdító fényfestés a fővárosban hónapban egyre kevesebben vol­tak olyanok, akik nem tudták vagy nem akarták megmondani, melyik pártra adják le voksukat. Hazánkban az is segíti a részvé­tel növekedését, hogy a pártok tétet adtak az EP-választásnak. Kezdetben csak a Fidesz mondta, hogy igen, ennek az esemény­Magyarországi részvételi arány az közvélemény-kutatók szerint Eurobarometer Tárki Nézőpont Intézet Századvég Alapítvány Magyar Gallup Intézet 27 százalék 36 százalék 2004-es részvételi arány: 38,5 százalék Un jós felmérés szerint az uniós részvételi arány: 49 százalék Grafika: ÉKN, grafika: közvélemény-kutatók nek komoly belpolitikai fokmé­rője van, de azóta a többi párt is hasonló elemekkel színezte kampányát. Az SZDSZ például azt állítja a középpontba, hogy az EP-választáson fog eldőlni, ki a lesz a harmadik erő - muta­tott rá az elemző, hozzátéve: tovább mozgósíthatók a szava­zók a protest (elutasító, tiltako­zó) hangulattal, erre több párt is épít. Megszólít A Századvég Alapítvány elemzője, Héjj Dávid szerint is megszólító hatása van a kam­pánynak, bár mint fogalma­zott, annak hatása kiszámít­hatatlan. Lapunknak kifejtet­te: a magas részvételi arány­ból a két nagy párt remélhet hasznot (az előrejelzések sze­rint ebben az esetben a kis pár­tok nem jutnak mandátumhoz) ezért valószínű, hogy az utol­só napokban még fokozni fog­ják kampányukat. Héjj Dávid is úgy látja, hogy (Fotó: MTI) a protest szavazás hangsúlyozá­sa kínálja a további mozgósítá­si lehetőséget a pártok számára. A választópolgárok ugyanis azt hihetik, hogy ha most elmen­nek szavazni, akkor tulajdon­képpen a kormány ellen vagy a szélsőjobb ellen is szavaznak. A kampány sajátos eleme még az Európai Unió saját kampánya, hívta föl a figyelmet az elemző, M................................................ Segíti a rész­vétel növekedé­sét, hogy a pár­tok tétet adtak az EP-válasz­tásnak. Böszörményi Nagy Gergely ...............................................?! de azt nem tudta megmondani, hogy ennek milyen hatása lesz a választási hajlandóságra.- Erre csak a választás utáni kutatások derítenek majd fényt - jegyezte meg Héjj Dávid. ‘yyfrfffrj PÁRHUZAMOS INTERIÚ: Az EP-kampányról J j i j J 3*5 J j'j j j/J'j j j j j j j J ) j J’j j’j j j jjjj j J j j V J j’j j ‘j J j j j j j j j j j j j j j j j j J J jJ . „Egyik nagy pártnak sem érdeke a magas részvétel" ■ Elemzők segítsé­gével jártunk utána annak, hogy mi befo­lyásolja majd a részvé­teli hajlandóságot az EP-választáson. Kampány: mozgósít, elutasít A pártok tétet adtak az EP-választásnak. Ez az elemzők szerint fokozza a részvételt. khe@inform.hu Hegyi Erika ÉKN: Ön szerint mi befo­lyásolja az emberek rész­vételi szándékát az EP-választáson? Kiszeily Zoltán politológus: A kampányhajrá cél­ja a részvételi szándék befolyásolása. Jó témák­kal lehet mozgósítani a szavazókat, azt kell éreztetni velük, hogy szavazatuknak a saját kis életüket befolyásoló, konkrét eredménye lesz. Most egyik nagy pártnak sem igazán érdeke a magas részvétel. A körvonalazódó negatív kam­pány is lohasztja a részvételi kedvet. Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem Politikatudo­mányi Intézetének igazgatója: Tény, hogy a rész­vételi szándékot befolyásoló tényezők között a legkisebb szerepe - paradox módon - az euró­pai parlament összetétele meghatározásának van. A szavazási hajlandóság egyértelműen a belpolitika függvénye lett, még talán annál is inkább, mint 2004-ben volt. A részvételt első­sorban az határozza meg, hogy a pártok meny­nyire tudják elvinni szimpatizánsaikat a sza­vazófülkéig egyik oldalon a kormány „meg­büntetésének”, másik oldalon a kormányoldal érveinek respektálásának álláspontjával. ÉKN: Az eddig megismert kampányelemek és közvé­lemény-kutatások adatai alapján milyen részvételi arányra számít? Kiszeily Zoltán: Az Eurobarométer kérdésére 27 százalék, a „most vasárnapi” kérdésre akár 45 százalék is részt venne egy voksoláson. Vár­hatóan e kettő között lesz a részvétel. Az ala­csony részvétel a fegyelmezett szavazótáborral rendelkező pártoknak kedvez. Fazekas Csaba:A választás tétjének a válasz­tók szemében való ilyetén leegyszerűsödése nem tesz jót a részvételi halandóságnak, gya­núm szerint a 2004-es 38,5 százalék körüli eredmény megismétlődése várható. Az arányt csak az növelheti jelentősen, ha az ellenzék (elsősorban a Fidesz) a jelenleg a voksolás tét­jével kapcsolatban szkeptikusokat meg tudja győzni a kormánnyal szembeni bizalmatlan­ság kinyilvánítására. ÉKN: Mi az, ami téma volt az idei EP-kampányban, de nem kellett volna annak len­nie, és mi az ami, nem volt téma, de annak kellett vol­na lennie? Kiszeily Zoltán: Az EP-választás időközi válasz­tásnak számít, s ennek általában kisebb is a súlya. Európa-szerte keveset beszélnek az unió jövőjéről, további bővítéséről vagy a kelet-nyu­gat különbségek további csökkentéséről. Az EP-kampányt nálunk is belpolitikai témák hatá­rozták meg. A Fidesz a megszorításokkal szem­beni proteszthangulatot lovagolta meg. Az MSZP várható vereségét minimalizálta. Az SZDSZ a harmadik erő szeretne maradni, de kampányá­val akaratlanul is felhúzta a Jobbikot. Hazánk­ban is többet kellene beszéhii arról, hogy 2013 után a szűkülő uniós forrásokat mire fordítsuk. Fazekas Csaba: Az EP-választás lehetséges téma­körei lényegében mind előkerültek az eddigi ren­dezvények, politikusi megnyilatkozások során, a probléma inkább azok súlyos arányeltolódásával van. Egyértelműen elbillen a tematizálás mérlege a belpolitika, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok tevékenységének megítélése felé. További általá­nos jellemző a negatív kampány erőssége: mind­két nagy párt a másik lejáratására koncentrál, de a kisebbekre is elmondható, hogy a „mit aka­runk” helyett a „kik nem vagyunk” álláspont­ját erősítették, a rivális pártok vezetőinek negatív színben való feltüntetése mellett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents