Észak-Magyarország, 2009. május (65. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-07 / 106. szám
2009. május 7., csütörtök ÉSZAK KULTÚRA /4 RÖVIDEN • Szülőföldem, Széphalom, Ezzel a címmel rendez kiállítást az amerikai tárlatokra készült munkáiból május 31-én délután 3 órától a széphalmi művelődési házban Széphalmi Jurkó László iparművész (képünkön). Az alkotásokat Antalóczy Antal, a Hegyközi Területfejlesztési Szövetség alelnöke ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Mutagén Miskolc (ÉM) - Mutagén címmel nyílik kiállítás ma este 6 órától a Miskolci Kortárs Művészeti Intézet szervezésében a Miskolci galéria Rákóczi-házában Szabó Attila munkáiból. A május 30-ig - vasárnap és hétfő kivételével naponta reggel 9 és déiután 5 óra között - látogatható tárlatot Kukla Krisztián filozófus nyitja meg. Feledy Gyula Állandó Miskolc (ÉM) - Állandó kiállítás nyílik a miskolci Feledy- házban Feledy Gyula és miskolci kortársai címmel május 8-án, pénteken délelőtt 10 órától. varga tsva szouraszmuvesz aiKüiasaiooi kiállítás a miskolci Művészetek Házában. A tárlat szervezője és támogatója a MissionArt Galéria. Képünkön: Varga Éva. (Fotó: Osztie Tibor) Madridi fellépés Miskolc (ÉM) - Madrid legnagyobb koncerttermében, az Auditorio Nációnál de Musicában lép fel a Miskolci Szimfonikus Zenekar Román Zaslavsky orosz-izraeli zongoraművésszel május 7-én. Műsoron: Beethoven: Esz-dúr zongoraversenye és VII. szimfóniája. A koncerten Kovács László vezényel. Időutazás: Táncdalfesztivál... Miskolc (ÉM) - Az egykori táncdalfesztiválokra emlékeznek Miskolcon május 23-án - a Táncdalfesztivál anno... című rendezvénynek a Sportcsarnok ad otthont. Aki jegyet vált erre az estére, olyan időutazásban lehet része, amelyre évekig emlékezhet. A rendezvény szervezője, Lovas Károly, az L&B Kereskedelmi, Kulturális, Utazási, Szolgáltató Bt. ügyvezetője közel két évtizede foglalkozik műsorok szervezésével, művészközvetítéssel. Eddig főként komolyzenével, opera- és operettgálák életrehívásával foglalkozott. A legnagyobb, nevéhez fűződő szakmai siker a Kilenc magyar tenor gálakoncertjének szervezése volt, amelyet Szolnokon, Szegeden, Miskolcon, Budapesten, Fertőrákoson is boldogan fogadtak a nézők. Ennek köszönhetően került korábban a Bartók+... Miskolci Nemzetközi Operafesztivál ügyvezető, fesztiváligazgatói pozíciójába. A közelgő egri program kapcsán arról kérdeztük, honnan ered a nosztalgia-show ötlete.- Három éve dédelgetett álmom, hogy a hatvanas-hetvenes évek nagy slágereit, az akkori táncdalfesztiválok győzteseit újra színpadra kellene állítani, ahol ismét felcsendülnének a nagy sikerű dalok, amelyek többségét ma is szívesen dúdolgatja idős és fiatal egyaránt. Ezeken a koncerteken felcsendül az Isten veled, édes Piroskám!, a Mama, a Nem várok holnapig, az Ajjaj, fekete vonat, a Szeretném bejárni a Földet című slágerek. Az akkori sztárok, a mai legendának - Harangozó Teri, Mary Zsuzsi, Zalatnay Sarolta, Aradszky László, Poór Péter - lépnek színpadára. A TÉNYEK A Fláromórás estre jegyek kaphatóak a lottózókban, Miskolcon a Géniusz Könyváruházban és a hozzá tartozó könyvesboltokban, valamint - kedvezménnyel - az Inform Média ügyfélszolgálatánál, aZsolcai kapu 3-ban. ÉM-INTERJÚ: Seres László képzőművésszel Harminc év után fedezték fel fakad, hogy gazdagok falai szinte ki vannak &*■ tapétázva képekkel. Komoly társadalmi életet élnek,- a feleségeknek majd hogy- nem a kép- JSK Seres László (Fotó: ÉM) ■ Hatalmas sikert arattak Seres László harminc éve készült - mappában porosodó - képei. Hajdú Mariann mariann.hajdu@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Seres László Miskolcon született, édesapja Seres János képzőművész volt. Hamar festeni kezdett, ám 1979-es kiállítása után harminc éven át nem születtek új művei. Most viszont - amikor e 30 éves rajzokat, festményeket kiállította a MissionArt Galéria - így írnak róla: „felkavarta a művészvilágot”, „Művészete az elveszett láncszem”. Ki is Seres László? Akit egyébként nem is olyan könnyű elérni, hiszen Miskolcon is, Bombay-ben is lakik... ÉM: Nézem az életrajzát: a főiskolát félbehagyva 1968- ban New Yorkba ment, majd két év után hazajött. A vietnámi háború időszaka volt ez. Seres László: Igen, a hippi korszak, még a behívót is megkaptam odakinn... Nem találtam a helyem a főiskolán. Előtte a miskolci művésztelepen éltem, Kondor Béla, Lenkey Zoltán mellett nőttem fel, inspiráló közeg volt. Amikor Pestre kerültem, engem már az absztrakt érdekelt, de ott annak még hírét sem hallottam. Ezért mentem ki New Yorkba, ahol ösztöndíjjal vettek fel a legjobb képzőművészeti iskolába, felfelé ívelt a karrierem. Nagy kiállításokat láttam, éreztem, én magam is jó úton haladok. De kaptam egy levelet a szüleimtől, egyre nőtt a lelkiismeretfurdalásom, végül hazajöttem, megnősültem, és befejeztem a főiskolát. ÉM: Az 1979-es kiállítása után közel harminc éven át nem festett. Miért? Seres László: Annyi munkám volt restaurátorként, hogy nem hiányzott. A kiállítás visszhang- talan maradt, ott volt a család, a gyerekek, a festészetből nemigen lehetett megélni. Restaurátorként végeztem egyébként a főiskolán. Akkoriban a 25 felvett hallgatóból hármat automatikusan átirányítottak erre a szakra. Sosem bántam meg. Megtanították a technikát, viszont nem volt mesterem, s ezt nagy szerencsének tartom. A mester mindig a maga képére formálja tanítványait. A restaurálást pedig mindig élveztem. Romból élvezhető, mégsem hamis dolgot létrehozni... Restauráltam táblaképeket, faliképeket, középkori festményeket, ez utóbbiakat szeretem a legjobban a barokkig bezárólag. ÉM: Nem érezte soha, hogy a müvei többet érnének annál, hogy egy mappában porosodjanak? Seres László: Lezárult egy korszak, nem érdekelt a továbbiakban. Más volt a művészeti szemlélet. Amiket akkor csináltam, beleillettek az akkori new yorki világba, de a magyarba nem. De nem viselt meg lelkileg, egyszerűen nem jártam a későbbiekben kiállításokra sem. ÉM: Hogyan jutott el Indiába? Seres László: Véletlenül. 1992- ben újra kimentem Amerikába. Úgy terveztem, egy unoka- testvéremnél lakom majd, akiről nem tudtam semmit. Felkerestem, és nagyon különleges világba csöppentem. Hippi ruhák, indiai szobrok: kiderült, egy ashramban él. Szellemileg nagyon izgalmas, szeretetreméltó, zárt közösség ez, a néhány nap helyett heteket töltöttem ott. Később megkérdezték, nincs-e kedvem az indiai ashramba, Ganespuriba is eljutni. Volt. Elutaztam, dolgoztam is kinn, szobrokat restauráltam a kertben. Aztán a következő utamon megismerkedtem egy férfival, akinek galériája van Bombay-ben, nyitottunk egy restauráló műhelyet. Azóta kinn is dolgozom. ÉM: Milyen az indiai modern művészet? Seres László: Szerintem ők ma a legjobbak a világon. Ez abból vásárlás az elfoglaltsága - a galériák virágoznak. A mostani amerikai művészet számomra követhetetlenné vált, az indiai viszont csodálatos. Máshol egyre inkább kezd a komputertechnika teret hódítani, itt azonban még mindig fontos, ami nekem is, a vászon, a festék, az ecset. ÉM; Térjünk vissza a harminc éve mappában heverő képekre. Hogyan kerültek ki onnan? Seres László: 2004-ben meghalt az édesapám. Beköltöztem a lakásába, így lett műtermem. Adta magát, hogy újra fessek, rajzoljak. Aztán megismerkedtem Kishonthy Zsolttal, (a MissionArt Galéria egyik tulajdonosa - a szerk.) aki kérte, mutassak neki korábbi képeket. Két kiállításom volt, az elsőn, Budapesten a festményeket, a miskolcin pedig a rajzokat, akvarelleket mutattuk be. Ekkor fedeztek, úgymond, fel. Azt mondják, bármelyik múzeumban megállnák a képek a helyüket. ÉM Sejtette, hogy értékesek ezek a művek? Seres László: Nem. Nagyrészükről el is felejtkeztem, sokat elajándékoztam, nem törődtem velük. ÉM: Mit csinál most másképp, mint 30 éve? Miben másak a mostani művei, mint a korábban készültek? Seres László: Horizontálisan és vertikálisan is tisztában vagyok, - a XII. századtól mostanáig, Amerikától Bombay-ig - mi is a képzőművészet. Bár ez nem köny- nyíti meg a dolgom, minél többet tud az ember, annál nehezebb kialakítani a saját stílusát. Zsolt viszont mondja, hamarosan az új képeimből is kiállítást rendez. KÉPRIPORT: Bemutatkozott a színház tánctagozata Jelenetek a Exodus (fenti képek) és a Yerma című táncszínházi előadásokból Tagozatként táncoltak bán mutatkozott be a Miskolci Nemzeti Színházban rendezett díszelőadáson. A Tánckadenciák produkció részeként Kozma Attila rendezésében a Vajda János zenéire készült Yerma című előadást láthatta a közönség, és az Exodus című egyfelvo- násost, amelynek koreográfus-rendezője Krámer György volt. ■ Nagy érdeklődés mellett, díszelőadáson mutatkozott be a miskolci tánctagozat. Mozdulat (Fotók: Bujdos Tibor) Miskolc (ÉM) - Régi törekvése a miskolci színháznak, hogy itt is legyen tánctagozat. Ennek létrehozását a Harangozó-díjas Krámer György, Majoros István és Kozma Attila koreográfusok nevéhez kötik. A tánctagozat a napok-