Észak-Magyarország, 2009. május (65. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-05 / 104. szám

2009. május 5., kedd HÍRCSOKOR • Bővül a tankönyvpiac. Csaknem négy százalékkal bővült a tankönyvek és a nyelv­könyvek piaca tavaly - derül ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesüle­tének adataiból. A Nemzeti Tankönyvkiadó továbbra is megőrizte vezető pozícióját. • Kartellgyanú a tankönyvkiadóknál. Versenyfelügyeleti eljárást indított magyar- országi tankönyvkiadók ellen a Gazdasá­gi Versenyhivatal (GVH). A gyanú szerint a cégek előzetesen megállapodtak az értelmi fogyatékos tanulók által használt tanköny­vek kifejlesztésére és gyártására kiírt pályá­zatának elnyerése érdekében. Csökken, de pozitív marad Budapest (MTI) - Las­suló, ám továbbra is pozi­tív hitel- és betétdinami­ka várható 2009-ben a magyar bankrendszerben: a lakáscélú hitelek állo­mánya 6,8 százalékkal, a fogyasztási hiteleké 5,4 százalékkal emelkedhet és e várakozásoknak megfe­lelnek az OTP első negyed­éves, illetve április havi tapasztalatai - mondta az OTP Bank Retail Divízi­ójának vezetője. Kovács Antal hangsúlyozta: az OTP Bank továbbra is a magyar lakossági banki piac legnagyobb szereplője marad. 2008 végén a bank­csoport monetáris intéz­mények összevont mérle­ge alapján számolt piaci részesedése a hitelintéze­ti rendszerben a háztar­tások betéteiből 30,4 szá­zalék volt, a háztartások hiteleinek pedig 29,6 szá­zalékát tudhatta magáé­nak. „Várakozásunk sze­rint a hitelezési csator­nák, illetve a külföldi tőkebeáramlások leállása a válság miatt leginkább a lakossági fogyasztást, illetve a vállalati beruhá­zásokat vetheti vissza. A munkanélküliség további emelkedése mellett a reál­bérek stagnálására számí­tunk.” Dékány András Nem kell fizetni Budapest (MTI) - Még mindig érkez­nek befizetések a gazdálkodóktól tenyésztési hozzájá­rulás címén, holott a befizetési kötele­zettség már január­ban megszűnt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) emlékeztet arra, hogy 2008. janu­ár 1-jével érvényét vesztette a tenyész­tési hozzájárulásra vonatkozó jogsza­bály. Dékány And­rás, az FVM szóvivő- t je elmondta: ez év január 1. és márci­us 24. között a gaz­dálkodók 28,9 millió forintot fizettek be tenyésztési hozzájá­rulás címén. Ebből eddig mintegy 1,7 millió forintot fizet­tek vissza a gazdál­kodóknak. Lassult az eurózóna iparában a visszaesés üteme London (MTI) - Áprilisban az elmúlt hóna­pokhoz viszonyítva lassult az eurózóna ipará­ban a visszaesés üteme, ennek ellenére ápri­lisban is folytatódott a recesszió. Az eurózóna mind a négy meghatározó gazdaságában javult valamelyest a helyzet. Az eurózónát alkotó országok feldolgozóipari beszerzői menedzser indexe 36,8 pontra emel­kedett a márciusi 33,9 pontról, szemben az elő­rejelzésekben szereplő 36,7 ponttal, illetve a múlt év áprilisi 50,7 ponttal. Áprilisban - a múlt év októbere óta - a legkisebb mértékben rosszabbodott a feldolgozóipar teljesítménye. Az 50 pont alatti index visszaesésre utal. Az ipari termelés áprilisban tovább csök­kent, rekordmélységbe süllyedt a foglalkozta­tottsági alindex, ugyanakkor kedvező jel, hogy a megrendelések növekvőben voltak. A szak­értők ennek alapján arra következtetnek, hogy az eurózóna ipara a legrosszabbon már túljut­hatott, és az index javulására számítanak a következő hónapokban. Ősztől működhet a magáncsőd intézménye Budapest (MTI) - Az ősszel elfogadhatja a parlament a magáncsőd intézményéről szóló törvényt, amely után az adós 80 napos fizetési haladékot kapna a hitelezőkkel való megegye­zésre. Az új jogintézmény előnyös lehet a hite­lezőknek, hiszen megtérülhetnek a gyakorlati­lag behajthatatlan követeléseik is, az adós előtt pedig megnyílna az újrakezdés lehetősége. A nehéz helyzetbe került adós a bíróságtól kérhetné a csődvédelmet, ha előreláthatólag hat hónapig nem képes tartozásainak kiegyen­lítésére. Az eljárásra érdemesnek a bírós*ág 80 nap fizetési haladékot adna, amely alatt egyez­séget köthet a hitelezőkkel. Ha nem jutnak közös nevezőre, akkor egy gyors végrehajtási procedúra tenne pontot az ügy végére. ÉSZAK GAZDASÁG /7 Uj szempontok és értékbecslés Új szenpontok jelentek meg az ingatlanok értékbecslésében (Fotó: ÉKN-archív) ■ Átértékelődnek a jövedelemtermelő ingat­lanok, kulcskérdés ismerni azok értékét. Budapest, Miskolc (ÉKN) - Jelenleg nem állnak rendelke­zésre piaci összehasonlító ada­tok az ingatlanbefektetési pia­cot jellemző tényező, az „elvárt hozam” tekintetében. Ez azt jelenti, hogy az ingatlanérté­kelés során a korábbitól eltérő szempontokat és készségeket is figyelembe kell venni. „Az utóbbi 6-8 hónapban, a globális pénzügyi válság hatá­sára, az értékbecslések bizony­talansága a jövedelemtermelő ingatlanok esetében is jelen­tősen megnőtt. Ez elsősorban abból adódik, hogy nem tör­téntek befektetési tranzakci­ók, vagy legalábbis nem kerül­tek nyilvánosságra erre vonat­kozó adatok. Korlátozottan áll­nak az értékbecslők, illetve az egész piac - eladók és vevők - rendelkezésre összehasonlító adatok az aktuális ingatlanbe­fektetési hozamokról” - mondta Tilki Róbert, az ingatlan-érték­becslő üzletágat is működtető GVA Robertson, nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég ügyve­zető igazgatója. Természetesen a piacon időről időre szárnyra kapnak hírek, ingatlantulajdo­nosok ajánlatairól, illetve befek­tetési lehetőséget kereső vevők hozamelvárásairól. Az árazá­si bizonytalanságot az okozza, hogy jelenleg az eladói és vevői elképzelések, általában, jelentő­sen távol esnek egymástól. Megváltozott szemlélet A megváltozott helyzettel az értékbecslőknek is szembe kell nézniük, és változtatni, illetve bővíteni a korábbi eszköztáru­kat. „A felkészült értékbecslő ebben a szituációban a korábbi­nál még alaposabb elemzések­kel támasztja alá véleményét.” - mondta Tilki Róbert. Fontos szempont, hogy egy konkrét ingatlanra vonatkozó elemzés­nél nem szabad a korábbi, pénz­ügyi válság előtti, értékbecslés­ben szereplő értékből kiindul­ni és az aktuális értéket ehhez az értékhez viszonyítani. Az pj viszonyokat ismerő értékbecs­lő tisztában van azzal, hogy a válság elmélyülésével egy tel­jesen új helyzet állt elő a glo­bális befektetési piacon, bele­értve természetesen az ingat­lan-befektetéseket is. Ez az új szemlélet hosszútávon megha­tározó lesz, azaz nem arról van szó, hogy egy átmeneti időszak után az értékek majd automa­tikusan visszaállnak a korábbi értékszintekre. Versenyben a befektetőért „Tranzakciók hiányában, a hozamszint minél pontosabb megállapítására törekvő érték­becslőnek vissza kell térnie az alapvető megközelítéshez. Ez egyrészt az ingatlanbefektetés összehasonlítása az adott pia­con elérhető más befektetési lehetőségekkel a hozam/kocká- zat alapján, másrészt az adott ingatlanpiac összehasonlítása a többi versenyhelyzetben lévő ingatlanpiaccal a tőkevonzó képesség szempontjából, illetve ismét a hozam/kockázat elemzé­se alapján. A jelenlegi tőkehiá­nyos időszakban Magyarország európai szinten van versenyben a befektetők kegyeiért” - véli Tilki Róbert. AZ INFORMÁCIÓ forrása h JTí'yfWfftTfr jj Ti j i j-tTTti y>Tjj jj O A hazai befektetési piac mos­tani, „befagyott" helyzetében, a hozamszintek becslésének megala­pozására alkalmas módszer az olyan piacokról származó adatok elemzé­se, ahol az utóbbi időben is történt megfelelő számú tranzakció. Ilyen piac például London, ahol az elmúlt időszakban sem állt le a befektetési tevékenység és elérhetőek a tranz­akciók adatai. Ez alapján a megbí­zónak olyan értékbecslőt érdemes választani, aki hozzáfér nemzetkö­zi adatokhoz. Ilyen szempontból a nemzetközi ingatlan-tanácsadó háló­zatok, ahol cégen belül értékbecs­lő üzletág is működik, vannak a leg­jobb helyzetben. O A külföldi adatok hazai viszo­nyokra adaptálása természete­sen nagy szakértelmet, és gyakorla­tot igénylő munka. Ilyen értékbecslői elemzés része az irodaház bérlőihez kapcsolható bonitás, a bérleti szer­ződések időtartamának és struktú­rájának, az épület elhelyezkedésé­nek vizsgálata, illetve időről időre az ún. ország-kockázati felár becslése is. Az összehasonlító elemzésnél az is fontos tényező, hogy Budapesten a bérleti díjak és általában az ingat­lanok árai, a válságot megelőző szin­ten is viszonylagosan alacsonyak vol­tak és ezért a hazai piacban nagyobb növekedési potenciál van, mint példá­ul London esetében.A konkrét érték­. 4ttV O becslői elemzések fő iránya ter­mészetesen az adott ingatlan hozamszintjének becslésére vonat­kozik, azonban a jelenlegi helyzetben előtérbe került az ingatlanok jövede­lemtermelő képességének, valamint a jövőbeli bevételek kockázatának a korábbinál alaposabb vizsgálata. O Az értékbecslőnek legyenek közvetlen és szinte naprakész információi az aktuális piaci viszo­nyokról és trendekről. A jelenlegi hely­zetben ezen adatok átadása az érték­becslők felé az ingatlantulajdonosok­nak nem áll érdekében, ezért itt jelen­tős előnyben vannak azok az érték­becslő cégek, ahol aktív ügynökségi tevékenység folyik. Deficitszkeptikus lett Brüsszel Államadósság Brüsszel (MTI) - Rom­lik Brüsszel szerint a hely­zet a munkapiacon is: a foglalkoztatás idén 3 szá­zalékkal, jövőre 2 száza­lékkal csökken, és las­sul a bérek emelkedése is. A bevételi oldalt ille­tően Almuniáék szintén emlékeztettek arra, hogy a kormány többéves adó­reformtervet jelentett be. Ezek közül azonban csak az ez évre vonatkozó intéz­kedéseket vették figyelem­be az előrejelzés készítésé­nél, azok közül is az áfa­emelést, amelyet a foglal­koztatási járulékok csök­kentése kísér. A deficit­re ugyanakkor jó hatást tehet a költségvetési tar­talékok zárolása. Jelezte Brüsszel azt is, hogy idén a romló árfo­lyam és a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés miatt jósolnak jelentős emel­kedést az államadósság terén. Kisebb jövedelem Brüsszel (MTI) - Az elemzés szerint a háztartások jövedel­me idén tovább csökken, és való­színűleg még jövőre sem indul növekedésnek. Az infrastruk­turális beruházásoknak ugyan lökést adnak a - részben uni­ós forrásokból - tervezett intéz­kedések, a tőkebefektetésekben viszont további késleltetés vár­ható a magánszektorban, vélik az uniós elemzők. ■ Nem biztos, hogy csökken idén az állam- háztartási deficit Magyarországon. Brüsszel (MTI) - Tavaly jelentősen csökkent az állam- háztartás hiánya, a hazai össz­termék (GDP) 3,4 százalékára, és idén is ez a szint várható Magyarországon, vélte hétfőn kiadott gazdasági előrejelzésé­ben az Európai Bizottság. »...................... A magyaror­szági recesszi­ót a helyi pénzügyi válság is súlyos­bította. JOAQUfN ALMUNIA ...............................................M Az uniós testület hozzátet­te: prognózisa azért magasabb, mint a 2,9 százalékos hivatalos magyar célkitűzés, mert az új kormány április 19-én bejelen­tett intézkedéseit a prognózis lezárásáig nem találták kellő­en részletezettnek ahhoz, hogy beépítsék az előrejelzésbe. Ha a tervezett kormányzati intéz­kedéseket sikerül végrehajtani, az nagyobb mértékű csökkenést eredményezhet, mint a prognó­zisban szerepel. Jövőre csökkenhet Ha a részletek igazolják a kor­mányprognózist, és a parlament is jóváhagyja az intézkedéseket, jövőre a GDP-hez képest 1,25 szá­zalékponttal csökkenhet a defi­cit, derül ki a jelentésből. Külön említette a brüsszeli prognózis a reformlépéseket a nyugdíjak, a társadalombiztosítás és a köz- igazgatás területén. Az Európai Bizottság a közelmúltban már támogatásá­ról biztosította az új kormány programját. Bajnai Gordon miniszterelnök múlt heti brüsz- szeli látogatásán Jósé Manuel Durao Barroso elnök úgy érté­kelte, Magyarország megfelelő intézkedéseket tesz, hogy a gaz­daságot a fellendülés irányába terelje. Leszögezte, hogy Brüsz- szel támogatja az új kormány válságkezelő intézkedéseit és a reformprogramot. Elismerte azt is, hogy a szükséges intézkedé­sek egy részét nem könnyű meg­valósítani. Számos nehézség Hétfőn közzétett előrejelzé­sében a bizottság mind a 27 EU-tagállam kilátásait elemzi. Korábbi prognózisaihoz képest Brüsszel a teljes unió tekin­tetében negatívabb képet fest, és minden tagországnál szá­mos nehézséget állapított meg a nemzetközi gazdasági válság miatt. A meredekebben vissza­eső gazdaságú országok közül Németországnak 5,4 százalékos, Észtországnak 10,3 százalékos, Lettországnak 13,1 százalékos GDP-csökkenést jósolt a bizott­ság idénre, de a középmezőny­ben van Ausztria 4,0 százalékos, Finnország 4,7 százalékos várt visszaeséssel is. A munkanélküliség Magyar- országon Brüsszel szerint idén 9,5 százalék, jövőre 11,2 száza­lék körül alakul, míg az inflá­ció 4,4 százalékos, illetve 4,1 szá­zalékos lesz. A belső államadós­ság 80,8 százalékra, illetve 82,3 százalékra nőhet. Almunia „jóslata” Legutóbbi, januárban készí­tett elemzésében az Európai Bizottság ez évre 2,8 százalékos, jövőre 3 százalékos hiányt várt, továbbá 73,8 százalékos, illetve 74 százalékos államadósságot. A magyar gazdaság vissza­esését Joaquín Almunia pénz­ügyi biztos a friss jelentésben 6,3 százalékra teszi, de jövőre már csak 0,3 százalékra. Janu­árban 1,6 százalékos esést jósolt a bizottság, míg jövőre kerek egy százalékos növekedést. Á magyar gazdaságról most készített elemzésben a bizott­ság azt írta, hogy a nemzetkö­zi válságnak mély hatása volt, a recessziót a helyi pénzügyi válság is súlyosbítja. A vissza­esés már az első negyedévben elérte az 1,2 százalékot, a tava­lyi utolsó negyedévben hanyat­lott a befektetések aránya és a külkereskedelem. Megjegyez­te Brüsszel azt is, hogy miköz­ben tavaly a magyar mezőgaz­daságjelentős növekedést muta­tott, és 2 százalékponttal hozzá­járult a gazdasági növekedés­hez, az ipari termelés az utolsó hónapokban élesen hanyatlott, és decemberben már 14 száza­lékkal esett vissza. Januárban az exportteljesítmény is jelentő­sen csökkent. Jelenleg minden ágazat csökkenőben van, áll a dokumentumban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents