Észak-Magyarország, 2009. május (65. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-19 / 116. szám

2009. május 19., kedd AKTUÁLIS / HIRDETÉS /5 ÉSZAK HÍRCSOKOR • Koncert Eperjesen. Legközelebb Eperje­sen hallhatja a Miskolci Szimfonikus Zene­kart a közönség május 20-án. A koncert a Visegrádi Négyek Alapítványának támoga­tásával jött létre. Műsoron: Erkel: Ünnepi Nyitány, Kodály: Galántai Táncok, Orbán: Veronai vázlatok, Liszt: Les Préludes. A koncerten Kovács László vezényel. • Pocaklét. Tóthné Bóta Gabriel­la pszichológus-tanár-író mutatja be és dedikálja Lélek, test, kötődés című köny­vét 23-án (szombaton) délelőtt 11 órától a Fénysugár Életmód- és Meditációs Köz­pontban (Miskolctapolca, Trencséni utca 1.) Az Európai Bizottság elismerése Miskolcnak Prága, Miskolc (ÉM) - Az európai zsűri döntése alapján a Miskolc Holding Zrt. ANTI- BUREAU projektje Európai Vállalkozás Díjat nyert. A 350 európai pályázat közül Miskolc képvi­selte hazánkat, sőt egész Kelet-Közép-Európát a 13 döntős pályázat között. Az Európai Bizott­ság által meghirdetett pályázat azokat a kez­deményezéseket ismeri el és jutalmazza, ame­lyek regionális szinten támogatják a vállalko­zói tevékenységet. A végső eredményhirdetés a múlt héten volt Prágában. Az ANTI-BUREAU projekt a miskolci önkormányzat vagyonának közpon­ti kezelését és a szolgáltatásokhoz való egy­szerűbb hozzáférést célzó törekvéseit mutatta be. Ennek főbb lépései az átláthatóbb és haté­konyabb működés, színvonalasabb szolgálta­tások, egységes irányítási rendszer kialakí­tása, áttekinthetőbb és egyszerűbb ügyinté­zés elérése az önkormányzati vagyon vállalko­zói szemléletű kezelése által. A program ered­ményeként a korábban túlméretezett bürokra­tikus rendszer megszűnt, költséghatékonyab­bá vált a működés, eredményesebb lett az ügy­felek problémáinak megoldása, csökkentek az üzemelési költségek, gyorsabbá vált az ügyin­tézés folyamata. Zajlik a verseny(Fotó: Ádám János) Kislány lett a legjobb gyerek favágó Miskolc (ÉM) - Kislány lett a gyerekek között a legjobb favágó. Ő volt az egyedü­li hölgy az indulók között, beleértve a felnőt­teket is. Alberti Alexandra három fiút elő­zött meg. A felnőttek két kategóriában verse­nyeztek: 42-en voltak a profik, 8-an az amatő­rök. A profik többféle fakitermelési verseny­ágban mérkőztek, ezek legnehezebbike az úgy­nevezett kombinált darabolás. Ebben lett első Gerőcs János miskolci tűzoltó, a profi össze- ' tettben Újvári László - Az Északerdő által fel­ajánlott egy-egy motorfűrész volt a dijuk -, az amatőrök között Kerékgyártó István volt a leg­jobb. Szombaton volt az Északerdő Zrt. Lillafü­redi Erdészeti Igazgatósága által megrendezett, immár negyedik, hagyományőrző fakitermelő verseny a miskolc-garadnai pihenőhelyen. Itt volt a magyar válogatott keret, amelynek nyolc tagja egymással versengett. (Közöttük Horváth László, aki vállalkozóként dolgozik a Lillafüre­di Erdőgazdaságnál. Annak idején ő találta ki ezt a versenyt.) Öt csapat indult, közöttük az első a J-Cs-A Bt. lett. illaf üred - Felsőhámor 19 Régi fotó! Ezt a képet Németh Csa­ba olvasónktól kaptuk. A kép 1960-ban készült Lillafüred-Felsőhámor magassá­gában, és két szereplője van: Németh Ist­ván és „A” Danuvia (D-Csepel 125). ÉM-INTERJÚ: a Pro Urbe-díjas dr. Radványi Gáspárral „Csak félig illet engem ff Dr. Radványi Gáspár az idei Miskolc Város Ünnepe alkalmából Pro Urbe-díjat kapott. Szalóczi Katalin szaloczi@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - A kitüntetéssel, áll a méltatásban, dr. Radványi Gáspár, a Miskolci Egészségügyi Központ (korábban Semmelweis Kórház) osztályvezető főorvosa tudományos és egyetemi oktatói, valamint szakmai kollégiumi tevékenységét, a fiatal orvosok képzésében vállalt iskolateremtő munkáját, példaértékű orvosi gyakorlatát ismerték el. ÉM: Miként fogadta az elismeréséről szóló hirt? Dr. Radványi Gáspár: Nagy megtiszteltetés ez a kitüntetés, de úgy érzem, csak félig szól nekem: félig a feleségemet illeti. Rendkívül szerencsés ember vagyok, amiért olyan párt rendelt nekem a sors, aki minden elképzelhetőnél jobban segítette a pályámat. ÉM: Aki nem tudná: az ön felesége a közel fél éve elhunyt dr. Jáger Margit tüdőgyógyász, korábban a Szent Ferenc, majd a Semmelweis Kórház osztályvezető főorvosa volt, aki, ha jól gondolom, akár saját szakmai tevékenységével is kiérdemelhette volna ezt az elismerést. Dr, Radványi Gáspár: Igen, legalább olyan eséllyel pályázhatott volna rá. Ennek ellenére egyetlen perc sem volt az életünkben, amelyben a szakmai féltékenység akár csak felmerülhetett volna. Ha választani kellett, ő mindig az én előrelépésemet támogatta. ÉM: Egyikük sem miskolci születésű. Hogyan kerültek Miskolcra? Dr. Radványi Gáspár: Nem itt születtünk, de ebben a megyében, én Ernődön. A debreceni egyetemi éveink alatt ismerkedtünk meg. Én végeztem előbb, s akkor fel sem merült, hogy ne Miskolcon kezdjem a pályát, noha több ajánlatot is kaptam egyetemi kutatóhelyekre és klinikákra. Egy év elteltével ismét választás elé kerültünk, mert a feleségemnek, mint friss végzősnek, állást ajánlottak a. debreceni gyermekklinikán, s engem is újra hívtak Debrecenbe. Végül úgy döntöttünk, hogy Miskolcon alapítunk családot. Ebben közrejátszott, hogy a Szent Ferenc Kórházban a pulmonológusi állás mellé egy garzont is kínáltak. Ő ezen a szakirányon indult el, én pedig belgyógyászjelöltként tanultam tovább. ÉM: Azután pedig... Dr. Radványi Gáspár: 1976- ban tettem le a belgyógyász szakvizsgát. Abban az évben váratlanul meghalt az akkori I. belgyógyászati osztály vezetője, s a helyére kerülő Berkessy Sándor főorvos célul tűzte ki egy felnőtt hematológiai osztály létrehozását. Megkérdezte, számíthat-e ebben partnerként rám. Jó szívvel mondtam igent. tfA:Milyen emberként jellemezné magát? Dr. Radványi Gáspár: A legfőbb jellemzőm, hogy a hobbim a szakmám, s ennek mindent alárendelek. Mindig jobbra, többre törekszem, tisztelem a betegeket. Nyílt és őszinte ember vagyok, nem agresszív. Az érdekérvényesítő képességem a legkevésbé erős, főképp, ami az egyéni érdekeket illeti. Érzékeny vagyok, a személyes tragédiát nehezen feldolgozó. Rosszul tűröm az igazságtalanságot, s a Dr. Radványi Gáspár szakmai sikertelenséget is nehezen viselem. ÉP: De hát az ön tevékenysége alapvetően sikeres: az ön által vezetett osztály az országban létező 6 hematológiai centrum egyike... Dr. Radványi Gáspár: Méghozzá ebből 4 orvosegyetem mellett működik, egy pedig a budapesti Szent László Kórházban, az Országos Hematológiai Intézetként. Az osztályunk a debreceni egyetem oktató osztálya. Tíz hematológus nevelődött fel az osztályon, s számos szakmai szervezetnek vagyok a tagja, épp pár hete választottak be ismét a Hematológiai Szakmai Kollégiumba. 2006- tól a DOTE címzetes egyetemi docenseként részt veszek az egyetemi graduális és posztgraduális képzésben is. ÉM: Mi az, amit nem sikerült elérnie? Dr. Radványi Gáspár: Ez az egyik sikerrel kapcsolatos: a pályázat és összefogás révén megépült új belgyógyászati épületben megteremtettük a felnőtt csontvelő-transzplantáció infrastrukturális feltételeit, amihez a személyi feltételek is lényegében adottak voltak. Sajnos az egészségügyet is érő anyagi nehézségek miatt meghiúsult az álom. ÉM. Említette, hogy rosszul tűri az igazságtalanságot. Mi volt élete legnagyobb igazságtalansága? Dr. Radványi Gáspár: A tüdő osz­tály megszűntetése a Szent Ferenc Kórházban. Nehéz szabadulnom a gondolattól, hogy annak mennyi szerepe lehetett a családunkat ért - a feleségem halála után néhány nappal elszenvedett szívinfarktusom miatt csaknem dupla - tragédiában. Négy ország, öt szakképző Miskolc (ÉM) - Négy ország öt szakképző iskolája dolgozott együtt a szakemberképzés job­bítása érdekében a 2002-ben ala­pított INCONET hálózatban, eddig több közös projektben. Az első találkozót Miskolcon tartot­ták a részt vevő iskolák 2008- ban, az Andrássy Gyula Szakkö­zépiskola rendezésében, tudtuk meg Mihalik Lászlótól, a közép­iskola igazgatójától. Itt gazdasá­gi, szociális és regionális kiin­duló helyzetelemzés történt. A résztvevők látogatást tettek a Róbert Bosch Kft.-nél. Az üzem- látogatás során áttekintették a szakember-utánpótlás eddigi és jövőbeni gyakorlatát egy multi cég és egy szakképző intézmény viszonylatában. Ezek után a németországi Angermündében a vállalatok szerepe, a létszámfejlesztés kér­dése állt az eszmecsere közép­pontjában. Az angermündei kép­zőközpont bel- és külföldi part­nerekkel elemezte a fenyegető szakemberhiány utánpótlásá­hoz vezető terveket. A követ­kező projekttalálkozót május­ban Teplicében rendezik. MISKOLCI AG0RA Az Észak-Agora Miskolc tovább­ra is várja az olvasók jelentkezé­sét. Az e-mai- les várospolitikai fórumnak jelen­leg 200 tagja van. Az Agora- témákat, sokszor a levélírók nevé­vel, a lap is feldolgozza. Ha csatla­kozni kíván, küldje el e-mailcímét, nevét Szabados Gábor szerkesz­tőnek (szabados@inform.hu, tele­fon: 20/219-23-21). További felvi­lágosítás az Agora működéséről: http://agora.boon.hu Ésiak-Agora I A MAGYAR AGRÁRIUM FÉL ÉVTIZEDE AZ EURÓPAI UNIÓBAN „MAGYARORSZÁG EGY ERŐS ÉS VERSENYKÉPES AGRÁRGAZDASÁGBAN ÉRDEKELT EZÉRT FEJLESZTŐ TÍPUSÚ, OFFENZÍV UNIÓS KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA MELLETT ÁLL KI." - HANGOZTATTA GRÁF JÓZSEF FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER NEMRÉGIBEN MAGYARORSZÁG ÖTÉVES EU-TAGSÁGÁT ÉRTÉKELVE AZ ÁLTALA IRÁNYÍTOTT ÁGAZAT SZEMPONTJÁBÓL. Az agrártárca irányítója idézett kije­lentésével arra utalt, hogy Magyarország a jelenlegi uniós költségvetési időszak befejeztével, azaz 2013 után is abban érdekelt hogy az EU-ban továbbra is stratégiai ágazat maradjon a mezőgaz­daság. így a magyar vélemény szerint továbbra is fenn kell tartani a Közös Agrárpolitikát (KAP) valamint annak finanszírozhatóságát is annak érdeké­ben, hogy Európa élelmiszerből önellá­tó maradhasson. Az ország unióban eltöltött 5 évét a mezőgazdaság szempontjából elemez­ve Gráf József aláhúzta: a magyar mező- gazdaság az ország uniós tagságának egyik nyertes ágazata. Alapelvként emelte ki, hogy agrártermelés nélkül nincs élhető vidék, a mezőgazdaság ugyanis hozzájárul a vidék népesség- megtartó erejének növeléséhez, így a társadalmi kohézió fontos eleme a vidé­ki Magyarországon a jobban városiasodó világban. A miniszter megállapítását, hogy az ágazat nyertese az EU-tagságnak azzal támasztotta alá, hogy az agrárium jelenleg Magyarországon több mint két­szeres forrásból gazdálkodik, mint az uniós tagságot megelőzően. Azaz a mintegy 200 milliárd forintos éves összeg helyett jelenleg mintegy 440-450 milliárd forintnyi forrás áll az ágazat rendelkezésére. Mindemellett az ágazat nyereségessége is jelentősen javult az uniós tagságot követően. Az ezredfordulón a mezőgazdaság éves nyeresége 34-35 milliárd forint volt, addig 2004-ben már 45-50 milliárd forintot tett ki, míg a múlt évben 74-76 milliárd forint körül mozgott az ágazati nyereség. Gráf József utalt arra, hogy a kezdeti nehézségeket követően Magyarország megtalálta piaci helyét az Európai Unióban. Ezt a legutóbbi adatok is Gráf József mutatják, hiszen tavaly az agrárexport eddig soha nem látott mértékűre emel­kedett, és elérte az 5,7 milliárd eurót. Az import pedig 3,8 milliárd euró volt ugyanebben az évben, vagyis az ágazat pozitív szaldója csaknem 2 milliárd euróra rúgott. Az agrártárca vezetője megemlítette azt Is, hogy az uniós tagság eredménye­ként jelentős mértékű fejlesztési forrás áll az ágazat rendelkezésére. Az Európai Unió 2007 őszén hagyta jóvá az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP), amelynek eredmé­nyeként mintegy 1.300 milliárd forint fejlesztési pénz használható fel a magyar mezőgazdaság és a vidék fej­lesztése érdekében. A rendelkezésre álló forrás 48 százaléka a mezőgazda­ság működési feltételeinek korszerűsí­tését, a műszaki színvonal emelését hivatott szolgálni. A miniszter emlékez­tetett rá, hogy ez a pénz 25-75 százalé­kos támogatottsági szint mellett több százmilliárd forint értékű beruházás megvalósítását jelenti. A forrásfelhasz­nálással kapcsolatban a miniszter utalt arra is, hogy Magyarország a vidékfej­lesztési forrásokat is rendben lehívta, és a kezdeti késedelem ellenére is fgy volt ez a SAPARD-nál, majd az AVOP-nál is. Gráf József megerősítette: agrárter­melés nélkül nincs élhető vidék. A mezőgazdaság ugyanis hozzájárul a vidék modernizációs törekvéseinek fel­gyorsításához, alapvetően megteremt­ve a fejlődés gazdasági alapját. Ahhoz pedig, hogy a magyar mezőgazdaság talpon tudjon maradni, további fejlesz­tésekre van szükség, ideértve az infrast­rukturális modernizációt is, vagyis a szállítás, tárolás fejlesztését. A jelenlegi gazdasági válságból kivezető utak közül a miniszter szerint - ez már látszik az Európai Unióban is - nálunk is a mező- gazdaság és az élelmiszeripar fejleszté­se tűnik a leggyorsabbnak. A miniszter a magyar agrárágazat két leginkább fejlesztendő területének az állatte­nyésztést valamint a zöldség- és gyü­mölcstermesztést jelölte meg, mint lehetséges kitörési pontokat. Ezért kiemelt cél az említett két alágazat fej­lesztése. Gráf József a következő időszak egyik legfontosabb rövid távú feladatának tartotta, hogy Magyarország 2011 első félévében az Unió soros elnökségét látja majd el. Szerinte ez módot ad arra, hogy hazánknak befolyása lehessen a közösségi politikák alakítására, de még inkább a közösség működésének új sajátos szempontból való megismeré­sére, valamint Magyarország teljesít­ményének széles körű megismertetésé­re az Európai Unióban. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 HIRDETÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents