Észak-Magyarország, 2009. április (65. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-07 / 82. szám
2009. április 7., kedd ÉSZAK KULTÚRA 77 HÍRCSOKOR • Költészet napja. A Miskolci Városi Könyvtár szervezésében az idén is megemlékeznek a költészet napjáról - április 10-én, pénteken 11 órakor Lillafüreden, József Attila emléktáblájánál és szobránál lesz a koszorúzás. Az ünnepi beszédet Jenei László Szabó Lőrinc-díjas költő mondja, József Attila versét Kpncz Károly Radnóti-díjas előadóművész adja elő. • Hímeskiállítás. Húsvéti tojáskülönlegességek (batikolt-, berzselt-, patkóit-, viaszos-, horgolt-, áttört-, festett tojások) kiállítása nyílt a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. A tárlat április 19-ig tekinthető meg. • Talkhow Kőszegi Imrével. Folytatódik a Művészetek Házában Csepregi Gyula szaxofonművész „zenélős talkshow"-ja a hazai jazzélet legismertebb művészeivel. Ma este 7 órától Kőszegi Imre dobos a beszélgetőshow vendége. Jegyek a Művészetek Háza Rákóczi utca 2. szám alatti pénztárában válthatóak (telefon: 508-844, 30/846-3009). Ütemváros vendégei. Játszszunk zenét a szimfonikusokkal címmel kínált programot a gyerekeknek a hétvégén a Miskolci Szimfónikus Zenekar a Művészetek Házában. A rendezvény része a Történetek Ütemvárosból sorozatnak, amelynek forgatókönyvírója és rendezője Csuka Tímea. (Fotó: Adám János) „Szalay hazatér" Miskolc (ÉM) - A Miskolci Galéria és a Magyar Nemzeti Galéria közösen rendezi meg Szalay Lajos születésének 100. évfordulóján a magyar rajzművészet és illusztráció iskolateremtő mesterének és pályatársainak reprezentatív kiállítását. Ennek részeként április 18-a és május 9-e között „Szalay hazatér” címmel nyílik kiállítás Miskolcon, a művész hagyatékában fellelhető ismeretlen művekből. Pasztell. Sipos Zsófia és Köre - a Pasztellfestők Egyesülete munkáiból nyílt kiállítás a miskolci Szőnyi István Termében. A tárlat április 19-ig látogatható a Széchenyi Út 21-ben. (Fotó: Adám János) Előadásokkal vezetik be az operafesztivál programjait Miskolc (ÉM) - A „Bartók + Bécs 2009” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál programjához kapcsolódva folytatódik a zenei ismeretterjesztő sorozat. A második előadás 2009. április 9-én, csütörtökön délután 5 órától lesz a Miskolci Galéria Kondor-termében. Mozart operaművészetéről Bócz Sándor zenetörténész gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők. A TOVÁBBI ELŐADÁSOK Leonóra és Fidelio, avagy a szabadiig utópiája ___ Időpont: 2009. április 23., csütörtök - 17 óra Előadó: Mesterházi Máté zenetörténész A XX. század operaművészete, az úl bécsi klasszikusok Időpont: 2009. május 14., csütörtök - 17 óra Előadó: dr. Kovács Sándor zenetörténész, egy. tanár Ács Jánossal, az Ibusár című előadás miskolci vendégrendezőjével Az operett él. Nemcsak Ibusáron ■ Operettet láthatunk a színpadon, de nem csak azt. A darab főszereplőjének álomvilágát. Hajdú Mariann mariann.hajdu@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Parti Nagy Lajos: Ibusár című darabját láthatja a közönség a miskolci színház kamaraszínházában. Az előadást Ács János rendezte, aki először dolgozott a miskolci színházban. ÉM: A darab vonzotta vagy a színház? Ács János: Halasi Imrét (a színház igazgatója - a szerk.) gyerekkoromtól ismerem, ő hívott Miskolcra. Még sosem jártam itt, de érdemes volt. Jó a társulat, jó hangulatúak voltak a próbák. Maga az Ibusár pedig nagy kedM ................. Bár lenézzük a műfajt, mégis operettország vagyunk, itt meg egy igazi operettet látunk. Ács JAnos ..............................................M vencem, nagyon különös darab. Sokféle feldolgozása létezik, van színház, ahol egyetlen zongorával, egyetlen szereplővel adják elő. Egy igazi magyar operettre épülő, játékos előadás, jó szerepek vannak benne, és szól is valamiről, nem csoda, hogy szívesen játsszák a színházak. ÉM: Mi a varázsa? Ács János: Épp ez: az operett világa. Ami igazi hungarikum. Parti Nagy Lajos nem teszi nevetségessé a műfajt, nem lesz az előadás az operett paródiájává, nem válnak a szereplők sem nevetségessé, megérthetők lesznek. ÉM: Az előadás alcíme: huszerett. Mit jelent ez? Ács János: Parti Nagy Lajos teremtette a szót összegezvén benne, miről szól a darab: egy olyan operett áll a középpontjában, amely a huszárokról szól. S hogy miért épp róluk? A magyar történelemben komoly nimbuszuk van, a fiúk mindegyike akart hajdanán huszár lenni, ma is sokan öltöznek huszárruhába a farsangokon, Egy külön mondavilág alakult ki velük kapcsolatban. De az Ibusár nem csak maga a huszerett. A főszereplő, Sárbogárdi Jolán műve, aki MÁV jegykiadó Ibusáron. Megírta a darabot, és beleéli magát. Vida Péter és Seres Ildikó az Ibusár című huszerett ben (Fotó: Bujdos Tibor) ÉM: Nagynak tűnik a kontraszt. Egy kisváros világa és az operett... Ács János: így is van. Ibusár (vagyis valódi nevén Sárbogárdi egyébként valóban létezik a Kaposvár-Budapest vonalon. Itt él a 40 év körüli Sárbogárdi Jolán. Volt korábban egy nagy szerelme, de most már elég egyhangú az élete. Vonat alig jár arrafelé, az ő feladata pedig csupán a jegykiadás. Jolán amatőr író, írt egy operettet, próbálja küldözgetni színházakba, de mindenhol elutasítják, így elképzeli, hogy eljátsszák a darabját, sőt, nemcsak elképzeli, el is játssza a pályudvaron lévő hangosbemondón keresztül. ÉM: így inkább drámának tűnik nekem, mint vígjátéknak... Ács János: Vígjáték, sok zenével. Hiszen bár lenézzük a műfajt, mégis operettország vagyunk, itt meg egy igazi operettet látunk. Csatát például úgy, ahogy Jolán elképzeli. Álomvilágban él ez a nő. Beleőrül, a többiek viszont ezt nem értik. Az operettje egyébként tejesen a saját életének a leképzése. Belekódolta reménytelen szerelmét, élete többi szereplőjét is beleszőtte az operettvilágba. ÉM: Mit mond ez a darab nekünk? Ács János: Olyasmit: hiába a modernitás, nagyapáink, dédapáink zenei, drámai, dramaturgiai gondolkodása a fejünkben maradt, a mai napig él, kontinuitást sugall. A jungi közös tudatalatti bennünk van. Miért van a János vitéznek, a Csárdáskirálynőnek akkora sikere? Az emberek akarják, hogy játsszák. Jolán így menekül ki a világból. Lázad a szürke hétköznapok ellen. A valóság és a képzelet egymásba olvad. ÉM: Sokszor és sokféleképpen adták elő ezt a darabot. Nem nehezítette ez a tény a munkáját? Ács János: Ha a Hamletról lett volna szó, akkor talán zavart volna, nem néztem volna meg előtte más Hamlet előadásokat. Ez esetben viszont nem volt jelentősége. ÉM: Miben más az ön előadása, mint a korábbiak? Ács János: Míg az eredeti darabban mások játsszák az ibusáriakat és mások az operett főszerepeit, itt párhuzamok vannak. Hiszen az ibusári embereket álmodja bele Jolán is az operettjébe, ők jelennek meg benne, csak egy éteribb világban. Megpróbáltam ezt a két fonalat összefonni, s ez hatalmas teljesítményt kívánt a szereplőktől. Úgy érzem, jól vették az akadályokat. Parti Nagy Lajos Ibusár cimü művét láthatja a közönség a miskolci kamaraszínházban. Képeinken: az előadás jelenetei (Fotók: Bujdos Tibor) Irodalmi asszony Bujdos Attila bujdos@inform.hu Szövege van, története alig a Boga beszél című előadásnak: Karinthy Frigyes humoreszkjeit mondja el - a kort idéző dalokkal színesítve - Seres Ildikó. A humoreszkek szereplője az író első felesége, Judik Etel színésznő - Boga itt elsősorban irodalmi alak: Karinthy soraiból kell kibomla- nia a karakterének. Olyan környezetből tehát, amelybe az intimitás érdekességét kínálva, bizonyos tulajdonságait hangsúlyosabbá teve került. Az író témája volt: az élet dolgait férfias komolysággal és elszánással kezelők, de a világjobbításban az emberekre és igényeikre fittyet hányok nézőpontjához képest a praktikum szórakoztató látásmódját kínáló asszonyt ábrázolta. A „férfi dolga" és az „asszony dolga" kétpólusú gondolkodásának korában mindenképpen üdítő lehetett az elvárásokkal nem számoló, a maga logikája szerint beszélő személy típusának bemutatása. Seres Ildikó nem azzal az igénnyel nyúlt Karinthy szövegéhez, hogy mellé tegye a ma, az úgynevezett mindennapok tapasztalatát, nem arra a természetes életérzésre és elvárásra építette az előadást, hogy bármihez hozzá tudunk és akarunk szólni. Tisztelettudó a ragaszkodása az íráshoz és az írás korához: lássuk olyannak Bogát, amilyennek - az irodalomban - teremtetett. Karinthy idejét idézi a környezet is: szerény, a női jelenlétet hangsúlyozó szalon, ide kell képzelnünk a férfit, akihez a nő beszél - és a képzeletünk megengedi, hogy olyannak lássuk ezt a férfit, aki élvezi a női beszédet, elmerül benne, saját érzelmein túl is jelentőséget tulajdonít neki: elhelyezi a saját idejében, amit hal, így teremtve kontrasztot. Seres Ildikó Bogáján nem folyik át a világ: bármely apróságot képes megakasztani a személyisége, hogy új minőséget jelentő új értelmezéssel adja tovább. Él, ért és érez: nem korlátozza a létezést a magánvalóságra, ugyanazt a jelentőséget tudja adni a szükség divatjának, mint a világbékének. A szabadsága: a képtelen kimondását övező merészség szabadsága. Természetes lény, az őszintesége nem megfontolás tárgya. A beszéde: cselekvési forma, ösztönös önmeghatározás, a létezés bizonyítéka. Nincs szüksége szemérmességre: amit mond, és ahogyan mondja, az nem csevegés, az ő maga, vállalt, öntudatos személyiség. Ffatározott: ebben a személyes és gondolati térben egyszerűen tévedhetetlen. (Boga beszél - a Karinthy Frigyes írásaiból készült előadást a miskolci játékszínben rendezte és előadja: Seres Ildikó)
