Észak-Magyarország, 2009. április (65. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-10 / 85. szám

2009. április 10., péntek ÉSZAK AKTUÁLIS 13 RÖVIDEN • Útfelújítások. Uniós forrásból, az Észak- Magyarországi Operatív Program keretében négy és öt számjegyű utak felújítása kezdőd­het meg. Az összesen 16,4 kilométeren zajló munkálatok 590 millió forintba kerülnek. NÉZŐPONT Energia- befektetés Pap Gyula gyula.pap@inform.hu Jószándékú környezettudatos laikus­ként az egész energiahelyzetet egy csapás­ra megoldhatnánk: egyszerűen követnünk kellene a „svéd modellt", ahol a hírek sze­rint teljesen száműzik a csúnya, piszkos, környezetterhelő fosszilis energiahordo­zókat és csupán atomerőművelckel biz­tosítják az energiaszükségletet. Azt az apróságot figyelmbe véve, hogy mi nem vagyunk Svédország, meghallgatva a nuk­leáris hulladék miatt aggályoskodók érve­it, célszerű egy „testre szaoott", természe­ti, gazdasági körülményeinknek megfelelő energiastrukturát kialakítani. „Atomokos" szakértő nemrégiben fel­vázolta: optimális esetben a villamosener- gia-termelés legföljebb ötven százalé­ka származik majd középtávon az atom­erőművünkből. A további importból jöhet illetve jelentős részben többek között a bükkábrányi lignitből „lényegül át" villa­nyos energiává. A korábbi jelentős szén­bányászat többek között az akkor túlzott mértékűnek ítélt állami támogatás igénye, nemzetközi versenyképtelensége miatt ítél­tetett halálra - nem kevés ellenvélemény dacára. Ha ezeket az összetevőket ma újraszá­molják - figyelembe veszik a megválto­zott gazdasági környezetet, a foglakozta­tási szempontokat, a befektetés megtérü­lési mutatókat - akkor talán lehet esélye a dubicsányi bányanyitásnak. MEGKÉRDEZTÜK Tamás Mihály Szitka Barnabás Ferenc Péter Mi a véleményük a polgármestereknek a sajógalgóci bányanyitási tervekről? Annak idején feltárták Sajógalgócon a bőséges szén- mezőt, de sajnos meg se érte, hogy megnyissák, elég komoly felelőtlenség ez - hangsúlyozta Tamás Barna­bás (Putnok). Óriási dolog lenne, ha sikerülne megnyitni a galgóci bányát, mely ezer embernek is adhatna mun­kát, akár 30 évre - mondta Mihály Ferenc (Mályinka). Az első feladat a lehetőségek vizsgálata bányászati és környezetvédelmi szempontból, amennyiben ezek biz­tatóak, akkor mindenképpen tárgyalni kell róla - érvelt Szitka Péter (Kazincbarcika). Nagyon támogatom, hogy a környéken legyen magyar szén, magyar bánya, magyar munkásokkal. Kérdés: lesz-e elég szakember hozzá? - jegyezte meg Bencze Péter (Vadna). A mélyművelésű bánya megnyitása sok esztendőre megoldaná a térség munkaerőgondjait, ez a mai válság idején szinte az egyet­len jó hír- fogalmazott Tinyó Ottó (Szuhakálló). Az itt élők régóta keresik a kitörési pontot, az tényleg nagy durranás lenne, ha végre nálunk is történne valami elő­revivő- hangoztatta Susányi Gábor (Dubicsány). Becze Tinyó Susányi Péter Ottó Gábor VILLÁMV0KS Tervezi-e, hogy elutazik a fiúsvét idejére? Szavazók száma: 95 2009. 4. 9. 20.00 óra Igen 36,84% I Nem 63,16% Következő kérdésünk: Ön szerint sikerül-e véghezvin­ni a dubicsányi és a komjáti bányák megnyitását? !■■■ . ■ ...... 11111 ' 11 www.boon.hu Szavazzonl Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát, Feléledhet a szénbányászat? ■ Megyénkben két fosszilis energiahordozó található: barnakőszén és lignit. Miskolc (ÉM - PGY) - A dubicsányi barnaszénbánya megnyitását szorgalmazza a Magyar Demokrata Fórum (MDF) Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei szervezete, a párt szénbányászati szakemberek­re hivatkozva állítja, hogy leg­alább 25-40 millió tonna szén bányászható ki a mélyből. Zsí­ros László, az MDF megyei elnöke szerint a borsodi szén­medencében - a mélyművelésű bányák bezárását követően ­ff ................. A válság helyi kezelésének fon­tos eszköze lehet a szénbányászat újraindítása. Zsíros László ...............................................ff biztos becslések szerint mintegy 1 milliárd tonna szén maradt a föld alatt, miközben az utóbbi kétszáz évben cirka 350 millió tonnát termeltek ki. Nem politikai kérdés Nem politikai kérdés - hang­súlyozza az elnök -, a válság helyi kezelésének fontos eszkö­ze lehet a szénbányászat újra­indítása. Miután az ország egy­re inkább rászorulna a hazai energetikai forrásokra, érdemes feltérképezni, hogy hol, meny­nyi szenet lehetne gazdaságosan kifejteni - érvelt Zsíros Lász­ló. A többek között Dr. Remé­nyi Gábor, a Borsodi Szénbá­nyák volt elnök-vezérigazgató­A javasolt dubicsányi barnaszén* és a komjáti lignitbánya Grafika: Észak-Magyarország ja, Gibovszki László, nyugalma­zott egyetemi tanár és Szendrey Tamás, gazdasági elemző által jegyzett szakanyag rámutat, hogy a korábban bezárt borso­di bányák - Lyukóbánya, Feke­tevölgy - újranyitása költség- igényesebb, mint újak létesíté­se, emiatt részesítik előnyben a dubicsányi, már megkutatott és kutató- és lejtaknával rész­ben feltárt szénmező kitermelé­sét. Itt mintegy 100 millió tonna szenet rejt a föld mélye, ebből 40-45 millió tonna bányászható ki optimális esetben. 1,2 millió tonnányi A bánya megnyitása egyéb­iránt a rendszerváltás előtt már napirenden volt, ám a szénbá­nyászat állami támogatásának megszüntetése után letettek erről. Zsíros László úgy véli, hogy évente 1,2 millió tonna szén nyerhető ki innen, a bánya pedig a nyitás előkészületei ide­jén 300, később pedig akár 1200 embernek adhatna munkát. A politikus elmondta: tisztában van azzal, hogy egy mélymű­velésű bánya termelésbe állí­tása jelentős költséggel jár, de véleménye szerint ez az utol­só „óra” amikor még rendelke­zésre állnak a bányák bezárá­sa miatt korábban nyugdíjba vonult szakemberek. GAZDASÁGILAG... Dubicsány Szénvaqyon: 100 millió tonna Fütöérték: 11.600kJ/klloqramm Foglakoztatás: 1200 fő Komjáti Szénvaqyon: 65 millió tonna Fütöérték: 7500 kj/kiloqramm Foglakoztatás: 300 fő A komjáti lignit A barnaszénen kívül a kül­színi lignit kitermelésben rej­tőzik még energia és fogla­koztatási potenciál a szakér­tők szerint. A Boldva völgyé­ben egy olyan megkutatott lignitelőfordulás van, mely kedvező adottságainál fogva alkalmas egy gazdaságos kül­fejtés telepítésére, ez a komjáti lignitmező. A lignitkülfejtés várható beruházási költsége lényegesen kevesebb, ugyan­akkor a termelésbe vonás időigénye csak 10-12 hónap. A korábbi hasznosítási igé­nyek természetvédelmi fenn­tartások miatt akadtak el, ám a szakértők szerint ezek átvizsgálása, újragondolása a bánya megnyitásával közvet­lenül mintegy 300 embernek teremthetne munkalehetősé­get. Az átvételre érdeklődés mutatkozott a berentei erő­mű részéről, így a beruhá­zás üzleti alapon is megvaló­síthatónak látszik a szakem­berek szerint. Csütörtökön a dubicsányi és a sajógalgóci lakossággal ismertette Zsíros László az elképzeléseket. Nem szűnik meg, viszont felfüggesztik ■ Hova mehetnek a jövőben azok a betegek, akiknek szükséges lenne genetikai vizsgálat? Miskolc (ÉM - NSZR) - Meg­szűnik a megyei kórházban működő genetikai labor. Miért, és hova mehetnek a jövőben azok a betegek, akiknek szük­séges lenne egy ilyen vizsgálat? Erről kérdeztük dr. Tóth Lász­lót, a megyei kórház szakmai igazgató-helyettesét.- Nem szűnik meg a geneti­kai labor, csupán (még ebben a hónapban) felfüggesztjük a működését - válaszolta dr. Tóth László. Ennek okáról is beszélt: „Az új finanszírozási rendszer miatt, azokat a tevékenységeket, amelyek nem gazdaságosak, de az életfunkciók szempontjából nem is elengedhetetlenek, át kell tekinteni, és kiváltani más mód­szerrel.” Ilyen a genetikai labor is, amely havonta 1,8 millió forintos forgalmat hozott, míg ff ................. Más vizsgálatok esetében is elő­fordul, hogy nem a kórház, hanem egy szerződéses partner végzi el azt. Dr. Tóth László ....................................ff 6,8 milliót vitt el - tudtuk meg az igazgatóhelyettestől. Arról is beszélt, hogy a labornak, amely a szülészet-nőgyógyászati osztá­lyon működött, nem volt jelentős a forgalma, így az ottani vizsgá­latokat máshol, akár a debrece­ni klinikán is meg lehet oldani. Ha valakinek ezután lenne erre szüksége, azt más laborban el tudják majd végezni Nincs plusz költség Ez jelent-e plusz költséget, uta­zást a betegnek? Nem a beteg utazik majd, hanem az anyag - válaszolta az igazgatóhelyet­tes. Hozzátette: nem életmentő vizsgálat, viszont máshol is elvé­gezhető. Borzasztónak nevezte dr. Czeizel Endre orvos-genetikus, azt, hogy egy kórház arra kény­szerül, felfügessze a genetikai szolgáltatását. Hazánk egyre lej­jebb süllyed - folytatta -, hiszen a világon mindenütt fejlesztik ezt a fgjta kutatást. Hozzátette: hiszen az egyre többet nyújtó genetikai szolgáltatás a korsze­rű orvoslás alapfeltétele. Tojásfestés, a miskolci, győri kapui iskola diákjai már elké­szültek a tojások festé­sével. És kedves hölgy­olvasóink? (Fotó: Osztie Tibor) Veszik is, költik is az üdülési csekket ■ Többet veszik és töb­bet költik is az üdülési csekket Borsodban. Mi lehet az oka? Miskolc (ÉM - MTI, NSZR) - Nagy az üdülési csekk irán­ti kereslet Borsod megyében: az év első negyedévében 460 millió forint értékben keltek el az utal­ványok, míg tavaly, hasonló idő­szakban csupán 265 millió forint értékben találtak gazdára a csek­kek - ez áll a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tájékoztatójá­ban. Amiből az is kiderül, hogy a 460 millióból már 335 millió­nyit el is költöttek a tulajdono­sok. Karácsony Mihály, az ala­pítvány elnöke szerint ez annak is köszönhető, hogy megyénkben az idén már 819 szálloda, panzió, magánszállás, étterem fogadja el az üdülési csekket, míg tavaly ez a szám 651 volt. Igyekeznek „megfogni” Miért Borsodban népszerű ennyire az üdülési csekk? „Egy­részt azért, mert a munkáltatók kezdik felismerni, kötelességük a dolgozók pihenését, kikapcso­lódását biztosítani, segíteni ” - válaszolta Karácsony Mihály. Hozzátette: de az is oka, hogy az elmúlt évhez képest csaknem 25 százalékkal nőtt az elfogadó- helyek száma. Ezt azzal indokol­ta az elnök, hogy a hazai szál­lodák rájöttek, nem számíthat­nak a külföldi vendégekre, ezért a belföldi turistákat igyekeznek „megfogni”. Elképzelhető, hogy a beha­rangozott megadóztatás miatt vásároltak több üdülési csekket a cégek, kihasználva az utolsó alkalmat? - kérdeztük az elnö­köt. Szerinte nem, míg nem volt Megnőtt az üdülési csekkel fizetők száma (ÉM-archlv) szó az esetleges megadóztatás­ról, akkor is tapasztalható volt a vásárlás növekedése. Amíg lehetséges- A miskolci selyemréti stran­don 270 százalékkal többen fizet­nek üdülési csekkel, mint tavaly ilyenkor - ezt az adatot Fridély László, a Miskolci Turisztikai Kft. ügyvezetője mondta lapunk­nak. Az adatoknak kérésünkre nézett utána, és mint mondta, őt is meglepte, hogy így megnőtt az arány. Hozzátette: a barlang- fürdőben azonban csak 9-10 szá­zalékkal több azok száma, akik üdülési csekkel fizetnek. Sze­rinte a növekedés oka, hogy az emberek gyorsan felhasználják a csekkeket, amíg lehetséges.

Next

/
Thumbnails
Contents