Észak-Magyarország, 2009. március (65. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-07 / 56. szám
2009. március 7, szombat SZOLASTER /7 ÉSZAK OLYASÓINK LEVELEIBŐL Fotó egy régi eboltásról: a cél ma is a veszettség megelőzése (Fotó: ém) SZÓLÁSTÉR Kötelező eboltás! Valószínűleg minden kutyatartó tudja, hogy az állatait minden évben kötelező beoltania veszettség ellen. A jelenleg érvényben lévő állategészségügyi jogszabályok azt írják elő, hogy minden 3 hónapnál idősebb ebet 30 napon belül (tehát 3 és 4 hónapos kora között) be kell oltani veszettség ellen. Ezt az oltást 6 hónapon belül meg kell ismételni, így a fiatal kutyák első életévükben két alkalommal kapnak veszettség elleni oltást. Az egy évnél idősebb kutyákat évi egy alkalommal kell vakcinázni. Az oltással egyidőben kötelező az állatokat féregteleníteni is. A kutyák kötelező, veszettség elleni védőoltásának időszaka Miskolcon 2009. március 1-jétől március 31-ig tart. Az oltást olyan magán állatorvosok végezhetik el, akik erre a feladatra engedélyt kaptak. Az oltást az állatorvos elvégezheti a rendelőjében, vagy az állattartás helyén is, ha ebben a tulajdonossal megállapodik. A Magyar Állatorvosi Kamara a területileg illetékes kerületi főállatorvos engedélyével minden településen szervezett oltásokat is tart, megkönnyítve az állatok problémamentes beoltását. A szervezett oltások helyéről és idejéről a helyben szokásos módon (hangosbeszélő, újságok, postai értesítések) tájékoztatják az állattartókat. A szervezett oltásokat most a jogosult állatorvosok végezhetik el. 2005-től megváltozott Miskolc város területén az értesítési rend. A polgár- mesteri hivatal megszüntette a postai értesítő lapok kiküldését. A szervezett oltások helyét és idejét falragaszokon, újsághirdetésekben és a helyi tv hirdetéseiben hozzák a lakosság tudtára. Az értesítéseket most az oltással megbízott kollégák küldik ki. Az eboltásról igazolást kell bemutatni abban az esetben, ha azt a közterü let-felügyelet emberei kérik, , í . J > J > 1 1 J J ,,>>>, t 1 ‘ J J 1 1 1 >! I vagy az állat harapásával kapcsolatban a hatósági vagy jogosult állatorvosnak el kell járnia. Az oltás díja a felmerülő költségeken kívül, állam- igazgatási szolgáltatási díjat is tartalmaz, amit az állatorvosok befizetnek az államkasszába. A rendelőben és az állat tartási helyén végzett vakcinázá- sért magasabb összeget kell fizetnie a tulajdonosnak, mint a szervezett eboltás keretében. Ebben az évben a Miskolc város területén meghirdetett oltási árak a kötelező féregtelenítés árát is tartalmazzák. Az oltás elmulasztása esetén az illetékes jegyzőnek szabálysértési eljárást kell lefolytatnia a kutya tulajdonosával szemben. 2007-től az oltási helyszíneken nem lehet kutyát átadni az Állategészségügyi Telep munkatársainak. Az ebek kötelező, veszettség elleni védőoltásán kívül érdemes tájékozódni az oltás alkalmával a fertőző betegségek elleni, ajánlott védőoltások esedékessége felől is. A kutyák fertőző betegségei ellen érdemes évi egy alkalommal oltással védekezni. Ha az állat megbetegszik ezen vírusok, vagy baktériumok által okozott betegségekben, a kezelés komoly anyagi áldozatot kíván. Az állat elpusztulhat a kezelés alatt, vagy csak maradandó egészség- károsodással gyógyul meg. A macskák számára nem kötelező a veszettség elleni védőoltás, de járványügyi szempontból, különösen a nem csak zárt lakásban tartott állatok esetében, ajánlott őket is vakcinázni. Ezt az oltást nem a szervezett eboltás helyszínén, hanem állatorvosi rendelőben, vagy otthon kell elvégeztetni. A veszettség elleni védőoltással egy időben végezzük az állatok féregte- lenítését is, amit ajánlatos 6 hónap múlva megismételni. Ha a kötelező oltás alkalmával felkeresik állatorvosukat, ez jó alkalom arra, hogy kedvencük esetleges egészségügyi problémáit megvizsgáljuk és megbeszéljük az aktuális problémákat. Kérünk minden kutyatulajdonost, hogy keresse fel állatorvosát és végeztesse el az aktuális oltást (oltásokat). Dr. Lengyel Béla Magyar Állatorvosi Kamara B.-A.-Z. Megyei Szervezete Intelem az Intelmekből A nemrégiben elhunyt Sámuel. P. Huntington szerint a jövő nagy csatáit nem országok, nem a nemzetállamok, hanem kultúrák, civilizációk fogják vívni. A civilizációk harcában jelentős szerepet játszik majd, hogy melyik nép ismeri jobban saját kultúráját. Ezért minden embernek szent kötelessége, hogy tisztában legyen múltjával, azonosulni tudjon hagyományaival. Csak a múlt alapos ismerete teszi érthetővé a jelent, és ebből tervezhető a jövő. Ez a tudás bizony erőfeszítéseket kíván mindenkitől. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az elmúlt kétszáz év egyre gyorsuló iramban produkálja a gazdasági, társadalmi, politikai változáso kát. S e változások megértése, feldolgozása nem egyszerű feladat. A népek identitásában és ezen identitások jelképeiben drámai változások vették kezdetüket. A világpolitika nem az országhatárok, hanem kulturális vonalak mentén kezdett és kezd újjáalakulni, a világ népei lázasan keresik régi, vagy újonnan formálódó kulturális identitásukat. Sajnos a magyar kivételnek tűnik e téren. Néhány (szerencsére nem sok) honfitársunk hevesen tiltakozik, ha a magyarság évezredes múltja szóba kerül. Mások hisztériás rohamot kapnak, ha az ősi jelképeinket - turulmadarat, címert, Árpádsávos zászlót - emlegetjük. Ismét mások hatalmas tudást merítenek valahonnan, és önjelölt történészként, nyelvészként, régészként és antropológusként magas ívű eszmefuttatással hozzák elő ellenérveiket. Keserű mosollyal olvassuk. De vannak olyanok is, akik sokkos állapotba kerülnek, ha Atilla (sic!) király nevét a magyarok őseként említjük. Nehéz őket meggyőzni. Lehet, hogy nem is szabad, maradjanak boldogok tudatlanságukban. Mely népnek van oly bolond fia, aki saját magát, saját őseit leköpi? E gondolatmenet szerint ők csak idegenek lehetnek. De mivel egyelőre Magyarországon élnek, ezért tiszteljék és élvezzék a magyarok vendéglátó szeretetét és türelmét, amely fogyófélben van... Huntington fejtegetéseiben államalapító Szent István királyunkat is megemlíti, aki Intelmek című korszakalkotó művében példát ad az idegenek és házigazdák harmonikus együttműködéséről. Tiszteljük egymás kultúráját! Fogadjuk el a másik véleményét, nem fontos azonosulni vele. De csak így lehet előre menni. Tamáska-Varga Ákos, Miskolc Példamutatás és kötelesség Alanyi jog és megélhetési bűnözés. Szerintem az utóbbi két fogalmat a magyar nyelv használatából ki kellene törölni. Alanyi jogon senkinek ne járjon semmilyen juttatás, csak ha megdolgozott érte, a kötelességét teljesítette. Joga csak annak az állampolgárnak lehet, aki a kötelességét teljesítette. Megélhetési bűnözés, mint ilyen fogalom csak ebben a társadalmi rendszerben létezik. Ha valaki törvénybe ütköző bűnt követ el, szigorúan meg kell büntetni, még akkor is, ha az a bűncselekmény nem éri el a 20 ezer forintot. A törvényt minden állampolgárnak be kell tartani, és a kiskorú gyermekeket is törvény szerint kell nevelni (nem elküldeni lopni). A példamutatás a legki- . sebb közösségben, a családban, a szülőkre hárul. Ahol a szülők betartják a törvényeket, a gyerekek is törvénytisztelők lesznek. így van ez a nagy közösségben, az államban is, amit Magyarországnak nevezünk. A rendszerváltás óta öt különböző összetételű kormány volt, az utóbbi még van. Minden kormány arra volt büszke, hogy sok törvényt alkotott a négy év alatt (több százat). A parlament meg arra, hogy több száz törvényt fogadott el. Arra már senki sem figyelt (vagy nem akart figyelni), hogy vajon a választó polgárok (én az istenadta népnek nevezem), betartják-e a törvényeket. Persze, hogy nem tartják be. Miért? Mert nincs példamutatás, „a szülők sem tartják be”. A parlament olyan törvényt kreált magának, amely a választókra hozott, vagy alkotott törvényekkel ellentétes. Az egyéb költségként lenyúlt pénzről van szó, amiről számlával nem kell elszámolniuk. Ha a szülő törvénytelenséget követ el (lassan már 20 éve), akkor a gyerek is megpróbál kibújni a törvények terhe alól. „Ez a szomorú tény, Tisztelt Képviselő Urak”. A példamutatás a kötelességtudat kezdődjön a minisztériumokban és a képviselőházban... BAn István, Mezőkövesd OLVASÓINK LEVELEIBŐL iA'.: :■?.: Egy régi kép a turulról (forrás: www.geocaching.hu) A Nabucco ára Egy tévedésre szeretném felhívni szíves figyelmüket. A jegyzetében Szántó István úr ezt írja: „Ám, hogy végül is hogyan kalapozzuk össze az ehhez (Nabucco) nélkülözhetetlen 200-200 millió eurót, az igazából csak júniusban dől el”. Az említett összeg csupán a projekt beindításához szükséges, míg annak megvalósítása 9-10 milliárd euróba kerülne, tehát több, mint harmincszor annyiba. Azért helyesbítek, mert lehetséges, hogy az olvasók egy része csak legyint, hogy ilyen „kis összeg” miért okoz problémát. Ráülik Mark, Miskolc Rendőri irányítás Ami a diósgyőri lőtér forgalmát illeti, az kritikán aluli volt (múlt idő). Mutogatós fiatal és idősebb átkelők hangos véleményét hallgatva tudtak az autósok tovább haladni. 2009 február 2. nevezetes dátum számunkra. Rendőr védte az autósokat a felelőtlenül lelépő gyalogosoktól. Csak üdvözölni tudom az intézkedést Nagy Karoly, Diósgyőr Tudnivalók A turul madárról szóló levélben tévesen írták, hogy a madarat 1907-ben avatták fel. Az emlékművet a II. világháborúban találat érte és sokáig előre bukva imbolygóit a talapzatán. Akkor olyan volt a talapzat, hogy fel lehetett rá mászni, sőt a madár belsejébe is be tudtunk bújni. A jelenlegi formáját a második felújítás során nyerte el. A tatabányai szobor egyébként Európa legnagyobb bronzmadara. Kiterjesztett szárnya 14 méter, karmaiban az Árpád-kard 14 méter hosz- szú. A szobor Árpád honfoglaló magyarjainak a bánhidai síkon, 907-ben Szvatopluk morva fejedelem fölött aratott győzelmére emlékeztet. Érdekesség, hogy a Milleniumi ünnepségek idején 1896-ban 7 kiemelt jelentőségű emlékmű épült a történelmi Magyarországon a honfoglalás és államalapítás tiszteletére: például a pannonhalmi apátság melletti emlékmű, a Nyitra melletti 558 méter magas hegyen az Árpád-oszlop (amit 1923-ban a csehek leromboltak), az ópusztaszeri műemlékegyüttes, a fővárosi Hősök terének emlékoszlopai és a bánhidai Turul-emlékmű. A jeles alkotás mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált. A város címerében is szerepel. Környékét, a Turul parkerdőt mint védett területet azóta rendbe tették, Turul tanösvényt alakítottak ki a Szelim-barlangig, felújították a turista jelzéseket, tárgyakat és kiépítették a vízvezetéket, a világítást. Egy 1960-ig tatabányai, pontosabban bánhidai lakos: Völgyes Lajos, Miskolc EBOLTASI IDŐPONTOK, HELYSZÍNEK Füzes utca 1. - Dr. Lengyel Béla Hejőcsaba, Templom utca - Dr. Kovács Miklós Szarkahegy utca 96. - Dr. Orosz Iván * MÁRCIUS 09„ hétfő 15.00-17.00 Görömböly, Vízirózsa utca 2. - Dr. Kovács Miklós Bartók Béla utca 29. - Dr. Orosz Iván Hejőcsaba, Kertész utca - Dr. Gulya Angéla * MÁRCIUS 10„ KEDD 09.00-11.00 Avas, Szentgyörgy utca 1. - Dr. Kovács Miklós Miskolc-Martinkertváros, Kisfaludy utca 35. - Dr. Kondrák László Muhi utca 21. - Dr. Orosz Iván Szigligeti tér - Dr. Gulya Angéla * MÁRCIUS 10^J(EDD 15.00-17.00 Füzes utca 48. - Dr. Lengyel Béla Miskolc-Szirma, Kaptár utca 10. - Dr. Kondrák László János utca 64. - Dr. Orosz Iván (folytatjuk) Gazdit keres. Kocsiból kidobott kölyökvizsla keresi régi vagy új örökbefogadó gazdáját. Elérhetőségem: 06-30-511-9435. (Fotó: olvasónk)
