Észak-Magyarország, 2009. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-25 / 71. szám

2009. március 25., szerda ÉSZAK GAZDASÁG / HIRDETÉS /5 • Szigorítást sürgetnek. A vényköte­les gyógyszerek kiadásának szigorítását és az ellenőrzések sűrítését kéri a Magyar Gyógyszerészi Kamara az Egészségügyi Minisztériumtól. A kamara kész részt venni olyan rendszer kialakításában, amely segíti kiszűrni a szabálytalan gyógyszertárakat. Banki szerződésmódosítás: az ügyféllel megegyezve Budapest (FH) - Hétfőn elfogadta a pénz­intézetekre vonatkozó törvényt az Országgyű­lés, amelynek célja, hogy megszüntesse a szin­te parttalan egyoldalú banki szerződésmódosí­tás lehetőségét a lakossági hitelek körében. A kihirdetése után 30 nappal hatályba lépő ren­delkezés alapján az ügyfélre hátrányos változ­tatásra csak akkor lesz mód, ha arról a vele kötött szerződésben részletesen rögzített feltéte­lekkel megállapodik a bank. Ha az ügyfél nem ért egyet az új feltétellel, díjmentesen kilép­het a szerződésből. Az űj regula visszamenőle­ges, az összes már élő ügyletekre is vonatkozik, ami miatt elképzelhető, hogy az Alkotmánybí­róság elé kerül a törvény. A változás nem érin­ti a jelzáloghiteleket, és a bankok megmenekül­hetnek a módosítás alkalmazásától, ha referen­cia-kamatlábat rögzítenek a szerződésben. A módosítás lényege az, hogy a bankok indo­kolás nélkül nem változtathatják meg egyol­dalúan a hitelek kamatait, a díjakat és egyéb költségeket, mint teszik azt most. A nyugati szokásokhoz igazított szabályozás értelmében az ügyfélre hátrányos egyoldalú szerződésmó­dosításra csak akkor lesz lehetőség, ha a meg­állapodás pontosan meghatározza azokat a pia­ci okokat, körülményeket, amelyek erre indo­kul szolgálhatnak. Az is az ügyfelek pozíció­ját erősíti, hogy ha nem értenek egyet a felkí­nált új feltételekkel, akkor a kölcsönöknél és a pénzügyi lízingnél 60, más ügyleteknél 15 napon belül ingyen felbonthatják a szerződést, a hátralékot egyösszegben ki kell egyenlíteni. A kiskereskedelmi forgalom alakulása 2008-2009-ben 2008. január íSM8Í501,8 Mrd Ft február március595,3 április ■hAhhíhhbí6i4>s május dJMHM 625>4 június WSISKStKBBKKM 6ái,o július ■KHHKHi 677,1 augusztus668,1 ...........................................| szeptember C^®*Í652,2 október m |H*üe79,2 november j/mm634,9 december Ú_____ ""T7T1 2009. január■ 480,7 Grafika ÉM. Forrás: KSH Az élelmiszer-kereskedésben kisebb volt a visszaesés Budapest (FH) - Idén januárban - az egy évvel korábbihoz képest - a kiskereskedelmi forgalom 2,8 százalékkal esett, a decemberi­hez képest nem változott - derül ki a Közpon­ti Statisztikai Hivatal jelentéséből. Az adatok azt mutatják, hogy a csökkenő fogyasztáson belül a napi cikkekben kisebb a visszaesés, az emberek az élelmiszeren kevésbé spórolnak: az ilyen üzletek forgalma 2008. januárjához képest másfél százalékkal csökkent, december­hez képest stagnált. A 481 milliárd forint értékű áruforgalomban majdnem minden második forintot élelmiszer­re költjük, 91 százalékban a hiper- és szuper­marketekben, amelyek 1,6 százalék visszaesést szenvedtek el 2008. januárjával összevetve. A nem élelmiszer-jellegű boltok forgalma viszont 5,7 százalékkal esett. A gépjármű-eladások egy év alatt 32 százalékkal voltak kisebbek január­ban a KSH adatai szerint. Mi kerüljön a boroscímkére? Budapest (MTI) - A Magyar Szőlő- és Bor­termelők Szövetsége nem ért egyet azzal, hogy a bor az általános élelmiszer szabá­lyozás hatálya alá kerüljön. Ennek érdeké­ben további fellépéseket is tervez. Az Euró­pai Unió agrárpiacán belül erős szándék jele­nik meg a fogyasztó fokozott tájékoztatásá­ra, illetve a borpiacnak az általános agrárpi­ac, élelmiszerpiac hatálya alá vonására. Ezzel kapcsolatban az elmúlt hetekben két ügy­ben sikerült a magyar és európai uniós szak­mai szervezeteknek, valamint a magyar kor­mánynak eredményeket elérni. ÉKN-INTERIÚ: Burány Sándor államtitkárral i , .11111 1 . . . 1 . . . . . . 111 1 1 1 1 1 1 1 . 1 . . . 1 1 1 1 1 1 1 ; 1 1 1 . í i 1 , J . I . Uniós források segítenek 1 A cél az, hogy a vál­lalkozások tovább­ra is forráshoz jussanak működésükhöz. Szabados Gábor szabados@inform.hu Miskolc (ÉKN) - Az Észak- Magyarország szerkesztőségé­ben adott interjút az Inform Média lapcsoportnak Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium állam­titkára. Az interjú a múlt héten készült, tehát az MSZP kongresz- szusa előtt. ÉKIM: Államtitkár úr! Ismerő­seimtől hallom: keveset tud­nak arról, hogy ők, mint kis­vagy közepes vállalkozások tulajdonosai milyen támo­gatásokat, kedvezményes hiteleket vehetnek igény­be, milyen módon juthat­nak hozzá uniós források­hoz. Ön szerint hogyan sze­rezhetnek a vállalkozások több információt? Burány Sándor: Nem elég elin­dítani a támogatási és kedvezmé­nyes hitelprogramokat, hanem el is kell juttatni az informá­ciókat az érdekelteknek. Ezért indult el az az országjáró vál­lalkozói fórumsorozat - ennek keretében jöttem most Miskolc­ra -, amelynek célja, hogy bemu­tassa a válságkezelő intézke­déseket, eszközöket. Itt a rövid összefoglaló előadások mellett tanácsadókkal találkozhatnak az ide ellátogatok, és konkrét, személyre szóló tájékoztatást kaphatnak. Ezzel a rendezvény- sorozattal minden megyeszék­helyet felkeresünk. Közel 100 000 vállalkozáshoz juttattuk el azt az elektronikus levelet, amely összefoglalja a kínált lehetőségeket, továbbá a oldalon több szempont szerint is kereshetőek a rendelkezésre álló pénzügyi konstrukciók. ÉKN: Kérem emeljen ki néhány lehetőséget! Burány Sándor: A kormány egy 1400 milliárd forintos vál­ságkezelő és gazdaságélénkítő ÉKN: Mitől és miből lesz magyar export? Vagyis: export- bevétel. Burány Sándor: Több­féle segítséget kínálunk. Az exportképes KKV-kat felkeressük és személy­re szabott tanácsadás­sal segítjük. A nemzetközi pia­cok megtartását, újak felkutatá­sát az ITD Hungary által kezelt exporttámogató program segíti. A gazdaságpolitikai intézkedé­sek közé tartozik az adó- és járu­lékrendszer átalakítása. Fontos, hogy amikor majd a válság eny­hül, akkor a magyar gazdaság a lehető legversenyképesebb álla­potban legyen. ÉKN: Mi a realitása annak, hogy az uniós forrásokat munkahelymegőrzésre és válságkezelésre fordítsa a kormány? Burány Sándor: A kormány egyértelművé tette: úgy kívánja felhasználni az uniós forrásokat, hogy azok a lehető legnagyobb védelmet nyújtsák hazánknak a világgazdasági válság hatásai­val szemben. Minden eszközzel azért küzdünk, hogy a vállalko­zások rövid távon megőrizhes­sék működőképességüket, meg- védhessék a munkahelyeket, az ország hosszú távon erősebb, sikeresebb legyen. 46 milliárd forint pályázati pénz áll rendel­kezésre a munkahelyek megőr­zésére, ezzel 100 000 embernek tudunk segíteni, ennyi munka­helyet őrizhetünk meg. ÉKN: Hogy áll hazánk az Uniónál az úgynevezett KKV-KNAK KONFERENCIÁK Európai Kis- és Középvállalkozások Hete 2009 címmel indít rendezvénysorozatot az Európai Bizottság. A program kereté­ben több mint 200, KKV-kal kapcsola­tos és KKV-knak szóló rendezvény lesz májusban az EU országaiban. A rendez­vénysorozat a vállalkozói létforma nép­szerűsítése mellett tájékoztatni kívánja a vállalkozókat az európai és nemzeti szin­ten rendelkezésre álló támogatásokról, illetve segítséget kíván nyújtani a vállal­kozás-alapításhoz, az egyes tevékenysé- gek továbbfejlesztését szolgáló új ötletek * feltárásához, továbbá a személyre sza- bott információk és támogatási lehető­ségek felkutatásához. Magyarországon mintegy 30 esemény lesz. A rendezvé­nyeket a regionális kamarák, szakmai érdekképviseleti és gazdálkodó szerve­zetek hívják életre.További információ t a rendezvény EU-honlapján: a http:// j european-sme-week.eu. nagyprojektekkel? Azt ma tudtuk meg, hogy a miskolci Zöld Nyíl zöld jelzést kapott Brüsszeltől. Burány Sándor: A tagországok közül Magyarország nyújtotta be eddig a legtöbb nagyprojektet jóváhagyásra a brüsszeli döntés­hozóknak. Már 19-et ki is küld­tünk, így az eddig elfogadott két villamosprojekten túl további 17 várja Brüsszel támogató dönté­sét. Ezek mindegyike közlekedés- fejlesztési vagy környezetvédel­mi beruházás, és értéküknél fog­va mind brüsszeli jóváhagyást igényel. A Zöld Nyíl összköltsége megközelíti a 38 milliárd forin­tot, melyből az uniós támoga­tás közel 34 milliárd forint. A miskolci villamosprojekt is azok közé a már eldöntött uniós fej­lesztések közé tartozik, amelyek a következő másfél évben 1800 milliárd forintnyi megrendelést jelentenek az építőipar számára, így többek között 267 iskola, 23 rendelőintézet, 78 városi terü­let újulhat meg, több mint 400 km vasúti és mintegy 350 kilo­méter közúti beruházás valósul­hat meg. csomagot hirdetett meg a gazda­sági csúcson, ebből 560 milliárd már hozzáférhető. A vállalko­zások számára az egyik legége­tőbb problémát, a forráshiányt hivatott megoldani például az Új Magyarország Forgóeszközhi­tei valamint a Beruházási Hitel konstrukciókkal, amelyek már több mint 1000 bankfiókban elér­hetőek. Mindezek mellett pedig az uniós források esetében elin­dultak az automatikus pályáza­tok, megemelkedett az előlegfize­tés mértéke, csökkentek az átfu­tási idők. Burány Sándor: „Többféle segítséget kínálunk" Brüsszeli erőmű-tiltakozás a terebesi és mátrai ellen ■ Olajos Péter a tőketerebesi és mátrai erőmű-beruházások ellen tiltakozott Strasbourgban. Budapest, Brüsszel, Stras- bourg (MTI) - Napirend előtt szó­lalt fel Olajos Péter EP képvise­lő Strasbourgban, az Európai Par­lament plenáris ülésén az unió klímapolitiká­jával ellentétes tőketerebesi erő­mű-beruházás és a mátrai erőmúbővítés ellen til­takozva. A néppárti képviselő egyperces felszólalásában emlé­keztetett rá, hogy az Európai Unió az év végén fogadta el klí­macsomagját, a hétvégi Európai Csúcson pedig jóváhagyták azt a pénzügyi keretet, amellyel a fej­lődő országok „klímakompenzá­cióját” valósítják meg. Emellett gőzerővel folyik a készülődés a decemberi koppenhágai klíma­csúcsra is. Olajos ugyanakkor ismétel­ten felhívta a figyelmet a klí­macélokkal összegegyeztethetet- len, a szlovákiai Tőketerebesre (Trebisov) tervezett gigantikus, évi 4 millió tonna szén-dioxid kibocsátású széntüzelésű erő­műre, amelynek - annak elle­nére, hogy megépítése a határ magyar és szlovák oldalán egy­aránt széleskörű tiltakozást vál­tott ki - engedélyezési folyama­tát újra elindították a szlovák hatóságok. Elmondta, a határ túloldalán ugyancsak a klíma- változást nem lassító, hanem gyorsító beruházást készíte­nek elő, hiszen a magyar kor­mány „válságkezelés címén” Magyarország jelenleg is leg­nagyobb szén-dioxid kibocsátó­ját, az évente több mint 6 mil­lió tonna szennyezést kibocsá­tó Mátrai Erőművet egy új 440 megawattos lignit alapú blok­kal kívánja bővíteni. Ne támogassák! A politikus hangsúlyozta, hogy mindkét erőmű-beruhá­zást szén-dioxid tárolás nélkül tervezik megvalósítani. „A két tagország, Szlovákia és Magyar- ország vezetői (igaz ez utóbbiak épp most mondanak le) mintha mi sem történt volna, az állam­polgárok pénzéből, azok tiltako­zása ellenére finanszírozzák a klímaváltozást” - fogalmazott Olajos Péter, arra kérve az Unió vezetőit, hogy ne támogassák ezeket a terveket. Olajos Péter Gyomnövénynek nincs helyei Széles hatásspektrumú napraforgó N VjflJ gyomirtószer-kombináció. Hosszútávú védelem a magról kelő ■*-* egy- és kétszikű gyomnövények ellen. \ \ f *W'­Kedvező 10 hektáros kiszerelés vonzó áron. Információért forduljon kollégáinkhoz: Területi képviselő: Horváth Péter. (30) 485 9536 Értékesítési támogató: Egyed Attila: (30) 436 7284 syngenta* HIRDETÉS 249285

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents