Észak-Magyarország, 2009. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-04 / 29. szám

2009. február 4., szerda JEGYZET Kalkulacska ajándékba Szántó István istvan.szanto@inform.hu így hívják északi szomszédaink az euró- ra átszámítógépet, amelyet minden szlovák polgár ingyen kapott. S bár a koronától már január közepén érzékeny búcsút vettek, a többség visszasírja. A nyugdíjasok lelki trau­mája: a postás mindössze két százast visz. A tavaly zsúfolt tátrai sípályák hétköznapokon néptelenek, az általános drágulás elriasztja a turistákat. Nem is tudom, hogy a káröröm, vagy az irigység vezeti a toliamat. Hiszen nem is olyan régen mi a szlovákoknál lénye­gesen közelebb voltunk az euróhoz. Mogy végül mikorra lesz nekünk is kalkulacskánk, a jó ég tudja. Az utób­bi hónapokban az optimistábbak 2012-re jósolták. A kevésbé derűlátók 2020-ra vár­ják a magyar kalkulacskat. Ám a betegeske­dő forintunk egyre romló állapota akár min­dent felülírhat. Uniós jóindulattal, a meg­mentésünkre pumpált pénzekből megold­ható egy rapidátállás. Tény, hogy a meglévő hiteleinl<et csak újabb hitelekből fedezhet­jük. S csoda, hogy még mindig akad bank, amely hitelez nekünk. A partvonalon kívül álló közgazdászok naponta elemzik a hitel- állományunkat, s szerintük az államadós­ság elérte a már kezelhetetlen szintet. Olyan mértékű, amely a jelenlegi gazdasági telje­sítményhez képest visszafizethetetlen. Erre mondják, nekünk már nincs okunk az aggo­dalomra. Csak a hitelező bankoknak. VAGYONBEVALLÁS Gyurcsány Ferenc kormányfő, az MSZP elnöke: Egy pápai 50 négyzetméteres lakás tulajdonosa. Miniszterelnöki mun­kájából hávi 1,507 millió forint jöve­delme származott, emellett tavaly összesen 114 millió forint osztalék- jövedelme volt a száz százalékban tulajdonában lévő Altus Befektetési Zrt-től. A vagyonnyilatkozata szerint nincs nagy értékű ingósága, autója sincs. A nyilatkozat szerint bankszámláinak egyenlege december 31-én nem érte el a rendelkezések szerint bevallásköteles összeget (ami hathavi képviselői alapdíjnak felel meg). Orbán Viktor, a Fidesz elnöke: Felerészben tulajdonosa a feleségé­vel közösen 2002-ben vásárolt buda­pesti, XII. kerületi háznak. A felcsúti, 5.035 négyzetméter belterületi föld­jeit 50 évre ingyenesen átengedett a Felcsúti Utánpótlásért Alapítvány­nak. A 2007-es bevallásában még szerepelt VW Golf­ját, a 2008-as bevallásában már nem tünteti fel. 1 mil­lió 685 ezer forint készpénze van, míg feleségével közö­sen 587 ezer forint van a számlájukon. Banki tartozá­sa a 2002-es 20 millió forintos hitel időarányos része. Képviselői munkájáért a törvényben előírt díjat kapja, pártelnöki munkájáért a Fidesztől havi 402 ezer forint bruttó összeget kap. További jövedelem: a Helikon Könyvkiadótól származó 4,2 millió forint. Dávid ibolya, az MDF elnöke: Tavaly egy fővárosi, III. kerületi 60 négyzetméteres társasházi lakás haszonélvezeti jogával gyarapodott. Nagy értékű ingósággal nem ren­delkezik, autója, műtárgyai sincse­nek. Két biztosító társaságnál van egymillió-egymillió forintos biztosítása, valamint egy­millió forint összegű részvénye. Míg 2007-ben hatmil­lió forint hiteltartozása volt, addig tavaly ez már csak 5,5 millió. A pártelnök vagyonbevallásából - hasonló­an mint tavaly - nem derül ki, hogy 2008-ban az MDF irányításáért kapott volna tiszteletdíjat. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke: Egy zuglói 60 négyzetméteres tár­sasházi lakás résztulajdonosa, amit 1991-ben vásároltak. Van egy 2005- ben vásárolt Saab 95-ös gépkocsi­ja, más nagy értékű ingósága nincs. Bankszámláján 1,2 millió forint van, kölcsöne nincs. A vagyonnyilatkozat jövedelem rovatá­ban csak az ELTE jogi karán végzett munkájából szárma­zó havi bruttó 15 ezer forintos bevételét tünteti fel. Az nem szerepel a bevallásban, hogy pártelnöki posztjából bármilyen jövedelme származna. Gazdasági társaságban nincs érdekeltsége. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke: Egy II. kerületi 123 négyzetméteres és egy 42 négyzetméteres lakás tulaj­donosa felerészben. Haszonélvezeti joga van egy balatonfenyvesi üdülő­ben. Vannak antik bútorai, de autója nincs. Nem szerepel a vagyonnyilat­kozatában a rendjelgyüjtemény, amit tavaly már nem, ám 2006-ban még feltüntetett. Készpénze 1,9 millió forint, tartozása 4,6 millió forint és 43,5 ezer svájci frank. A jövedelemnyilatkozatában szerepel a Pázmány Péter Katolikus Egyetemtől vizsgáztatásért esetenként kapott 30 ezer forintos összeg, ám nyilatkozata szerint pártelnöki munkájáért nem kap tiszteletdijat. ÉSZAK OBSZflGBAN-VILÁGBAN /2 302 forint felett jár az euró Átlépte a 300 forintot az euró, kedden délután 302,50-es árfolyamon kötöttek üzletet. Budapest (ÉKN, MTI) - Miu­tán a világméretű pénzügyi és gazdasági válság még nem ért a csúcsra, nagyon nehéz arra a kérdésre válaszolni, mi lesz a forinttal - reagált a hírre lapunknak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanács­adó Kft. ügyvezető igazgatója. - Még Amerikában és a nyugat­európai országokban is további gazdasági visszaesésre számí­tanak, valószínű, hogy a forint és más közép-európai valu­ták árfolyama romlani fog. De hogy mi a felső határ? Ezt nem lehet megjósolni. Úgy gondo­lom azonban, hogy a 300 forin­tos euróárfolyamnál az állami beavatkozás elodázhatatlan. Próbálkoznak most az állam­papírok eladásával, de kérdés, H- * ....................................................... Úgy gondolom, beavatkozás elodázhatatlan. Hegedűs Miklós .. hogy lesz-e rá kereslet. Ha len­ne, az segítene a forint árfolya­mán. Ugyanígy az államadós­ság csökkentése is, de ezt nem lehet az egyik napról a másik­ra megvalósítana. Segítség len­ne még a költségvetés hiányá­nak növelése, de jelenleg épp az ellenkezője a kormány cél­Egy euró, 300 forint (illusztráció) ja. Ha megemelnék a kamatot, kicsit helyre állna a bizalom a forint iránt. Tökéletesen jó dön­tés azonban nem létezik, egy­másnak feszülő ellentétek van­nak jelen - utalt rá a lapunknak nyilatkozó Hegedűs Miklós. Politikai magyarázat Kedden politikai magyará­zat is született a történtekre: a Fidesz szerint a kormányza­ti politika kudarcát jelzi, hogy az euró árfolyama átlépte a 300 forintos lélektani határt - mond­ta Navracsics Tibor, az ellenzé­ki párt frakcióvezetője, a párt elnökségi ülése után tartott tájé­koztatón Budapesten. A forint gyengülése a parlament rendkí­vüli ülése után kapott újabb len­dületet, ez egyértelműen jelezte, hogy Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök ismét méltatlan volt a piac bizalmára, hiszen semmi olyan nem hangzott el az ülésen, ami bizalmat ébresztett volna a befektetőkben, a gazdaság sze­replőiben - mondta. Arra a kér­désre, hogy az eddig kamatcsök­kentést sürgető Fidesz a jelenlegi helyzetben elfogadhatónak tarta­ná-e a jegybanki alapkamat eme­lését, a párt frakcióvezetője azt mondta: a mai kamatszint mel­lett és főleg egy emelt kamatszint mellett nem lehet hitelt felven­ni. Még inkább eltűnik a pénz a gazdaságból és még súlyosabbá válik a gazdasági válság. Ezért úgy gondolják, hogy önmagában a kamatemelés nem biztos, hogy jó megoldás. MAGYARÁZATOK Az árfolyamváltozást a kereskedők részben a fundamentális problémák összességével magyarázták: sem a hazai, sem a régiós, sem a nemzet­közi gazdasági helyzet nem ad okot bizakodásra. A piac ideges, ingado­zó: az árfolyam szinte bármikor képes plusz/mínusz tíz forintos elmozdu­lótól ÉM) Kovács Tibor, az MSZP par­lamenti frakcióvezető-helyette­se azt mondta, az árfolyammoz­gás mögött - elemzők szerint is - nemzetközi pénzügyi folyama­tok állnak, és nagyon csekély szerepe van annak, hogy az egy ország kormánya milyen gazdaságpolitikai lépéseket tett az elmúlt időszakban. Iro­nikusan megjegyezte, nyilván Gyurcsány Ferenc és kormá­nya a felelős, hogy egy hónap­pal ezelőtt zuhanni kezdett a cseh korona, a lengyel zloty és a román lej árfolyama. lásra, és ebben a sávban most ben­ne volt a 300 forintos határ is. Az okok között technikai tényezőket, a 300 forintos küszöbhöz köthető opciós szinteket is említettek. Ezek megléte komoly hatással lehet arra, hogy az árfolyam átjusson az adott értékeken. AZ ELEMZŐ SZERINT Kiszelly Zoltán politológus: A vagyonnyilat­kozat erede­ti célja, hogy nyomon lehes­sen követni a képviselők gyarapodását. Sok országban vezették be az átlátha­tóság e formáját. Amelyik ország­ban nem ellenőrzi a nyilvánosság a nyilatkozatok valóságtartalmát, ott ezek nem sokat érnek. A képvi­selők az évek alatt „megtanulták", hogy kell kitölteni a vagyonnyilat­kozatot. Sokáig választották azt a megoldást, hogy a feleségük nevé­re íratták a nagyobb értékű ingatla­nokat. Aztán amikor bevezették a családi vagyonnyilatkozatot, elkezd­ték más rokon, ismerős nevére írat­ni az értékeket. A politikusok is azt teszik, mint mi kicsiben az adóbe­vallásunkban. Igyekszünk azt beval­lani, amit muszáj, és mindent elszá­molni, amit lehet. A politikusoknak azonban nem szabadna ezt tenni­ük, ők kirakatban vannak, nekik kel­lene mutatniuk az erkölcsi példát. Főleg a megszorítások idején. Az ötödik napon: továbbképzés ■ Négynapos munka­héttel segítenének a foglalkoztatáson - jelen­tette be a kormányfő. Budapest (FH) - A jövőben ha egyes cégek nem tudják fog­lalkoztatni az összes munkavál­lalójukat, akkor a kormány fel­ajánlja nekik, hogy alkalmazot­taik dolgozzanak hetente csak négy napot, az ötödiken pedig továbbképzésen vegyenek részt és az állam átvállalja az ötödik napi fizetésük 80 százalékát - ismertette a kormány új javas­latát a munkahelyek megőrzé­sére Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök kedden a Kormányza­ti Válságmegelőző és Válságke­zelő Központ (KVVK) alakuló ülése után. A miniszterelnök leszögez­te: a KVVK ülésén a résztve­vő miniszterek - a gazdasági miniszter, a pénzügyminiszter, a szociális miniszter és a kan­celláriaminiszter - javaslatai alapján a kormány nem való­sítja meg a gazdasági csúcson ismertetett elképzelését, amely szerint egy új alkalmazott ese­tén öt, már meglévő munkavál­laló társadalombiztosítási terhe­it csökkentették volna. Nem indul, mert... Gyurcsány Ferenc elmondta: ez a program azért nem indul be, mert a kormány általános járulékcsökkentést tervez, így ez kiváltja az eseti csökkentést. A kedden ismertetett javaslat az így felszabadult 20 milliárd forintos keretre épülne. A tervek szerint egy-egy cég az elbocsá­tani szánt munkavállalóinak 20 százalékát tudná azzal megtar­tani, hogy őket 4+1 napban fog­lalkoztatná és az ötödik napon - amelyen a dolgozók továbbkép­zésen vennének részt - a mun­kabérek 80 százalékát az állam fizetné, de legfeljebb a minimál­bér kétszereséig. Megállapodtak Gyurcsány Ferenc elmondta: megállapodtak a bankokkal a mikrohitel-programról, a kis- és középvállalkozások hitel- programjáról, a Széchenyi-kár- tya támogatásának megnövelé­séről, az Új Magyarország Fej­lesztési Terv (ÚMFT) pályáza­ti rendszerének egyszerűsítésé­ről, a kötelező 35-40 százalékos pályázati előleg kifizetéséről és az adminisztárciós terhek csök­kentéséről is. Emellett várható­an a jövő héten megegyeznek a vállalkozásonként 200 millió forintos forgóeszköz finanszíro­zási programról is. Gáztározó helyett hőszigetelés H Jelentős megtakarí­tást hozhatna az ener­gia-felhasználásában az épületek szigetelése. Budapest (ÉKN) - Nem gáz­tározók építésére kell 150 mil­liárd forintot költeni, hanem az épületek hőszigetelésének támo­gatására. Az épületek fűtésére az ország teljes energiafelhasz­nálásának mintegy 25 százalé­kát fordítjuk. Ez a legnagyobb tétel, hiszen mind az ipar (23), mind a közlekedés (21) kisebb energiaigényű. Ráadásul ezen a ponton jócskán van is mit ten­nünk - állítja Kruchina Sándor, a magyarországi hőszigetelési technológiában meghatározó Austrotherm Kft. szakértője. A hazai épületállomány átla­ga körülbelül másfélszer annyi energiát fogyaszt (300 kWh/ m2év), mint a tavaly megje­lent épületenergetikai szabá­lyozásban megadott maximum (200 kwh/m2év). Ausztriában az állami támogatást a hőszigetelés mértéke szerint adják. így gon­dolkodva, a gáztározóra szánt 150 milliárd plusz az épülettu- lajdonosok önrésze 250 ezer csa­ládi ház felújítására lenne elég. A hőszigeteléssel több mint 560 millió m3 gázt tudnánk megta­karítani, a teljes hazai gázfo­gyasztás 4 százalékát, a fogyasz­tás csökkenés pedig évről évre jelentkezne. Két év alatt már meg lehet takarítani a tározó teljes befogadó képességét. Az el nem tüzelt földgáz révén a környezeti terhelés is csökken­ne több, mint ezermillió kilo­gramm széndioxiddal. Nem a fogyasztást, hanem a takarékoskodást kell ösztönözni - mondta Kruchina Sándor. Nőttek a béren kívüli juttatások ■ A cégek átlagosan 200 ezer forint értékű ilyen juttatást adhat­nak dolgozóiknak. Budapest (ÉKN) - Több béren kívüli juttatás adómen­tes értékhatára is megválto­zott, a 400.000 forintos felső­határ pedig megszűnt, miután a minimálbér 69 ezer forint­ról 71500 forintra emelkedett január elsejétől - jelentette be Balázs Krisztián, a piacveze­tő étkezési jegyeket forgalma­zó cég, az Accor Services Kft. marketing igazgatója. Emel­lett tovább növekedett az éven­te három alkalommal adha­tó ajándékutalvány érték­határa, azaz február 1-jétől, 3-szor 7 150 forintos Top Pré­mium ajándékutalványt kap­hat adómentesen valamennyi munkavállaló. A cégek egyéb­ként átlagosan 200 ezer forint béren kívüli juttatást adhat­nak évente dolgozóiknak, bár a kis- és középvállalkozásnál foglalkoztatottak ennél keve­sebb plusz juttatásra számít­hatnak. Elterjedt A legelterjedtebb utal­ványforma a melegétel-, és étkezési utalvány, amelynek adómentes értékhatára nem változott, havi 12 ezer, illet­ve 6 ezer forint maradt. Épp ezért az utalványokat az elfo­gadóhelyeken igénybe vehe­tő direkt kedvezményekkel teszik értékesebbé - mondta Balázs Krisztián.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents