Észak-Magyarország, 2009. február (65. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-03 / 28. szám
Egyéni választókerületből Országos listáról A választás költségei Grafika: ÉKN ÉKN: A Fidesz kijelentette, nem támogatja a javaslatot. Ezek tudatában van-e értelme a kezdeményezésnek, amikor már tudni, nem lesz meg a kétharmados többség? Szomszéd Orsolya: A javaslat időről időre előkerül, a politikusok (jelen esetben Gyurcsány Ferenc) ezzel a közvélemény politika és pártellenes érzületére játszanak rá, és nyilván a gazdasági válság közepette még inkább népszerű az olcsóbb állam ígérete. A kezdeményezés egyértelmű üzenete, hogy a válság idején a politika magán kezdi a takarékoskodást, tehát nem csak a társadalom viseli a terheket. Emellett a téma felvetésével az együttműködés szorgalmazása is továbbvihető, hiszen a változtatásokhoz politikai konszenzus szükséges. A javaslatok megvalósulására tehát nem sok esély van, de kommunikációs szempontból hasznos lehet a kezdeményezés a kormánynak. Fekete Sándor: A problémát abban látom, hogy minden politikai szereplő a saját kezdeményezéseként szeretné a kezdeményezést véghezvinni. Még egy probléma, hogy a parlamenti pártok a kisebb országgyűlésben még meg is tudnának egyezni, de hogy hogyan történjen a választás, abban már nem. A miniszterelnök felvetését ebben az esetben politikai kommunikációs aktusnak tartom. A kisebb parlament létrehozására sok esély ugyan nincs, de nagyon népszerű a gondolata. Az emberek jónéven veszik. JEGYZET Más javaslat? Szabó Katalin szabo.katalin@inform.hu INem az a legizgalmasabb kérdés, hogy a következő' parlamentben a mostaninál mennyivel kevesebb képviselő ül majd, hanem, hogy egyéni múltjuk, emberi karakterük és majdani munkájuk által kiérdem- lik-e a mára szinonimává silányult „honatya" címet. Ez pedig egyebek mellett azon is múlik, milyen választási rendszert fogad el a jelenlegi Országgyűlés. Bármelyik javaslat pártatlanságában csak akkor bízhatunk, ha leghamarabb három ciklus múlva alkalmazzák először. Szakértők ugyanis azt mondják, hogy a Gyurcsány-féle elképzelés a kis pártok bejutásának kedvezne (ezért ők lelkesen támogatnák is), ám az oly mértékben megnehezítené a kormányzást, hogy katasztrófába sodorhatná az országot. Az ellenzék javaslata a kétpártiságot konzerválná, amivel szemben a választók nagy tömegének, s természetesen a parlamentbe törekvő kisebb politikai kezdeményezéseknek vannak fenntartásai. Ezért ne örüljünk korán az elvi egyetértésnek, mert a megvalósítás sokadszor is kudarcba fulladhat. De ne is csüggedjünk, hiszen bármelyik nap előállhat egy hiteles ember olyan ötlettel, amit nem lenet lesöpörni. ÉKN: Van-e, lehet-e beszélni ideális nagyságú parlamentről? Szomszéd Orsolya: A magyar parlament nemzetközi összehasonlításban a lakosság számát figyelembe véve valóban a nagyobb létszámúak közé tartozik, de ez önmagában semmit sem jelent. Ideális képviselőszám pedig nem létezik, nincs tehát egy mindenhol alkalmazható recept. Spórolni ugyan lehet a képviselők létszámának csökkentésén, ám ami a hatékonyságot illeti, már egyáltalán nem bizonyítható, hogy a kisebb parlament egyben hatékonyabb. Fekete Sándor: Nincs ideális nagyságú parlament. Nagyon sok olyan ország van, amelyben a hazánkénál kisebb parlamenttel jól működik a demokrácia. Nem az országgyűlés nagysága, hanem a politikai elit stílusa, kulturáltsága a mérvadó. Magyarország az alacsony népességű országok körébe tartozik, tehát túl nagy az egy képviselőre jutó állampolgárok száma. Recept természetesen nincs, de ebben az esetben igaz a bulváros mondás: nem a méret a lényeg. Iskolában (illusztráció) (Fotó: ém) Felmérés Egyeztet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és az oktatási tárca: mi legyen a tartalma a tanárok munkaterheléséről szóló, PDSZ kezdeményezte felmérésnek, mellyel a PDSZ azt bizonytaná, hogy a pedagógusok elfoglaltsága jóval meghaladja a heti 40 órát, ezért csökkenteni kell a kötelező óraszámukat. Bajnai Gordon (Fotó: hbn) „Gyorsabban" Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hétfőn Brüsz- szelben találkozott Danuta Hübner regionális fejlesztési európai biztossal. A megbeszélésen sikerült megállapodni arról, miként lehetséges még gyorsabban és egyszerűbben több pénzt fizetni a vállalkozásoknak. Botrány El sem kezdődött a magyar és a szlovák emberi jogi bizottságok együttes ülése hétfőn délelőtt Budapesten, mert a szlovák bizottság tagjai nem mentek be az ülésre. A magyar bizottság fideszes tagjainak kezdeményezésére ugyanis belenéztek egy rövidfilmbe a tavaly év végi dunaszerdahelyi labdarúgómérkőzésen történtekről. A fideszes vetítést Szili Katalin házelnök és az MSZP frakciója is elítélte, és az MSZP-s képviselők nem is vettek részt az ülésen, ami így elmaradt. Kirill és Medvegyev (Fotó: epa) A pátriárka a Kremlben I. Kirill Moszkva és egész Oroszország pátriárkája és Medvegyev, orosz elnök a Kremlben, ahol az egyházi vezető hétvégi trónra lépését követően tett látogatást. 2009. február 3., kedd "‘RC*°K°B WS&? ; • Megmethető. Mintegy 36 milliárd forint ráfordítással az idén közel 100 ezer munkahelyet lehet megmenteni a kormány válságkezelő stratégiájának eredményeként - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter sajtótájékoztatón hétfőn. A gazdasági válság miatti elbocsátások csökkentésére átfogó stratégiát hozott létre a kormány. • „Korszerűbben". Szabó Máté ombudsman a távhőszolgáltatás fenntartásának feltételét a korszerűbb nemzeti energiapolitikában látná. Közlése szerint a korszerűbb energiapolitika része lehetne a kedvezőbb földgáztarifa, a szolgáltatás forgalmi adójának csökkentése, az energiamegtakarítást eredményező beruházások ösztönzése is. A januári gázkorlátozásban érintett 200 cégből 49 tájékoztatta a minisztériumot a korlátozással összefüggésben keletkezett káraikról. Eszerint e cégeket 22 milliárd forint árbevétel-kiesés érte. Erről Molnár Csaba (képünkön) energiaügyi miniszter az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén beszélt. A tárcavezető szerint ez nemzetgazdaságilag nem komoly kár. ÉSZAK ORSZflCBAN-VILAGBAN /2 PÁRHUZAMOS INTERJÚ: Valóban kisebb lehetne a parlament? „Nem a méret a lényeg..." ■ A kormány 119 fős parlamentet javasol a jelenlegi 386 fős helyett, valamint, hogy csökkenjen felére az önkormányzati képviselők száma. Változatok a kisebb parlamentre Hegyi Erika khe@inform.hu ÉSZAK KELETI NAPLÓ (ÉKN): A miniszterelnök által javasolt parlamenti létszám elégséges keretet biztosít-e a demokratikus állam működtetésére? Szomszéd Orsolya politikai elemző (Vision Consulting): Kisebb parlamenttel is jól működhet a demokrácia (sőt), ez nem pusztán a létszámon múlik, azonban az már problematikus, ha populista módqp, a képviselők megfelezése céljából akarnak hozzányúlni a politikusok a választási rendszerhez. Annak megváltoztatása komoly politikai hatásokkal jár, a pártok érdekei pedig eltérnek egymástól. A tervezett átalakítás, ha létrejönne, kedvezőbb helyzetbe hozhatná a szocialistákat, a felvetés tehát korántsem véletlen és nem is szokatlan egy hatalmon lévő párttól. Az egyéni választókerületi rendszerben „a győztes mindent visz”, a kisebb pártok pedig esélytelenek. Fekete Sándor politológus (Miskolci Egyetem): Gyakran hasonlítgatják egymáshoz a szakemberek a különböző országok parlamentjeit. Magyarországot nem véletlenül Ausztriával szokták összevetni, hisz itt hazánkhoz hasonló népességnek 200 fős parlamentje van. Ez tehát azt bizonyítja, hogy működhet kevesebb képviselővel az ország. A rendszerváltozás óta mindig is benne volt a magyar közhangulatban a kisebb parlament igénye, sokan találják úgy, hogy túl sok a képviselő. Ez olyan össznépi ügy, amihez a magyar társadalom támogatását is meg lehet szerezni, nem csupán a politikai elitét. ■ A választási rendszer átalakításáról csak elvi az egyetértés a pártok között. Budapest (MTI)- Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap ismertette a kisebb parlamentre vonatkozó javaslatát. A Fidesz álláspontjáról hétfőn Navracsics Tibor frakció- vezető közölte, pártja a parlament létszámának megfelezése mellett fenntartaná a jelenlegi vegyes - egyéni választókörzeten és listán alapuló - választási rendszert. Az ellenzéki javaslat megfelezné a listán és az egyéni körzetben megszerezhető mandátumok számát, így körülbelül 193 fős parlament jönne létre. A frakcióvezető közölte azt is, jónak tartja a kétfordulós rendszert és az ötszázalékos küszöböt. Úgy vélte, hogy ha tárgyalások kezdődnek a választási rendszerről, akkor mindenről lehet egyeztetni. Válaszul az MSZP nevében Kovács Tibor azt közölte: a kormány 199 fős parlamentre és egyfordulós, listás választási rendszerre tett javaslatát tekintik tárgyalási alapnak. MONDATOK A kormánynak bizonyítani kell, hogy nem kommunikációs offen- zivákat akar folytatni, hanem cselekedni akar. Fodor GAbor, SZDSZ Ha eddig nem sikerült a kétharmadot összehozni, akkor miért sikerülne most, amikor ráadásul kisebbségben van a kormány. Herényi Karoly, MDF A parlamenti képviselők létszámának csökkentését a KDNP és a Fidesz évek óta szorgalmazza. Halasz Zsuzsa KDNP Viszony. Jónak mondta a magyar-román viszonyt Sólyom László köztársasági elnök, miután Budapesten tárgyalt Basescu román államfővel, aki szerint országában soha nem lesz kisebbségi területi autonómia. (Fotó: MTI) Parlamenti mandátumok eloszlása Jelenleg (fő) A kormány javaslata szerint (fő) 176146176 6423 386 199 8 Mrd Ft 4 Mrd Ft Tóth Zoltán választási szakértő: A miniszterelnöknek a parlament nagyságával és a választásokkal kapcsolatban tett kijelentése alapján én prioritásokat állítottam föl. Az első: listás választások kérdése, második az egyfordulós választás kérdése, harmadik pedig a parlament létszáma. Látható tehát, hogy a létszámot tartom a legkevésbé fontosnak. Ennél sokkal fontosabb, hogy a listás választásnak mik lesznek a társadalmi és politikai következményei. Ebben az esetben ugyanis csak pártok indulhatnak, tehát meg kell keresni a lehetőségét a független képviselők indulásának is. A listás választás mindenképpen igazságosabb, mint a jelenlegi rendszer. A leadott szavazatok és a megszerzett mandátumok aránya összhangban van egymással. Ennek a rendszernek vannak gyengeségei is: csökken a kormányzati stabilizáció. Az egyfordulós választással kapcsolatban azt kell tudni, hogy a pártok még a választás előtt megkötik a koalíciót, így később már nincs taktikázási lehetőségük. Ez javítja az állampolgárok informáltságát a pártok valódi szándékáról. A parlamenti képviselők számát akkor van értelme csökkenteni, ha a jelenlegi törvényhozási dömping radikálisan csökken. A képviselők helyett persze részt vehetnek a törvényalkotásban szakértők is, de ebben az esetben nincs megtakarítás.
