Észak-Magyarország, 2009. február (65. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-13 / 37. szám
2009. február 13., péntek Miskolc és környéke kiadás RÖVIDEN • Tévesen jelent meg. Szerdai lapszámunkban tévesen jelent meg (Csatlakoznának az ipari parkhoz), miszerint a miskolci közgyűlés tagjainak kell rábólintaniuk arra, hogy csatlakozhasson az ÁTI Depó Zrt. a Miskolci Ipari Parkhoz. A logisztikai központ befogadásához azonban nincs szükség a képviselő-testület döntésére, a Miskolc Holding Zrt. saját hatáskörében dönthetett ebben az ügyben. „...együtt masírozott" Budapest (MTI) - Az elmúlt hetekben azt lehetett tapasztalni, hogy „a velünk élő borzalmas rasszizmus se nem jobb-, se nem baloldali”, mert baloldali, vagy magukat annak gondoló miniszterek és polgármesterek szólaltak meg elfogadhatatlan módon - mondta a miskolci rendőrkapitány kijelentéseiről, illetve a Marian Cozma veszprémi kézilabdázó meggyilkolását követő reakciókról Horn Gábor. Az SZDSZ ügyvivője csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Káli Sándor, Miskolc szocialista polgármestere „együtt masírozott az árpádsávos zászlókkal tüntetőkkel, hallottunk olyan MSZP-s miniszterről, aki cigánybűnözésről beszélt, anélkül, hogy bármiféle konkrét magyarázatot adott volna, hogy mit ért ezalatt”. A politikus hozzátette: Veszprém jobboldali polgármestere ugyanakkor példamutató módon szólalt meg vasárnap. A vasárnapi megemlékezésen Debreczenyi János (Fidesz-KDNP) felszólalását folyamatos füttyök és bekiabálások szakították meg, miután azt mondta, hogy az elkövetők is magyar állampolgárok, és a rendőrségre, illetve az ügyészségre kell bízni elfogásukat. KÁLI SÁNDOR KÖZLEMÉNYE „Mint ahogy Horn Gábor nem láthatott engem árpádsávos zászlókkal tüntetőkkel együtt masírozni, én sem láttam őt Miskolcon marslakókkal hógolyózni."- jelentette ki Káli Sándor, Miskolc polgármestere az SZDSZ ügyvivőjének csütörtöki budapesti sajtótájékoztatójára reagálva. A miskolci polgármester felháborítónak tartja, hogy egyes budapesti politikusok úgy próbálnak maguknak média-megjelenést generálni, hogy olyan dolgokról beszélnek, aminek a körülményeit nem is ismerik. Káli Sándor szerint ez éppen olyan veszélyes, mint az égető társadalmi problémákat a szőnyeg alá söpörni. „Már több interjúban elmondtam, hogy azért mentem el - az eredetileg Pásztor Albert rendőrkapitány érdekében szervezett szimpátiatüntetésre - mert úgy gondolom, hogy minden felelős városvezetőnek ott kell lennie a városában rendezett nagyobb eseményeken. így, amikor azt tapasztaltam, hogy az ügy megoldódásától függetlenül (a főkapitányt már visszahelyezték pozíciójába) jelentős tömeg tart a főtér felé, én is elmentem a Városház térre. Ott főként kíváncsi, a városért aggódó miskolciakkal találkoztam, akik számára hamar kiderült, hogy a rendezvény eredeti céljától eltérően, szélsőjobbos erőfitogtatássá alakult. így az emberek többsége velem együtt hazaindult" - mondta a miskolci polgármester. Ezek után határozottan visszautasítok minden olyan manipulatív politikai fejtegetést, ami a téren lévő tisztességes miskolciakat vagy engem szélsőjobboldali nézetekkel azonosít-jelentette ki Káli Sándor, aki végül megjegyezte: a jövőben csak olyan politikusokkal kíván az ügyről beszélni vagy vitatkozni, akik valóban a helyzet megoldásáért tennének. Laboda Sándorné, az MKV kalauza Küldjön egy régi fotót! Miskolc (ÉM) - Bodó Éva miskolci olvasónk keresztanyjáról, Laboda Sándornéról küldött be egy fényképet, amely a hatvanas években készült. Ekkoriban volt a hölgy kalauz a Miskolci Közlekedési Vállalatnál. A kép beküldője szerkesztőségünkben veheti át ajándékát. MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE /5 „Tetteket vár a közvélemény" Az elmúlt napokban sürüli esett szó a közbiztonságról ■ „Fontos megkülönböztetni, hogy kik a bűnözők, és kik a hátrányos helyzetben élők." Miskolc (ÉM - SzG) - Az elmúlt hetek „drámai történéseiről” szólt Káli Sándor polgár- mester a miskolci képviselő-testület tegnapi ülésén, a napirendek tárgyalás előtt. Mint fogalmazott, ezek a történések kezdetben „látszólag a miskolci rendőrkapitányról szóltak”. A polgármester hangsúlyozta: immár mások is elfogadják, amit eddig nem akartak. Hogy mindaz, ami Miskolcot reflektorfénybe állította, amit nagyon sok orgánum, nagyon sok nyilatkozó felületesen, hamisan tálalt, nem csupán Miskolc problémája. • ............................... KAu Sándor^ ...............................................H Fontos megkülönböztetni, hogy kik a bűnözők, és kik a halmozottan hátrányos helyzetben élők, akik be akarnak illeszkedni - hangsúlyozta. Káli Sándor szólt a helyi programokról, mint amilyen a konfliktus- kezelési és a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását segítő. Járuljanak hozzá! Ameddig nem tudunk beszélni etnikai problémákról, megoldás se lesz - jelentette ki Káli Sándor. Mint mondta, Miskolc gimnáziumaiba 8 roma származású gyerek jár, a szakképzésben pedig még jobb az arány. (Lapunk szerette volna megtudni, hogy jó-e a közgyűlési ülésen elhangzott adat, de érdeklődésünkre erre Veres László városházi szóvivőtől nem kaptunk választ - a szerk.) A közbiztonságjavítására tett intézkedések mellett további teendőkre van szükség. (Az elsőhöz: a polgármester megköszönte az ellenzék segítségét, egyben kérte a helyi vállalkozókat, járuljanak hozzá felajánlásaikkal a rendőrség megerősítéséhez.) A polgármester bejelentette: az elkövetkezendő két hétben egy asztalhoz ülteti mindazokat, akik a közbiztonsággal foglalkoznak Miskolcon. Véget ért az a korszak - jelentette ki - , amikor csak beszélünk, nem beszélünk, címkézünk, nem címkézünk. Tetteket vár a közvélemény. Békében dolgoztak A polgármester után Horváth József, a miskolci cigány kisebbség vezetője beszélt. Egyebek között azt mondta: a bűnözés nem cigánybűnözés, de az „etnikumot ki kell mondani”. Emlékeztetett a hetvenes évekre, amikor a miskolci gyárakban - és más munkahelyeken - békében dolgoztak együtt cigányok és nem cigányok. Nem volt „cigány- kérdés”, „cigányprobléma”. Kérte: ne a gyűlölet legyen az, ami az embereket vezérli, mert az nem hozza el az igazságot. Az igazságot a szeretet hozza (Fotó: Nagy Zsófia) el. A kisebbségi vezető köszönetét mondott a polgármesternek, „aki nagyon pozitívan állt a helyzethez”. Hasonló értelemben nyilatkozott a történtekről, a miskolci városvezetés kiállásáról a német kisebbség vezetője, dr. Lángé László is. Erkölcsi, szociális válságban A „romaügyek” kapcsán többen is elmondták véleményüket. A jelen helyzetről Miskolcon és az országban, a szerintük ide vezető útról, a kormány és a helyi vezetés felelősségéről. Ellenzéki képviselők a gazdasági, szociális, erkölcsi válságról, munkanélküliségről, közbiztonságról, az általuk kínált gyógymódról fejtették ki véleményüket. Reagálásai között Káli Sándor polgármester emlékeztetett arra, hogy az önkormányzat sokat tett a Szondi-telep felszámolásáért, a Mésztelepi nyomornegyed megszüntetéséért. Igaz, tette hozzá, ott vannak a számozott utcák, ott van a Békeszálló (amelyről később azt mondta Cseh László (MSZP), hogy korábban számos rendőrségi hír oda kötődött, ma már ez nincs így), és ott van az újonnan kialakult nyomornegyed, a Lyukóvölgy, amellyel kapcsolatban különösen fájdalmas, hogy azt dolgos emberek hozták létre, és nyugdíjas éveikre remélt ottani nyugalmuknak már jó ideje befellegzett. A polgármester az elmúlt hetek történéseiről így fogalmazott: örül, hogy „véget ért a szembekötősdi”. Amennyi a néző, annyi lesz a pénz? ■ Uj törvényhez új stratégia kell? Színházak gazdasági vezetői tanácskoznak Miskolcon. Miskolc (ÉM - SzK) - 2009. március l-jétől hatályos előadó-művészeti törvény alapján a színházakat a profil, az előadás-szám és a saját produkciók száma alapján sorolják kategóriákba. A támogatás pedig két részből áll, a fenntartói ösztönző részhozzájárulásból és a művészeti ösztönző részhozzájárulásból. Főszerepben: a pénz Az első a fenntartó előző évi támogatásával arányos, a második támogatás összege a nézőszámtól függ. Ennek alapján felmerül a kérdés: várhatóan milyen hatással lesz ez a színházak műsorpolitikájára. A Miskolci Nemzeti Színház meghívására jelenleg is zajló vidéki színházak gazdasági vezetői fórumán, amelyet ezúttal a budapesti színházakra is kiterjesztettek, az új törvény és annak hatásai jelentik a fő témát. A kétnapos összejövetel első kerekasztal-beszélge- tésének moderátora Wettstein Tibor, a Madách Színház gazdasági igazgatója volt, a finanszírozási kérdéseket, az adókedvezmények lehetőségeit járták körbe, az új szabályozások alapján. A programok - melyek között színházi előadások megtekintése is szerepel - a közel félszáz regisztrált gazdasági és egyéb vezető számára február 13-án este érnek véget. A fórum négy résztvevőjétől, pontosabban a házigazdától és három vendégétől az Észak-Magyarország azt kérdezte: Milyen műsorpolitikára ösztönöz az új, előadó-művészeti törvény? Színházak gazdasági vezetői tanácskoznak Miskolcon (Fotó m l.) Kényelmesen Miskolc (ÉM - SzG) - Szűcs Erika szociális miniszter és Káli Sándor polgármester avatta fel a miskolci önkormányzat új ügyfélszolgálatát a Petőfi utcán tegnap. Mostantól a heti 15 és fél óra helyett heti 37 és fél óra lesz az ügyfélfogadási idő az irodában. A beruházás 20 millió forintba került. Eddig az ügyfelek egy szűk, ablaktalan folyosón tudtak csak várakozni, és egy olyan kis alapterületű irodában intézhették ügyeiket, ahol két ügyintéző is dolgozott. Merőben más mostantól a helyzet. Még játszószoba is várja azokat a gyerekeket, akiket magukkal visznek a szüleik. Miskolc egészség- ügyi és szociális osztályán évente több tízezren fordulnak meg. WjYfyrffj'j i Halasi Imre, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója: Nagyon örülök az új törvénynek, végre szabályozott kereteket biztosít, s ez, úgy vélem, minden, a színház körében folytatott tevékenységre jó hatással lesz. Az alapfinanszírozást műfajonként bizonyos szorzókkal lehet növelni. Kedvező szorzókat állapítottak meg például az operára, a kortárs balettra, a klasszikus balettra, a stúdióelőadásokra, a magyar szerzők műveire. Vagyis ha arra akarna kilyukadni, hogy a „hígabb" műfajok irányába tolódásra sarkallna az új törvény, akkor azt visszautasítom. Gulyás István, az Egri Gárdonyi Géza Színház gazdasági igazgatója: A műfaj el fog menni a könnyedebb irányába. Vannak azonban olyan direktorok, akik nem szeretik ezeket, s továbbra sem választják ezt az utat. Ilyen a mi igazgatónk is. Úgy vélem, ennek megfelelően a közönség is átstrukturálódik majd az igények alapján, s még szerezhetünk is nézőket: az autópályának köszönhetően még Budapest sem jelent távolságot egy jó előadásért. Sőt, a színházi estét érdemes lesz összekapcsolni egy másik programmal, például egy kiállítás megtekintésével. Kirják Róbert, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház gazdasági igazgatója: Nálunk így is 100 százalékos volt a nézettség, ehhez képest már javulás aligha érhető el, vagyis a finanszírozási résszel olyan nagy problémánk szerintem nem lesz. Nálunk nincsenek tagozatok, prózai színházként határozzuk meg magunkat, ezen belül kell produkálnunk a változatosságot, amit a mi közönségünk el is vár tőlünk. A remélhetőleg több pénzből remélhetőleg több vidéki, illetve vendégelőadást engedhetünk meg magunknak. Mádi Zoltán, a Vígszínház ügyvezető igazgatója: Nagyon erősen nem befolyásolja a törvény egy-egy színház műsorpolitikáját. A finanszírozás a nézők színház felé terelését szolgálja: nem a bevétel, hanem a nézettség számít. Ugyanannyit ér egy teltházas Mici Mackó, mint egy teltházas Wagner-opera. A példámban szereplő mindkét műfajt plusz szorzók illetik meg. Annak külön örülök, hogy a gyermekelőadásokat preferálják, a gyerekeket a tévé elől felénk tereljék, s az óránként 20 perces reklámokkal megszakított silányságok helyett igazi, szép történetekkel ismerkedjenek meg.
