Észak-Magyarország, 2009. február (65. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-09 / 33. szám
2009. február 9., hétfő KULTÚRA /6 • Dragomán György Miskolcon. A rendkívül sikeres fiatal magyar író lesz a vendége a Műút című folyóirat és a II. Rákóczi ferenc megyei könyvtár következő rendezvényének: a szerzővel Jenei László író, szerkesztő beszélget február 12-én, csütörtökön délután 5 órától. A rendezvényre a belépés ingyenes. • Az igazi Swing. A Miskolc Dixieland Bánd legújabb koncertje „Az igaz Swing" címmel február 17-én este 7 órától lesz a Művészetek Házában - vendége a Reményi Ede Kamarazenekar, sztárvendége pedig Malek Andrea, aki nemcsak musical-, hanem kiváló jazzénekes is. • Finn filmnapok. A miskolci Művészetek Háza Kortárs Galériájában a Finn filmnapok nyitó eseményeként finn filmpla- kát-kiállítás nyílik 16-án (hétfőn) délután fél 5-kor. Ezt követően az Uránia Art moziban levetítik a Külvárosi fények című finn filmet. Halasi Imrével, A sevillai borbély című vígopera rendezőjével Savaria-koncert. Chopin és Rahmanyinov egy-egy műve csendült fel a Savaria Szimfonikus Zenekar február 5-ei vendégkoncertjén a Művészetek Házában. A szólista Szilasi Alex zongoraművész volt, vezényelt Alpaslan Ertüngealp. Pénteki lapszámunkban a szólista neve - hibánkból - rosszul jelent meg, ezért olvasóink elnézését kérjük. Találkozás Dávid Bowie-val Miskolc (ÉM) - Folytatódik a Miskolci Galéria múzeumpedagógiai sorozata: a Nagy Kunszt. (Az előző félévben az Ego a falon prog- ramjukon 1070 tanuló vett részt.) Február 9-től újra várják a diákokat az ingyenes múzeumi órákra, s egyben a Nagy Kunszt - Kortárs Képzőművészeti Tanulmányi Múzeum második kiállítására is. A legifjabb program címe: Találkozás Dávid Bowie-val, alaptémája pedig a találkozás. Konkrét találkozások kortárs képzőművészek alkotásaival, ábrázolási módszereikkel. Képletes találkozások valós és kitalált személyekkel, helyzetekkel, korokkal. Tör- ténelmileg-földrajzilag nem egymáshoz rendelt világok találkozása a globális kultúrában. A Miskolci Galéria rajz- és vizuális kultúra, ember és társadalomismeret, irodalom, média- ismeret, környezetkultúra és osztályfőnöki órák tananyagaihoz ajánlja a múzeumi órákat. A TÉNYEK JJJJJJJJJJJJJ J J jJ J J JJJ/JJJJJJJJjJJJJJJJJJJJJJJJJ "ff >} A múzeumi óra időtartalma választható: 45, 60, 90 vagy 120 perc. Nyitva tartás: február 9-től június 12-ig iskolaidőben, hétköznap 8.00 - 16.00 óra között. Jelentkezéseiket várja Borsos Mária a 06 20 398 99 18-as telefonszámon, vagy írásban a nagykunszt@citromail.hu elektronikus címen „A varázst így hívják: Rossini" ■ Péntek este óta Rossini A sevillai borbély című műve látható a színház nagyszínpadán. Hajdú Mariann mariann.hajdu@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Figarót még az is ismeri, aki nem ismeri, így jellemezte Rossini A sevillai borbély című vígoperájának főszereplőjét Halasi Imre, a miskolci színház igazgatója, s egyben az előadás rendezője. ÉM: A sevillai borbély valóban az egyik legismertebb vigopera. De miért épp most tűzi műsorára a színház? Halasi Imre: Az elmúlt években több opera is volt repertoáron: az Anyegin, a Hoffmann meséi, a Carmen, a Pillangókisasszony, de vígoperát utoljára öt éve játszottunk, a Don Pasqualét. Arra gondoltam, legyen ismét egy játékos történet. A sevillai borbély pedig nagyon is az, mókás, érzelmes családi történet. Idős ember fiatal lányt szeret, a saját gyámleányát, persze a lány nem rá vágyik. Egy borbély, Figaro, segít megtalálni neki az igazit. ...................................... Nagyon ez az opera, és egyben wtti. W nagyon jó színdarab is. Halasi Imre ÉM. Mint a színház igazgatója, ön dönt arról, hogy milyen darabokat mutat be a teátrum. A szereposztásról is, a rendező személyéről is. Miért ezt az előadást választotta az idei kínálatból? Halasi Imre: Jó érzés, amikor többször volt már ilyen - felajánlok egy rendezőnek egy darabot, és kiderül, régi vágya, hogy megrendezhesse. Vagyis nem szeretem előretolni magam, mint rendezőt. Ám szeretem az operákat, és úgy éreztem, kedvem volna hozzá, hogy színpadra is állítsak egyet. Korábban már rendeztem Rossinit, Debrecenben a La Cenerentolát. A döntés mégsem csak az enyém, V á r a d i Katalin zeneigazgatóval közös. És van egy másik ok is: sok fiatal, tehetséges énekest ismertem meg az elmúlt években. Úgy gondoltam, jó lenne velük együtt dolgozni. ÉM: Ön mondta, Figarót az is ismeri, aki nem ismeri. Nem feszélyezte ez, amikor belekezdett a rendezésbe? Halasi Imre: Nem láttam sokszor az operát, amit igen, azt is régen, így nem befolyásolt, hogy mások hogyan oldották meg. Viszont nagyon jó opera, és egyben nagyon jó színdarab is. Játszható a történet, az énekesektől színészi képességeket is kíván. Jó hangulattal teljesítettem a feladatomat. ÉM: Amikor először játszották az operát - 1816-ban - megbukott, épp azért, mert egy borbély volt a főszereplője. Később viszont hatalmas siker lett - a borbély miatt. Mégis: mi a varázsa Figarónak? Halasi Imre: Nem egyedi eset a bukás, számos, később világhírűvé vált opera bukott meg a premieren. Előbb kifütyülték, majd fütyülték... Talán túlságoVermes Tímea és Cseh Antal: Rosina és Figaro (Fotó: Bujdos Tibor) san újszerűek voltak. A varázst pedig így hívják: Rossini. Az ő zsenije teszi időtállóvá. Már magát a nyitányt iq gyakran játsszák önállóan a hangversenyeken, és sok-sok ismert ária van benne, mint például Figaro áriája, vagy Basilio Rágalomáriája. ÉM: Klasszikus előadást láthatunk a színpadon? Halasi Imre: A tradicionális formákat némileg átléptük, az 1920-as, ’30-as évekbe tettük át a történetet. . ÉM: Miért? Halasi Imre: Amikor meghallgattam a zenét, Fellini Amarcord című filmje ugrott be. Mediterrán életérzés, nagy szenvedélyek, nagy indulatok, olyan világ, ahol az egyszerű konfliktusokat is tragédiaként élik meg. Az előadásnak egyébként van egy kerettörténete, egy színházban játszódik: azaz színház a színházban. ÉM: Mi volt vele a célja? Halasi Imre: Egységessé, átláthatóbbá tettük az előadást, de nem ez a játék lényege, nem ezen van a hangsúly. Civilként lépnek a színpadra az énekesek, és ott alakulnak át a darab szereplőivé a színpadon lévő színházi gardróbból válogatva ki a ruháikat. ÉM: Beszélgetésünk elején mondta, sok tehetséges, fiatal énekes mutathatja be tudását a közönségnek... Halasi Imre: Igen, mind Figaróként, mind Rosinaként, Almavivaként. És mindemellett sikerült megnyernünk az operajátszás egyik nagyágyúját is Basilio szerepére: Kováts Kolost. ÉM: Közeledik az operafesztivál. Láthatja majd a közönség A sevillai borbélyt a fesztivál programjában is? Halasi Imre: Nem passzol az idei műsorba, hiszen Bartók + Bécs lesz a fesztivál tematikája. Ez egy másik világ. De nincs is ezzel gond, valami mással járulunk majd hozzá a fesztivál programjához. ÉSZAK emf/ppe/c.boon.hu •te előadásról (PDF, 22 kB) KÉPRIPORT: A sevillai borbély a Miskolci Nemzeti Színházban 'jj j'fjj ff j j j j j' jj ff j f ff j j jfffj j j fj j A Rossini népszerű vígoperájából készült előadást a miskolci teátrumban Halasi Imre rendezte(Fotók: Bujdos Tibor) télén Rosina személye - bármilyen lehetne, hiszen Basilio egyszerűen ártani akar. Hogy milyen a nő, Figaro felől nézve sem számít: a borbély megbízást teljesít, és ha kedveli is Rosinát, ez az érzelem nem egyéb, mint az örök gavallér lángolása. Vermes Tímea Rosinája sokkal inkább igazolja Bartolo Rosina- képét, mint Almaviváét: az ő motívuma valóban a szabadulásé. Unja magát az otthonában, •a lénye nagyobb teret és másmilyen odafigyelést követel. (Gioacchino Rossini: A sevillai borbély című vígoperáját a Miskolci Nemzeti Színnazban Halasi Imre rendezte - premier szereposztás) türelmetlenül gyanakvó, komikus figurát. Legyőzésére kevés lenne Almaviva - Horváth István a szerelmes embert a minden más érzést kikapcsoló derűvel ábrázolja, arcára ragadt mosollyal, azzal a szinte kiterjedés nélküli, gyermekinek tűnő hittel, hogy révbe kell érnie a boldogságának, nem lehet másként, ez a dolgok rendje. Ez a férfi a pénzében bízik, s így és ezért emberismerete hiányosnak mondható. Különösen, miután valóban szüksége van segítőre, hiszen még azt sem képes felméri: Bartolo önmagában is veszélyes, birtokon belüli vetélytárs, ráadásul olyan intrikus támogatóval, mint Basilio. Kováts Kolos sokat tapasztalt, a háttérből nem előkívankozó rágalmazónak mutatja ezt a férfit. Ahogyan a bajkeverőt ábrázolja, annak gazdag előképében, az összeesküvésre, a kamarillapo- litizálásra ismerni. Keveredik benne az öncélúság és a célratörés, a lényegi hatalom, az önmaga módszereinek üzembiztosságával tisztában lévő fontosság és az önmagát túlértékelő fontoskodás. Vele áll párban Figaro. Cseh Antal ebben a szerepben hatékony simlis, nagy dumájú cselvető, elintézőember. Minden gesztusa az életörömé, akkor is tudnánk, hogy körüldongják a nők, ha egyet sem látnánk Körülötte. Mindenhová bejáratos és mindenhol otthon van, mindenre van megoldása. Biztosan tud titkot tartani, de nem biztos, hogy az intimitás az erőssége - használja, amit tud. Ha a szerencse mellé áll, az is az ő érdeme lesz. Basilio szempontjából lényegSzabaduló művészet Bujdos Attila tétizáló, hanem még hihető férfivágya. A veszteség valós lehetősége által életre hívott érzelmi reakciója a riválist nem tűrő féltékenység, eszköze a még inkább elzárkózás. Ez a Bartolo elhárítandó akadályként tekint a mások érzelmeire, és nem úgy, mint az egymásra találás elengedhetetlen feltételére. Konkoly Balázs az önmagát a kölcsönös vonzalom híján is vetélytársként meghatározó férfi alakjából formál tettre kész, dühös elszánású, zsémbesen és bujdos@inform.hu Inkább jellemzi a helyzetet, mint szervezi a játék terét Menczel Róbert díszlete: a hangsúlyos helyre függesztett méretes kalitkák Rosina pozíciójára éppúgy utalnak, mint Bartolo Rosina iránti érzelmeinek lényegére. Rosina fogoly voltát a Kényeztetés sem feledtetheti, szabadulni akaró rabmadár, a tartásában a szépség birtoklásának örök vágya a fontos. Konkoly Balázs azonban életteli Bartolo, a szépség birtoklásának akarása nem elvont, esz-
