Észak-Magyarország, 2009. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-06 / 4. szám

2009. január 6., kedd egészségügy /8 A LÉGSZENNYEZETTSÉGRŐL...-A hazai levegőminőség 2007. évi értékelése a 17/2001. (Vili. 3.) KÖM rendelet és módosításai által előírt mód­szerek szerint, a 14/2001 (V. 9) KöM-EüM-FVM együt­tes rendelet és módosításai által meghatározott egész­ségügyi határértékek alapján készült. Az értékelés alap­ját a Eszak-magyarországi Környezetvédelmi, Termé­szetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által működtetett manuális mérőhálózatban vizsgált három fő kompo­nens (nitrogén-dioxid, kén-dioxid, ülepedő por) szol­gáltatta. A mérések emmisszióra vonatkoznak, tehát a szennyező anyag talajközeli levegőben mért koncent­rációját jellemzik. _____________________________________- A légszennyezők közül a kén-dioxid szerepe a savas esők kialakítása mellett a nyálkahártya és bőrizgalom kialakításában is jelentős, részvétele a légutak gyulla­dásos elváltozásaiban bizonyított. A nitrogén-dioxid (és a nitrogén-oxidok) az obstruktív légzőrendszeri elvál­tozásokban, nyálkahártya irritációban és az immun- rendszer hatékonyságának csökkentésében játszhat szerepet. Az ülepedő por kevésbé jellemző az egész­ségi hatások vonatkozásában, de a felületi porterhe­lés a lakosság körében a szennyezett levegőben élés tudatát fokozza._______________________________________-Az ország levegőminőségének mérését 2007-ben 28 településen 51 automata mérőállomás, valamint ezen kívül 3 háttérállomás is folyamatosan végezte. Szennyezettek a belterületek Miskolc (ÉM) - A leve­gőminőségi adatok alap­ján a miskolci Búza tér a nitrogén-oxidok és a szál­lópor értékek miatt kapott szennyezett minősítésű indexet, a másik három mérőállomás megfelelő és jó indexű volt. A szál­ló por mérésének ered­ményei arra mutatnak, hogy az egészségre ártal­masabb porszemcsék kon­centrációja a forgalmas belterületeken gyakran igen magas, és gyakori­ak a határérték túllépé­sek. Az ózon a fotokémi­ai oxidánsok csoportjába tartozó szennyező, mely hatását lokálisan a tüdő­ben és a nyálkahártyákon fejti ki. Nagyobb koncent­rációjának hatására tüdő- tágulat, csökkent rezisz­tencia a bakteriális tüdő- gyulladások ellen, köhö­gés, nyálkahártya irritá- ció lép fel. Víz, az éltető... Miskolc (ÉM)-A dél-alföldi mély­fúrású kutak vizé­ben jelenlévő magas koncentrá­ciójú arzén problé­mája Borsod-Aba- új-Zemplén megyét kevéssé érinti, kifo­gásolt ivóvizű tele­pülések elsősorban a Hernád és Bodrog által határolt terü­leten találhatóak. Határértéket meg­haladó bór tartalom a szerencsi kistérség déli részén mutat­kozott. A keringési rendszerben a vezető halálokok Miskolc (ÉM) - A 2007-es adatok szerint a megyében 10 049 lakos halálozott el, a nemeket tekintve közel azonos arányban. Az elhunytak közel 30 százaléka 65 év alatti, azaz munkaké­pes aktív korú volt. Az összes halálozás mint­egy 0,5 százaléka fordul elő 15 éves kor előtt és 30 százaléka 65 év alatt, ezért a 15-65 év közöt­ti korcsoport a legfontosabb az idő előtti halá­lozások szempontjából. Az elemzések elsősor­ban a korai (0-64 évesek) halálozásra terjed­nek ki, tekintettel annak népegészségügyi fon­tosságára. A 65 év alatti korai halálozáson belül elkerülhető halálozásnak nevezzük a gyógyító orvoslás által befolyásolható eseteket (magasvérnyomás, agyérrendszeri betegségek), illetve az elsődleges prevenció által megelőzhe­tő halálozások csoportját (légcső, hörgők, tüdő rosszindulatú daganata, krónikus májbetegség, szívbetegség), mely az életmóddal kapcsolatos. Vezető halálokok a megyében Légzőrendszer betegségei • Morbiditás és mortalitás m Egyéb okok Meddig fogy még a megye? ü A megyében a 2006- ban született fiúk 67, a lányok 76 várható élet­évre számíthatnak. Miskolc (ÉM - SzB) - Az ÁNTSZ minden évben tájékozta­tást ad a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészsé­gi állapotáról, és az azt befolyá­soló tényezőkről. A dr. Bodnár Judit regionális tisztifőorvos által készített tájékoztatás cél­ja, hogy az önkormányzat veze­tői és képviselői ismerjék meg a lakosság egészségi állapotával kapcsolatos problémákat, mely­nek ismeretében a kedvezőbb irányú befolyásolásra hivatal­ból is lehetőségekkel rendel­keznek. Hatvanöt év alatt A tájékoztatóban kiemelt helyet kapott a 65 év alatti hal­álokok elemzése, mivel nemzet­közileg elfogadott gyakorlat sze­rint ezen életkor alatt a fejlet­tebb társadalmakban már nem szabadna elhalálozni, figyelem­be véve az egészségügy felké­szültségét illetve a káros hatá­sok társadalmi szintű kiküsz- öbölési lehetőségeit, de az egyéni egészségtudat fejlettsé­gi szintjét is. A vezető halálo­zással járó betegségek hátteré­ben mintegy 20 százalék a sze­repe az alig befolyásolható gene­Népmozgalmí adatok alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Lakónépesség „ . Halálozási megoszlás Grafika: Észak-Magyarország. Forrás: ÁNTSZ Észak-Magyarországi Regionális Intézete tikai tényezőknek, viszont erős az összefüggés számos befolyá­solható károsító hatással (egész­ségtelen életmód, környezet- szennyezések, egészségügyi ellá­tási zavarok, társadalmi, gaz­dasági, szociális esélyegyenlőt­lenségek). Ezeket, a káros tényezőket szükséges csökkenteni a mul- tiszektoriális beavatkozásokkal. A környezeti tényezőkkel össze­függő betegségek azonosítása A férfiak a halandóbbak... A halandóságot jellemző - a korösszetétel hatását kiszű­rő - mutató a születéskor vár­ható átlagos élettartam. A halálozási mutatók alapján a megyében, 2006-ban született fiúk közel 67, a lányok 76 vár­ható átlagos életévre számít­hatnak, mely férfiaknál közel 9, illetve nőknél 6 évvel keve­sebb, mint az Európai Unió 27 tagországában 2006-ban születetteké. A nemek közti egyenlőtlenséget jelzi, hogy amíg az Unióban a nők és a férfiak születéskor várható élettartama között mindösz- sze 6 év a különbség, addig a megyénkben 9 év. A megyé­ben élő férfiak kedvezőtle­nebb életkilátásait okozhat­ják a túlzott alkohol fogyasz­tás és a dohányzás következ­ményeként kialakuló egész­ségkárosodások. Az elmúlt 26 év alatt az 1993-ban születet­tek számíthattak a legkeve­sebb várható átlagos életév­re és a 2001-ben születettek a legtöbbre. nehéz, mivel a számbaveendő betegségek számos tényező együttes hatásának eredmé­nyeként alakulnak ki. Szakirodalmi adatok alapján a halálozás okai között mint­egy 12-15 százalékban felelős a környezet s ezek között a kör­nyezetszennyezés mintegy 4-6 százalékra tehető. A környeze­ti hatásokra jellemző, hogy álta­lában alacsony szinten, illetve koncentrációban, de hosszantar- tóan hatnak, így az egészségká­rosodás számos behatás eredő­jeként alakul ki. Csökkenő népesség Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége 1995 óta folyamato­san csökken, lakónépessége 2008. január 1-jén 709 634 fő volt mely 6,7 százalékkal volt keve­sebb, mint 13 évvel ezelőtt. Kis­térségi szinten jelentős eltérések tapasztalhatók. A lakosság elöregedése, annak társadalmi-gazdasági hatásai miatt, az egyik legsú­lyosabb népesedési probléma. Feltűnő a 40-44 éves középko­rúak alacsony száma, a 30-34 és az 50-54 évesek vannak a Szűrésszervezés Miskolc (ÉM) - A szerve­zett szűrések eredményessége nagymértékben függ a megje­lenési aránytól. A mozgósítás­ban kiemelt szerepe van a korai felismerésből származó előnyök széles körben történő ismer­tetésének. Az ÁNTSZ egész­ségnevelő feladatainak jelen­tős részét képezik a területen, kisebb-nagyobb közösségek szá­mára tartott előadások, beszél­getések. A hatékonyságot a cél­közönség azonosítása és a mód­szer pontos megválasztása biz­tosíthatja. Egészségnapok. A megelőzésben a szűréseknek fontos szerepük van. A szakemberek szerint jól bevált gyakorlat a települési egészségnapok rendezése, amikor helybe viszik az alapszűréseket. (Fotó: ÉM-archív) legtöbben. A nemek arányá­nak alakulására általában jel­lemző a fiúk születéskori kis­sé nagyobb aránya, azonban a férfiak magasabb halandósága ??*.............................................. A lakosság elöregedése az egyik legsú­lyosabb népesedési prob­léma. dr. BodnAr Judit a 40 év feletti korcsoportoknál már nőtöbbletet eredményez. Mivel a népességfogyás a fér­fi lakosságot drasztikusabban érinti, a nemek aránya egyre kiegyenlítetlenebb. Megyénkben 1995 óta a gyer- mekkorúak száma több mint 30 ezer fővel csökkent, ugyanak­kor a 65 év felettieké 14,5 ezer fővel gyarapodott. A megyénk népessége tehát a legtöbb terü­leten öregszik. mm e m tippek.boon.hu •Az ÁNTSZ tájékoztatója Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakosságának egészségi állapotáról (PDF 126 kB) KOCKÁZATOK . . ,. . ,, i ,jj*< ,, ~-j, - V?- A népesség számának csökke- nése. elöregedési folyamat- A születésszám tendenciális csökkenése, a halálozások magas szintje __________________________- Kevesebb a férfi és a korral emelkedik a nntöhhlet_________-2007-ben országosan a legma- gasabh rsersemfthalálozás_____- A korai halálozás EU-átlagot meghaladó értéke______________- A nők a kis családot részesí­tik előnyben—---------------------------­- A halálokspecifikus elemzések rámutatnak, hogy megyénkben jelentős területi egyenlőtlensé­gek is súlyosbítják a helyzetet. A magasvérnyomás-betegség a nőket sem kíméli Grafika: ÉM, forrás: ÁNTSZ Észak-Magyarországi Regionális Intézete ■ A halálokok, a koc­kázati tényezők nemtől és életkortól függően is változatosak. Miskolc (ÉM) - A halál­oki struktúrát tekintve, míg a halálokokat valamennyi élet­korban mindkét nemnél vál­tozatlanul a keringési rend­szer betegségei okozta halálo­zás vezeti, melyet a daganatok miatti halálozás követ, addig a 15-64 év közöttiek idő előtti halá­lozásában, a daganat a vezető halálok a nők esetében és a fér­fiaknál is felzárkózik a kerin­gési rendszer betegségei okoz­ta halálozáshoz. Összességében mindkét nem esetében 15-65 év között az emésztőrendszer valamint a morbiditás és mortalitás külső okai miatti halálozások részará­nya megnő. Daganatos betegségek Ez az arány a különböző élet­korokban is jelentősen változik. A fiatalok körében (35 év alatt) a halálesetek döntő része a kül­ső okok miatt következik be. A 35-64 éves kor között legnagyobb arányban - különösen a nők köré­ben - magas a daganatos beteg­ségek aránya, míg a férfiak köré­ben meg kell említeni az emésztő­rendszer betegségei miatti halá­lozást is. Végül idős korban (65 éves és idősebbek) a keringési rendszer betegségei miatt bekö­vetkező halálozás kerül előtérbe. A „daganatos betegségek” név alatt mintegy 100 kórképet fog­lalnak össze, a rosszindulatú hal­álokok súlyának közel 60 száza­lékát a teljes korosztályban hat­hét daganattípus okozza férfiak és nők esetében is. A halálozás az életkorral növekedik, a férfi­ak aránya nagyobb és a két nem között a daganattípusok eloszlá­sa különböző. Rosszindulatú kórképek A férfiak rosszindulatú daga­natos halálozásában a halálese­tek csaknem harmadát a légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daga­nata okozta 2007-ben. Rendkívül magas a vastagbél­és a végbélrák részesedése (9 szá­zalék) is, valamivel több halál­esetet okoztak, mint az ^jak, a szájüreg és a garat rosszindula­tú daganatai együttvéve (8 szá­zalék). A nők esetében a légcső-, a hörgő-és a tüdőrák okozta halálozás erőteljes emelkedésé­vel, idővel meghaladta az addig vezető emlőrák haláloki súlyát, s 2007-ben már számottevően felülmúlta azt. A méhnyakrák részesedése a rosszindulatú kór­képek közül 3-4 százalékra tehető a megyében élő nők körében. A keringési rendszerben előforduló betegségek okozta halálokok súlyát 70 százalék­ban az ischaemiás szívbeteg­ségek és az agyérbetegségek adják mindkét nemnél - közel azonos arányban. A magasvér­nyomás-betegség mint releváns rizikótényező okozta halálo­zás nagyobb arányban sújtja a nőket, mint a férfiakat.

Next

/
Thumbnails
Contents