Észak-Magyarország, 2009. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-19 / 15. szám

2009. január 19„ hétfő isiM AKTUÁLIS /6 RÖVIDEN • Múzsa-díj átadó. Január 23-án este 7 óra­kor nagyszabású gálával kísérve adják át a Miskolci Múzsa Díjat a Miskolci Nemzeti Szín­házban a Magyar Kultúra Napjához kapcsoló­dóan. A 2008-as díjazott a Miskolci Galéria és mindenkori alkotóközössége. A gála két házi­gazdája Czikora Ágnes és Selmeczi György. A műsorban az intézményhez hosszú évek óta kötődő művészek, zenekarok lépnek fel, a prózai és zenés produkciókkal, versekkel, és a képzőművészeti alkotásokat vetített képeken élvezhetik a nézők. Küldjön egy régi képet! az itt látható fotót Ötvös Zoltántól Kaptuk: a képen a miskolci Ady híd környéke lát­ható, 1962-ben. A fotó közléséért járó ajándékot szerkesztőségünkben veheti át olvasónk. Várjuk olvasóink régi fotóit! Miskolc (ÉM) - Várjuk olvasóink régi fotó­it. Olyan, a családi albumban meglevő képeket kérünk önöktől, amelyek mindannyiunk szá­mára érdekesek lehetnek, mégpedig azért, mert megyénk valamely településén készültek - a múltban. Nagyon sok igazán régi fotót kaptunk már eddig is, de arra kérjük és biztatjuk önöket, a félmúltunkról, a rendszerváltoztatás környé­kéről is küldjék el felvételeiket, gondolva arra, hogy idén kezdtük az emlékezést a rendszervál­toztatás korának huszadik évfordulójára. Olvasóink szeretik ezt a kezdeményezésün­ket, mert rengeteg régi felvételt kapunk min­dennap. Egyet-egyet közlünk ezekből min­den lapszámunkban, s a közlésért ajándékot is adunk kedves olvasóinknak. Az összes felvételt láthatják olvasóink a www.boon.hu internetes portálunkon - a jobb oldali képes sávban. PÁRHUZAMOS INTERJÚ: A Múzsa-díjas Miskolci Galéria korábbi igazgatóival „A Galéria jó úton halad ■ 2008-ban a Miskol­ci Galéria lett a város Múzsa-díjasa.Ezúttal az intézmény két koráb­bi igazgatóját kérdeztük, múltról, jövőről. Hajdú Mariann mariann.haidu£)inform.hu *« *Br ÉM: Mire a legbüszkébb az igazgatósága alatti időkből? Dusza Éva igazgató (1968-1993): Arra, hogy ott vol­tam az indulásnál, és az lett a Galériából, ami. A folyamatra, az eredményekre, a munkatársa­imra és az utódokra is büszke vagyok. Az azóta történtek arra utalnak, hogy eredményes volt az a 25 év, amit a Galéria élén töltöttem: lehe­tett az akkori eredményekre építeni. És amit a legjobban szerettem? Sok-sok értékes és érdekes emberrel találkoztam. Nehéz lenne felsorolni, kollégák és művészek egyaránt vannak közöttük. Dobrik István igazgató (1993-2007): Az intézmény­építő munkára, a múzeummá válás elismert eredményeire, a hagyományokat figyelő épít­kezésre, azok továbbéltetésére, a gazdag kap­csolatrendszer kialakítására, egy országosan is elismert sokszínű kultúraközvetítő hely lét­rehozására, és nem utolsósorban az utódokra, a fiatal, jól felkészült munkatársaimra. ÉM: Van-e, amit ma másképp csinálna? Dusza Éva: Nem tudok konkrétumot mondani... Nagyon szerencsés voltam, nem kényszerültem soha megalkuvásra, semmit sem kellett kényszer­ből csinálnom. Egyes dolgokat talán okosabban, jobban csinálnék, de másképp semmiképp. Dobrik István: Az emberi emlékezetben a lelkiis­meret természetesen sorjázza apró tévedésein­ket, amivel azért én mindig próbáltam napon­ta szembenézni és a lehetőségekhez képest azo­kat korrigálni. Egy intézmény vezetése szá­mos konfliktussal jár befelé és kifelé egyaránt. Alapvetéseiben, amit célul tűztem magam elé, amit pályázataimban leírtam és vállaltam, úgy érzem, teljesítettem a másfél évtized alatt. Semmit nem tennék másképpen. ÉM: Milyennek látja a Galé­ria jelenlegi irányvonalát? Dusza Éva: Figyelemmel kísértem mindig is á Galéria életét, sokáig együtt dolgoztam még Dobrik Istvánnal. Ő a kortárs képzőművészet minél színvonalasabb bemutatására fektette a hangsúlyt, az intézmény múzeum, gyűjtemény jellegét erősítette, s ezt nagyon következetesen csinálta. A jelenlegi gazdasági helyzetben sok veszély fenyegeti a művelődési intézményeket, de a Galéria jó úton, pozitív irányba halad, erő­södik, stabilizálódik. Dobrik István: A tradíciókat megőrizve, a meg­újulás szándéka sugárzik minden tenni aka­rásukban. Helyesen ismerték fel az intézmény­építő munka jövőbeni hangsúlyait a korszerű értékközvetítésben, a kortárs művészettel való kapcsolattartásban, a gyűjteményezésben, a jövő nemzedékére figyelő, felelős nevelőmunká­ban, a tehetséggondozásban és a közönségkap­csolatok új formáinak megtalálásában. ÉM: Tanácsolna-e valamit a jelenlegi vezetőnek? Dusza Éva: Bán András nagyon okos és meg­fontolt, nem mernék neki tanácsot adni, s ez nem álszerénység: hiszem, hogy jól fogja csi­nálni. Neki mások a prioritásai, de ez egyrészt a személyiségéből fakad, másrészt idővel új és új kifejezési formák jelennek meg, és a tár­latlátogatók igényei is változnak. Úgy látom, a jó, igényesen megrendezett kiállítások neki is nagyon fontosak. Dobrik István: Bán András igazgató úr jól ismerte a Galéria tevékenységét, hiszen sok éven át kritikus tagja volt Művészeti Tanácsá­nak. Most fiatal tanítványai dolgoznak körü­lötte és köztudottan elismert szakember, aki globálisan képes gondolkozni és hiszek benne, hogy a hely szellemére figyelve bölcsen cselek­szik majd lokálisan is a városért és intézmé­nye sikeréért, hírnevének öregbítéséért. HOVA VARIUK A KEREKET? Postacím: 35Q1 Miskolc Pf. 178 _______________ E-mail: eszerkigiinform.hu____________________ Szerkesztőség címe: 3530 Miskolc, Zsolcai kapu 3. Szeretettel meghívjuk a Volt című film premier előtti vetíté­sére, amely január 27-én 19.00 órától tekinthető meg a miskolci Cinema City moziban. 20 darab 4 személyre szóló belépőjegyet sorsolunk ki azon kedves olvasóink között, akik helyesen válaszol­nak kérdésünkre, és a szelvényt visszaküldik január 22-én (csütörtök) 12.00 óráig az Észak szerkesztőségébe (3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3). A nyertesek névsorát az Észak január 23-i számában jelen­tetjük meg. A film január 29-étől látható a mozikban. Kérdésünk: Ki T-Rex? (Húzza alá a helyes választ!) a. egy kidobott házimacska b. egy TV-függő hörcsög c. egy robotkutya-Néz;_______._______ Cím:_________________ ÉSZAK Észak-előfizető-e? q J nem KÉPRIPORT: Tárlatnyitó a Művészetek Házában Borgó (első képünkön jobbra) műveiből nyílt kiállítás a miskolci művészeti intézményben (Fotók: Osztie Tibor) Ellopták Horváth Gábor festményét ■ Az ellopott kép a fia­talon elhunyt festőmű­vész utolsó munkái közé tartozott. Miskolc (ÉM - HM, BCS) - Ellopták a Művészetek Háza kiállításáról Horváth Gábor egyik festményét. A festőmű­vész képeit november közepé­től múlt péntekig láthatta a közönség. (Horváth Gábor a kiállításmegnyitón még jelen lehetett, de december elején, 34 éves korában tragikus hir­telenséggel elhunyt.) Juhász Rita, a Művészetek Háza igaz­gatója értetlenül áll a történtek előtt: nem volt még hasonló eset a kiállítóterem történetében. A hivatalos lépéseket megtették, mondta. A kép eltűnését Horváth Gábor barátnője, Fekete Vik­tória vette észre csütörtök reg­gel. (Ő maga szakmabéli, a MissionArt Galéria munka­társa.) Mivel másnap új tárlat nyílt, ment videózni és fotózni a kiállítóterembe. Miután jelentet­te az eltűnést, derült ki, utoljára kedden látták a festményt. Vik­tória úgy gondolja, mivel 45X32- es méretű, felcsipeszeit képről volt szó, a tolvaj valószínűleg összehengerelve vihette ki az épületből. Utolsó munkáinak egyike- Nem tudjuk, mi lehetett a célja. A falára akarja akaszta­ni? Bárki felismerheti a képet. El akarja adni? Műkereskedel­mi szempontból elég kis ország vagyunk, hogy ezt meg tudja tenni. A kép értéke, kortárs fest­ményről van szó, sok min­dentől függ. Horváth Gábor a kiállításmegnyitó előtt 80 ezer forintra árazta be, barátnője szerint a történtek miatt - a művész utolsó munkái közé tar­tozik - ma többet érhet. Horváth Péter, a festőművész testvére, a hagyaték örököse így nyilatko­zott a történtekről: I!............................... Bízunk abban, hogy előkerül az alkotás, és nem lesz belőle hivata­li aktákat gazdagító ügy. Horváth Péter- Abban reménykedünk, hogy valaki, aki egy gyenge pillana­tában magával vitte az alkotást, mára ráébredt, hogy cselekede­te nem volt helyénvaló, és vala­milyen úton-módon visszajuttat­ja a képet a Művészetek Házá­ba. Hálásak lennénk, ha mind­ez így történne. Egyelőre nem is tettünk feljelentést a rendőr­ségen, mert bízunk abban, hogy előkerül az alkotás, és nem lesz belőle hivatali aktákat gazda­gító ügy. Tosca: mint egy pszichoanalízis Miskolc (ÉM - KHE) - Marco Balderi olasz karmester azt mondta, Magyarországon Pucci­ni Toscáját olyan játsza­ni, mintha Olaszországból importálnánk valamit. Ez az import kiválóan sike­rült hétfőn a Művészetek Házában: a közönség szin­te tombolt a Tosca kon­certszerű előadása után.- Puccini nyelve, akár Mozarté, univerzális, és a Miskolci Szimfonikus Zenekar kiválóan érti e nyelvet - értékelt a kar­mester. - A Tosca olyan, mint a kedvenc könyvem: újra és újra elolvasom. Az opera történetén keresztül a saját életemet tudom tet­ten érni, olyan ez, mint a pszichoanalízis.

Next

/
Thumbnails
Contents