Észak-Magyarország, 2008. december (64. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-31 / 304. szám
2008. december 31., szerda JEGYZET Gáz lenne, ha nem lenne... Galambos Béla galambos@kelet.szon.hu Sokat romlott a lakosság hangulata az utóbbi három hónapban - olvasom az erről szóló év végi jelentést. Ebből az is kiderül, hogy az emberek elsősorban a nemzetgazdaság jövőbeni fejlődése és a munkanélküliség várható alakulása miatt igen borúlátóak. Nem mondom, ami a borúlátást illeti, hát arra szolgáltat okot a világ bőven. Nem elég a ránktört gazdasági válság, s annak a bőrünkön igazából még csak eztán érzékelhető hatása, most még a gázellátásban netán bekövetkező problémák miatt is izgulhatunk. Az orosz-ukrán gázvita ugyanis beke- ményedett. Akár el is zárhatják január elsején a gázcsapot, ha Szilveszter napján újra tárgyalóasztalhoz ülve még sem sikerülne megállapodni a 2009-re szóló gázárakról, továbbá arról, hogy az ukránok kifizessék a Moszkva szerint 2,2 millárd dolláros gázár-tartozásukat. Nem kis összeg, forintban úgy 400 milliárdról van szó. A gázügyi megállapodásnak pedig az a feltétele, hogy Ukrajna rendezze adósságát. Kijev viszont azzal érvel, hogy amilyen olcsón kapja ő az orosz gázt, éppen olyan olcsón számítja meg az Ukrajnán át kiépített gázvezetéken Európának szállított orosz gáz transzport költségét. Ha tehát neki árat emel a Gázprom, akkor ő is ilyen lépéssel vág majd vissza. Szerintem megegyeznek, mert kétoldalú vitájuk következményeként még sem fagyoskodhat a magyaron kívül még egy sor európai ország lakossága. S mire eme sorokat befejeztem, már jött is a jó hír, miszerint úgy tűnik, sikerül megegyezni... A Naftogaz fizet a gázért Moszkva (MTI) - Az ukrán kormány kedden kora este elrendelte, hogy a Naftogaz fizesse ki a Gazprommal szemben fennálló tartozását. A kormány egyszersmind felhatalmazta az állami tulajdonban lévő vállalatot, hogy vegyen fel 2 milliárd dollárnyi hitelt az ország két legnagyobb állami bankjától. A Naftogaz szóvivője szerint a pénzt még kedden átutalják. Az ukrán kormány garanciát vállalt a rendeletben foglaltak teljesítéséért. Noha Viktor Juscsenko ukrán elnök azt közölte, hogy a teljes tartozást fizetik, a Naftogaz ukrán vállalat, melynek a fizetést teljesítenie kell, az AP hírügynökség jelentése szerint másfél milliárd dolláros törlesztésről tett említést, így kérdéses, ez az összeg kielégíti-e majd a Gazpromot. A Gazprom több mint 2 milliárd dollárnyit követel Ukrajnától. Az orosz nagyvállalat szóvivője kora este csak azt tudta közölni, hogy egyelőre még nem érkezett hozzájuk ukrán törlesztés, majd úgy fogalmazott, hogy erről még túl korai beszélni. Újabb kórházi milliárdok Budapest (MTI) - Az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) maradványából további 2,5 milliárd forinton osztozhat mintegy 140 kórház, az összeget már elutalták az intézményeknek. Székely Tamás egészségügyi miniszter kedden jelezte: a gyógyszerkassza megtakarításából származó plusz pénzt az E-Alap gyógyító-megelőző ellátásaira csoportosították át. A maradványból a kórházak éves teljesítményük alapján részesültek. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy karácsony előtt 18 milliárdot kaptak hasonló szisztéma szerint kórházak, de a pénzből részesültek szakrendelők, betegszállítók és az Országos Mentőszolgálat is. Szlovák euró. Szlovákiában 2009. január elsejétől a korona helyett az euró lesz az ország hivatalos fizetőeszköze. (Fotó: EPA) ÉSZAK OBSZÁGBAH-VILÁGBAM II Mérlegen az Alkotmánybíróság (Fotó: MTI) SS Paczolay Péter: áttekinti gyakorlatát a jövőre húszéves Alkotmány- bíróság. Budapest (MTI) - A jövőre húszéves Alkotmánybíróság (Ab) két évtizedes gyakorlatát ősztől kezdte áttekinteni a testület - mondta Paczolay Péter, az Ab elnöke. Ennek során kijelöltek pár főbb kérdéssort, amelyekben a munka már megkezdődött, ilyen például a jogegyenlőség, a diszkrimináció tilalma, az alkotmányjogi panasz alkalmazásának feltételei, az adójog- szabályok. Hozzátette: húsz év alatt az Ab gyakorlatának voltak kacskaringói, vargabetűi, következetlenségek kimutathatók a döntésekben, ezért határoztak úgy, hogy érdemes alaposan, kritikailag végignézni azokat. Mint mondta, a cél az, hogy az eddigi gyakorlatot lépésekbe foglalják, áttekintsék azok elméleti alapjait, kiemeljék az esetleges ellentmondásokat. Félezernél több... „Ne minden egyes esetnél kelljen szembenézni a korábbi gyakorlattal, hanem a leglényegesebb kérdésekben legyen valami kézzel fogható útmutató” - fogalmazott. - Az Alkotmánybíróság nem precedensbíróság, nincs kötve korábbi határozataihoz, azoktól eltérhet, de ha így tesz, azt az átlagosnál alaposabban meg kell indokolnia. A lényeg, A JÖVŐ ÉVRŐL A jövő év első felében születhet döntés többek között a kettős állampolgárságról szóló népszavazással, a parkolási díjakkal, az objektív felelősséggel, a fegyveres testületek tagjainak szolgálati viszonyával és azzal összefüggően a nyugdíjazásukkal, valamint a jogalkotási törvény alkotmányossági vizsgálatával kapcsolatos ügyekben, továbbá a köztársasági elnöki beadványokról. Az államfő a versenykorlátozás tilalmáról, és az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről szóló törvényekkel kapcsolatban fordult a testülethez. Paczolay Péter szerint várhatóan ezek lezárása után foglalkozik az Ab a harmadik köztársasági elnöki beadvánnyal, amely a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos. hogy a gyakorlat legyen következetes és kiszámítható...” Az idei évet összegezve az elnök azt mondta: az eddigi működése során éves viszonylatban az Ab most hozta a legtöbb határozatot, 549-et. Ennél is örvendetesebbnek nevezte, hogy az ügyhátralék közel a negyedére, mintegy 1400-ra csökkent. Hangsúlyozta: nehéz a számok nyelvén beszélni, mert két ügycsoport megváltoztatta a bíróság működését. Az egyik a népszavazással kapcsolatos ügyeket takarja, ezekkel kapcsolatban 2008-ban 115 határozatot hozott a testület. Mint mondta, ezek sokszor azért időigényesek, mert a testületen belül hosszabb ideig nem alakul ki többség egyik megoldás mellett sem. Ennek példájaként említette a kettős állampolgárság ügyét. A másik a parkolási ügyekkel összefüggő csoport, amelyet Paczolay Péter abból a szempontból példátlannak nevezett, hogy korábban soha ennyi bírói beadvány nem érkezett egy ügyet illetően. A mintegy 600 bírói kezdeményezésről várhatóan januárban dönt a testület. A szintén parkolási ügyekkel összefüggő más beadványok - például a Legfelsőbb Bíróságjogegységi határozata elleni utólagos normakontroll, továbbá önkormányzati parkolási rendelet elleni kifogás - ügyében később határoznak. Rangjukon kezelnék... Paczolay Péter szólt arról is, hogy elképzelésük szerint azoPaczolay Péter kát az ügyeket, amelyeknek „nincs komoly mondanivalójuk, soron kívüliséget nem élveznek, megpróbálják a rangjukon kezelni”, vagyis rövid indokolással, nagyobb írásbeli előkészítettséggel gyorsabban lezárni, és a felszabaduló időt a nagyobb ügyekre és a soron kívüli eljárásokra fordítani. Hozzátette: az eddigi gyakorlatnak megfelelően az ügyrendben is kibővítenék a soron kívül vizsgálandó beadványok körét, például az ombudsmanok vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke által kezdeményezett ügyekben. Reményét fejezte ki, hogy ez már az új, a parlament által várhatóan jövő év elején elfogadandó ügyrendi törvénybe is bekerül. ÉSIAK emf/ppe/r.boon.hu •Az Alkotmánybíróság (PDF, 94 kB) TUDOTT RÓLA? Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés, a szervezetről és hatásköréről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon született döntés. Az tárgyalásokon elért megállapodásnak megfelelően 1989 októberében módosította az Országgyűlés az alkotmányt, fogadta el az Alkotmány- bíróságról szóló alapvető rendelkezéseket. Kettő hiányzik Azzal kapcsolatban, hogy a 11 fős testület július óta 9 tagú és az Országgyűlés illetékes bizottsága még nem nevezte meg a két alkotmánybíró-jelöltet, azt mondta: alkotmányos- sági szempontból hiányzik a két alkotmánybíró, továbbá azért, mert ha a jelenlegiek közül ketten - például betegség miatt - hiányoznak, már nem határozatképes a testület. Hozzátette ugyanakkor, hogy kevesebb ember talán hamarabb jut dűlőre egy adott ügyben. Tény, hogy az Ab-t még mindig a lassúság miatt éri a legtöbb kritika, és a soron kívüli eljárások is több hónapig, akár egy évig is elhúzódnak. Az elnök szerint az alkotmány állapítja meg, mely ügyek élveznek soron kívüliséget. Az eljárás azonban nincs határidőhöz kötve. Az adott ügyben a főtitkárságon, az elnöki titkárságon és a bírói stábban az előkészítő munka azonnal megkezdődik, de a döntés azért húzódhat el, mert például az ügy bonyolultságánál fogva sokáig nem alakul ki többségi álláspont. Áldozatok. A négy napja tartó izraeli offenzívában az ENSZ jelentése szerint eddig 360 palesztin vesztette életét, köztük legalább 57 civil, míg a sebesültek száma , csaknem 1700-ra emelkedett. (Fotó: epa) Gáza: lesz-e Gáza (FH) - „Izraelnek nem áll érdekében, hogy helyreállítsa a tűzszünetet a Hamásszal” - ezt az izraeli infrastrukturális miniszter jelentette ki kedden. Benjámin Ben-Eliezer szerint országának egyelőre nincs oka arra, hogy a jelenlegi helyzetben megújítsa a tűzszüneti megállapodását a Gázát irányi-, tó Hamász palesztin szervezettel. „Ha most életbe lépne egy fegyvernyugvás, a Hamász újra megerősödne, felépülne a sokkból és minden eddiginél keményebb csapást készítene elő Izraellel szemben” - magyarázta. Ugyanakkor egy kedd délutáni hír szerint Izrael fontolóra veszi, tűzszünet? hogy átmenetileg felfüggeszti a Gáza elleni légicsapásokat. A francia külügyminiszter telefonon próbálta Ehud Barak izraeli védelmi minisztert rávenni arra, hogy függesszék fel az offenzí- vát. Az AFP francia hírügynökség szerint Ehud Barak meghallgatta Bemard Kouchner javaslatát, miszerint 48 órára állítsák le a Hamász gázai célpontjai elleni légicsapásokat, de jelezte, hogy egy ilyen döntést csak Ehud Óimért kormányfő és a biztonsági kabinet hozhat meg. „Ez ebben a pillanatban nem több egy javaslatnál. Addig is a hadművelet folytatódik” - mondta az izraeli vezető. HÁTTÉR: Januártól államigazgatási hivatal a közigazgatási hivatal az önkormányzatok fölött törvényességi ellenőrzés, Január 1-jétől a jelenlegi közigazgatási hivatalok államigazgatási hivatalokként működnek, és nem láthatják majd el a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Jauernik István az önkormányzati tárca államtitkára kedden elmondta: emiatt mulasztásos törvénysértő állapot fog fennállni. ____________ A kormányszóvivői iroda hétfői közlése szerint a regionális államigazgatási hivatalok - a regionális közigazgatási hivataloktól eltérően - azért nem láthatják majd el a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, mert az e feladatot ellátó szerv jogállását az Országgyűlésnek kell kétharmados törvénnyel szabályoznia, a téli ülésszak végéig pedig nem döntött erről a parlament. A regionális államigazgatási hivatalok ugyanakkor ellátják majd mindazokat a hatósági feladatokat, amelyek a regionális közigazgatási hivatalok hatáskörébe tartoztak, így azoknak az ügyeknek az intézése folyamatos lesz,___________________________Közleményükben kitértek arra is, hogy a helyi önkormányzatok fordulhatnak szakmai tanácsért az állam- igazgatási hivatalokhoz, amelyek minden segítséget meg.fognak adni az.önkormányzatoknak.________^ A kormányszóvivői iroda hangsúlyozta: a kormány bízik abban, hogy az Országgyűlésben mihamarabb létrejön az a széleskörű konszenzus, amely az alkotmányellenes mulasztás megszüntetésével lehetővé teszi majd a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Ennek érdekében a kormány minden olyan megoldásra nyitott, amely nem jár a hivatalok számának gyarapításával vagy az állam saját szervezetére fordított kiadásainak növekedésével. Jauernik István, az önkormányzati tárca államtitkára kedden jelezte: január 1-jétöl valóban nem lesz holott a rájuk vonatkozó törvényben benne van, hogy az önkormányzatok felett törvényességi ellenőrzés működik. Hangsúlyozta: mulasztásos törvénysértő állapot áll fent addig, amíg a parlament nem módosít törvényt. Arra a kérdésre, hogy lehet-e ehhez a parlamentben kétharmados többséget szerezni, úgy válaszolt: a szabályozás szükséges. Az államtitkár közölte, ha az ellenzék ragaszkodik ahhoz, hogy az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése megyei illetéJauernik István kitért arra, a 2009. január 1-jén hatályba lépő kormányrendeletben nem esik szó arról, hogy a regionális államigazgatási hivatalok bármilyen törvényességi ellenőrzést gyakorolnának az önkormányzatok fölött. így ez nem ütközik az önkormányzati törvénnyel, sem más jogszabállyal.
