Észak-Magyarország, 2008. december (64. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-12 / 290. szám

2008. december 12,, péntek AKTUÁLIS / 5 ÉSZAK Önkormányzatiság, költségvetés, törlesztőrészlet és 13. havi Interjú Dr. Odor Ferenccel, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökével- Aktuális kérdés a költségvetés parla­menti elfogadása után, hogy milyen év elé néz a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkor­mányzat?- Sajnos egy nagyon nagy számmal kell kezdenem: az önkormányzatoktól 150 mil­liárd forint elvételéről döntöttek. így a mi megyénk költségvetéséből is jócskán elvet­tek. Ha részleteiben is megnézzük az elfoga­dott költségvetést, akkor a normatívák csökkenése miatt jövőre lesznek olyan kötelezően ellátott területek, amelyeken az éves normatívához ellátottanként több százezer forintnyi összeget kell majd hoz­zátennie az egyébként is forráshiánnyal küzdő megyei önkormányzatoknak. Ráadásul a legérzékenyebb területekről von el forrásokat a megszorítás, ezek közé tartozik az oktatás, a szociális ellátás. A megszorítások köz­vetlenül érintik az idősek otthonaiban élőket, a szociális intézményekben gondozott, hal­mozottan sérült embereket, de a kórházakat, az egészségügyi intézményeket is. Megoldást kell majd találni az intézményhálózat működtetésére, lehetőleg az ellátási színvo­nal csökkentése nélkül.- Ha jól tudom, nem csak a megyei önkor­mányzatok jártak rosszul. Itt elsősorban a kistérségek jövő évi helyzetére gondolok.- A megszorítások a kistérségi együttműködést is érzékenyen érintik. Ugyanis megszűntek, vagy jelentősen csökkentek azok a gazdasági előnyök, ame­lyekért a kistérségi társulásokat létrehozták, de csökkent a költségvetési normatíva is, amelyért eddig érdemes volt létrehozni a társulásokat, s társulási formában üzemeltetni az intézményeket. A kistelepülések önko­rmányzatai pedig megkezdték utolsó tar­talékaik felélését, ez pedig oda vezethet, hogy nem marad pénzük például az uniós fejlesztések önerejének biztosítására. Vagyis nemhogy felújítani nem tudják a nagyon sok helyen már romos iskolaépületeket, de fenn­tartani sem. Fideszes politikusok már a kistérségek megalakítása óta egyfolytában azt hangoztatják, hogy elhibázott a kistérségi rendszer, mert ezen szövetségek költ­ségvetésének egyharmada magára a fen­ntartásra megy el ahelyett, hogy azt a pénzt is a települések kapnák. A régen jól működő megyei rendszer fölé és alá most beiktattak _____________________________ még két rendszert, a kistérségit és a regioná­lis szintet, amelynek már működtetése is nyeli a pénzt. De ez nem szól másról, mint a kistelepülések és a megyei önkormányzatok folyamatos ellehetetlenítéséről.- Ez elég borúlátó, s egyben bizonytalan helyzetképet fest a jövőről, nem gondolja?- Szociológusok szerint a hazai társadalom egyharmada élt eddig a létminimumon, vagy az alatt, a válság következtében ez az arányszám kétharmadra emelkedhet. Csaknem hatmillió szegénységben élő emberrel mi leszünk Európa harmadik világa. Tény az, hogy az MSZP-s kormány tönkretette a gazdaságot, az egészségügyet, eladósította az önkor­mányzatokat. Tény az is, hogy elvették a 13. havi nyugdijat és elvesznek a közalkalmazot­tak illetményéből. Tény, hogy több ezer mun­kahely szűnik meg hétről hétre, és vállalkozá­sok százai mennek vagy mentek tönkre. Ön nem gondolja, hogy ez borús hangulatot és bizonytalan jövőképet eredményez? De mond­hatok mást is. A 2009-es költségvetés nem garantálja az emberek személyes és szociális biztonságát. A Pénzügyminisztérium túlsá­gosan szűkre szabta a közoktatási nor­matívákat, nemcsak az ellenzék, hanem még a kormányzó MSZP szakpolitikusai szerint is. Ha az adózást nézzük, már rég olyan adótörvényeket kellett volna alkotni, amelyek adó- és járulékcsökkentéssel segítenék a vál­lalkozásokat, vagy kiemelten támogatják a kis- és közepes vállalkozásokat, ösztönzik a beruházásokat, és segítik a munkahelyek megtartását. A költségvetés elfogadott keret­számai, illetve az adótörvények ilyen intéz­kedéseket nem tartalmaznak.- Ez inkább országos jelentés, de gondo­lom, megyénkben nem jobb a helyzet, mint az országban.- Azt kell mondanom; hogy sajnos nem. Voltak biztató eredményeink, de ma egyre nehezebb. Borsod-Abaúj-Zemplén 357 tele­pülése közül mintegy 200 tartozik az önhibáju­kon kívül hátrányos helyzetű települések közé, tavaszra pedig akár a százat is elérheti a csődbe, vagy csődközeli helyzetbe jutó önkormányzatok száma. Mindezért a jelenlegi kormányt terheli a felelősség. Ilyenkor a kormány tagjai azt mond­ják, ilyen gazdasági teljesítményből erre a fi­nanszírozásra futja. Azt elfelejtik, hogy a gaz­daságért, a gazdaságpolitikának kijelölt útért, a helyzet ilyen irányú alakulásáért is őket terheli a felelősség. Már ezerszer elcsépelt és agyon­szajkózott megállapítás, de igaz, hogy az Európai Unió éllovasából lettünk sereghajtók. Ennek okai és felelősei vannak. Az okok következ­tében kellett a költségvetésben 150 milliárd forinttal csökkenteni az önkormányzati területre jutó pénzek nagyságát, s emellett vesznek el a nyugdíjasoktól és a közalkalmazottaktól, köztisztviselőktől. Ezzel a kormány a legegyszerűbb utat választotta. A rossz döntések felelősei, pedig tovább irányítják az országot, s ahogy eddig is, úgy ezután is sajnos rossz irányba.- A nyugdíjasok és közalkalmazottak, köztisztviselők juttatásairól azt mondják, hogy ez olyan plusz volt, ami nem volt a fizetés része, ez adható volt, s most nem adják, de azt is hallottam már, hogy sehol máshol nincs ilyen, hogy 13. havi. A kérdés különösen fon­tos az önkormányzatok alkalmazottai felől nézve is.- Igen, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a megye legnagyobb foglal­koztatójaként zömében közalkalmazottakat és köztisztviselőket foglalkoztat. Azt elfoga­dom, hogy máshol nincs ilyen, de máshol a munkabérből meg lehet élni. Itt, ha ezt elveszik, és a nyugdíjasoktól-már el is vették, . akkor családok kerülnek a megélhetési válság küszöbére. Ma Magyarországon például csak kevesen tudnak hitel nélkül lakást venni, és úgy néz ki, mostantól az leSz a luxus, ha a középréteg ki tudja nyögni a hitelből vásárolt lakás havi törlesztőjét. Az a középréteg, amely az országot lényegében eltartja.- Akkor erre azt válaszolják, hogy ez benne van a pakliban. Aki hitelt vesz fel, annak tudni kell annyira előre gondolkozni, hogy lássa, a törlesztőrészletek akár jelentősen drágulhatnak, s adott esetben egy 20%-os emelkedést is ki kell tudni fizetni.- Mondja ezt Ön egy olyan országban, ahol az országvezetés még 2008 ősszén is a „bein­dultunk" plakátokat ragasztatta! Ők mennyire láttak előre? Ha megtették volna időben a megfelelő intézkedéseket, ha nem érzésből emelt volna kamatot az MNB, akkor lehet, hogy nem jutottunk volna idáig. De a kormány erre képtelen volt. Döntésképtelen csúcsokat hívott össze, majd pellengérre állította azokat, akik a színjátékot elítélve nem vettek részt azon. Szinte már kapóra jött a gazdasági vál­ság a csőd szélére sodort ország vezetőinek, így aztán mindent rá lehet kenni a válságra, csak azt nem értem, hogy a környező országok eközben miért tudták megőrizni gazdasági növekedésüket. Ugyanis a környező országok, Szlovákiával az élen, gazdasági növekedéssel terveznek. A térség országai adócsökkentés­sel, a kormányzati beruházások felpör­getésével próbálják meg kihúzni a válság méregfogát. Nekünk milliárdos kommu­nikációs költségeink vannak. Nálunk a válság- kezelés a kisebbségi kormány és köre miatt egy kétes körülmények között felvett IMF- hitelben, majd egy meglehetősen erőteljes megszorítási intézkedéscsomagban kifulladt. Ezzel szemben olyan lépésekre lenne szük­ség, amelyek segítségével az európai országok is több esetben sikerrel vették fel a harcot a válsággal. Nekünk is ezt kellene követni, hogy a települési vagy megyei önkor­mányzatok ne lehetetlenüljenek el. De amíg az ország kormánya más úton jár, s ehhez vannak segítőik is, addig nagyon nehéz helyzetben vagyunk. A Megyei Önkormányzat, mint Mecénás Támogatás a civileknek, a kultúrának és sportnak A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2008- ban 44,6 millió forintot biztosított a Jvil, kulturális és sport Mecénás Pályázatokra, és egyidejűleg 20,4 millió forint megftéléséről döntött a kiemelt szervezetek javára. A Mecénásra benyújtott pályázatok támogatási összege így 65 millió forint volt ebben az évben. A támogatásban részesült szervezetek olyan feladatokat látnak el, amelyeket gyakran észre sem veszünk, de hiányát megéreznénk. Természetesnek vesszük, hogy körülvesznek bennünket, segítik min­dennapi életünket, s támaszt nyújtan­ak, ha rászorulunk. Ezért kiemelten fontosnak tarja a megyei önko­rmányzat, hogy támogassa a civileket, a kultúrát, a sportot és a hozzájuk kapc­solódó rendezvényeket, s azt is, hogy tájékoztassa a közvéleményt erről. Az önkormányzat a Civil Mecénás Alapból 115 közhasznú, valamint öt kiemelten támogatott pályázatot kezelt az idén. Ezek közül 76 kapott támogatást és eddig 70 pályázó már elszámolt a 17 millió forintos támogatási összeggel. A Kulturális Mecénás Alapból 177 pályázat került támogatásra 16,6 millió forint érték­ben. A megye sportéletét 16 millió forinttal tudta támogatni a megyei önkormányzat. A pályázatok tartalmilag két nagyobb egység szerint csoportosít­hatók: szakmai programok meg­valósítása és rendezvények, események, működést segítő beszer­zések támogatása. így a megyei önkormányzat ebben az évben is hozzájárult hagyományőrző rendezvények, fesz­tiválok, egészségmegőrző, életmód és prevenciós programok, sport, valamint határmenti és nemzetközi események megtartásához, kivitelezéséhez. A támogatás szellemiségének egyik alapelve a fogyatékkal élők segítése és az érdekvédelmet ellátó szervezetek tevékenységének felkarolása és olyan speciális felada­tok támogatása is, mint az értelmi fogyatékos és autista gyerekek lovasterápiája vagy a vakvezető kutyák képzése. A kiemelt kategóriában olyan pályázókat támogatott a megyei közgyűlés, amelyek a köz javára, hasznára kiemelten fontos felada­tokat látnak el. Ezért a légimentés, a drogambulancia, a telefonos lelkise- gély-szolgálat vagy a környezettuda­tos magatartásra nevelők egyesülete ilyen támogatásban részesült. A kiemelt kulturális- és sportrendez­vények keretében olyan megyei, és országos jelentőségű rendezvényeket is támogatott a Közgyűlés, mint a Zempléni Művészeti Fesztivált, a Tokaji Irótábort, a Grafikai Biennálét, vagy a Triatlon Világkupát. A rendez­vények mellett folyóiratok, mint a Múút és a Szülőföldünk is támogatás­ban részesültek. Az elszámolásokból minden évben kidéiül, hogy az, amit adni tudunk, jó helyre kerül, s a me­gyében élők mindennapjait segíti. Erdélyi Magyar Örökség Kövek AZ Erdélyi Helikon fróközösség asztala Marosvécsen A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat rendhagyó módon tiszteleg december 18-án 15 órától Wass Albert születésének 100. évfor­dulója és az Erdélyi Helikon fróközösség előtt, amelynek többek között az erdélyi Író is tagja volt. A Díszterem előtti aulában dr. Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke és Zs. Papp Ferenc közművelődési igazgató emlékkiál­lítást nyitnak meg, ahol az érdeklődők megismerhetik az Erdélyi Helikon Iróközösséget. Ezt követően a Megyeháza udvarán folytatódik az ünnepség, ahol két, az erdélyi Jód- patak völgyéből származó Emlékkövet avatnak fel. Ez része annak a megyei kezdeményezésnek, amely az erdélyi szellemi és kulturális örökséget igyekszik ápolni és középpontba állítani. Ennek lesz tárgyi emléke a két, egyenként is többmázsás Erdélyi Magyar Örökség Emlékkő. Az egyikre Wass Albert arckép-plakettje kerül, míg a másikba az Erdélyi Helikon Magyarországi Barátainak 1937-es „Aranykönyvét" helyezik el. így az emlékkő belsejébe egy olyan antik könyv kerül, amely méltóképp szim­bolizálja az emlékezés üzenetének időfelettiségét. Az udvaron az Erdélyi Magyar Örökség Emlékköveket Bartha József holtmarosai református lelkész áldja meg, a történelmi egyházak képviselőivel közösen, majd Takaró Mihály irodalomtörténész mond beszédet. Az eseményt közös gyertya- gyújtás zárja. A megyei önkormányzat minden érdeklődőt szeretettel vár az ünnepségre. Egynapos sebészet a szikszói kórházban Siker az egészégügyi reform árnyékában 2007. április 1-től, az egészségügy szerkezetátalakításának következ­ményeként a szikszói kórházban megszűnt az aktív osztályokon történő - sebészeti, szülészet­nőgyógyászati, aneszteziológiai és intenzívterápiai, belgyógyászati, onkológiai - fekvőbeteg-ellátás. A kórház ezen osztályainak dolgo­zói: a műtősnők, nővérek, az anesz­teziológus orvos, illetve anesztezioló­gus szakasszisztensek azonban nem hagyták el a kórházat, hanem továb­bra is az intézménynél maradtak. 2007-ben a kórház pályázott az egynapos műtéti tevékenység elvégzésének lehetőségére, melyet a megyében egyedüliként megnyert, így 2007. szeptemberétől megkezdődhettek az egynapos műtéti tevékenységek. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szikszói kórházában 63 féle műtétre nyílik lehetőség: sebészet, szülészet- nőgyógyászat, szemészet és gasztroenterológia területén. A 2007. szeptember 1. és 2008. szeptember 30-a közötti évben 1233 műtétet végeztek el. Mindenképp sikerként könyvelhető el, hogy a kórház munkahelyeket őrzött és teremtett, s emellett a betegellátásban is rövidítette a vára­kozási időt. A beteg útja - emberközpontú gyógyítás Arra voltunk kíváncsiak, hogy mindez a páciens szemszögéből milyen. Ezért megkértük a kórház igazgatóját, Dr. Tiba Sándort, hogy mondja el nekünk, mit is jelent az egynapos sebészet a szikszói kórház­ban a beteg szempontjából. Dr. Tiba Sándor elmondta: minden a vizsgálattal kezdődik. A beteg pana­szával az adott szakterület szakren­delésén jelentkezik, ahol a vizsgáló orvos megállapítja, hogy olyan betegsége van-e, ami műtéti megoldást igényel és az végezhető-e az egynapos tevékenység keretében. A beteggel egyeztetik a műtét várható időpontját, majd a bea­vatkozást végző orvos, saját kódján keresztül a kórház számítógépes hálózatában bejegyezi a betegeket a választott időpontra. Ezt követi az aneszteziológiai szakvizsgálat, ahol megbeszélik a szakorvossal, hogy milyen típusú érzéstelenítésekre van lehetőség a műtétre váró esetében és ezek közül melyiket szeretné. Ha igényli, előzetesen megtekintheti a műtőt, illetve a kórtermet. A műtét előtt néhány nappal - az előre megadott elérhetőségén - a diplomás ápoló fölveszi vele a kapcsolatot, hogy nem történ-e valami változás, akár egészségi állapotában, akár egyéb körülményeiben, ami esetleg gátol­ja a beavatkozás elvégzését. Majd a megadott időpontban a beteg műtétre jelentkezik, melyet válasz­tott orvosa végez el. De ezzel nincs vége a folyamatnak, még nem engedjük el a mútött kezét. A műtét után az osztályra kerül, ahol intenzív szakképzettségű nővérek végzik a további felügyeletét, 24 órában. Hazabocsátás előtt az operatőr orvos ismét megvizsgálja. A hazaboc­sátását követő néhány napon belül pedig az esetmenedzser ismét fölhív­ja, hogy milyen az állapota és érdeklődik, hogy meg volt-e elégedve a kezeléssel vagy van-e valamilyen észrevétele. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a rendszer jól működik. Szövődményes eset nem volt - bár ezek ellátása érdekében megállapodást kötöttünk a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórházzal. A továbbiakban is folytatjuk a tevékenységet, sőt bővíteni tervez­zük, új szakmacsoportok bevonásával. A megye, sőt a régió minden betegének és orvosának lehetősége van, hogy ebbe a rendszerbe - mely maximálisan figyelembe veszi a betegek és az orvosok érdekeit - bekapcsolódhasson.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents