Észak-Magyarország, 2008. október (64. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-30 / BAZ Magazin, Építkezés
2 ÉPÍTKEZÉS MAGAZIN 2 008 október 30 Lízing- vagy bérleti díj? Ha a KKV az említett feltételeket teljesíti, szinte magától értetődő a lízingelés megfontolása, hiszen - amennyiben a lízingdíj versenyképesnek bizonyul a bérleti díjjal - hosszú távon mindenképpen racionálisabb döntés a bérlés alternatívájaként. Lássuk tehát, hogy valóban versenyképes-e a lízingelés havi költsége a bérleti díjjal! Egy 160 négyzetméteres pesti használt lakóingatlant véve példaként vetette össze a költségeket a szakember. E szerint a lakás bérleti díja a jelenlegi piacon 240-280 ezer forintot tesz ki havonta. Ha 50 milliós ingatlanértékkel számolunk, akkor egy 25 éves futamidejű, 25 százalékos önerőt (12,5 millió forint) megkövetelő zárt végű pénzügyi lízing esetében 250 ezer forintos havi törlesztőrészletet kapunk. Vagyis a lízingdíj - az említett önerő mellett - „kompatibilis" a lakás bérleti díjával, azaz a vállalkozásnak a költségszerkezetében gyakorlatilag nem jelent változást, viszont a futamidő végével saját tulajdonába kerül egy értékes ingatlan. A vállalkozások szempontjából kiemelt jelentőségű a költségek elszámolhatósága, s ebben a tekintetben a lízingelés versenyképes a bérléssel. Az ingatlan pénzügyi lízingbe vétele esetén költségként elszámolható a havi lízingdíj kamat és kezelési költség része, az ingatlan után számított értékcsökkenés, illetve minden kezdeti költség (értékbecslési díj, szerződéskötési díj, folyósítási jutalék stb.). Szintén fontos az ingatlanvásárlás esetén fizetendő illeték, ami mind a használt, mind a 30 millió forintnál értékesebb újépítésű ingatlanok esetében a vételár első 4 milliójára 2 százalék, míg az e fölé eső részre 6 százalék. Az illetékfizetés alól a lízingelés nem jelent kivételt, viszont lehetőség nyílik a fizetendő illeték megfinanszíroztatására. AMIT TUDNI ÉRDEMES Jogosan merülhet fel a kérdés, mi történik akkor, ha a vállalkozás az ingatlanváltás mellett dönt. A lízingelt ingatlannál is van erre lehetőség, amennyiben az eredeti lízingbe vevő cég talál egy olyan „vevőt", aki egy, az addig eltelt futamidő, az eredeti önerő stb. függvényében kialakult „vételár" kifizetése után átszerződik az ingatlan lízingelésére és onnantól kezdve fizeti a lízingdíjat. Mindemellett lehetőség van a pénzügyi lízing esetében a lakóingatlan bérbeadására is, azaz a vállalkozás bérbe adhatja a még nem is a tulajdonában lévő lakást egy másik vállalkozásnak. Alternatíva: bérlés helyett lízing Ami a nagy cégek, multinacionális vállalatok számára természetes (az elegáns előtér, az üveghomlokzat, a mélygarázs, azaz egy modern irodaház velejárói), az a kisebb cégeknek gyakran megfizethetetlen luxus. A kis- és közepes, szolgáltatási szektorban tevékenykedő vállalkozások közül sokan költségmegfontolások által vezérelve nem irodaházakban végzik munkájukat, hanem nagyobb lakásokat használnak irodaként. Jellemzően bérlik a lakásirodákat, ám ma már lehetőség nyílik arra is, hogy a bérleti díjjal azonos nagyságrendű törlesztőrészlet mellett lízingeljék az általuk használt lakóingatlanokat - emeli ki Király György, a Hypo Alpe- Adria Leasing régióigazgatója. Előnyben a lakásirodák A vidéki nagyvárosokban - Debrecenben, Győrben, Miskolcon - a fővárosinál is nagyobb a különbség az irodaházak és a lakóingatlanokban kialakított irodahelyiségek bérleti díjai között, hiszen míg a lakások bérleti díjai jóval alacsonyabbak a fővárosinál, addig az irodaházak szinte drágábbak vidéken, mint Budapesten. A lakóingatlanok bérleti díját tekintve nagyságrendi különbség nincs az említett három vidéki váNYÍIT VAGY 7ÁRT A használt lakóingatlanok esetében a zárt végű pénzügyi lízing a jellemző, ebben az esetben a lízingbe vevő a futamidő lejártával tulajdonosává válik az ingatlannak (a futamidő alatt a lízingcég tulajdonában van a lakás). Újépítésű ingatlanoknál a nyílt végű ros között, az egy négyzetméterre eső bérleti díj jellemzően 1000-1500 forint között alakul. Ha ezzel szembeállítjuk a professzionális irodaházak 2500-3500 forintos (üzemeltetési költséget is tartalmazó) bérleti költségét, akkor egyértelműnek tűnik a választás a helyi KKV-k számára. A relatív drága vidéki irodaházak okát egyébként abban kell keresni, hogy ezekben a városokban nem alakult ki érett irodapiac, s a modern irodaházak kínálata rendkívül szűkös, így a verseny is korlátozottabb mint a fővárosi irodapiacon, ahol a bérlőket túlkínálatos piaci körülmények „kényeztetik el". pénzügyi lízing a meghatározó, ebben a konstrukcióban a lakás nem kerül automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába, hanem a lízingösszeg és járulékai teljes megfizetése után az ingatlan új tulajdonosát a vállalkozás jelölheti ki. Pontos arányokat nehéz meghatározni, de egyértelmű, hogy a hazai - szolgáltató tevékenységet végző KKV-k - jelentős része többsége lakóingatlant használ irodájául. Ráadásul többségük nem saját tulajdonú lakóingatlanban tevékenykedik, hanem bérlőként használja azokat. Kidobott pénz vagy szükség? Logikusan merül fel a kérdés, hogy bár költségként elszámolható a bérleti díj, ám hosszú távon kidobott pénzként is értelmezhető, különösen, ha egy saját tulajdonban lévő ingatlannal állítjuk szembe a bérlést. A saját tulajdonú lakóingatlan persze sok cég számára kellő tőkeerő hiányában nem reális alternatíva, ám a stabil pénzügyi lábakon álló kis- és közepes vállalkozásoknak mindenképpen érdemes megfontolniuk, hogy hosszú éveken keresztül bérleti díjat, vagy lízingdíjat fizetnek havi rendszerességgel. Az kétségtelen, hogy amíg az ingatlanbérlés nem igényel különösebb kezdőtőkét, addig az ingatlanlízing esetében (különösen, ha használt ingatlanról van szó, a cégnek rendelkeznie kell az önerő összegével (az ingatlan értékének jellemzően 10-25 százalékával) ahhoz, hogy a lízingbe belevágjon. A másik nagyon fontos szempont a lízing-bérlés dilemmában a futamidő kérdése. Az ingatlan lízingelése nagyobb elkötelezettséget jelent, hiszen ahhoz, hogy a llzingdíj versenyképes legyen a bérleti díjjal, viszonylag hosszabb, 20-25 éves futamidejű konstrukcióban érdemes gondolkodnia a lízingbe vevőnek. A jelenlegi piaci gyakorlat szerint a lakóingatlanokat vagy határozatlan időre adják bérbe bizonyos felmondási idő mellett, vagy egy éves bérleti szerződést kötnek a felek, amit aztán időről-időre meghosszabbítanák, kitéve a céget a kényszerű költözés kockázatának. VÉGŰ I F fi Y F N ? ÉPÜL A PL AT AN HÁZ Már nemcsak a tervezőasztalon létezik Miskolc egyik legszebb társasháza, a PLATÁN. A Búza téri görög katolikus templom közelségében - a Lehel u. 2. sz. alatt - a 3300 m2 építési telket már a gépek, építőmesterek uralják. A PLATÁN HÁZ építése elkezdődött. Az építők végeztek a földmunkával. Már látható, hol lesz a pinceszinti garázsbeálló, körvonalazódik a belső udvar területe. Az udvarra most a toronydarut építjük. Az építés során - ami egy építkezés meghatározója - rendkívül jó (száraz) talajviszonyokra leltünk. A földréteg alatt olyan vízmentes, száraz kavicsréteg húzódik, melynél alapozás szempontjából jobbat kívánni sem lehet. Erre a stabil rétegre alapoztuk le a házat, készítettük el a két Thissen liftakna helyét. Jelenleg - a víz elleni védelem biztonsági szempontjait még erősítve - vízzáró minőségű betonnal építjük a ház tartószerkezetét is jelentő pincefalakat. Az épület földszintjére - ahogyan ez a terták, falszínek kiválasztásának lehetőségével, kérhetik az elektromos kapcsolók helyének kijelölését mindaddig, amíg az építési munkafolyamatok időben ezt lehetővé teszik. Célszerű tehát már a szerződés kötésekor a változtatási igényeket megfogalmazni. A „BORSOD Takarék" Takarékszövetkezet, Miskolc, Vörösmarty u. 40. fiókja a kedvezményes, állami támogatású hiteleket változatlanul folyósítja, a szocpol-támogatásokat, mint vevői önerőt, megigényli és lehívja. Hitelfelvételi szándék esetén a hitelszerződést célszerű minél előbb megkötni, a ., szocpol támogatást igénybe venni. Ha tehetjük éljünk szép házban, szép környezetben. A ház előtt lévő három ősplatánfát megőrizzük. Az adás-vételt a tulajdonosokkal kell megbeszélni: Dudás Emilné 30-99-80-480 Dudás Emil 30-96-58-141 Megtekinthető: www.platanhazmiskolc.hu veken, prospektusi rajzokon is látható - üzletsort terveztünk. Az üzletsor előtt széles, díszkő burkolatú „korzó" épül, melyet az esti megvilágítás különösen széppé, hangulatossá tesz. Jelenleg már csak egy 40 m2 és egy 90 m2 üzlet „gazdáját" várjuk. A társasház háromszintes épület, mely két, az „A" és a „B" épületrészből áll. Az „A" épületben 22, a „B" épületben 18. lakás építését tervezzük. A lakások alapterülete a 46-105 m2 között váltakozik. A tervezésnél törekedtünk arra, hogy lehetőség szerint minden lakáshoz erkély, vagy terasz is tartozzon. Különösen a harmadik emelet kínálta azt a lehetőséget, hogy az ottani lakásokhoz tágas teraszokat építsünk. Lakásaink iránt máris nagy az érdeklődés, elég sok lakásnak már van tulajdonosa, annak ellenére, hogy a világ pénzügyi válság- megoldással foglalkozik. A gazdaságot minden ország élénkíteni akarja és fogja. A pénzügyi szakemberek a vagyonok növelése vagy megőrzése érdekében most is a jó hozamú tőzsdei befektetést, vagy érték- megőrző, stabil ingatlanvételt ajánlják. Ami biztosan állítható, hogy a PLATÁN HÁZ értékét az idők folyamán is megőrzi. Miskolc e|yik frekventált helyén épül, I. o. minőségben, az EU-szabványnak megfelelő „A" kategóriás energetikai szabványnak megfelelj hőszigetelő és energiaellátó rendszerrel, melyben a melegvíz-ellátást és a fűtésrásegítést az ingyenes napenergia biztosítja^ A napenergia fűtésrendszer kiépítése a lakásoknak 35-40 százalékos költségmegtakarítást jelent. A lakások 2009. december hónapban, „kulcsrakész" állapotban kerülnek átadásra. A leendő tulajdonosoknak lehetőségük van velünk együtt építeni, kialakítani a lakásokat. Kérhetnek belső átalakítást, élhetnek fürdőszobai csempék, burkolatok, parkéthirdetés
