Észak-Magyarország, 2008. október (64. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-30 / 254. szám

2008. október 30., csütörtök ÉSZAK SPORT /12 RÖVIDEN • A magyar férfi kézilabda-válogatott magabiztos, hatgólos győzelmet aratott Görögországban a 2010-es Európa-bajnok- ság selejtezősorozatának nyitófordulójá­ban szerdán este. Görögország - Magyar- ország 21-27 (9-16). LABDARÚGÁS Az Intersport labdarúgó megyei I. osztály 10. forduló­jában elmaradt mérkőzést pótoltak be szerdán. Sátoraljaújhely - Bodroghalom 1-1 (0-0) Sálroa]jaújhe]yyJL5t)jiézö. V.: JakkeL _______________ Sátoraljaújhely: Dankó - Petró A., Ocsenás, Fodor R., Fodor J:, Váradi, Barna, Dakos, Szabó I., Balogh, Timkó (Trembulyák). Edző: Szabó László. Bodroghalom: Sveda - Petercsák, Mózes, Novák, Balogh A., Pauli, Koleszár (Négyesi), Balogh P., Perecsényi, Kiss (Vajda), Fodor (Dócs). Edző: Balogh András. G.: Dakos, ill. Perecsényi. Jók: senki, ill. SVeda, Mózes, Balogh A., Pauli, Balogh P Perprsényi Ifi: 7-1______________________________ Szabó László: - A Bodroghalom nem akart játszani, mi Balogh András: - Ellentétes félidők után igazságos eredmény született. Anand megvédte címét Bonn (MTI/dpa) - Az indiai Viswanathan Anand megvédte sakkvilágbajnoki címét, miu­tán a Bonnban rendezett párosmérkőzés 11. partijában remizett az orosz Vlagyimir Kramnyikkal, így 6,5-4,5-re megnyerte a párhar­cot. A felek már a 24. lépésben megállapodtak a remiben. TÁJFUTÁS Szombaton Vörös-tó térségében a tájfutók Országos Nappali Egyéni Bajnokságának selejtezőiből a más­napi szelcepusztai döntőbe bejutott megyei verseny­zők eredményei: N18:1. Bertóti Regina (DTC),... 3. Zsigmond Vanda (DTC). N20: 6. Sümegi Mária (DTC). F14:4. Tugyi Levente (DTC- MISI). F16: 5. RadványiÁdám (DTC-MISI). F20: 1. Ringer Stefin (PTC). F3.5: 3. Borbás Nándor (MEAFC)._________ Bükkfennsík Kupa nemzetközi tájékozódási futóver­seny, Pazsag: F10D: 1. Demeter Ambrus (DTC-MISI),... 3. Báder Fanni (MEAFC). N12C: 3. Horváth Hanga (MEAFC). N12D: 4. Soós Hajnalka (DTC). N14B: 3. Soós Júlia (DTC). N18A: 3. Bertóti Regina (DTC). N21B: 1. Hornyák Marianna (DTC),... 3. Sümegi Mária (DTC), 4. Veres Mónika (DTC). F12C: 5. Mészáros Mátyás (DTC-MISI). F12D: 3. Hor­váth Csongor (MEAFC). F14B: 1. Tugyi Levente (DTC- MISI). F16B: 3. Tölgyesi Tamás (DTC). F18B: 2. Ádámszky Tamás (DTC). F20A: 1. Ringer Stefán (DTC). F21B: 4. Soós Ferenc (DTC). Barcika csendes, újra csendes Dániel Oravec mérkőzésváróban az egyik irodában (Fotó: Mocsi) ■ Röplabda MK-nyol- caddöntőt játszott vol­na szerdán az NB ll-be „visszasorolt" Vegyész. Kazincbarcika (ÉM - JLI) - Zsúfolt a Miskolcról kivezető főút, szürkületben sokan hagy­ják el autóval a megyeszékhelyet. Kazincbarcikára érve szokásos kisvárosi hangulat fogadja a láto­gatót, a belvárosban nyitva az üzletek, emberek sietnek a dol­gukra. Nincs tele a KSK-csamok melletti parkoló, igaz, a Vegyész RC-Kazincbarcika röplabdacsa­patának idei első tétmeccséig, a Veszprém elleni Magyar Kupa nyolcaddöntőig még van bő fél óra. A küzdőtér persze pezseg, melegít a fiatal barcikai külö­nítmény. A lelátó is foghíjas, ám érkeznek a drukkerek, akik nem is olyan régen még bajnok és kupagyőztes csapatnak szur­kolhattak. Most más a helyzet.- Nem csak mint szurkoló, hanem mint családtag is nehe­zen viselem a jelenlegi helyze­tet, hiszen a két fiam is játszik - mondja Lehóczky László. - Fele­másak az érzéseim, hiszen anno a „nagy” csapatba a sok külföl­di miatt nem nagyon fértek be a fiatalok, most pedig van lehe­tőség, ám nem könnyű a klub helyzete. Támogatás nélkül nincs sport... Barcikán sem... Hogy mi lesz a Veszprém ellen? Nyerünk, és továbbjutunk, mert most még együtt van a csapat. „Tiltakozunk!” Meddig, azt nem tudni, ugyan­is már a szurkolók között is szó­beszéd, hogy több távozó játékos utoljára lép pályára a dunántúli­ak ellen. Nem sokkal később az is kiderül, hogy Lehóczky papa sem láthatja ezúttal tétmeccsen a legényeket. Az ok prózai: egy­szerűen nem lesz meccs... Erről már az irodájában Dudás And­rás, a VRC technikai vezetője beszél.- Úgy tűnik, elmarad a mér­kőzés, mivel nem jött el az ellen­fél, és nincsenek itt a játékveze­tők sem - mondja rezignáltan a hazaiak tisztségviselője. - Az )>•••*..................................... Október 29., 1.7.30-bun határoztuk meg mindezt, amit, megjegyzem, nem kell egyeztetni az ellenféllel. Dudás András ...............................................ff előző körben ugye a Pénzügyőr visszalépése miatt továbbjutot­tunk, és akkor a Magyar Kupa versenybírója kérte, adjuk meg a meccs időpontját. Október 29., 17.30-ban határoztuk meg mind­ezt, amit, megjegyzem, nem kell egyeztetni az ellenféllel, hiszen azt kiírja a szövetség. Ez meg­jelent az országos és a regioná­lis sajtóban is, ennek ellenére sehol senki... Tiltakozunk, hogy ilyen bánásmódban részesítse­nek minket! Odatették volna Szóba kerül, Oravec mester edzői licensze csakúgy, mint az, hogy a szabályok értelmé­ben várunk még 30 percet, és elméletileg 3:0-val továbbjutott a Vegyész az MK-ban. Hogy meg- ijedt-e a Veszprém a Barcikától? Azt mondják, elképzelhető, hiszen ez a gárda inkább NB I-es, és bizony a barcikai fiatalok valószínűleg nagyon odatették volna magukat a csarnok par­kettjén. Kisétálva a hazai kis- padhoz a VRC edzője szomorú­VTVTj sport.poon.hu További cikkek. an ücsörög a fehér műanyagszé­ken, nézi az övéit, akik továbbra is melegítenek, talán már tud­ják: nem lesz meccs... „No comment, magyar szövet­ség no comment, magyar szö­vetség anti röplabda” - ennyit válaszol Dániel Oravec, amikor mellé lépünk. Eltelik néhány perc, s a min­dig vidám és jókedvű hazai műsorközlő a következőket búg­ja a mikrofonba: „Érezzék jól magukat, a fiúk bemelegítenek, és egymás között játszanak ma este, Hajrá Vegyész!” A kevéske szurkoló nem mozdul, sípszó, és elkezdődik a játék... Telefon az egyik helyre, a másikra, Veszprém irányába, a szövetségbe, de a próbálko­zók nem járnak sikerrel... Folyt, köv. ÉM-INTERJÚ: Salamon Józseffel „Gólya, gólya, hosszúlábú gólya" Salamon József (középen) Soltész Zoltánnal (balra) és Balázs Andrással (Fotó: magánarchívum) ü A DVTK csapatában a legtöbb élvonalbeli mérkő­zésen pályára lépett labda­rúgó betöltötte a 60 évéú Berecz Csaba csaba.berecz@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Salamon József­fel, a diósgyőri aranycsapat egykori játékosával a kerek évszám megün­neplése után beszélgettünk. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG: Hogy sike­rült a meglepetés buli? Salamon József: A Veréb Gyuri és Szuhai Laci által szervezett? Gyuri nagyon sokat dolgozott vele az kide­rült a szülinapom villáján, hol más­hol, mint a Diósgyőri stadionban, merthogy oda szervezte. Éreztem, hogy valami készül, de nem gondol­tam, hogy lesz egy olyan szép estém, amire nekem csak el kell mennem, mert a komám, egykori sokszoros szobatársam mindent tető alá hoz. Nekem csak annyi dolgom volt, hogy fogadjam a gratulációkat, meg az ajándékokat. Mint például egy 60 literes fahordót, és hozzá ugyaneny- nyi bort, amit Soltész Zoli barátom­tól kaptam, Abaújszántóról. Beleten­ni még ne,m tudom a bort, most hoz­nak nekem mustot, mert az pj hor­dóba először azt kell tenni, hogy a tölgyfa ne vegye át a finom tokaji furmint ízét. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG: A megle­petés partin voltak meglepetés emberek? Salamon József: Hogyne! Nekem rendkívül nagy öröm volt, ennek a kb. kéttucatnyi embernek a társasá­gát élveznem. Egykori játékostársak jöttek el, és nem csak a mi generá­ciónk, hanem a mi öregjeink is, és persze barátok, na meg Szabó Géza, akinek a legtöbb NB I-es meccse van a DVTK kispadján. És kaptam telefonokat is szép számmal azon az estén, olyanoktól, akik valamilyen ok miatt nem tudtak eljönni. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG: És eléne­kelték a „Gólya, gólya, hosszú­lábú gólya, Salamon az év lab­darúgója” kezdetű dalt? Salamon József: Nem énekelték el. De megvannak ezek az évek. Szerin­tem akkor, 30 éve jobb volt futbal­lozni, mint most, mert magunkért, a csapatért és a városért teljesítet­tünk. Persze kaptunk érte pénzt is, ebből éltünk, de a motivációbeli ará­nyok mások voltak. De inkább hagy­juk, nem akarom, hogy az jöjjön ki a beszélgetésünkből, hogy bezzeg az én időmben. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG: De marad­va még egy picit a múltnál: azért a meglepetés bulin bizto­san volt múltidézés... Salamon József: Volt, volt, volt... Még énekeltünk is egy kicsit, ha nem is gólyásat. No, meg beszéltünk a diósgyőri foci jelenéről és jövőjéről is, elhangzott rengeteg ötlet, javas­lat, de a bölcsek kövét nem talál­tuk meg, nem született egyértelmű recept arra, hogy miként lehetne éremesélyes csapatot csinálni. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG: Érzem: nem fogunk ma a 70-es évek végéről órákat beszélgetni, fel­idézni egy-két sztorit. Ezért inkább csak azt kérdezem: elé­gedett azzal a futballmúlttal, ami Ön mögött van, vagy vala­mi lehetett volna jobb is? Salamon József: Lehet, hogy lehet­tem volna sokszoros, 50-80-szoros magyar válogatott, ha elfogadom Tichy Lajos invitálását, a Honvéd- ba. Nem mentem, Kocsist Istvánt vitték oda Pécsről. Hogy miért nem mentem? Mert Diósgyőrben akar­tam labdarúgó lenni, ez volt a bizo­nyítási vágyam központja. A mi lett volna ha, az egy másik élet lehetősé­ge lenne, de nekem is csak egy ada­tott, mint minden földi halandónak. De büszke vagyok, nem az eredmé­nyeimre, hanem az eredményeink­re, így többes számban. Arra, hogy a játékostársaimmal sikerült nagy­betűs csapatot alkotni, és hogy a csapattársaimmal szép eredménye­ket értünk el. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG: 25 éve hagyott fel a focival, és bár sűrűn felbukkan a Diósgyőri stadionban, hiszen munkája a Diósgyőri Sportlétesítménye­ket Működtető Kht-hoz köti, de kapcsolata nem nevezhető szo­rosnak a labdarúgással... Salamon József: Játékos-pályafu­tásom idején volt egy mérce, egy bizonyos magasságba tettük a lécét, és azt hiszem, hogy nem vertük le, sőt, volt, hogy jóval fölötte ugrot­tunk. És bár a foci véget ért, a léc ott maradt. Úgy véltem edzőként ezt nagyon nehéz lenne átvinnem, és valószínűleg emiatt nem is pró­bálkoztam ezzel. De amikor 10 éve rávettek, hogy az utánpótlásban vál­laljak szerepet, sportvezetőként, 1-2 év után nagy csalódást ért, amikor a DVTK, 2000-ben megszűnt. Akkor csak a diósgyőri ifi csapat maradt, és rendkívül kilátástalannak lát­tam a jövőt, ezért döntöttem úgy, hogy jobb ha a családommal töltöm az időmet. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG: És már nem is araszol közelebb? Mert azt hallottam, hogy a múlt heti összejövetelen az is felvetődött, a diósgyőri jövőt vizionáló elképzelések között, hogy Sala­mon József re lehetne nagyobb szerepet is osztani... Salamon József: Az vetődött fel, hogy Veréb Gyurival és Oláh Ferivel hármasban, és persze mindazokkal, akik tenni szeretnének azért, hogy legyen jövőképe a diósgyőri futball- nak, talán még tehetnénk valamit, ha szükség lenne rá, akár a klub élén is. De ezt ne tessék félreérteni, nem akarok, nem akarunk senki­nek a helyére törni, annak örülnénk a legjobban, ha anyagilag, szakma­ilag minden rendben lenne, és az öregfiúknak csak tapsolni kéne a maiaknak. NÉVJEGY Salamon József Született: 1948. október 23., Miskolc Posztja: középhátvéd Klubjai: Diósgyőri VTK (1963-1980), PAOK Szaloniki (1980/81, 28 bajnoki mérkőzés, görög kupadöntő, 1981/1982), Diósgyőri VTK (1982/83). NB l-es mérkőzéseinek száma: 375/4 gól (mind a DVTK-ban) A DVTK-ban lejátszott mérkőzéseinek száma: 407 (375 NB l-es, 32 NB ll-es) Válogatottságainak száma: 3/0 gól (1979: Csehszlovákia, Ausztria és Finnország ellen) Az MLSZ Év labdarúgója díjasa: 1979

Next

/
Thumbnails
Contents