Észak-Magyarország, 2008. október (64. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-18 / 245. szám

2008. október 18., szombat ÉSZAK SÉTA /6 Már sétálunk. Elindult a Sajtó és Tanulás programunk. Ezen az oldalon a diákok által írt cikkeket olvashatják. SÉTÁRA INVITÁLÓ Negyedik évét kezdi a lapunk által indított SÉTA, azaz Sajtó és Tanulás médiapedagógiai program. Az elmúlt évben több mint 20 ezer középiskolás diák sétált velünk, és most, október 6-án csaknem 200 diákkal indult az első turnus. A program hat hete során az újságírással, lapkészítéssel ismerkednek meg a sétás diákok, magyar­tanáruk, illetve lapunk újságíróinak segítségével. A prog­ramban részt vevő iskolák megkapják a lapunk által szerkesztett munkafüzetet, a turnus alatt ingyen jár nekik az Észak-Magyarország, illetve írhatnak lapunk­ba is. írásaikat - mint ahogy azt már olvasóink meg­szokhatták - minden héten egyszer olvashatják, a diá­kok írásaiból összeállított Séta-oldalon, valamint a Bor­sod Online-on is a www.boon.hu/seta oldalon. Várjuk azon diákok jelentkezését is, akik közelebbről szeret­nének megismerkedni az újságírói szakmával, diákúj­ságíró hálózatunkhoz csatlakozni - jelentkezéseteket e-mailben küldjétek el a rita.szanto@eszak.boon.hu címre. Szerkesztőségünkbe is várjuk a diákokat. Ezekről a látogatásokról videó is készül, amit a Borsod Online- on láthatnak, valamint lapunkban is írunk a sétás cso­portok szerkesztőségi látogatásairól. A Helyszínelők és a bűnözés Ki ne ismerné a méltán híres bűnügyi soro­zatokat a CSI-t és társait. Ezekben a sorozatok­ban tudományos és leleményes módszerekkel oldják meg hőseink a bűnügyeket. De ezeknek az érdekes és szórakoztató filmeknek árny­oldaluk is van. Gondoljunk csak bele, meny­nyi ötletet meríthet belőle egy bűnöző, hogy eltűntesse, nyomait vagy palástolja rémtette­it. Amit az ózdi kettős gyilkosság esetében is láthattunk. A gyanúsított az első áldozatától egy savazókád'segítségével akart megszaba­dulni, a másik holtestet egy erdőben próbálta elrejteni, de még rengeteg különböző „trükkös” bűntényt is felsorolhatnék. Remélem, hogy az embereket a sorozatok pozitív mondanivaló­ja fogja meg és a fiatalság egy helyes életképet alkot magának. BirkAs András, Európa Szakképző A család fontos, az élet alapja (Képünk illusztráció) M Az anya szerepe min­dig is a legfontosabb volt, de az apa is épp oly fontos. A mai világban nagyon kevés ember mondhatja azt, hogy „nekem mindenem megvan”,mert ez képtelenség lenne. Valamint mindenki­nek más jelenti a boldogságot, lehet valaki gazdag, vagyonos, ha nem áll mellette egy jó barát, vagy ami mindenki életében a legfontosabb, egy szerető család. Rájuk bármikor számíthatsz, ha örömödet vagy bánatodat aka­rod megosztani, vagy csak, ha egy kedves szóra vágysz, tőlük megkaphatod. A család az életre készít fel. A család feladata meg­tanítani szeretetet adni, örülni, és minden tapasztalatot átadni, hogy abból a gyerek tanulhas­son, és a helyes út felé terelje őt, vagy éppen eltántorítsa valami rossztól, észhez térítse a fiata­labb generációt. Melengető érzés Egyik fontos dolog a család­ban a bizalom, mert ha ez a bizo­nyos kapocs nincs meg, eltűnik minden varázs, ami a családot összetartja. Akár a testvéred­ben, szüléidben , nagymamád­ban tudnod kell bízni és hinni. Anya, apa, gyerekek: fontos a család Érezned kell, hogy ha bajban vagy, van kire számítanod. Az anya szerepe mindig is a legfontosabb volt, hiszen leír­hatatlan élmény lehet, mikor életet ad egy csecsemőnek. Az anyai szeretet a legszorosabb kapocs a világon. Közismert a túlzott anyai szorongás, mely a gyermek minden mozdula­tát féltő aggodalommal követi: „Hol marad a gyerek, mi tör­ténhetett?” Másik fontos ember az életben az apa, aki mindent megtesz azért, hogy a szeret­tei boldogok és kiegyensúlyo­zottak legyenek. Én nagyon sze­rencsés embernek mondhatom magam, hiszen két csodálatos szülő mellé, még egy nővért is kaptam, aki eddig mindig mel­lettem volt, és tudom, hogy bár­mikor számíthatok rá. Mindent megosztunk egymással, és gond esetén mindig közösen próbá­lunk valami okosat kiötleni, hogy mikor, mi lenne a helyes megoldás. Én nagyon szeretem és becsü­löm a családomat, és jó enne, ha mindenki megtapasztalhat­ná ezt a melengető érzést, hogy van egy szerető, boldog család­ja! OrgovAn Petra Szepsi Csombor Marton Gimnázium Ne a külső után ítéljünk! ■ Az előítéletességgel magunknak is árthatunk, inkább ismerjük meg a másikat. Biztos vagyok benne, hogy szinte mindannyian rendelke­zünk előítéletekkel, hiszen lehe­tetlen előítéletek nélkül élni, mert ez a világban való eliga­zodás része. De mi is pontosan az előítélet: valamely személy­lyel szemben érzett idegenkedő vagy ellenszenves érzés, amely­nek alapja pusztán annyi, hogy az illető személy egy adott cso­porthoz tartozik, és ennek követ­keztében feltételezik róla, hogy a csoportnak tulajdonított nega­tív tulajdonságokkal ő is rendel­kezik. Új lány Nem kellene első ránézésre elkönyvelni egy embert vala­milyennek. Ne a külső után ítél­jük meg társainkat! Számos pél­da érvel a fent említett mondat mellett. Mindennapi életünket határozzák meg bizonyos előí­téletek. Például: új lány érke­zik az osztályba. Szemüveges, kövér, ódivatú az öltözködése, de emellett okos is. Belecsöp­pent egy összeszokott társaság­ba, minél hamarabb be szeret­ne illeszkedni, ám az osztálytár­sak 80 százaléka nem kíváncsi rá, hiszen nem öltözködik a leg­újabb divat szerint, nem olyan karcsú, mint a többi lány, sőt órá­kon szinte minden kérdésre tud­ja a választ, így kikiáltják stré­bernek. Közben a lány aranyos, humoros, megbízható és meg­értő. Sajnos csak az élvezheti a társaságát, aki külseje ellenére odament hozzá és megismerte, milyen is valójában.A hajszín miatt is elítélnek egyes embere­ket. Otromba viccek áldozatai a szőke nők. A „szőke” kifejezés egyenlő a buta, ügyetlen, lassú észjárású nőkkel. Pedig semmi­vel sem több valaki, ha barna, fekete vagy vörös Nem vagyunk egyformák, és ez a jó (képünk illusztráció) LAszló Eszter Szepsi Csombor Marton Gimnázium Bárszék kapucsínóval Az asztalon egy csésze kapucsínó várakozik. A lány a szomszédos társa­ságban egy koktélt tart a kezében. Nem ez az első ezen az estén, és úgy tűnik, nem is az utolsó. Ilyen, és ehhez hasonló kép fogad­ja azokat, akik szemügyre a mai ifjúságot egy szóra­kozóhelyen, A nézelődés közben észrevehetjük, a szórakozni vágyók sok­színűségét is. A fiatalság igényeinek különbözősé­gein nem kell meglepőd­nünk. Napjainkban kávé­zók, pubok és clubok nyíl­nak sorra, melyek elősegí­tik a városi élet fejlődését is, és kielégítik az ifjúság egyre növekvő igényeit. Miskolc is, mint az euró­pai nagyvárosok többsé­ge jó úton van afelé, hogy kiszolgálja az egyre pola­rizálódó szórakozási igé­nyű fiatalság vágyait. Csorba Emese Avasi Gimnázium JEGYZET jjjj.í 3 ■ 'C 8 m A kertész Tima Anna eszeri@eszek.boon.hu Sok ember van a világon, aki nagyon eró'sen kötődik valamihez, például állatokhoz, növényekhez vagy akár tárgyakhoz is. Van, aki egy ékszerhez, de akad olyan is, aki a pénzétől nem tudna megvál­ni vagy a dicsőségtől, hírnévtől, amit bizonyos esetekben a pénz teremt meg. Történetünkben sok­kal egyszerűbb a helyzet. Nálunk egy virág az, ami ezt a meg- kötözöttséget okozza, de még­is ugyanolyan bajjal jár, mintha a pénzről beszélnénk. Péter bácsi egy egészen egysze­rű falusi ember volt. Nem volt neki pénze, nem voltak barátai, csak egy felesége és egy lánya volt, de ők egy autóbalesetben meghaltak. Péter bácsi a tragédia után min­den áldott nap kiment a sírjukhoz, vitt nekik friss virágot, gondozgat- ta, ápolta a sírjukat. Egyik nap épp rózsát ültetett mellé, amikor ész­revett a sír tövében egy aranyos, kék és lila színű virágot. Nézeget­te jobbról, balról, felülről és minél többet nézte, annál jobban tuda­tosult benne az a gondolat, hogy ő azt a virágot hazaviszi. Haza­ment, keresett a kis jövevénynek egy megfelelő virágcserepet és visszament a temetőbe. Ott gon­dosan körbeásta a virágot, majd egy egyszerű mozdulattal belehe­lyezte a kaspóba. Akkor este a kis virág már új gazdája házában volt, a lehető legmegfelelőbb helyen. Az éjszaka Péter bácsi nem tudott elaludni. Forgolódott, és mindun­talan azon járt a feje, hogy a virág­jával most épp mi történik. Úgy éjfél körül a bácsi felült az ágyából és kiment meglátogatni a növény­kéjét. Amikor meggyőződött, hogy épségben van a kis csöppség, visz- szament az ágyába és végre az igazak álmát aíudhatta. így ment ez napokig, hetekig, talán hónapok is elteltek, amikor váratlanul beköszöntött az ősz. Péter bácsi szorgalmasan szeret- gette a virágját továbbra is. Min­denhová magával vitte. A meleg, nyári napokon például kirándul­ni ment a virággal és újra azt érez­te, hogy kezd értelmet lelni az éle­te. Egy nap átment a szomszédjá­hoz, hogy bemutassa neki a virá- ot. A szomszédja nem értette, ogy a pár napja, hete még gyá­szoló öregember egy virág hatásá­ra visszanyerte önmagát. Péter bácsi epyre többet járt emberek közelebe, így új bará­tokat is talált. A hideg őszi esté­ken viszont otthon maradt pihen­ni. Boldognak érezte magát, és esténként elalvás előtt hálát adott az égnek, hogy kapott egy virágot, ami elfeledtette a szomorúságát. Egy éjszaka, amikor már min­denki aludt, betörők járták a. falut. Sajnálatos módon Péter bácsi házát is megtalálták, és mivel a kapu nyitva volt, így bájos egy­szerűséggel bejutottak a ház­ba. A lehető leghalkabban járkál­tak az öreg padlón. Ahogy szobá­ról szobára mentek, betévedtek a bácsika szobájába. Körülnéztek, és egyszer csak a szemük a szoba másik végében lévő apró kis virág­ra terelődött, ami igencsak gyö­nyörű volt. Amikor közelebb men­tek, Péter bácsi egyszeribe felkelt a motoszkálásra. Nagyon megijedt. Egy pillanatig nem tudta, hogy most mi történik vele, csak azt, hogy nem jelent jót, ha két vad­idegen ember a szobájában van.- Mit keresnek maguk itt, és mit akarnak tőlem? - kérdezte félén­ken. - Kérem, ne bántsanak! Én nem tettem semmi rosszat! A betörők nem foglalkoztak az öregúrral, nekik csak a virág kel­lett. El is indultak felé.- Ne! A virágomat ne bántsák! Kérem, bármit elvihetnek, csak a virágot ne! - és gyenge ujjai­val magához ragadta a virágját. A betörők még egyszer körülnéztek és mivel látták, bogy onnan semmi értékeset nem fognak már elvin­ni, kitépték a virágot a bácsi kezé­ből és elszaladtak vele, hisz ki len­ne annyira őrült, hogy szeressen egy virágot?! Péter bácsi már nem tudott mit tenni a betörők ellen. A szíve megszakadt, egyszerre min­den elsötétült előtte. Kábultan dőlt vissza az ágyába és örök álomba zuhant. Ott, messze, már boldog volt. Újra találkozott a családjával és teljesnek érezte magát. Bár elve­szítette a virágját, neki mégis ez a veszteség kellett, hogy eljus­son ahhoz a boldogsághoz, amire olyan régen várt. Tima Anna Kiss József Gimnázium

Next

/
Thumbnails
Contents