Észak-Magyarország, 2008. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-18 / 219. szám

2008. szeptember 18., csütörtök ÉSZAK AKTUÁLIS /7 RÖVIDEN • A Mandorla Egyesület programja. Szkí­ta örökség - antropológia, építészet, írás­mód címmel Lépő Zoltán tart diavetítéses előadást ma este 6 órától a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban a Mandorla Egyesü­let szervezésében. Urbán Tibor kiállítása. Az utol­só népi festő címmel Urbán Tibor képző­művész képeiből nyílt kiállítás a napok­ban a Miskolci Galériában. A tárlat október 8-áig látható. (Fotó: Ádám János) Áthelyezett zebra Miskolc (ÉM) - Mis­kolc keleti-kapu csomó­pont építéséhez kapcsoló­dóan biztonság és kapa­citásnövelő beavatko­zást végeztek, a METRO- áruház előtti csomópont­ban, tájékoztatta lapun­kat a Magyar Közút Kht. megyei igazgatósága. A kijelölt gyalogát­kelőhely helyét módosí­tották a város irányá­ba 80 méterrel. Az átkel­ni szándékozó gyalogo­sok és a város irányába kanyarodó járművek így nem zavarják egymást. A kihajtás a város felé pár­huzamosan két sávban történik. hirek.boon.hu További cikkek. Agorára invitáló! Miskolc (ÉM) - Az Észak-Agora Mis­kolc az Eszak-Ma- gyarország egyik emailes várospoliti­kai fóruma, amely­nek mintegy két­száz tagja van. Csat­lakozzon az Agora- levelezők társaságá­hoz, küldje el email- címét, nevét Szaba­dos Gábor szerkesz­tőnek (szabados@ inform.hu, tele­fon: 20/219-23-21) További felvilágosí­tás az Agora műkö­déséről: http:// agora.boon.hu. Óvodába integrált bölcsőde Igrici, Hejőpapi, Komlóska (ÉM) - A gye­rekek ötéves korától vihetik az óvodába a szü­lők, bölcsődei elhelyezés nincs Igriciben - tud­tuk meg Kislászló Csaba, polgármestertől. Az óvodába 52 gyerek jár, két csoportra oszlanak, mindenki aki elérte a megfelelő korosztályt iskolaelőkészítésben részesül. Hejőpapiban három éves kortól fogadják a gyerekeket, ha az anya dolgozik. Erre a szigorításra azért volt szükség, mert sokan sorakoznak a férőhelye­kért - tájékoztatott Kopcsó László, polgármes­ter. A bölcsődére is lenne igény, csak az idén 17 gyerek született a településen, de az óvoda is zsúfolt, rossz állapotú, felújításért pályáznak. Komlóskán kezdték el az az óvodába integ­rált bölcsődei elhelyezést, azóta már Her­cegkút, Felsődobsza is követte a példát és Vámosújfaluról és Füzérről is érdeklődtek - ismertette Komáromi Ferencné, az intéz­mény vezetője. Az óvodával egy légtérben „bölcsisarkot” alakítanak ki, ahol az óvónő egy dadus segítségével látja el a kicsiket. Tavaly négyen óvodába léptek - azaz átmentek a szo­ba másik felébe - az idén egy apróság van jelenleg ő is beteg. Jövő évtől szá- újabb bölcsisekre. Regi-új esoDeauo. Tavaly leégett a Turistapark esőbeállója. Az építményt rekonstruálták, hétvégén avatták fel, Tóth Pál (képünkön) tapolcai lokálpat­rióta ácsmester végezte el a munkát. ; (Fotó: Ádám János) Sokan hiába járnak iskolába Két tannyelvű osztály az avastetöi iskolában. Ők jó körülmények között tanulhatnak (Fotó: Ádám János) ü Egy felmérés szerint a diákok több mint egy­ötöde nem szerzi meg az alapvető tudást. Miskolc (ÉM - KHE) - A felmérésből az is kiderül: Magyarországon a második legnagyobb az iskolák közötti tudásbeli különbség (Törökor­szág az első). Az okokat kutatva keres­tük meg dr. Knausz Imrét, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének igazgatóját. Mint fogalmazott, nehéz lenne min­den okot feltárni, a legfontosab­bakra azért vállalkozott.- Oktatásunk általános vál­ságban van - szögezte le elöljá­róban. - A fő problémát abban látom, hogy az iskola világa Mindig is léte­zett a diákoknak az a 20-40 száza­léka, akik nem tudták elsajátí­tani az alapvető tudást. Dr. Knausz Imre ................................-ff teljesen eltávolodott a gyere­kek világától. Ami az iskolá­ban történik, ahhoz a gyere­keknek semmi közük, legalább­is a tömegkultúra és az ifjúsá­gi kultúra szemszögéből nézve. A világ megváltozott, az isko­la azonban ugyanazt csinálja, amit évtizedekkel ezelőtt. A kereskedelmi csatornákon és az informatika által nyújtott információáradatban felnövő nemzedék vajon mit kezdjen Vörösmarty verseivel vagy a nitrogén atomszerkezetével? A következő problémát a szakember abban látja, hogy sokszor a szülők motiválatla­nok az iskolával szemben. Szá­mukra az iskolában szerzett tudás nem fontos, mivel azt latolgatják, hogy az ott meg- tanultaknak van-e értékük a piacon. És vannak, akik úgy látják, hogy nincs. Ezért aztán gyermekiket sem ösztönzik tanulásra. Létező probléma Dr. Knausz Imre hangsúlyoz­ta: mindig is létezett a diákok­nak az a 20-40 százaléka, akik nem tudták elsajátítani az alap­vető tudást az iskolában. Csak napjainkban a sokféle kutatás eredményeképpen napvilágra kerülnek ezek a hiányossá­gok. Az oktatás szereplői azon­ban úgy tesznek, mintha nem létezne ez a probléma, és diá­kok mehetnek egyre magasabb osztályba anélkül, hogy írni, olvasni, számolni megtanul­tak volna. Globálisan rosszul Amelyik iskolába szinte csak alacsony iskolázottságú gyer­mekek szülei járnak, ott az iskola globálisan rosszul tel­jesít. így alakulhat ki hatal­mas különbség intézmények és intézmények között. Azonban nem az oktatás szegregál, állí­totta az igazgató, hanem a tár­sadalom. A szegregációt azon­ban sokszor az iskolák nyaká­ba varrják.- Én hiszek az integráció­ban, mivel ha csak motiválat­lan gyerekek tanulnak együtt, egymás teljesítményét lehúz­zák, de nem az erőszakos integ­ráció a megoldás - emelte ki a szakember. MÁSHOL ÉS NÁLUNK- Finnországban és Floilandiában, ahol a gyerekek a nemzetközi teszteken- A gyerekek igen különböző anyagi-társadalmi háttérrel, különböző érett­ségi szinten kerülnek egy-egy osztályba, de az adatok azt mutatják, hogy m£gfeMQjejlesztési..módszer.ekk£LóriásLkűlönbségek is behozhatok ______- A jelenlegi hazai oktatási kormányzat már korrigálta azt a döntést, amely felzárkóztató normatívával támogatta a szegregációs oktatást_______________- Ma integrációs normatív támogatást kaphatnak azok az iskolák, melyek vállalják a hátrányos helyzetű gyerekek pgyiitt oktatását_____________________- A szakemberek szerint máris elkéstünk. A „gettóiskolák" és „gettóosztá- lyok" sürgős felszámolása össztársadalmi érdek, mert a nagy rétegek lesza­kadása társadalmi robbanáshoz vezethet. Mi az esélye a Diósgyőri várnak? A Fiatal Filmesek Fesztiválja idején több helyen is forgatnak, j képünk az Árnyaskert vendéglőben készült. (Fotó: Ádám János) ■ Támogassuk szavaza­tunkkal, hogy továbbra is „közkézen" forogjon Diósgyőr jelképe. Miskolc (ÉM) - A jelenle­gi kétszáz forintos bankjegy helyett érmével fizethetünk majd, várhatóan a jövő év első felétől. A Magyar Nem­zeti Bank Monetáris Tanácsa idén júniusban döntött úgy, hogy a jelenlegi kétszázas bankjegyet 2009-ben érme vált­ja fel. A műszaki paraméte­reket, vagyis az érme anyagát, méretét, súlyát és kialakítását szakmai és civil szervezetekkel közösen határozták meg. Számos miskolci lakos meg­keresésére reagálva, aláírás­gyűjtésbe kezdett az Első Mis­kolci Társaskör Alapítvány - alapítója dr. Szinay Attila - azért, hogy a Diósgyőri vár képe kerüljön fel az új fizető- eszközre is. Sok szavazat kell A kezdeményezéssel kap­csolatban megkérdeztük az MNB kommunikációs szakér­tőjét, hogy helyi aláírásgyűjtés eredménye milyen súllyal esik majd latba a végleges döntés kialakításakor. „A 200 forin­tos érme előlapjának megje­lenésével kapcsolatosan több témában készülnek látványter­vek, melyeket neves szakértők is véleményeznek. Az, hogy a témák között ott lesz-e a Diós­győri vár, az a szakértők javas­latán múlik. Az érmekép-ter- vekre az interneten lehet majd szavazni 2008 októberében a jegybank honlapján (www. mnb.hu, www.forint.hu) /illet­ve telefonon a 06-40-121212 szá­mon). Az érme végleges előlap­képe az lesz, amelyik tervre a lakossági szavazáson a legtöbb voks érkezik. ” - tájékoztatott Listár Dániel, kommunikáci­ós szakértő. Dr. Szinay Atti­la, a kezdeményezés elindító­ja elmondta: megkereste az MNB illetékeseit, akik nem zárkóztak el a javaslattól. A javasolt témák között szerepel egy a magyarországi várakat felsorakoztató sorozat is. Most már csak minél több szavazat kell a „régi” kétszázas motívu­mának továbbéléséhez. A stukkókat leverték, de lefotózták ■ A stukkókat leverték, eltették. Balesetveszély nincs, csak levert vako- latú házak. Miskolc (ÉM - NSZR) - Jó hír: a miskolci épületekről levert stukkók egy részét épség­ben meg tudták őrizni, hogy rekonstruálható legyen, illetve fotókkal is archiválták az épü­letdíszeket. Rossz hír azonban, hogy pénzhiányában az épüle­tek felújítása csak később kez­dődhet. Mikor? Talán tavasz- szal - válaszolta Molnár Zol­tán, a MIK Zrt. vezérigazgató­ja a tegnap tartott sajtótájékoz­tatón. Persze nemcsak az anya­giak miatt, hanem azért sem, mert ősszel és télen nem lehet elkezdeni ezeket a munkálato­kat - tette hozzá. Raktárba szállították A MIK Zrt.-t hétfőn lapunk is kérdezte a témában, akkor azt a választ kaptuk, m£(jd szerdán tartanak erről sajtótájékozta­tót. Megtartották, ott elhang­zott: a közelmúltbeli halálos baleset (egy lehulló stukkó agyonütött egy férfit) után a MIK ZRt. elvégezte a tulajdo­ff ....................... A megvizsgált épületek közvet­len életveszélyt nem jelentenek a járókelőkre. Molnár Zoltán ............................................... *ff nukban lévő épületek átvizs­gálását, és 16 épület homlokza­tát veszélytelenítették. Ennek a költsége mintegy 1 millió forint volt. Homlokzati dísze­ket, párkánydíszeket három épületről kellett eltávolítani a főutcán, de egyidejűleg elvé­gezték a veszélyes, laza hom­lokzati elemek, például vako­latdarabok eltávolítását is.” A vezérigazgató szerint a gipsz­díszeket lehetőség szerint egy­ben szedték le, hogy a későbbi felújításokhoz rekonstruálha- tóak legyenek. Ezeket a dara­bokat raktárba szállították - tudtuk meg. Szükséges A vizsgálatok kedden befeje­ződtek, ezek után a vezérigaz­gató kijelentette: a megvizsgált épületek közvetlen életveszélyt nem jelentenek a járókelőkre. De - tette hozzá - a felújításra szükség lenne. Mik voltak a legjellemzőbb hibák? Vakolathiány, ereszdesz­kázat, tetőhibák, valamint a füg- gőfolyosós épületek esetében a vastakarás hiányosságai és a korlátok rozsdásodása - sorol­ta Molnár Zoltán. Hozzátette: további azonnali beavatkozás­ra nincs szükség, de az aládú­colt folyosók esetében, mint pél­dául a Széchenyi 119-121. szám alatt,a felújítást egy éven belül javasolt elvégezni. Persze a belvároson kívül is vannak a MIK Zrt. kezelésében lévő, 50 évesnél idősebb épüle­tek. Itt is intézkednek a baleset- veszélyes állapotok megszünte­téséről - mondta. De jelenleg nincs kezelésükben olyan épület, amelynek a homlokzata baleset- veszélyt jelentene - mondta. 741 MILLIÓ HOMLOKZATRA AMIK Zrt. évi költségvetésében 397 millió forint van karbantartásra, ennek 60 százalékát már felhasználták - mondta Molnár Zoltán. Ez az összeg azon­ban nem tartalmazza az épületek homlokzat-felújítási költségeit - magyaráz­ta. A korábbi években a társasházak részére pályázatot írt ki a cég, amelynek keretében a felújítási összeg 40 százalékát biztosították - mondta. A pályá­zaton 2006 végéig 8 társasház indult, közülük 7, csaknem 30 millió forintot nyertek homlokzat felújításra. A belvárosi rehabilitáció keretében, 2005-től 712 milliót fordított a MIK a tulajdonukban lévő épületek homlokzatára, így csaknem 741 millió forint jutott az elmúlt 3 évben ezekre a munkákra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents