Észak-Magyarország, 2008. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-21 / 144. szám

2008. június 21., szombat ÉSZAK TURISZTIKAI AJÁNLÓ /5 AJÁNLÓ Nyári ajánló, irány Abaúj! Dr. Ódor Ferenc Elkezdődik a nyári szabadságok ideje, itt a nyár. Akik még dolgoznak, azok közül is sokan tervezik, hogy legalább egy hosszú hétvégét pihenéssel tölte­nek. A 2008-as év első fele politikailag terhelt volt, s közben talán sem egymásra, sem értékeinkre nem jutott elég idő. Sokszor fedezem fel újra és újra, a megyét járva gyönyörű vidékeinket, szebbnél szebb városainkat és falvainkat, épített kulturális és termé­szeti örökségeinket. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy több figyelmet kellene fordítanunk erre a gyönyörű megyére. Akár úgy is, mint megyei önkor­mányzat. Hiszen nagyon gazdag megye a miénk. Ezért a mostani cikksorozatban nem azzal terhelném Önöket, hogy milyen elvonásokkal sújtja a kormány a megyei önkormányzatokat, hogy milyen nehéz helyzetbe sodortak minket a pénzügyi megszorítások vagy milyen nehéz fenntartani, és színvonalasan működtetni intézményeinket. Inkább arra szeretném felhívni figyelmüket, hogy nézzenek körbe Borsod- Abaúj-Zemplén megyében és fedezzék fel, milyen gyönyörű helyen élünk, találják meg a sok-sok látnivalónk közül az Önök számára értékeset. Szenteljenek figyelmet falvainknak, természeti értékeinknek, járják be vidékeinket, s ismerjék meg egymást. Erre a nyárra ennél jobb programot nem tudok ajánlani. Persze van ebben némi túlzás, de higgyék el, ez a mondat az, ami „csak úgy jön belülről". Nem is túlzás ez, hanem érzés. Nevezzük lokálpatriotizmusnak. Az érzés kialakulásához, vagy annak megerősí­téséhez, vagy csak figyelemfelkeltőnek is, ajánlom e rendhagyó turistakalauzként is olvasható sorozatot, amely szubjektív válogatásban - ahogy én látom - mutatja be a megye értékeit, három részben. Nyitányként kiránduljanak el Abaújba! Biblia Éve - könyvek könyve A kiforrott reneszánsz a reformáció révén terjedt el egész Ma­gyarországon. Ennek az időszaknak irodalmi, nyelvészeti és teoló­giai szempontból is legjelentősebb eredménye a teljes, magyar nyelvű Biblia megjelenése. A 2008-as esztendő nemcsak a reneszánsz, hanem a hazai katolikus és protestáns egyházak közös kezdemé­nyezésére a Biblia éve is. így kerül az érdeklődés központjába a Károlyi- vagy Vizsolyt biblia, illetve Gönc és Vizsoly. Károlyi Gáspár prédikátor gönci szolgálata során fordította le a teljes Bibliát. Göncön számtalan Károlyi-emléket találunk. A református templom kertjében kapott helyet a bibliafordító szobra, a református iskolában van a Károlyi Gáspár Múzeum és Bib­lia-kiállítás. A tárlat emléket állít a jeles prédikátornak, és áttekin­tést ad a különböző korok és népek bibliáiról. Kíváncsiságból, egy séta keretében azt is meg lehet nézni, milyen messze van egymástól Gönc és Vizsoly. Miért érdekes ez? Mert a lefordított oldalakat Károlyi munkatársai és az itt tanuló diákok vitték Göncről a közeli Vizsoly­ba, ahol Mantskovits Bálint műhelyében végezték a nyomdai munkálatokat. Az eredeti Károlyi-biblia 1590-ben, körülbelül 800 példányban, 2412 oldalon jelent meg. A bekötött példány súlya közel 6 kilogramm volt. Ebből a kiadásból mindössze 52 darab maradt fenn, és ezek közül 24 az országhatáron kívül van. Újab­ban a Nyomdamúzeumot is sokan látogatják, mivel újraélhetik a műremek megszületését, a fordítástól a nyomtatásig. Megis­merkedhetnek a „fehér titokkal", a paplrmerltéssel és -készítéssel. Részesei lehetnek a betűszedésnek, valamint a festék elkészítésének, és legvégül magának a nyomtatásnak. Ha úgy tart­ja kedvük, kinyomtathatják a vizsolyi* biblia első oldalát a saját maguk által merített papírra, korhű nyomdagéppel. Telkibányai érdekességek Telkibánya az Abaúj-Hegyköz legszebb túráinak nagyszerű kiindulópontja. A környék turistaútvo­nalakkal átszőtt erdeiben kiváló lehetőség kínálkozik a természet rejtekének kifürkészésére és mindeddig ismeretlen látványosságok - vízesések, szurdokvöl­gyek, barlangok,, kaptárkövek, hegyormok - felfedezésére. A XVI. században bekövetkezett hatal­mas bányaszerencsétlenségben, a Veresvíz-völgyi rettenetes bányaomlásban a krónikák szerint 360 bányász vesztette életét, s e miatt a bányászat itt évszázadokon át szünetelt. Tompa Mihály az eset kapcsán Irta meg Verespatak című balladáját. Mária Terézia idejében néhány bányát újraindí­tottak, majd a reformkori fejlesztések idején itt épült az ország első kőedénygyára, amit 1906-ban áttelepítet­tek Hollóházára. De a bányászkodást ma is őrzik a bányabejáratok, az aranyőrlő- és mosóhelyek, valamint a község belterületén található Múzeum, ahol egyedülálló bányászati nevezetességekkel is találkozhatunk. Hallottak már a bányász-türelem- palackról? Olyan üveg ez, amiben kis makett for­májában megelevenítik a bányászéletet. Ma már nem nagyon készülnek ilyenek, de mindig előkerül valahonnan egy-egy régebbi darab, ami felújításra vár. Ma legalább harminc sorakozik a telkibányai Ipartörténeti Gyűjteményben. A Múzeumot közel tizenhatezren látogatják évente, ami huszonkétszerese az állandó lakosok számának. Ön látta már a Múzeum udvarán a világ egyetlen malomkő-kiállítását? Telkibányán nem csodálkoznak azon, hogy a lélekszám növekedik, a szálláshelyek száma pedig kis híján annyi, mint a lakosok száma. S most már nem egy, hanem két múzeummal is rendelkezik a település, hiszen június 25-én végre megnyitja kapuit az Abaúj Múzeum is! V , _ , , , , , , ..................................................... ....' , / „Vizek éve" - Vízitúra a Hernádon, gyalog vagy lóháton Hegyek között és vizek mellett könnyen találnak maguknak kellemes időtöltést a turisták, így akik a Hernád völgyét választják úti célul, a bőség zavarával küszködnek. Elindulhatnak bakan­csos-hátizsákos felfedezésre vagy vízre szállhatnak, de akár lóháton is bejárhatják a gyönyörű vidéket. Bármelyik mellett is teszik le vok­sukat, higgyék el, nem csalódnak. A Hernád hazánk egyik legszebb, vadregényes folyója. Szlovákiá­ban, az Alacsony-Tátra északkeleti oldalán ered és Európa egyik legkevésbé szabályozott folyó­vizeként csak kajakkal vagy kenu­val járható. Sok a sziget, zátonyok és a bedőlt fák teszik felejt­hetetlenné és mindig mássá. Kéked, a konferenciák és pihenni vágyók kedvelt helye A megye szálláskínálatában elsősorban panziókat és falusi szálláshelyeket találni, bár a háromcsillagos szállodák száma is tízen felül van. Mégis, az abaúji térségben a kékedi Merczel-kastély az egye­düli háromcsillagos szálloda, ami a megyei önkormányzat tulaj­dona. Fekvését tekintve kedvezőnek mondható, közel van Kassa, ahol nemzetközi repülőtér található. A kastély adottságai miatt a kon­ferenciaturizmus egyik fontos és kedvelt színhelye. De a területén található kénes gyógyforrás és a kastély megjelenésében is külön­leges, XV-XVI. századi gótikus hangulata vonzza a csendre és pihenésre vágyókat. A kastélynak ma is nagy­méretű, évszázados fákkal, virág­ágyásokkal és sétányokkal ellá­tott, gondozdtt parkja van, ahol remekül lehet beszélgetni, össze­vetni múltat és jelenkort, s elmerengeni a jövőn. Boldogkő, séta a várban Boldogkő vára vadregényes, romantikus, s a séta során ennek mindig nyomaira bukkanunk. Az alsó udvarban például az egyik legérdeke­sebb látnivaló egy sziklába faragott kis kohó. Itt bronzot és vasat állítottak elő, olvasztott réz ónnal való ötvözése útján. Ez a kohó a hazánkban hitelesen ismert első emléke a bronzgyártásnak. De, mivel a bronzlepény volt az alapanyaga a csorbakői várban berendezett hamispénzverő műhelynek is, elképzelhető, hogy a boldogkői kohó hamispénzverésre is szolgálhatott. Az izgalom fokozódik. A felső vár bejáratához sziklába faragott lépcsők vezetnek. A déli toronyban megtalálhatjuk a száraz malmot, melyet puskaportörésre használtak, Illetve a malomnak sziklába faragott helyét. A négyszögletes déli torony emeletéről lőréses ablakokon gyönyörködhetünk a tájban. S tényleg meseszép panoráma tárul elénk- szédülések vigyázzanak! A felső vár tulajdonképpen három épületrészből áll: az öregtoronyból, a palotából és a háromszögű toronyból. Itt láthatjuk az igencsak mély tömlöcöt, amelynek külön lejárata nincs, így a rabokat a felső nyíláson át, valószínűleg kötélen engedték le. A vár legrégebbi része az öregtorony, illetve annak maradványa. Az öregtorony és a palota között találjuk a 26 m mély, sziklába faragott ciszternát- rettenetes munkával próbáltak kutat fúrni. Víz azonban nem jöhetett fel, mert a kőzet minden nedvességet elnyelt, így kifalazták, négyszög­letesre képezték, és vízgyűjtőnek használták. Ha szemügyre veszik a várat, láthatják, hogy a szikla, amelyre építkeztek, egy helyen már annyira elkeskenyedik, hogy a legvégén csak egy őrbódét tudtak elhelyezni. Az oda vezető, igen keskeny talajon pedig palánkkal védték a közlekedő katonákat. A sok izgalom után, a vártól két kilométerre, Boldogkőújfalu község református temploma mögött egy természeti ritkaság, a Kőtenger vár, amely természetvédelmi terület. Szürkésfekete, aranyló zuzmóval borított andezit tuskók lepik el a legelőt, amerre csak nézünk. XEQYIET i > J > 4 'i‘» t J i t i i i í * » » » t * * * '* I • * » • • * * * • • * * • • • • • • • • • • • » • • • • • • • é • • • • • * • • • • • • • i • • • • I • * • * * % • • t • • • « * • I • • I * • » « » « « % * * t * i » * * i 4 * t 1 t i i \ X 1 i t < t i v i Amennyiben bővebb tájékoztatást szeretne a megye turisztikai lehetőségeiről, két kiadványt ajánlanánk figyelmükbe: az egyik a Programszüret, amely a megyebeli fesztiválokra, rendezvényekre hívja fel a figyelmet. A másik Úti tippek címmel barangolásra invitálja az olvasót. A kiadványban megyei vonatkozású mesékről, mondákról, legendákról is olvashatnak. Mindkét prospektus a turisztikai célirányzat támogatásával jött létre, angol és magyar nyelven. Ingyenesen igényelhető a megyei Tourinform irodában (tel.: 46/508-773) vagy letölthető a www.baz.hu Turizmus címszó alatt, a Turisztikai kiadványok közül.

Next

/
Thumbnails
Contents