Észak-Magyarország, 2008. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-03 / 128. szám

2008. június 3., kedd AKTUÁLIS / 5 MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT Ön milyen Tapolcát szeretne? Mindenekelőtt olyat, ahová érde­mes kimenni - ahol kerekesszékkel lehet közlekedni ahová az ember kiviheti a Miskolcra látogatókat. Mert most, és már hosszú ideje nem ilyen. A Barlangfürdő fejlesz­tése kivételével nem történt ott semmi, már régóta. Braun János, Kerékvilág SE Nyilvánvaló, hogy két-két és fél hó­napig nyitva tartó strandot nem fog csinálni a magántőke. De csinálhat az önkormányzat. És működtethet. Úgy, mint a rendelőt, iskolát, a tö­megközlekedést, amelyek mind a közjót szolgálják. Ha ez nem megy, marad a magántőke, az viszont másban fog gondol­kodni. Jó lenne egy élményfürdő. D ombóvári Tibor bobpálya-tulajdonos Tisztább, rendezetteb Tapolcát sze­retnék, olyat, amin látszik, hogy gazdája van, hogy törődnek vele. Ami nyugalmat, békét sugároz, ahová az emberek szívesen mennek ki. Nem kérdés, hogy Tapolcának kell a strand. Most nem ötcsilla­gos szállodára van szüksége. Dr. Barkóczi István vállalkozó Káli Sándor válaszai Miskolc (ÉM) - Parlamenti elfoglaltsága miatt csak oldalunk zárása után tudott kér­déseinkre válaszolni Káli Sándor polgármes­ter. A következő kérdéseket tettük fel neki írásban: Mit szól a tapolcaiak leválás-kezde­ményezéséhez? Mit szól ahhoz, hogy a fórumon elég emelt hangon követeltek strandot, elutasították a szállodatervet, és hiányolják-hiányolták az egyeztetést velük, tapolcaiakkal. (Hiányol­ták a polgármestert.) Mit „kínál” a városve­zetés a tapolcaiaknak? Lesz-e strandjuk? A polgármester válaszai a BOON-on és holnapi számunkban olvashatók. Káli Sándor A Raiffeisen Bank támogatásá­val és a hollandiai Alfa College diákjai segítségével vették és rendezték be a Dzsaj Bhírn Közösség számítógépes szol­gálati házát Sajókazán. Tegnap volt az avatás, amelyet műsor kísért. (Fotó: o. t.) Tapolca: vajon hová menne? Az ÉM-vita az Ifjúsági Házban. Itt most épp egy „csendesebb" szakaszánál jár (Fotó: Ádám János) ■ A májusi testületi ülé­sen elhangzott: Tapolca leválna. A polgármester hevesen reagált. N, Szántó Rita _________________________ rita.szanto@inform.hu Miskolc (ÉM) - Senki ne fe­nyegetőzzön azzal, hogy Tapol­ca elszakadását kezdeményezi - így reagált Káli Sándor pol­gármester a májusi közgyűlési ülésen, amikor Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető felolvas­ta dr. Nagy Kálmán (Fidesz- KDNP) országgyűlési képvise­lő nyílt levelét. A polgármes­ter így folytatta: „Abban ugyanis városvezetés és ellen­zék között is egyetértés van, hogy mind Tapolca, mind Mis­kolc rosszul járna a leválással, ezért felelőtlenség ilyet kijelen­teni. Aki ilyet mond, az gon­dolja végig képviselői esküjét.” S íme a nyílt levél részlete, amelyre Káli Sándor a fentie­ket reagálta: „..Miskolctapol­cán a terület önkormányzati képviselőjével, Kocsis Leven­tével (Fidesz) lakossági fóru­mot tartottunk. Ezen mintegy 200 tapolcai lakos jelent meg. A fórum 2 órás megbeszélés során világos állásfoglalásokat alakított ki. Ezt szeretném közvetíteni Polgármester úr­nak... Mindezeket figyelembe véve, ha Miskolctapolcán az elkövetkezendő időszakban sem történik jelentős, de az ott élők érdekeit is figyelem­be vevő lépésenkénti fejlődés, a közterület gondozásában nem következik be változás, úgy a tapolcaiak ismételten mérlegelni fogják Miskolcta­polca különválását.” Dr. Nagy Kálmán kikérte magának Káli Sándor szavait: „Levelemben nem szerepelt, hogy Tapolcát el akarom sza­kítani Miskolctól. Én csupán a fórum résztvevőinek véle­ményét továbbítottam a testü­letnek.” Bujkál? Ezek után azonban felme­rül a kérdés, dr. Nagy Kál­mán szerint is jobb lenne Ta­polcának önállóan? „Ez a te­lepülés már nagyon régen Miskolchoz tartozik, a leválás önmagában nem biztos, hogy megoldást jelent a problémák­ra. Nem látom az önállósodás következményeit, de azt tu­dom, hogy a lelkesedés önma­gában kevés.” Miben lát megoldást? A képviselő szerint: a tapolcaiak végre tetteket várnak az ön- kormányzattól, rövid távú rendezési tervet, amelyben el­ső helyen a fürdő rendezése szerepel. A polgármester buj­kál a tapolcaiak elől, hogy ne kelljen beszámolnia arról, hogy mik a tervei a város­résszel - fogalmazott. Második Juno Miskolctapolca országszer­te ismert fürdőhely volt - mondta dr. Nagy Kálmán. Hozzátette: most szóba se jö­het más fürdővárosok mellett. A tapolcaiak szívesen fogad­ják a turistákat, de arra is kellene figyelni, hogy a magas jegyárak miatt a miskolciak ne szoruljanak ki a strandról - fogalmazott. Szerinte szál­lodára akkor lesz szükség, ha a fürdő már vonzza ide a ven­dégeket. Amíg ezt nem tud­juk, addig ne építsünk egy második Junót - mondta.Feith Károly és lapunk munkatársa, Szabados Gábor (Fotó: o T) Júniusban előállnak a tervvel Válságkezelési tervet ké­szítenek a tapolcaiak, amit a júniusi közgyűlési ülés elé terjesztenek be - mond­ta lapunknak Kocsis Le­vente (Fidesz), a terület ön- kormányzati képviselője. Ehhez vállalkozókkal, civil szervezetekkel, panziósok­kal is egyeztet majd. A terv lényege: nem elég csak a strandot fejleszteni, de a fürdő felújítását, az ideiglenes működést miha­marabb meg kell kezdeni - mondta. Mit szól ahhoz, hogy a városrész le akar válni Mis­kolcról? „Ezt nagyon meg kell fontolni, nem szabad indulatból dönteni. Hosz- szabb távon nem tudom mi lenne a következménye, de rövid távon - ismerve a költségvetést és a kistelepü­lések mostani helyzetét - rosszabb helyzetbe kerülne Tapolca” - válaszolta. Óriási esély Milyen esélyt lát Tapolca leválására? Óriásit - vála­szolta Feith Károly, a Mis­kolctapolca Idegenforgal­máért Egyesület elnöke, a leválás egyik kezdeménye­zője. A jelenlegi helyzetre csak ez jelenthet megoldást - mondta. Miből tartaná el magát Tapolcafürdő (így hívnák a városrészt egy esetleges le­válás után - a szerk.)? Feith Károly szerint az adókból, mint például az idegenforgalmi adó, szemé­lyi jövedelemadó és a fej­kvóta. Végeztek erre vonatkozó számításokat? Az elnök el­mondta: még nem, de két héten belül elkészítik, és fó­rumon ismertetik a tapol­caiakkal. Az elnök azt is hangsú­lyozta, hogy ha önállóak len­nének, felújítanák a stran­dot. Miből? Szerinte a helyi önkormányzat pénzéből, il­letve pályázati forrásokból. SEGÉLY ÉS ................... ■ r Miért utasítják el a felkínált munkát? ■ A segélyezettek közel fe­le egészségügyi okokra hi­vatkozva utasítja el a felkí­nált munkát. Miskolc (ÉM - HM) - írtuk, nem könnyű betölteni az álláso­kat a Városgazda Kht.-nál. Ha szükségük van munkaerőre, ak­kor a szociális osztályhoz adják le az igényt, ők küldik ki hozzájuk a szociális segélyre jogosultakat. Az viszont rendszeresen előfordul, hogy a kiközvetítetteknek csak kis százaléka fogadja el a munkát. Vajon mennyien? Erről érdek­lődtünk a miskolci polgármeste­ri hivatal szociális osztályán. Jirkovszkyné Szép Mária főosz­tályvezető elmondta, statisztiká­val ugyan nem tudják alátámasz­tani - mert ilyen jellegű statisz­tikát nem kell vezetniük - az el­mondottakat, de az tény, hogy elég sokan vannak a rendszeres szociális segélyezettek között, akik nem fogadják el a felajánlott munkát. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az érintettek közel fele egészségügyi okok miatt nem tud munkát végezni. Felvételük előtt ugyanis foglalko­zás egészségügyi vizsgálaton kell részt venniük az érintetteknek, s amennyiben a vizsgálatot végző orvos a munkavégzésre alkalmat­lannak találja az illetőt, akkor nem tudják őt alkalmazni. Újra keresik- Azt viszont nem fogadjuk el, ha valaki más ok miatt nem vál­lalja el a felajánlott munkát. Van, aki családi okokra hivatkozna, van, akinek a munka jellege nem tetszik, ez esetekben megszüntet­SiíiK emf/ppe/c.boon.hu •A rendszeres szociális segélyről (PDF, 88 kB) jük a segély folyósítását - mond­ta a főosztályvezető. - A tapasz­talataink azt mutatják, hogy en­nek megvan a visszatartó hatá­sa, mert ha ismét bekerül a segé- lyezetti rendszerbe - akinek ko­rábban ilyen ok miatt szüntettük meg a segélyezését -, egy hason­ló esetben már elvállalja a felaján­lott munkát. A főosztályvezetőtől azt is meg­tudtuk, hogy ha nem krónikus a segélyezett betegsége (például lá­zas, sérült), akkor bizonyos idő múlva újra megkeresik ajánla­tukkal.- Korábban ez nem így volt, de rájöttünk, hogy túl sok a lázas be­teg, ezért vezettük be az újabb megkeresést. Inkább azok nem vállalják.. Megemlítettük, úgy hallottuk, azért nem dolgoznak sokan szí­vesen, mert mivel a fizetés fele letiltható, a szolgáltatók - amik­nek a segélyezett tartozik - ezt azonnal el is kezdik. így viszont már kevesebb marad a dolgozó­nál, mint amennyit segélyként kapna. Érthető, ha sokan eluta­sítják a munkát. Jirkovszkyné Szép ^Mária megjegyezte, lehet, hogy ez a gyakorlati tapasztalat, de ilyen jellegű visszajelzés még nem ér­kezett hozzájuk. Szerinte az sem tipikus, hogy azért keresik a ségélyezettek a kibúvót, mert a kapott összeg közel azonos lenne a fizetséggel. (A segély nagyságát szorzók befolyásol­ják, a segélyezettek körülbelül 15-20 százalékánál éri el a mi­nimálbér összegét.) A főosztály- vezető szerint inkább azok nem vállalják szívesen a munkát, akik évek óta munkanélküliek, és elszoktak a rendszeres mun­kavégzéstől. A szakember a törvénytervezetről A monoki esetről is kérdeztük a szakembert (tudvalevő, Mono­kon törvényellenes rendeletet hoztak: csak az kap segélyt, aki közhasznú munkát végez). Jirkovszkyné Szép Mária szerint amíg a jelenlegi Szociális tör­vény hatályban van, addig azt kell alkalmazniuk a települési önkormányzatoknak. Tudomása van azonban arról, hogy várha­tóan változni fognak a törvényi szabályok, s már találkozott is az első módosítási tervezettel, eszerint gyakoribbá tervezik tenni a közcélú munkát: há­romhavonta 15 nap közcélú, köz­hasznú munkát kellene végeznie a rendszeres szociális segélyben részesülőknek. Ezzel egyetért, azzal viszont nem, hogy bár a je­lenlegi törvényben az szerepel, hogy 12 hónapig folytathat va­laki közcélú munkát, most ezt - a törvénytervezet szerint - le- csökkentenék 3 hónapra. Magán- véleménye: az a segélyezett, aki­nek 12 hónapon át van miért fel­kelnie, az könnyebben utat talál magának vissza a munka vilá­gába, mint az, aki maximum 3 hónapig dolgozhat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents