Észak-Magyarország, 2008. április (64. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-07 / 81. szám
2008. április 7., hétfő ÉSZAK AKTUÁLIS / HIRDETÉS /8 HÍRCSOKOR • Könyvtártáadás. Csobádon a napokban adták át a felújított községi könyvtárat. Az ünnepséget Bukovenszki István, Csobád polgármestere nyitotta meg. Az épületet Bratu László, Encs polgármestere adta át, majd Kércsi Tibor, az Encs Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója mutatta be a vendégeknek. • Lomtalanítás. Április 11-ig tart a tavaszi lomtalanítási akció Ózdon. Díjmentesen elszállítanak minden olyan háztartási hulladékot, amit a szeméttárolók környékére kihelyeznek. • Nyugdíjasklub. A megyei össznyugdí- jasok szövetsége értesíti a nyugdíjasokat, hogy minden hónap első szerdáján 9-12 óráig Miskolcon, a Szentpéteri kapu 101 /A alatt fogadónapot tartanak ingyenes jogi tanácsadással, szociális ügyintézéssel, gyógyüdülési ajánlatokkal. A miskolci selyemréti templomban volt a nyitó- hangverseny (Fotó: Osztie Tibor) A kórusmuzsika hétvégéje Miskolc, Szerencs (ÉM) - Tizenkilencedik alkalommal rendezték meg a hétvégén a Miskolci Nemzetközi Kamarakórus Fesztivált. A kórusmuzsika kedvelői már jól ismerik a háromnapos rendezvényt, amely a pénteki miskolci nyitó koncerttér vette kezdetét. A Selyemréti Szent István-templomban a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet Nőikara, valamint a Miskolci Bartók Kórus adott felejthetetlen koncertet Julián Lombana vezényletével. Szombaton Szerencsre volt érdemes ellátogatni, a Rákóczi-várban folytatódott ugyanis a kórusmuzsika, ahol többek között- fellépett az Erdélyből érkezett Snaps Vocals-Band is. Délután már a miskolci Zenepalota Bartók-ter- mét népesítertték be az énekesek. Két hangversenyt is rendeztek itt, délután 3 órától és este 7-től. Az esti koncerten mutatkozott be a berlini Vokalensemble kristalleflod. A hétvégi kórusmuzsika vasárnap a Minorita templomban felcsendülő záró hangversennyel ért véget Párkai István vezényletével. Edelényi szavalóverseny Edelény (ÉM) - Fölemelni e tájat elnevezéssel április 11-én, pénteken reggel 8 óra 30 perctől az edelényi városi könyvtárban rendezik meg a Bódva-völgyi iskolások hagyományos szavalóversenyét. A nagy érdeklődéssel várt eseményt a költészet napja alkalmából, Kalász László költő emlékére tartják. Indiai Nagy sikerű indiai estet rendeztek a napokban az ózdi Olvasóban. A háromórás programot háromszázan nézték-hallgatták meg. (Fotó: k. l.) A kamara az a terep, ahol a vállalatok érdekei a gazdaságban a legerőteljesebb formában megjelenhetnek XXXI. KÜLDÖTTGYŰLÉSÉT TARTOTTA A BORSOD-ABAÚj-ZEMPLÉN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA NÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT. A KÜLDÖTTGYŰLÉSEN TALÁN MINDEN KORÁBBITÓL TÖBB NAPIREND SZEREPELT, KÖZTÜK NÉHÁNY OLYAN TÉMA, AMELY A MEGYE GAZDASÁGÁT TESTKÖZELBEN ÉRINTI. A KISSÉ FESZÜLT HANGÚ TANÁCSKOZÁST KÖVETŐEN ARRA KÉRTÜK BIHALL TAMÁST, A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ALELNÖKÉT, A BÖKIK ELNÖKÉT, MINDENEK ELŐTT ESSÉK NÉHÁNY SZÓ A KAMARA MÚLT ÉVI MUNKÁJÁRÓL, MAJD EZT KÖVETŐEN AZ IDEI FELADATOKRÓL. FONTOS EZ AZÉRT IS, MERT A GAZDASÁGBAN FELLELHETŐ GONDOK, MIKÖZBEN AZ ORSZÁGOT JELLEMZIK, TALÁN BORSOD MEGYÉBEN MÉG INKÁBB SZEMBETŰNNEK.- A 2007-es év nagyon bonyolult gazdasági esztendő volt, hiszen a konvergencia program tükrében, ami egyébkén) a kamara által is támogatott, egyensúlyt javító intézkedéseket jelentett. E mellett nehéz helyzetbe került a gazdaság, hiszen az elvonásokkal a növekedés megtorpant. Láthatóvá vált, hogy a gazdaság növekedési pályára állítása nehézkes. Éppen ezért a kamara ehhez számos javaslatot fogalmazott meg országos és helyi szinten egyaránt. Sajnos előrejelzésünk bevált, ugyanakkor a javaslataink közül többet nem fogadtak meg a gazdaság vezetői. Szűkebb hazánk tükrében hadd mondjam el, hogy a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezett évet zárt 2007-ben. Néhány dolgot kiemelve, mindenek előtt a szakképzés újabb feladatokkal bővült, hiszen megkezdtük a kamarai szakmákban a szakmai tanulmányi versenyek szervezését és Bihall Tamás előkészítését. Felkészültünk a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságban történő kamarai részvételre. Ez meghatározhatja a régióban az iskolaszerkezet arányait és irányait.- Mennyire van ez a gazdaság- szerkezet aránya és iránya a térség valós gazdasági igényeivel? - vetettük közbe.- A kamarának az a feladata, hogy a gazdaság igényeivel összhangba hozza azt a képzést, amely ma nincs arányban és irányban a gazdasággal. Nagyon sok a fölösleges képzés, miközben ugyancsak solc a hiányszakma. Következésképpen sok a párhuzamos képzés. Tehát elkerülhetetlen, hogy az iskolaszerkezetben struktúraváltások történjenek. Ez érzékeny kérdés nemcsak szakmai, hanem politikai értelemben is. Ezért mély szakmaiságot és megfelelő alázatot is követel az oktatás iránt. A szociális partneri kör koordinálásával, a fenntartó önkormányzatokkal, és az iskolai intézményrendszerrel közösen kívánjuk ezt a feladatot megoldani.- Mennyire számolnak azzal, hogy az úgynevezett divatos szakmák iránti érdeklődés még ma is gyakran fellelhető?- Az az igazság, a szülők és a gyerekek egyaránt még ma is a divatos szakmák iránt érdeklődnek. A kislányok tömegesen jelentkeznek fodrásznak és kozmetikusnak, miközben ez a piac teljesen telített. Persze a téma bonyolultságát növeli, hogy a lányoknál a választási lehetőség szűkösebb. De semmiképpen sem indokolt ilyen magas számú jelentkezési igényt képzéssel kielégíteni a divatos szakmák területén. Mindent el kell követni, hogy a hiányszakmák igényeit pályaorientációval, anyagi egzisztenciális ráfordításokkal kielégítsük. Gondolok itt az építőiparra, a szerelőiparra és a gépipar területére.- Van fogadókészség ez utóbb említett iparágakban fiatal szakmunkásokra? Olyan mértékben van fogadókészség, hogy némely esetben vállalkozások versenyképessége, netán vállalkozások megszűnése kötődik ahhoz, hogy lesz-e munkaerő utánpótlás. Persze ki kell emelni, hogy minőségi munkaerő utánpótlásról van szó. Sarkasan fogalmazva, a jó szakmunkásokat keresik. Ennek feltétele az iskolarendszer elméleti és gyakorlati képzésének a kiemelése.-A szakmunkásképzés után essék szó az egyetemi és főiskolai képzésről, hiszen itt is fellelhetők az úgynevezett divatos szakmák iránti érdeklődés.- Ez abszolút így van, annyi jelentős különbség van, hogy még az iskolarendszerű szakképzésben a törvények a kamaráknak komoly jogosítványokat adnak, ilyen a tanulószerződés, az ellenőrzés és így tovább. A felsőoktatásban ilyen jogosítványokkal nem rendelkezünk. Itt csak a szakmai véleményünk, a közvéleményt befolyásoló erőnk lehet az, amely megmutatja, hogy a felsőoktatásban milyen szerkezetű képzésre van szükség. A kormány is törekszik arra, hogy az államilag finanszírozott férőhelyeket megfelelő arányban jelenítse meg. A Miskolci Egyetemnek és a kamarának elemi érdeke, hogy az egyetem erős legyen, valóságos húzóereje és tudásközpontja a gazdaság fejlődésének. De elkerülhetetlen az oktatás strukturális átalakítása is. Ennek érdekében az elmúlt évben a Miskolci Egyetemmel megkötöttük azt az együttműködési szerződést, amely jó alap ahhoz, hogy az egyetem közelebb kerüljön a gazdaság szereplőihez.- Ha nagyon röviden össze kellene foglalni a kamara feladatait a jelenlegi helyzetben, mit lehetne mondani?- Az oktatás kiemelt feladat, minden régió felemelkedésének alapja az oktatás fejlesztése, a modern világhoz történő igazítása, a tudástartalom megújítása. De legalább ennyire fontos a gazdaság új forrásokkal történő ellátása. Fontos a foglalkoztatás bővítése, mert e nélkül valós gazdaságfejlesztést elérni nem lehet. A mi megyénkben fele annyi ember dolgozik, mint amennyi dolgozhatna. Itt ki kell emelnem a roma népességgel való foglalkozás szükségességét. Végül a helyi vállalkozások védelme, erősítése, mert a glo- balizációs világ nemcsak a mi megyénkén, hanem országhatárokon is átrohan, így az itt lévő helyi vállalkozásokat erősíteni kell. A Vedd és védd akció jegyében a világon mindenütt attól zeng a közvélemény, hogy vásárolj hazai terméket, erősítsd a hazai ipart, védd a munkahelyeidet. Nálunk ez valahogy nem épült be a közvélemény tudatába. A közgyűlés abban erősített meg, hogy a kamara az a terep, ahol a vállalatok érdekei a gazdaságban legerőteljesebb formában megjelenhetnek - mondta befejezésül Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke. Parragh László: a gazdaság növekedési esélyeiről MÁR HAGYOMÁNYNAK SZÁMÍT, HOGY A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÜLDÖTTGYŰLÉSE OLYAN AKTUÁLIS MONDANIVALÓT TARTALMAZÓ FÓRUMMAL VESZI KEZDETÉT, AMELY GAZDASÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEK SOKOLDALÚ MEGKÖZELÍTÉSÉT MUTATJA BE. A kamara XXXI. Küldöttgyűlésén a magyar gazdaság növekedési esélyeit taglalta dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki kiemelte, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező országokban a nyitott gazdaság elvének megtartásával együtt is nagy figyelmet fordítanak a helyi gazdaság védelmére, élénkítésére. Nem szolgál előnyére egyetlen országnak sem, ha nem figyel a saját gazdaságára, hiszen annak saját érdekeit kell szem előtt tartani. Különösen fontos ez a globalizálódó világban, ahol mindenkinek erőteljes verseny keretei között kell fennmaradnia, esetleg növekednie. Annak érdekében, hogy teret adjanak a gazdasági szereplők fejlődésének, akár a politikai elitek is képesek megegyezni a nálunk jóval fejlettebb államokban. Magyarországon ez egyelőre másképp történik, hiszen- itt egy duális politika működik, egy ugyancsak kétpólusú gazdasággal. Mindez olyan döntési mechanizmusokat alakított ki, amely megakadályozza a két oldalon állók fejlődésének útját, forrásokhoz jutását. Azt mindenki pontosan tudja, hogy át kell alakítani a rendszereinket, de ez egyfajta reformkényszerként működik, és valójában „reformbarkácsolássá" süllyedt le. Az előkészítetlen reformokkal aztán sikerült szembeállítani a szakembereket és a laikusokat egyaránt - emelte ki Parragh László. Nagy az országban a közmegegyezés hiánya, miközben a valós problémákkal nem foglalkozunk, s a leszakadó régiók és kistérségek esélyei tovább romlottak. Ezek a folyamatok mindennapjainkat határozzák meg. Tovább lassult a működőtőke beáramlása az országba, s Magyarország lekerült a főbb befektetési célpontok térképéről. A kamara már régen figyelmeztette erre a politikát, s a jövőben sem kíván mást tenni, mint szakmai megalapozottsággal Parragh László megmutatni a hiányosságokat, és javaslatokat tenni a megoldásra. Ahhoz azonban, hogy közelebb jussunk a kivezető úthoz, fel kell tárni, és őszintén szembe kell nézni a valós helyzettel, hiszen jelenleg a gazdaság teljesítő- és versenyképessége nem tud erősödni, több éve folyamatosan, gyengül. Figyelmeztető jel, hogy a magyar export 40 százalékát a hazai TOP-listán az első 15 cég adja. Köztudomású, hogy alacsony a K+F tevékenység és az innovációs hatékonyság is. Ebből következik, hogy a legtöbb gondot éppen a kis- és középvállalkozásoknak kellene megoldaniuk, csakhogy a rossz hatásfokú gazdaságfejlesztési intézmény-rendszer sem tudja őket segíteni. A kamara az adóhivatallal készített közös elemzést a hazai TOP 100 listán szereplő cégekről, amelyből megállapították, hogy 53,7 százalékuk külföldi tőkével működik, ami önmagában még nem lenne baj, de az országos átlaghoz viszonyítottan kisebb az adóterhelésük, mert nagy mértékű kedvezményeket kapnak. Többek között a nyereségadó tekintetében, mivel az országos 67 százalékos átlaggal szemben, ezeknek a cégeknek csupán 44 százalékos a nyereségadó terhelésük. A nemzeti hozzáadott értéknek mintegy felét a TOP 100 cég termeli meg, amely az összes munkavállaló egynegyedét foglalkoztatja.- Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk? A globalizáció kezelésével, a délkeletázsiai dömpinggel, és az Unióhoz történő valós felzárkózáshoz szükséges feltételek kialakításával. Az euró bevezetésének dátumát még most sem határozták meg, noha a környező országokban ezek az időpontok már jól láthatók. Komoly kihívás a gazdaság számára a devizahitel állomány növekedése, emellett szembe kell néznünk az inflációs veszélyekkel is. Nélkülözhetetlen a tőkeellátottság javítása, és további bajok forrása a körbetartozás és a késedelmes fizetés. A jövőnk szempontjából fontos lenne, ha kisebb lenne az eltartottak száma, és nem volna ilyen alacsony az aktivitási ráta. További veszélyt jelent, hogy stagnálás közeli pályára kerül a gazdaság, kimagaslóan magas az ország adóterhelése, és elakadnak a tényleges reformok, így megmarad a régi struktúra. A többletáldozatok, amelyeket felvállaltunk, nem hoznak eredményt, s mellettünk elhúznak a korábban versenyhátrányban lévők is. Elmaradt az adórendszer érdemi átalakítása, azok a többletterhek, amelyeket a „kiigazítás" révén ráterheltek a vállalkozásokra, a társadalomra. Az adóreform a versenyképesség megteremtéséhez tehát elengedhetetlen, ám nem látszanak a körvonalai sem az átalakításnak. A gazdaság kihívásaira válaszolva Parragh László nélkülözhetetlennek tartja az állam érdemi kiadáscsökkentését és a gazdaságpolitika hitelességének helyreállítását. Törvényi garancia kell az állam túlköltekezésének megakadályozására. Olyan gazdaságélénkítő programra van szükség, amely meghatározza a fejlődés prioritásait. A valódi foglalkoztatás növekedéshez elsődleges az élőmunka közterheinek csökkentése. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kamarai reformműhely címmel konzultáció sorozatot szervezett a gazdaság és a társadalom különböző területein szükséges reformokkal kapcsolatos folyamatok szakmai kialakítása érdekében. A sorozat a versenyképes állam fogalmának körüljárásival vette kezdetét, majd asztalra kerül az adó- és közteherviselési helyzet felmérése és megreformálási lehetősége is, valamint számos olyan téma, amely a jövőnket meghatározó átalakításokhoz szükséges. Az előadással és a reformműhellyel kapcsolatos további információ: www.bdkik.hu Egyre nagyobb rangja van a mesterképzésnek , A B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara XXXI. Küldöttgyűlésén ünnepélyes keretek között került sor 61 mesterlevél átadására. Ugyanekkor hosszabbították meg 30 mestervizsga bizottsági elnök lejárt megbízását. Hazánkban munkavál- llalási gyakorlat, hogy bizonyos kisipari jellegű szakmák gyakorlásához mestervizsga letételét írja elő a jogszabály. Ilyenek például az élet és vagyonbiztonsággal kapcsolatos szakmák: autószerelő, gázvezeték- és készülékszerelő, pék, kéményseprő és tüzeléstechnikai karbantartó. Ezenkívül a kézműves jellegű szakmák fennmaradását, minőségi fejlődését is szolgálja a mester- képzés azon célja, hogy a kézműves szakmák gyakorlati képzéséhez elengedhetetlen feltétel a mestervizsga letétele. A mester- vizsga célja, hogy a szakmai tevékenység magas szintű gyakorlása érdekében minden szakembernek biztosítsa a magas szakmai elismertséget jelölő minősítés elérésének lehetőségét, biztosítsa a tanulók képzéséhez szükséges, magas szintű szakmai és pedagógiai ismeretek elsajátítását, a vállalkozás indításához, sikeres működtetéséhez szükséges ismeretek elsajátítását, és végül a vállalkozás eleget tehessen az egyes szakmákban, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott működési feltételeknek. A mestervizsgára való felkészítést és vizsgáztatást a kereskedelmi és iparkamarák végzik. A felkészítés általános vállalkozási, pedagógiai, illetve szakmai gyakorlati és elméleti ismeretekből áll. Mindezen ismeretekből vizsgáznak a mesterjelöltek. A B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évente 6-7 szakmában indít felkészítő tanfolyamokat és szervez hozzákapcsolódó vizsgákat. Megalakul a Választott Bíróság Észak-magyarországi Tagozata A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választott Bíróság hosszú évek óta működik elismerten. Ez a szervezet - amennyiben a szerződést kötő vállalkozások vitás kérdésekben a Választott Bíróságot jelölik meg jogosultként - peren kívül, gyors eljárásban hoz döntést. Az intézmény elfogadottsága és egyre gyakoribb igénybevétele szükségessé tette a VB Regionális tagozatainak megalakítását. Az Észak- Magyarországi Tagozat, székhelye Eger, de természetesen az ügyek szereplőitől függően Miskolcon vagy Salgótarjánban is sor kerülhet tárgyalásokra, melyek feltételeit az érintett megyei kamara biztosítja.
