Észak-Magyarország, 2008. április (64. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-29 / 100. szám
2008. április 29., kedd ÉSÍflK TÁJÉKOZTATÁS /7 Szociális önkormányzat - érzéketlen kormányzat Veszélyben az idősek Azt talán kevesen tudják, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában 16 személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézmény működik, Putnoktól-Edelényig, Encstől-Ózdig. A megye egész területét lefedve, legalább 2500 embernek és családjának segítve. A szociális gondoskodást biztosító rendszer 2008. január 1-től problémákkal küzd. A szociális tevékenységről és az ehhez kapcsolódó, megyét is érintő anomália kapcsán Lamperth Mónika miniszter asszonyhoz intézett kérdésekről beszélgettünk Odor Ferenccel, a megyei önkormányzat elnökével. A szociális válság jelei Borsod- Abaűj-Zemplén megyében is érezhetők. Lehet, itt erősebben is, mint máshol. Szociális bizonytalanság címmel kérdést is intézett belügyminiszter asszonyhoz. Mit tartalmaztak ezek a kérdések? Először szeretném, ha tisztázni tudnánk a kiinduló helyzetet, amiért nem egy, hanem több kérdést is feltettem a Parlamentben. Fogadóóráimon sokszor, sokan keresnek meg olyan problémákkal, amit a növekvő munka- nélküliség, a létminimum alatti életszínvonal és a bizonytalanság eredményez. Gyakran fordul elő azonban, hogy egyszerű joghézagok, nem kellően végiggondolt intézkedések okoznak káoszt. Ennek a tipikus esete a szociális törvény átgondolatlan módosítása is. Mit eredményezett ez? Furcsa helyzet alakult ki az időskori, bentlakásos ellátással kapcsolatban. A törvény szerint idősotthoni ellátás csak napi 4 órát meghaladó gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható. Ennek kiadására 2008. január 1-től már csak az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, az ORSzI jogosult, ezen belül is az intézet szakértői bizottsága. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egyrészt azt, hogy létrejött egy újabb intézmény, amelyben február közepéig nem működött az a szakértői bizottság és külső hálózat, amelynek a szociális otthonokba történő bejutás elbírálása a feladata. Másrészt az állami bürokrácia újabb intézménye újabb adóforintok indokolatlan elköltését is jelenti. A miniszter asszonytól is kérdeztem, miért kell ezt külön forrás biztosításával, külső szakértőkkel elvégezni, amikor az idősotthonok intézményvezetői, -több diplomával rendelkező szociális szakemberek - képesek volnának megítélni a gondozási szükséglet mértékét. Ugyanakkor ezek a szakemberek bent ülnek a bíráló bizottságokban is, ahol megbízási díjért mégiscsak elvégezik ezt a feladatot. Ez nem egy költséghatékony és eredményes módszer képlete. Harmadrészt a megyében jelenleg működő összes ápoló-gondozó otthonokban a döntés hiánya 157 üres férőhelyet eredményezett március közepéig. Ez közel 18 millió forint normatíva kiesés az önkormányzatoknak. Ezt ki téríti meg? Lehet-e itt is - mint a kórházak esetében - várólistáról beszélni? Sajnos igen. Most is legalább 2300-an várakoznak bejutásra - csak a mi megyénkben. Az elbírálásra jogosult bizottság normális működése hiányában azonban csak nagyon sokára tudnak bekerülni. Az állampolgári jogokat is sértő eljárás eredményeként a várakozási idő jelentősen megnőtt, sokan több mint egy éve várakoznak! Az sem kedvez az elbírálásnak, hogy a gondozást igénybe vevők lakhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjétől még Ódor Ferenc jövedelem-igazolást is kell kérnie az intézménynek és csak ez után biztosítható az otthonba való bekerülés. Miközben a jövedelem- igazolás ott van a jelentkezéseket fogadó intézményben, Miután a közigazgatási hatósági eljárásban 30 nap az ügyintézési határidő, ez szintén meghosszabbítja az elhelyezésre várakozás idejét. És ebbe nincs benne az ORSzI döntéshozatalának az ideje, ami újabb jelentős késést eredményez. Az alapszolgáltatásban, (eddig szakszolgáltatásról beszéltünk) nevezetesen a házi segítségnyújtást igénylők körében, legalább 3 hónap átmenetet engedett a törvény. Úgy tudom, a szakma több ízben jelezte a szakminisztériumnak, hogy - az idősotthonok esetében is - legyen átmeneti lehetőség legalább a sürgős elhelyezést kérőkre vonatkozóan! Nem lett. Adódik a kérdés, van-e ebben az esetben megoldás, tudnak-e segíteni intézményeiken, s ezzel együtt az embereknek? Megkérdeztem a Parlamentben miniszter asszonyt, felhívva ezzel is a figyelmét erre a problémára, de nem is reagált rá. Helyette kérdéseimre a szakállamtitkár adott választ, s ennek érdemi része az volt, hogy észrevételeink jogosak. Köszönjük, ezt mi is tudtuk. A kormány átmeneti rendelkezést bármikor bevezethetett volna, de nem tette. Igaz, amióta megy a kormányválság huzavonája, ez az ország érdekeivel teljesen ellentétes olcsó politikai színjáték, azóta funkcióját a parlament már hosszú ideje nem látja el. Miért gondoljuk, hogy egy ilyen horderejű ügyben, amely természetesen nem csak megyénket, hanem az országban sok-sok ön- kormányzatot érint, döntést tudtak volna hozni, s ráadásul számunkra és az emberek számára kedvezőt? Mi azzal tudunk védekezni, hogy bíztunk, bízunk intézményvezetőink leleményességében. Sok ellátásra jelentkezőt, amennyiben indokolt volt, inkább már tavaly felvettek, élve az engedélyezett férőhelyek 5%- os túllépésének lehetőségével, amelyet a jogszabály 60 napig lehetővé tesz. De ennél többet nem tehettek. Pedig gondolják el, micsoda terhet jelenthet ez családok százainak! Ez az egész felvételi hercehurca csak a fizikai állapotra koncentrál, a mentális állapottal nem foglalkozik. Se a beteg, se a család mentális állapotával. Az intézményeinkben pedig minden nap számít. Most nem beszélve a megfelelő ellátás fizikai-mentális hatásáról, nekünk minden egyes üres ágy, minden egyes üres hely azt jelenti, hogy kevesebb normatív támogatást is kapunk. S egyre több az üres hely. Hiába akarja a család és sokszor maga a beteg is, hogy bekerüljön a megüresedett helyre, nem tehetünk érte semmit. Akik meg tehetnének, azok nem tesznek. Pedig a szakszerű gondozás akár életet is menthet. Szociális várólista Miskolc - A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatalának szociális osztálya kérdésünkre elmondta, hogy ez év áprilisáig a megyei fenntartású idősotthonok intézményvezetői 117 fő esetében nyújtottak be kérelmet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézethez (ORSzI) a gondozási szükséglet megállapítását kérve. Ez év januárjától szak- vélemény 47 fő esetében érkezett vissza az intézményekhez. Az ORSzI által kiadott szakvélemény alapján a 47-ből 5 fő esetében a fennálló gondozási szükséglet nem érte el a 4 órát, ezért ezeket a kérelmeket az intézményvezetőknek el kellett utasítaniuk. Bár volt olyan eset, hogy a kitöltött kérdőív alapján 1 ponton múlt a 4 órát meghaladó gondozási szükséglet elismerése. A gondozási napok számának alakulása jelenleg még nem mutat jelentős eltérést az előző év első negyedévéhez viszonyítva. De a betöltetlen férőhelyek száma folyamatosan növekszik. A megyei fenntartású ápoló-gondozó intézményeknél ez jelenleg 28. A megyében összesen ez a szám már meghaladja 150-et. Ez több mint 18 millió forint kiesést jelenthet. Abban a szektorban, ahol a normatíva már évek óta nem követi az inflációt sem. aaa Megyei önkormányzat, mint szolgáltató A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat számos kötelező és önként vállalt feladatot lát el a megyében, segítve ezzel az itt élők boldogulását. 55 intézményben folyik oktatási-művelődési-, szociális- , gyermekvédelmi-, és gyógyító munka, s több tízezren veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Ennek egyik nagy szegmense a szociális szakellátás. Van 45-50, de 365 férőhelyes intézménye is a megyei önkormányzatnak. Összesen több mint 2500 személynek segítenek, olyanoknak, akik szociálisan rászorultak, önmaguk ellátására csak segítséggel - intézményi keretek között - képesek. A személyek ápolása, gondozása, a megfelelő „szinten tartó”, képességfejlesztő, munkajellegű foglalkoztatások, továbbá sport- és szabadidős tevékenységek végzése zajlik ezekben az intézményekben.
