Észak-Magyarország, 2008. április (64. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-19 / 92. szám

2008. április 19., szombat ÉSZAK SÉTA / HIRDETÉS /7 Arany, ezüst, briliáns... Arany? Ezüst? Briliáns? Gyűrű! Szemes? Inkább karika? Igen, vagyis jegygyűrű! Min­den korombeli lány álma a Nagy Ő, és per­sze a jegygyűrű, amit tőle kapunk. Álmodo­zunk róla, de sokan mégse tudjuk, honnan is ered. Csak van? De minek? És mióta? Nos, érdekesség gyanánt derítsünk fényt a titokra! A gyűrű alakja megszakítás nélküli kör: nincs eleje, nincs vége. Ezért az ókorban, az egyiptomiaknál is a végtelenséget jelképezte. Az emberi képzeletnek innen csak egy lé­pést kellett tennie ahhoz, hogy a gyűrűt a végtelen hűség, a soha el nem múló szere­lem jelképének tekintse. Nem tudjuk, hogy ez a gondolat a 16. században általánosan élt-e, vagy Balassi Bálint költői előrelátása, hogy menyasszonyának ezekkel a szavakkal küld gyűrűt: Az eljegyzési gyűrű használata sokkal prózaibb eredetű. Ősi szokás szerint a vőlegény, vagyis a „vevőlegény” „megveszi” az „eladó” lányt. A házasság megkötése előtt foglalót, zálogot adott, később már csak jel­képesen. Nem tudjuk, hogy a gyűrű mikor lett ilyen jelképes zálog. Ezt a szokást a ró­maiak már ismerték, az eljegyzési gyűrű ná­luk vaskarika volt. A jegygyűrű használata tehát világi eredetű. A szokást később a ke­resztény egyház is szentesítette; gyűrűt meg­áldó formula már a 11. századból ismeretes. Eleinte csupán a menyasszony kap a házas­ság szertartásában gyűrűt, s csak a 13. szá­zadtól kezd mindkét házasfél jegygyűrűt vi­selni. Meg kell állapítanunk, hogy a jegy­gyűrűnek csak újabb időben alakult ki egy­séges típusa, csak a 19. századtól következe­tesen sima karika. Bartók BeAta Karrina Szakképző Iskola A ZONGORAVERSENY NYERTESEI A Fazekas-lstvánffy Általános Iskola és Művészetok­tatási Intézmény április 5-én rendezte a megyei Ze­neiskolások Zongoraversenyét, melyre 74 növendék, 38 tanár nevezett a megye 18 intézményéből, hét kor­csoportban. A színvonalas produkciók előadói közül, a zsűri az alábbi tanulókat és tanárokat jutalmazta: I. Díj : Petró Csaba, Kecskés Zsófia, Kovács Miklós, Lajhó Dorottya, Szamosfalvy Laura, - Egressy-Erkel Zeneiskola, Miskolc Tarnavölgyi László - Farkas F. Zeniskola, Sárospatak Jáborcsik Kristóf - Fazekas, Miskolc II. Díj: Volcz Ágoston, Zsíros Levente, Balogh Máté - Egressy-Erkel, Miskolc Siklósi Kristóf Pethő Lilla, Csiszár Orsolya - Fazekas - Miskolc III. Díj: Szamosfalvy Benjámin, Oross Aliz, Horváth Laura, Egressy-Erkel, Miskolc Mezey Martina, Dobos Lili,- Kodály Z. AMI Kazincbar­cika Szedlák Bianka - Fazkas, Miskolc Dicséret: Simkó Kinga Mercédesz, Soltész Martina, Szobonya Csenge Dóra, Izsó balázs, Kalocsai Vivien, Kazár Tamás, Magyari Irma, Menyhárt Márton, Sándor Gabriella, Blaskovics Pan­na, Papp Krisztina Tanári díjban részesült: dr. Kígyóssyné Komoróczi Zsu­zsanna, B. Csermely Zsuzsa, dr. Deákné Szopori Lívia, - Egressy-Erkel, Miskolc Szabó Gyuláné, Zsignárné Nagy Mária - Fazekas, Miskolc Papp Ágnes - Kodály Z. AMI. Kazincbarcika A barátságról... A barátság különös fogalom. Mindenki megtapasztalja sokszor az életében az igaz és az igaznak hitt barátságokat. Müller Péter azt írja: „A barátság a lelkek közötti legköze­lebbi kapcsolat. Barátom lehet nemcsak a „barátom”, de ha megszületik közöttünk ez a bensőséges kapcsolat, akkor az anyám, az apám, a gyermekem, a feleségem és a férjem is.” Igaz barátokat nagyon nehéz találni, éle­tünkben talán az egyik legnehezebb felada­tunk ez. Mindenki más és más emberben ta­lálja meg azt, aki neki több, mint egy egy­szerű ember, akivel néha a beszélgetés több, mint egy szimpla társalgás. Először csak is­merkedünk, azt hisszük, hogy ez csak egy bensőséges beszélgetés, később rájövünk, hogy talán több. Amikor egyik társunk csak azért hív fel vagy ugrik fel hozzánk egy teá­ra, hogy megtudja, mi is történt velünk az­nap, meglepően vesszük észre, hogy ez több, mint egy egyszerű ismerősi kapcsolat, talán barátság, s szabad választással jön létre. Azt hiszem, mindenki megtalálja az igaz barát­ját. Ki később, ki korábban. Bátyi Lilla Szepsi Csombor Márton Gimnázium Diákcsínyek: egykor és ma ■ Egykor nagy jutalom­nak számított, ha valaki iskolába járhatott, nem mindenki tehette meg. Nagyon sok fiatal az elemi iskola elvégzése után arra kényszerült, hogy dolgozzon, pedig volt olyan, aki szívesen tanult volna tovább. Az én nagymamám is csak az elemi iskolát végezte el, de azt is úgy, hogy egyik nap az isko­lába járt, a másik nap, pedig a csemetekertben dolgozott. Úgy gondolom, az iskolai fe­gyelem egyik alappillére volt, hogy a diákok a renddel nyil­vánították ki köszönetüket, hogy tanulhattak. Persze az is segített, hogy a szülők mun­kájuk mellett figyelemmel kí­sérték gyermekük sorsát, s ha kellett büntettek is. Az isko­lában pedig ott volt a tanár, aki szintén fegyelmezte a gye­reket, hol nádpálcával, hol körmössel. A kormost általá­ban azért kapta a diák, ha csúnyán írt, ha nem tanult, meghúzták a fülét vagy a pa- jeszát, de megesett, hogy ott tartották az iskolában, míg fel nem mondta a leckét. A kuko­ricán való térdelés is megszo­kott volt, előfordult, hogy sa­rokba kellett állni. Ezeken ma Hatástalan beírás Ennek a nevelésnek kö­szönhetően nem volt ennyi bűnözés és utcai verekedés. Ma a tanulók nagy részét nem érdekli, milyen követ­kezményekkel járnak a tet­tei, így bátran dohányoznak a vécében, vagy az iskola előtt, az órán pedig papírga- lacsint dobálnak, s beszé­dükkel, beszólásaikkal za­varják az órát. Úgy látszik a beírás nem oly hatásos, mint régen a testi fenyítés. Sajnos, ezek már általános­nak számító jelenségek. Ma­napság már az órán való do­hányzás, vagy a spray és öngyújtó segítségével létre­hozott lángvetőzés, illetve az egymás alá rakott rajz­szögek sem kitalált hős­mesék. Pedig ez csak né­hány a sok közül. Ráadásul még ezért sem jár feltétle­nül kirúgás. Pár nap, és minden kezdődik elölről. Úgy gondolom, a tökéletes tanóra, ahol a tanár és a di­ák is jól érezte magát, mi­közben gyarapodott is tudá­suk, az antik világban meg­szokott módszer volt, ami­kor a tanulni vágyók körbe ülték az oktatót és figyelme­sen hallgatták őt. Ma már durvák a diákcsinyek (képünk illusztráció) már sokan nevetnének, de ak­kor mindezek nagy szégyen­nek számítottak. Krétával Abban az időben nagy csí­nyek nem voltak, legalábbis mai szemmel nézve. A diákok azzal szórakoztak, hogy kré­tával egymás hátára írtak, vagy papírrepülőztek, persze, ezt is csak szünetben. Igaz volt olyan eset is, hogy eldug­ták a naplót vagy a nádpál­cát, végül a bűnöst jól elnás­pángolták. Az órán mindig síri csend volt, mindenki hátra tett kéz­zel ült és nem volt vissza be­széd, nem mondtak nemet a tanárnak, hiszen azt kellett tenni, amit ő mondott. A fo­lyosón is csönd volt, mivel ott volt az iskolaszolga, aki min­dent jelentett. Abban az időben az isko­lában való dohányzás elkép­zelhetetlen dolog volt, már csak azért is, mert tudták hogy ha megtették volna, ak­kor a tanár a torkukon nyomta volna le a cigit, de a lopás is elképzelhetetlennek számított. Kádas András Kandó Kálmán Szakközépiskola Próbálj meg lazítani! ■ A mai túlhajszolt vi­lágban a legtöbb ember csak a munkájának él. Lazítani kell. Ez nem igazán jó, mert igaz, hogy dolgozni kell, de időt kell szakítani a pihenés­re is. Azért kell „lazítani” né­ha, mert a munka, a stressz és az izgalom nagyon káros az ember lelki egészségére. Ha állandóan csak a munkának élünk, nem jut idő másra, nem tudjuk levezetni a fe­szültséget. El kell azonban is­merni, hogy a stressz életünk elválaszthatatlan része. Elő­idézheti: túl sok munka, üz­leti versengés, magánéleti vál­ság. Tünetei: ingerlékenység, fáradtság. A stressz egy idő után átcsaphat depresszióba. Könnyedén Hogy mindezt elkerüljük, ezért kell könnyedebben ven­ni az életet. Mindig ügyelni kell arra, hogy levezessük a túlzott feszültséget. Naponta egy nyugtató tea, egy szóra­koztató film megnézése mind segítik a napi „robot” leveze­tését. Azt, hogy kinek milyen a terhelhetősége, az egyénileg változó. Vannak olyan embe­rek, akiket a feszült helyzetek A sport kikapcsol megoldása doppingol. Ilyen például az én családomban az édesanyám, aki pedagógus­ként most szerzi a harmadik diplomáját. Ő azt mondja, hogy egy jól sikerült vizsga nagy sikerélményt ad, Czakó Péter Diósgyőri Gimnázium Séta a diákokkal Miskolc (ÉM) - Még tart lapunk médiapedagó­giai programja, a Sajtó és Tanulás, azaz a SÉTA-prog- ram. Jelenleg 500 közép- iskolás tanulja tőlünk az újságírást. Miközben pub­likálhatnak is lapunkban. A programban részt vevő diákok szerkesztőségünk­be is ellátogatnak, ahol helyben ismerkednek a szerkesztéssel. Az idei tanévben ez az utolsó tur­nusunk, de szeptembertől újra várjuk a diákokat a programba. Légy önmagad, és fogadd el a sorsod! ■ Minden ember külön­bözik egymástól, más és más, így leszünk egyéni­ségek. Az élet nagy bölcsességei és rejtélyei közé tartozik ez a fel­szólítás. Légy önmagad! Va­lójában kik vagyunk mi? Ki vagyok én? Az ember (hiva­talos megfogalmazásban) tár­sadalmi lény, akit a közösen végzett munka, a gondolkodás jellemez. Képes a világ átformálásá­ra, megismerésére, sőt ezzel szemben a rombolására, pusz­títására is. Származásunk bi­zonytalan, történetünk erede­te kérdéses. Ki vagyok én? Minden ember különbözik egymástól, így leszünk egyé­niségek. Sokszor halljuk más emberektől, látjuk különböző reklámokban, halljuk külön­böző dalszövegekben, hogy mutasd magad, de mégis ho­gyan? Mikor mindannyian valamiféle szerepet játszunk, néha még mi sem tudjuk, kik is vagyunk valójában. Vala­kinek mindig próbálunk meg­felelni. Mi is az egyéniség? Az egyénre jellemző tulajdonsá­gok összessége ....... Az, hogy én ki vagyok, attól függ, hogy Te minek akarsz látni.” És akkor ki is vagyok én? Ezen gyakran gondolkodom. Mert születhettem volna máshova, más családba, más körülmé­nyek közé, akkor mások let­tek volna pl. a barátaim. Ak­kor miért ide születtem? Ta­lán, mert itt van feladatom, itt kell helytállnom, itt kell se­gítenem. Őszinteség Mit is jelent számomra: lény önmagad? Azt, hogy elfo­gadom magam olyannak, ami­lyennek születtem. Elfogadom a sorsom, és próbálom minél jobbá tenni azt. Őszinte va­gyok másokkal, és persze ma­gammal. Megpróbálom jobban megismerni tulajdonságaimat, hogy megtudjam, ki vagyok. Felvállalom a véleményem, a világszemléletem, és ki is tar­tok mellettük. Talán öt év múlva még biztosabban tu­dom majd, ki is vagyok én. Hadházi Melinda Szepsi Csombor Márton Gimnázium Kukorica gyomirtószeres állománykezelésére. o cosper+ MILAGRO Nem válogat a gyomok között. Köles, acat, sövény- szulák ellen is! Srabolcs-Szatmár-Bereg megye t Terii lei i képviselő: Sípos László: 06 20 366-5304 Promóciós terjesztők: Staboles-Szatmir-Beng-Kdct: Bakó Zsigniond: 06 30 499-5351 Szalwlcs-Szatmár-Bercg-Nyugat: Zilahi Andris: 06 30 541-5723 syngenta* www.syngenta.hu A készítmény 1. forgalmi kategóriájú, felhasználásával és beszerzésével kapcsolatban forduljon növényvédő szakmérnökéhez. ''<^4fiHIÉÉÉBlllÉKIÉÉÉIifiÍÍÍÍIÉÍtalMIIÍBÉMÍÉÍÉÉÍNIIIÉÉÍHMillNMHMÉÉaÉllifeMIÍÉHÍMIHnaiik'i^''' I Hirdetés

Next

/
Thumbnails
Contents