Észak-Magyarország, 2008. április (64. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-12 / 86. szám

2008. április 12., szombat ÉSZAK SÉTA /7 Deákpoézis kilencedszer Miskolc (ÉM) - A Deákpoézis országos irodalmi pályázatot kilencedik alkalommal rendezték meg Miskolcon. A versenyre nem­csak hazánkból, de határontúlról is jelent­keztek középiskolás diákok. Mintegy 89-en pályáztak, közel 300 verssel. Ezekből tegnap rendeztek előadást, ahol Fandl Ferenc, a Miskol­ci Nemzeti Színház színművésze adta elő a verseket. A legjobbakat a közönség is olvas­hatja majd a Műút folyóirat nyári számában. Tegnap még egy meglepetés várt az ifjú köl­tőkre, este ők is felírhatták üzeneteiket a Művészetek Háza falára. NYERTESEK A Teleki Tehetséggondozó Kollégium Deákpoézis- 2008 című országos irodalmi pályázatának nyertesei Lázár Bence András (1. helyezett) _________________ Égy istentelen pécsi éjszaka látomása Gettó Ferencnek A bor ugye visszavág. Szegény Dante, ha látná azt a bizonyos Pécset, A Mecsek lábánál, ahol egy igen füstös kávéház van elnevezve róla. De mondhatjuk, hogy kocsma. Amolyan kocsma-féle-múzeum. Amúgy meg finom kis hely, mondhatni egy igen príma hely. Príma nők, príma finom nőkkel van tele. Ócska bútorokkal, festményekkel, s talán szobrokkal. És még a harangokat is megrázzák, mármint a téren. Bár néha kihagy egy órát vagy felet az a bizonyos székesegyház, amit bazilikának is hívnak. S mikor pirkad, tehát megbomlik a tegnap és a vigyor a csillagok száján, ezüstös kardigánt dob­nak az égre. Hogy kik, nem tudom. Talán Isten vagy talán valaki egészen más. Akit nem ismernek, s talán nem is fogynak talán soha. Hiszen vannak ám príma, igen príma pillanatok arrafelé. Például a Tettyén, főleg lefelé. Azt mondják hat órakor, persze hajnalban, mikor olyan csípős, mármint olyan csípős-hideg levegő, a legjobb meg­bontani egy doboz sört. Majd megrágni azt, az illatot, amit a nyílás áraszt, mikor a komló kifárad, s a pupillákkal fényképezőgép-állványt állítani a térre. Hiszen néha narancs, néha kék, néha narancs-kék az ég. De sajnos a bor visszavág. Megmerednek a fák. Megrázzák a lombokat, persze a sajátjukat. S egy igen hosszú táncba kezd a szél. És az a bizonyos székesegyház, amit bazilikának is hívnak, kitárja koros kapuit. S az a valaki, akit nevezhetünk Istennek is, megrázza a harangokat. A harangok harangszagot árasztanak. Szegény Dante meghallja az orgonát. S szegény Dante benyit a koros kapukon. Elmerül a harangszagban, maga mögött hagyva a narancs-kék eget és a fákat, A harangok egyre de egyre erősebben zúgnak, s szegény Dante helyet foglal a második'sorban... Veress Ildikó (2. helyezett)_____________________________ _ Erdők alszanak Sárga ágyékú, aranyfürtű csillag csöppen az égről, zizzen a mámoros hold s nagy-vakarózva elalszik. Néma az éj, csak csupasz ritmusunk tépi a lelkünk és pokrócokkal keltünk útra holt gyermekeket beta­karni. Tálcán kínált ■ A Költészet Napja alkalmából Vass Tibor költővel beszélget­hettem. Kádas Dalma eszak@eszerl.boon.hu Művészeti sokoldalúság, közvetlenség, kötetlenség, jó hangulat és a költészet ünne­pének méltó helye (miskolci Művészetek Háza Galériája) - nagyjából ezekkel a szavak­kal tudnám jellemezni á köl­tészet napja alkalmából Vass Tibor miskolci költővel készí­tett interjúmat. ÉM: Mi volt a motiváció, az indíttatás a költészet iránt? Vass Tibor: Azt hiszem, első­sorban a kitűnő olvasmány- élmények. A Kincskereső kis- ködmönt magam is többször újraolvasom a találó nevek és az érdekes szóalkotások miatt. Meg aztán ki ne írt volna ver­set 14 évesen szerelmi bánat vagy egy rosszul elsült barát­ság kapcsán? Később persze, amikor már főiskolás voltam, tétje is volt a versírásnak. Több versenyen is részt vet­tem, és egy főiskolai pályáza­ton először harmadik, majd 1989-ben első helyezést értem el. Tulajdonképpen innentől kezdve foglalkozom napirend- szerűen az írással. ÉM: Szokták mondani, hogy „jön a Múzsa, homlokon csókol és egyből megszáll az ihlet”. A valóságban gondolom azért ez nem tel­jesen így van. Honnan me­rítesz ötletet a verseidhez? Vass Tibor: Elég csak figyel­ni és körbenézni. Életem eseményekben igencsak bővelkedik. Sokat írok a családomról, a 11 éves fi- | amról, szomszédaimról, | környezetemről. Ezek tu- | datosan szolgáltatnak 1 nekem témát. ■ ÉM: Mivel az interjú központi részét képezi a költé- ^^k szét napja. mit jelent ^k számodra Jaj ez az ese- Mj meny? Vass Tibor: ■ Maga a köl $9 ü's/.ct napja H szamunkra ■ nemcsak .ló- H zsef Attila ■ születésnapját jelenti. Lillafü­redre, ahol az Óda is megszü­letett, évek óta elzarándoko­lunk a Varga Éva -féle József Attila szoborhoz. Ilyenkor per­sze gyakrabban kapok meghí­vásokat is könyvtárakba, isko­lákba és az ország különböző területeire. Számomra ezt az eseményt lázas készülődés előzi meg, hogy eleget tudjak tenni a felkéréseknek. ÉM: Ki a kedvenc költőd és miért? Vass Tibor: Akin én szociali­zálódtam Szabó Lőrinc volt. Olyan hatással volt és jelen­leg is van rám, amely átfor­málta a költészethez való hoz­záállásomat. Nagyon tetszik például ahogyan a párkapcso­latokhoz, a szerelemhez viszo­nyul. Ráadásul egyik legk­itűnőbb műfordítónk is. Egy kimagasló tehetség. Emlékszem, hogy főiskolás korunkban a Nők, habzó má­jusi rózsák című művét tekin­tettük a „bibliánknak”. Pár évvel ezelőtt a miskolci „Őszi Fesztivál” kérésére megalapí­tottam a Szabó Lőrinc pluszt. Ezek fiktív találkozások, ame­lyeken évről évre kiadok „kötelező jelleggel” Szabó Lőrinc verseket, amiket a résztvevőknek más stílusban kell átírni. ÉM: Hogyan látod a mai fiatal költők helyzetét? Mi­lyen esélyekkel indulnak ezen a területen? Vass Tibor: Szerencsésebbnek látom a helyzetüket a miénk­nél, de ha tíz vagy tizenöt év­vel ezelőtt teszed fel a kérdést, valószínűleg akkor is ezt vá­laszoltam volna. Ahogy telik múlik az idő, egyre inkább odafigyelnek a pályatársak a fiatalokra. A rendszerváltás idején, a 90’-es években költőként indulni nagy meg­próbáltatás volt. Azt látom, hogy több esélyük van a mai „pályakezdőknek”, mint ko­rábban nekünk volt. Bár, Hor- pási Sándor - híres Kassák kutató - fölkarolt és a pártfo­gásába vett. Mondhatni Ő volt az első „mesterem”. Tőle ta­nultam meg a toleranciát és a fiatalokkal való bánásmódot. A Spanyolnátha főszerkesztő­jeként, különböző műhelyfe­ladatokat adok a srácoknak. Ez egy nyílt műhely, ahová bárki eljöhet, akit egy kicsit is érdekelnek a versek. Sajnos ilyen az én időmben nem volt. Magunknak kellett megszer­vezni a saját irodalmi életün­ket. A Spanyolnátha viszont tálcán kínál lehetősé-geket a fiataloknak. Kádas Dalma Avasi Gimnázium Séta a diákokkal Miskolc (ÉM) - Még javában tart lapunk mé­diapedagógiai programja, a Sajtó és Tanulás, azaz a SÉTA-program. Jelenleg 500 középsikolás tanulja tőlünk az újságírást. Mi­közben publikálhatnak is lapunkban. A program­ban részt vevő diákok szerkesztőségünkbe is el­látogatnak, ahol helyben ismerkednek a szerkesz­téssel, újságírással. Az idei tanévben ez az utolsó turnusunk, de szeptembertől újra vár­juk a diákokat a prog­ramba. De, akit komo­lyan érdekel az újságírás, az nyáron is publikálhat lapunkba. Észrevétlen körforgásban ■ Ma egyre nehezebb jó embernek lenni, hi­szen változó világban élünk, változó emberekkel. Mindenkinek mások az elvá­rásai a másikkal szemben, ezért néha nehéz megfelelni. Bár, ha jobban belegondolok, nem is olyan bonyolult ez a vi­lág. Mert ugye az embert is, ahogy a társadalmat is, embe­rek irányítják, tehát ha tetszik, ha nem, többen irányítanak minket. Ez egy körforgás, mit nem mindig veszünk észre. Nagyon sok tudatlan ember van, akik azt hiszik, mindig jól cselekszenek. Az alapvető oka ennek az, hogy kevesen ismerik önmagukat teljes egé­szében. És ami nagyobb gond, hogy vannak, kik nem képe­sek venni a fáradságot, hogy magukba nézzenek, és egyes hibáikon változtassanak. Ha­nem struccpolitikát folytat­nak. Pedig a személyiségfej­lesztés nagyon fontos, és ki­fejezetten hasznos az ember számára! Rokonságba hozha­tó az önismerettel. Mindenki­nek csak egyetlen igazi meg­bízatása van: hogy önmagára találjon ebben az életben. Gondtalanul Sokan gondban vannak ma­gukkal, gondolom, ez az ön­bizalom hiánya. Keresik a he­lyüket a világban, de nincs, ami motiválja őket. Mikor folytonos önsajnálatba kezde­nek, nem is gondolnak bele, milyen nagy problémát okoz­nak ezzel maguknak. Elsza­lasztják a lehetőségeiket, mi­ket mások használnak ki. Egy életünk van, ami folya­matosan változik. A tudatlan emberek úgy képzelik el a tö­kéletes életet, hogy súrlódá­sok, akadályok, feladatok nél­kül lehet élniük. De ez nem is gondtalan, inkább unalmas élet lenne, s az unalom lan- kasztó, ezért ez a következő bajforrás. Nincs gondtalan élet, s ez így van rendjén. Ta­lán annak nevezhető az élete gondtalannak, ki a szenvedé­sek után is pozitívan néz előre, nem a passzív magatar­tást képviseli. Az ilyen embe­reknek kell követni a példáju­kat. Minden embernek van feladata ebben az életben, mert különben nem lenne ér­telme annak, hogy élünk. Petró Bianka Szepsi Csombor Márton Gimnázium MB http: seta.boon.hu További cikkek! Vézna karjaival fon körül a tarka sötét. Megyünk s erdők követnek minket nesztelen szántóföldeken és pusztákon át, keresve a tisztát, de közben pokrócunk mind elfogyott. s már ruhánk is; meztelen állunk egy sajgó kert kö­zepén. Füledbe harapok, mert nem értem a bukott hétköz­napokat. Aranyfüstű csillag csöppen az égről S mi ruhátlan ücsörgőnk Isten tenyerén, És körültünk erdők alszanak. Hansel Zsuzsanna (3. helyezett) __________ Szállni vágytam -részlet­(Tovább) Úgy zuhanok lefelé, mint bölcs nap: az alkony párája köröttem fölcsap, s mint véres tengert ha színezne a festő, lehull a virág, sikolt a veres tő, összetörik a táj,mint csendes fájdalom, « az éjjel suttog,hogy nincsen irgalom, s ezüst lét, mint egykor volt a táj. Lélegzem, mint fuldokló,hiába fáj. Az árnyék birodalma i ■ Az éjszaka beálltával ! megváltozik a világ. Ez ! már az árnyékok biro- ! dalma. Lépj a fényjáték mögé, s j szemed elé tárul egy olyan vi- | lág, amelyről eddig még sose ! álmodtál, amelyet sose láthat- i tál, amelyről sose hallhattál. I Jöjjön Gyakran mondják: a dolgok nem mindig azok, mint ami- I nek látszanak, még a legme- | részebb álmaidat is túlszár- ; nyalja, ami a csillogás mögött j van. Kérdezem én: Akarsz-e I jönni hát? De tudnod kell, ez j az a világ, ahol az élet apró í szörnyei életre kelnek. Hol mi nappal mozdulatlan, éjjel megelevenedik. Vajon mit látsz, az a lát­vány vagy csupán látomás? Mit hallasz, az valóság vagy illúzió? Ez az a hely, ahol a nappal kellemes hangjai hangorkánná erősödnek. Sose tudhatod, melyik sarokból fi­gyelnek éppen rád, hiszen itt barátságból ellenség, ellenlá­basból szövetséges lesz. Jól vi­gyázz, mert nem tudhatod, ki­re számíthatsz, s kiben bíz­hatsz meg. Ne felejtsd el, ez az a tér, hol óriásból törpe, törpéből óriás lesz. Kérdezem én: akarsz-e jönni hát? Har­sán a szó, s a sötétség egyszer­re zengi éltet s halált. Keserű Zsuzsanna Diósgyőri Gimnázium Vendégeink voltak. A József Nádor Gimná­zium és Szakképző Iskola tanulói voltak szerkesztő­ségünk vendégei.

Next

/
Thumbnails
Contents