Észak-Magyarország, 2008. március (64. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-01 / 52. szám
2008. március 1., szombat AKTUÁLIS /9 Az olvasd NÉPSZAVAZÁS 2008 Igazolással szavazhatunk otthonunktól távol Miskolc (ÉM) - Hogyan szavazhat, aki a szavazás napján lakcímétől távol, de Magyarországon tartózkodik? A kérdést olvasónk tette fel. Mint ahogy a területi választási irodában megtudtuk, igazolással. Igazolást azok is kérhetnek, akik a szavazás napján saját településükön, de nem a lakcímüknek megfelelő szavazókor területén tartózkodnak (például kórházban vannak). Mindkét csoportba tartozók az igazolás birtokában kérhetik felvételüket az igazolással szavazásra kijelölt szavazókor névjegyzékébe, és mozgóurnát is igényelhetnek. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján március 7-én délután 4 óráig, ajánlott levélben pedig úgy lehet kérni, hogy az március 4-ig megérkezzen a lakóhely szerinti választási irodához. Az igazolás alapján azon település helyi választási irodájának vezetőjétől kérheti a névjegyzékbe vételét a választópolgár, ahol a szavazás napján tartózkodik. Igazolást legkésőbb március 7-én délután 4 óráig lehet kiadni. A helyi választási iroda vezetője március 6-án délután 4 óráig - a kiadott igazolás bevonásával egyidejűleg - kérelmére visszaveszi a névjegyzékbe azt, akit igazolás kiadása miatt onnan törölt. Igazolással csak a „kijelölt” szavazókörben lehet szavazni, ennek címe szerepel a kiadott igazoláson. A választópolgárt a szavazás napján csak a kijelölt szavazókörben veszik fel a névjegyzékbe. ÉSZAK emtippek. boon. h u •A népszavazásról (PDF, 63 kB) imisaSámmí hirek.boon.hu További hírek a megye életéből Kérdések és válaszok | j Mi történik j a népszavazás j után? ! Mi történik, ha aMi történik, ha eredményes a népszavaMilyen határidőMilyen határidőre \ népszavazás eredzás, és a kérdésekre többségében igennel vel kell nyilvánoskell - eredményes ménytelen, vagyválaszolnak a választópolgárok?ságra hozni a népszavazás esei ha a kérdésekre népszavazástén - az Országtöbbségében nemeredményét?gyűlésnek eleget mel válaszolnak tennie e népszavaa választópolgárok? zási döntésnek? Az Alkotmány szabályozza. (Alkotmány 28/C paragrafus (6) bekezdés) Az ügydöntő népszavazás akkor eredményes, ha a választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választó- polgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad. Ez esetben nincs az Országgyűlésnek teendője, és azonos témakörben három évig nem bocsátható népszavazásra kérdés. üA 's ? , V ' I i .?>''> Xwr: (\'V Grafika; Észak keleti Napló Erre a kérdésre az 1998. évi III. törvény válaszol 8 paragrafus (1) bekezdés: az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. yü Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés a népszavazás megtartásától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet a törvény megalkotásától számított három évig kőtelező. Az Országgyűlés köteles a népszavazási döntésnek haladéktalanul eleget tenni. A részeredmények nem sokkal este hét óra után nyilvánosak lesznek a népszavazás napján. Ám a jogerős eredményre még várni kell, hiszen még összesítik a külképviseletben történt szavazatokat is. Egyes források szerint március 14-re várható eredmény. Erre nem ir konkrét határidőt a törvény, csak a „haladéktalanul" szó szerepel benne. ' NÉPSZAVAZÁS 2008: Megyei pártvezetőkeí kérdeztünk a népszavazásról, vizitdíjról és a kórházi napidíjról Szükséges-e a népszavazás? Vizitdíj, kórházi napidíj Tegyük fel, sikeres a népszavazás... Ódor Ferenc, ^0****^. a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség megyei elnöke JJNL * \ Mivel a kormány nem vette figyelembe a nép akaratát - tehát, hogy nem akarják a tandíjat, a vizitdíjat, illetve a kórházi napidíjat - nem volt más lehetőség, mint a demokratikus akaratérvényesítés ezen eszközéhez nyúlni. Azért is hangsúlyosabban jelentkezik ez a véleménynyilvánítási forma, mert a vezető kormánypárt a választás előtt tagadta, hogy bevezetné a tandíjat, vizitdíjat, azaz félrevezették a választókat. Az állampolgárok - nagyon sokan már évtizedek óta - fizették, fizetik a külöböző egészségbiztosítási hozzájárulásokat, amelyből finanszírozzák az ellátást. Joggal teszik fel a kérdést, hogy miért kellene mégegy- szer megfizetni a hozzájárulást. Hová lett az a pénz, amit eddig befizettek? A vizitdíj egyáltalán nem váltotta ki a hálapénzt, inkább ahhoz járult hozzá, hogy romoljon a beteg és az orvos közötti viszony. Az igenek arra kötelezik a kormányt és az országgyűlést, hogy a kérdések által érintett törvényeket úgy változtassa meg, hogy érvényesüljön a nép akarata, azaz 2009. január 1-jével szüntesse meg a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és - természetesen - a tandíjat is. Az egészségügy megnyugtató finanszírozását pedig meg kell oldania. Gúr Nándor, elnökhelyettese m ^ ^ ^ Népszavazást sorsfordító kérdések esetén szoktak kezdeményezni, ez a három kérdés fontos, de megítélésem szerint nem tartozik ezek közé. Szükségessége megkérdőjelezhető, az, hogy kezdeményezték, inkább politikai attitűdökkel - hataloméhséggel - magyarázható. E három tétel (a tandíjjal együtt) közös felelősségviselést jelenít meg. Ha orvoshoz megyünk, nem szívességet kérünk, hanem szolgáltatást veszünk igénybe, mégpedig az egyik legdrágább közszolgáltatást. Mindenki érdeke, hogy ez a lehető legésszerűbben történjen, azaz ne legyenek vagy minimalizálódjanak az indokolatlan igénybevételek. Ebben segít a vizitdíj és a kórházi napidíj. Tisztelem az Alkotmánybíróság döntését, amely kimondta, a tandíj, a vizitdíj, a kórházi napidij nem költségvetési tételek. Azaz semmiféle kötelezettsége nincs a kormánynak, hogy az eltörlésükkel kieső összeget pótolja. Ezért a népszavazásra feltett kérdéseket így is fel lehetne tenni: Akarom-e, hogy az emberek érdekeit kielégítő közszolgáltatások, amelyek most működnek, a továbbiakban is jó színvonalon működjenek? T. Asztalos Ildikó, az SZDSZ megyei elnöke . .mm t A népszavazás közel 5 milliárd forintba kerül, amit a költségvetés biztosít, ezt közösen kell az adófizető állampolgároknak megfizetniük. Nem volt szükség népszavazásra, de ha már így alakult, fontos, hogy az emberek elmenjenek szavazni. Nem elég távol maradni, nem elég gondolni a NEM-re. Csak így tudunk NEM-et mondani az ingyenesség hamis, kádári illúziójára. A számlát az adófizető polgárok állják. Az egészségügyi reform nem szeszély, hanem kényszer. A régi rendszer már rövid távon sem tartható fent tovább. Nem lényegi eleme ugyan a reformnak, de a szemlélet- formálás nagyon fontos eszköze. A szolgáltatást igénybevevő, azaz a beteg ráadásul több figyelmet kap az orvosától, mert csökkent az orvos-beteg találkozások száma is. A vizitdíj és kórházi napidíj bevételéből az egészségügyben új fejlesztések indultak. Az Alkotmánybíróság döntése nagyon egyértelmű: a kórházi napidíj és a vizitdíj nem költségvetési tételek. így nincs lehetősége és módja a Kormánynak arra, hogy ezt a kieső összeget kompenzálja. Azaz eltörlésük azt jelenti, hogy az egészségügyi ágazatokban csökken a rendelkezésre álló pénz. Elvárható a népszavazást kezdeményező párttól, hogy megmondja: a kieső 60 milliárdot miből akarja pótolni. Labóczki János, az MDF megyei \ választmánya ? alelnöke J i#. Magyarország a parlamentáris demokrácia mellett döntött, azaz az ország mindennapi ügyeinek intézését választott képviselőre bízta, azzal a lehetőséggel, hogy amennyiben nem elégedett tevékenységével, a következő választáson más mellé teszi vok- sát. Véleményünk szerint a népszavazás intézménye nem ilyen típusú kérdések eldöntésére való. Ugyanakkor tudomásul vesszük a népszavazás kiírásának tényét. Ha megszüntetik a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, emellett nem kompenzálják az így kiesett összeget, komoly feszültségek keletkeznek. A kompenzációs lehetőségnek gátat szab a konvergenciaprogram, melyben arra vállalt kötelezettséget a kormány, hogy az egészségügy GDP-ből történő részesedését a ciklus végéig közel egy százalékkal csökkenti (250-300 milliárd forintról van szó). Egy eredményes népszavazásnak közjogi következménye nincs, azaz a kormány nem fog megbukni, a kormányfőt nem fogják leváltani. Tipikusan politikai - hatalmi - kérdést csináltak egy tisztán szakmai kérdésből. Erre való tekintettel az MDF nem tehet mást, minthogy kijelenti: felnőtteknek tartja az embereket, ezen adatok birtokában döntsék el, elmennek-e szavazni, és ha igen, azt is, hogy melyik kérdésre hogy válaszolnak. Szükség volt a népszavazás kiírására, mivel a 2006-os választások előtt a jelenlegi kormánypártok és vezetői következetesen tagadták, hogy nem lesz vizitdíj, kórházi napidíj stb. Ez megtévesztette a választópolgárokat. Tehát erre felhatalmazást nem kaptak, hogy bevezessék a vizitdíjat, kórházi napidíjat, tandíjat. A népszavazást az Alkotmánybíróság is jóváhagyta e kérdésekben. Nincs szükség sem vizitdíjra, sem kórházi napidíjra, mivel kórházi viszonylatban gyakorlati hasznot hozó bevételt nem jelent. A háziorvosoknál a vizitdíj bevezetése előtt megszűnt az úgynevezett eszközpótlási juttatás, valamint a rendelők karbantartási havi díja. A vizitdíj és a kórházi napidíj megrontotta az orvos-beteg viszonyt. Igazságtalan, hogy mindazok, akik 30-40 éven keresztül fizették a tb-t most vizitdíjat és kórházi napidíjat ismételten fizessenek. Sikeres népszavazás után 2009. januárig nem változik semmi, csak ezt követően kötelezi az Országgyűlést az ott született döntések alkalmazására, és az új költségvetésbe be lehet tervezni az így kieső bevételeket. Bízunk benne, hogy megoldódik az egészség- ügyi műszerfejlesztés és az amortizáció is.
