Észak-Magyarország, 2008. február (64. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-29 / 51. szám

2008. február 29., péntek ÉSZAK SZAKOKTATÁS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS /5 Hány idegen nyelv szükséges a kommunikációhoz a világban? Legalább 1 nyelv Legalább 2 nyelv Legalább 3 nyelv j 11% Semennyi Grafika; Észak-Magyarorszég, forrás: Speciai Eurobarométer MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT Ön szerint fontos a nyelvtudás? Az én időmben még nem volt kö­vetelmény, de a mai fiatalok nem tudnak boldogulni idegennyelv-isme- ret nélkül. Rengeteg ismerősöm vál­lal munkát külföldön, nekik muszáj angolul vagy az adott ország nyel­vén beszélni. Nagy Balázsné nyugdíjas (48) Az építőiparban nem a nyelvtudá­son, hanem a fizikai munkán van a hangsúly. Régebben dolgoztam sze­zonálisan külföldön és bizony na­gyon kínos volt, mikor minden ap­róságot mutogatni kellett vagy csak szótárral tudtam megértetni magam. Nagy István szobafestő (54) 1956-ban elégettük az orosz köny­veket, azt hittük, többet nem lesz kötelező. Egy nyelvet sem tanultam meg, de a fiam tanult és beszél is angolul. Szinten tartja és állandóan fejleszti a tudását, hiszen kinn dol­gozik Angliában. Urbán JAnosné nyugdíjas (63) A diplomám se vehetném kézbe nyelvizsga nélkül. Sajnos ebben a megyében lehetetlen elhelyezkedni, nagyon kilátástalan a jövőnk. Én is, mint oly sok végzős egyetemista, kül­földi munkavállaláson töröm a fejem. Merényi Ádám TÖRTÉNELEM SZAKOS HALLGATÓ (25) Elengedhetetlen az érvényesülés­hez. Egyre gyakrabban az egysze­rű munkavállalótól is elvárják, hogy nyelvizsgája legyen. Hasznos a nyelvismeret, de úgy látom, itthon a gyakorlati tudás helyett a papíron a hangsúly. Kiss Csilla tanuló (22) A véleményeket videón is megnézheti www.boon.hu C£3 & Munkaerő-piaci érvek Budapest (ÉM) - A személyek és a mun­kaerő szabad áramlásának legszembetűnőbb korlátját a nyelvtudás hiánya jelenti. A kö­zösség ezért törekszik a nyelvi sokszínűség támogatására. Természetesen arra is szük­ség van, hogy az EU polgárai beszéljenek angolul, noha ez ilyen konkrétan sehol nem fogalmazódik meg. Érdemes. Felnőtt fejjel is elsajátít­ható a számítógépes tudás, érdemes • beülni az „iskolapadba”. (Fotó: ÉM-archiv) A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Köza­lapítvány a Munkaerőpiaci Alapból támogatja. Papírszerzés vagy egy hobbi? A megkérdezettek hány százaléka beszél anyanyelvén kívül két idegen nyelvet olyan jól, hogy kommunikálni tudjon? Százalék . Luxemburg Hollandia. 92 i 75 1 Szlovénia Málta Belgium Dánia 71 | 68 67 i 66 I Észtországi.. Lettország Litvániáji Svédország Szlovákiai;... Finnői-aMp^ 58 f M i 51 : 48 48 47 Horvátország 36 Ausztria 32 | Lengyelország 32 { Bulgária 31 ! Csehország 29 | Uniós átlag28 | Németország 27T Magyarország 27 [ Románia 27 | Portugália 23 [ Ciprus22 Franciaország 21 Görögország19 Nagy-Britannia18 Spanyolország 17 Olaszország 16 Írország Törökország 15 ' 5 I Grafika tak'Keietí Napid, forrás Speciai Surobarormter fi Kenyérkereseti kény­szer miatt tanulunk nyel­veket, de vannak „hob- bisták" is. Miskolc (ÉM - JA) - Alig akad olyan fiatal, aki közép­iskolában ne találkozna egy­két idegen nyelvvel. Hogy mi­re elég az a néhány emlék­foszlány, akkor derül ki, mi­kor használni kell(ene). Egy­re több élethelyzetben, akár ismerjük az adott nyelvet, akár nem, beszélni kell. Aki szeret beszélni, megérteti ma­gát, de mennyire stílszerűbb lenne az adott nyelven folytat­ni a csevegést, ahelyett, hogy 3-4 nyelvből gyúrunk egy kö­zöset és a jelbeszéd, mimika és hangutánzó szavak mellett idétlen mozdulatokkal is il­lusztráljuk. A muszáj motivál Egyre több iskola foglalkoz­tat „anyanyelvű” tanárokat, de milyen kellemetlen, ha Né­metországban megmosolyog­nak minket, mert az egyik rit­ka holland nyelvjárást szívtuk magukba az iskolapadban.- Igen, én is hallottam ilyen sztorikat. Mi a nyelviskolá­ban olyan tanárokat foglalkoz­tatunk, akik itthon tanulták a nyelvtant, viszont rendszere­sen járnak az adott ország­ban, használják a nyelvet - magyarázza Lukács Balázs, a Collingo nyelviskola vezetője. Természetes, hogy a németek beszélnek angolul, de hogy ál­lunk mi magyarok az idegen nyelvekkel? A kényszer vagy az érdeklődés hajt minket a nyelviskolákba?- Két párhuzamos folyamat zajlik. Egyre többen rendel­keznek némi ismerettel, de so­kan csak most kapnak észbe. A legnagyobb motiváció a muszáj, kenyérkereseti kér­dés, az elhelyezkedés és a dip­loma átvételének is feltétele a nyelvvizsga. Európában ter­mészetes, hogy több idegen nyelvet beszébiek az emberek, de akiben nincs meg az érdek­lődés, talál kiskaput. Néhány felsőfokú intézményben elfo­gadják az eszperantót is, amit használni nem igen fog az il­lető, de kipipálhatja a nyelv­vizsgái kötelezettségét. Van­nak „hőbbisták”, akik érdek­lődésből tanulnak nyelveket.- Ez a veszély nem áll fenn, ha valaki túl van az egyik nyelvvizsgán, néhány hónap szünet után jöhet is a követ­kező kurzus. Németes vagyok, nemrég vágtam bele az angol­ba, de sose keverem a nyel­veket - magyarázza, mikor kérdezzük, nem keveri-e össze a nyelveket az, aki több nyel­vet akar elsajátítani. Egymás után És hogy mennyi idő nyelv- tanulás után mehetünk maga­biztosan vizsgázni? - A nul­láról is elérhető a középfokú nyelvtudás 600-640 óra tanu­lással, ez egy átlagos kurzus esetében másfél évet jelent - mondja Lukács Balázs. Saj­nos, ma sok munkaadó csak nyelvvizsgával rendelkezőket alkalmaz és nem használják ki a tudását. Nagy felelőtlen­ség használatlanul hagyni a tudást, így hamar felejt az il­lető. De a legfontosabb a rend­szeresség, a nyelv csak akkor él bennünk, ha használjuk. In­kább szánjunk mindennap 15 percet nyelvtanulásra, mint heti 3 órát egyszerre. Érdekes idegen nyelvű DVD-ket lehet beszerezni, az ember megnéz egy-két érdekes történetet, észre sem veszi, hogy tanul - tanácsolta Balázs azoknak, akik nyelvvizsga után sem szeretnének felejteni. í IÁK emtippek boon.hü •Nyelvtanulási lehetőségek a felnőttoktatásban (PDF, 54 kB) Az Európai Unióban leggyakrabban használt nyelvek (százalék) Angol Német Olasz Anyanyelv Idegen nyelv Anyanyelv j Idegen nyelv Anyanyelv 18 Idegen nyelv I-'.'- Anyanyelv ■ Anyanyelv í: í I Lengyel ldcgon nyt,lv j 1 . Anyanyelv 11 ^,osz Idegen nyelv fa;; 1 6 Fontos a nyelvi sokszínűség ■ Miért fontos a sokszí­nűség, ha a tendenciák az angol egyeduralmá­nak irányába mutatnak? Budapest (ÉM) - Az EU in­tézményi soknyelvűségét az egyenjogúság elve alapján a közösségi jog garantálja: az egyes tagállamokban hivata­losan elismert nyelv egyúttal hivatalos státussal is rendel­kezik a közösség szintjén; ez az oka annak, hogy a hivata­los és munkanyelvek száma jelenleg húsz. A hivatalos nyelvek példa nélküli egyen­jogúságára az egyes közössé­gi jogi normák közvetlen al­kalmazása miatt is szükség van, hisz a demokratikus jog­államban alapfeltétel, hogy a jogszabályokhoz a polgárok az állam hivatalos nyelvén (nyel­vein) juthassanak hozzá. Anyanyelvükön is Az egyenrangúságot hang­súlyozandó azonban az Euró­pai Unió Tanácsának az ülé­sein valamennyi hivatalos és munkanyelven biztosítják a felszólalás lehetőségét. A számítógépes tudást jól megfizetik ■ A számítógépes tudás nélkül ma már megállna a világ. A hozzáértőket mindenütt keresik. Miskolc (ÉM - KHE) - Má­ra az informatika mindennap­jaink részévé vált. Szükség van a legfrissebb ismeretek­kel rendelkező szakemberek­re, de szükség van arra is, hogy az élet bármely terüle­tén használni tudjuk a tech­nika adta lehetőségeket. Kelendőek A Miskolci Egyetem mind­kettőben segít. Hogy mikép­pen? Ezt kérdeztük dr. Döbröczöni Ádámtól, a Gé­ÍS2AK emí/ppek.boon.hu •Infók a Gépészmérnöki és Informatikai Karról (PDF, 27 kB), pészmérnöki és Informatikai Kar dékánjától. A kar három területre is képez szakembe­reket, mondta lapunknak a dékán. Szeptemberben mind­három informatikai alapsza­kon indul alapképzés. A felvé­telt nyert hallgatók lehetnek mérnök-informatikusok, gaz­dasági informatikusok, vala­mint programtervező infor­matikusok. Az egyik szak mesterképzését már sikerült is akkreditáltatni, 2009 feb­ruárjában indulhat a mérnök­informatikus mesterképzés. A dékántól megtudtuk, je­lenleg az egyetemen 800 infor­matikus hallgató tanul, a szak közkedvelt, országos szinten betöltik az egyetemek a ren­delkezésükre álló keretet. Ez nem is csoda, hiszen az élet minden területén, a bankok­tól az autóiparig mindenhol alkalmazzák őket, könnyen jutnak álláshoz itthon és kül­földön egyaránt. Választják „Van olyan hallgatónk, aki 30 évesen már 500 ezer forin­tot keres havonta - meséli a dékán. - Természetesen emögött rengeteg utazás és munka áll. Ugyanis manapság nem ritka, hogy az informa­tikusokat az anyacég köl­csönadja, így öt év alatt a jó szakember bejárhatja szinte az egész világot.” A 10-15 éve végzett mérnö­kök továbbképzését is bizto­sítja az egyetem. A számító­géppel segített tervezés és a számítógéppel segített gyártás legújabb módszereit sajátít­hatják el a korábban végzett szakemberek. Lehetőség van azonban arra is, hogy az in­tézmény más karain tanulók is ismereteket szerezhessenek ff ............... Van olyan hall­gatónk, aki har­mincévesen már 500 ezer forintot keres havonta. Döbröczöni ÁdAm___________ ..............................................ff informatikából. Lehetséges az úgynevezett áthallgatás, de sokkal gyakoribb, hogy a más karon tanulók választható tárgyként tanulják az infor­matikát. Ilyen érdeklődés el­sősorban a közgazdászhallga­tók és a jogászhallgatók ese­tében figyelhető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents