Észak-Magyarország, 2007. december (63. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-22 / 298. szám
2007. december 22., szombat mm AKTUÁLIS /3 NÉZŐPONT „Sengen lájt" Bánhegyi Gábor gabor.banhegyi@eszak.boon.hu Amikor csatlakoztunk az EU-hoz, az optimisták azt hangoztatták, olyan jó lesz nálunk is, mint ahogy az a régi tagnak számító országokban megszokott. A pesszimistábbak erre azt mondták, örüljünk, ha egyáltalán egyenrangú félnek fogadnak el. Kinek lett igaza, most ne feszegessük. Amikor csatlakoztunk a schengeni övezethez, és arra vártunk, eljő a határnyitás, az optimistábbak azt hangozatták, jó ez, mert járhatunk, kelhetünk, innentől kezdve senki nem szab nékünk határt. Aztán jöttek az első hírmorzsák, itt és itt sem kívánják átengedni a gépkocsikat. Mint például Újhelyben a gyaloghatáron. Szlovákiába mindkét oldalról behajtani tilos táblával igyekeznek távol tartani a gépjárművezetőket. Inkább kerüljenek néhány kilométert, ha az egykori közúti határátkelőn akarnak áthajtani. Hivatkoznak forgalomra, vasúti átjáróra, hídon meg nem lévő járdára. Olyan ez sokak szemében, mint az okos leány a Mátyás-népmesében: jó érv is meg nem is. Vasúti átjáró Szlovákújbely másik végében is van, a sor ott is beér a faluba, a forgalom akkor is átmegy a településen, ha kerülni kell, ráadásul az egész falun végigrobog a forgalom, a teljes nyitással azonban egy hatalmas szakasz mentesülne a forgalom alól. Állítólag szlovák részről nagyobb a nyomás, mint a magyar oldalról, hiszen a fürdőturizmus a szlovák oldalról kényszeríti majd jelentős kerülésre a polgárokat. Olyan ez a határnyitás néhol, mint a magyar narancs: kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. „Sengen lájt". MEGKÉRDEZTÜK A határnyitásról Vendégíből származik a családunk, ezen az oldalon vannak a földek. Hidvégardón élnek a rokononaink, nagymamám is itt született. Eljöttem a templomba, hogy együtt ünnepelhessük ezt a történelmi pillanatot. Köteles Magda Egy folyamat betetőzése a határnyitás. A rendszerváltás óta ez a legjelesebb esemény. Azt remélem tőle, hogy ezzel felélénkülnek a gazdasági folyamatok és a munkanélküliség napjait múlt időbe tesszük. Matusz Tamás Trianon máig sem gyógyuló traumát okozott a magyarságnak, Schengen viszont a reményt hozta vissza. Európa integráns részévé váltunk, reális a nemzet újraegyesítésének az esélye a sorompók megszüntetésével. Gúr Nándor Az egész Kárpát-medencei magyarság számára új lehetőségeket teremtett a nemzeti egység megvalósításához. A regionális együttműködés azt eredményezheti, hogy bekövetkezhet a magyarság erkölcsi felemelkedése is. Zachariás István Szoros együttműködésre van szükség a régió lakói és önkormányzatai között, szerencsére ezt már nem gátolhatja a határellenőrzés sem. A szabad mozgás még gyümölcsözőbbé teheti az itt élők törekvéseit, kapcsolatait. Szabó József VILLAMVOKS ön örül a schengeni. határnyitásnak? Szavazók száma: 210 2007. 12. 21. 17.30 óra Igen 72% Nem 28% Következő kérdésünk: Ön szeretné, ha fehér karácsony lenne? wwmmwbss wiww,bfi.enJiu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Kétszer bontottak kerítést Szabad a határ, de behajtani tilos (Fotó: b g.) ■ Az újhelyi egykori „gyaloghatár" mindkét oldalára kitették a „Behajtani tilos!" táblát. Sátoraljaújhely, Szlovákújhely (ÉM - BG) - Szlovákújhely, Tótújhely, Slovens- ké Nővé Mesto. Annak a településnek a három neve, amelyet az újhelyiek még a mai napig úgy emlegetnek: Sátoraljaújhely utolsó utcája. Északi irányban ez a rész volt az, amely 1920-ban egy aláírás következtében az akkori Sátoraljaújhelyből szlovák településsé vált. A két települést a Ronyva-hídon át egy közúti határkelő kötötte össze a nyolcvanas évekig. Ekkor nyílt meg a város határán kívül a Hegyköz kapujában a nemzetközi közúti határátkelő, majd később ismét üzembe helyezték a belvárosi határátlépőt is, amelyet azóta a helyiek csak „gyaloghatárnak” emlegetnek. Illetve emlegettek. Most már csak múlt idő. Elbontották az úttestet keresztbe átszelő kerítést. Kétszer is. Egyszer pontban éjfélkor, amikor még a hivatalos, a két önkormányzat által tartott ünnepség előtt éjfélkor a schengeni csatlakozásunk időpontjában a zömmel Borsiból, Szlovákújhelyből és Sátoraljaújhelyből érkezők úgy érezték, nincs már ennek a kerítésnek ott a helye. Az elgondolást tett követte.- Reggel nyolckor kijöttem erre, gondoltam, átsétálok, de újból itt volt a kerítés - mondja Baki Zsolt. - Nem baj, sokáig már úgysem lesz itt - teszi hozzá. Nem kell ehhez igazán nagy jóstehetség, zajlik az ünnepség. Amikor felhangzik a felszólítás, hogy a két önkormányzat képviselői bontsák el a kerítést, azonnal megindul a sokadalom, hogy lássa az attrakciót. Ki-ki a maga helyén Össznemzeti kavalkád alakul ki. Néhányan szinte szomorúan néznek az egykori határépületre, ahol most a fellépésre várók melegednek.- Kell egy kis idő, amíg megszokom - mondja a sátoraljaújhelyi Dankó Dénes. - Régebben a híd jobb oldalán beléptem a kis folyosóba, egy kanyar balra, utána be az egyik ajtón, személyi le az asztalra, egyik határőr megnézte, áttolta másiknak, megnézte, rám nézett, vissza, elém tolta, kimentem a másik ajtón. Vissza ugyanez, kerítésfolyosón balra és pár lépés után Magyarországon voltam. Most meg csak átmegyek és vissza. Ahányszor ma átmentem a hídon szlovák területre, ösztönösen indultam az épület felé és nyúltam a zsebem felé. Majd elmúlik. A gyerekek örülnek a nappali tűzijátéknak. Igaz, sok nem látszik belőle, a gyermeki lélek azonban hozzáteszi, amit a nappali fény elvesz. A felnőttek azonban határozottan fáznak. A lacipecsenye és a forralt bor ára szlovák pénznemben adódott meg, de errefelé mindenki egy mini Pataki Ferenc, csak az aktuális árfolyamot kérdezik, már osztanak, szoroznak, gyököt vonnak és a bólintás jelzi, ennyiért még megéri. Sorban állás közben repkednek a történetek. Egyikük közli, még bekap valamit és megy vissza a másik egykori határállomásra, őrizni az épületet. A miértet firtató kérdésre megjegyzi, alig jelentették be a határnyitás időpontját, már mindkét oldalról megjelentek az első színesfémgyűjtő szakiparosok és érdeklődtek, őrizni fogják-e az épületet? Néhányan még arról cserélnek eszmét, miért kellett pont itt szlovák oldalról erre tartva a vasúti átjáró után, a híd szlovák oldalán pedig Szlovákújhely felé tartva kirakni a behajtani tilos táblát. Egy optimista hang megjegyzi: „Az élet majd ezt is megoldja!” Kérdik tőle, mégis mire gondol, de csak egy sejtelmes mosoly a válasz. ÉSZAK emtippek. boon. hu •Szlovákiából behajtani tilos (PDF, 45 kB) SZLOVÁKÚJHELY NEMZETISÉGEI A Kárpát-medencei magyar Kutatási Adatbázis szerint Szlovákújhely lakos- sáqának összetétele az alábbiak szerint változott az elmúlt közel száz évben: 1910-ben a 113 lakos közül 108 magyar, 5 ruszin nemzetiségű volt. Húsz évvel később a 678 lakos közül 22 magyar, 1 német, a ruszin, 28 zsidó és 84 ismeretlen nemzetiségű mellett 540 szlovák lakta a települést. 1990- ben a 964 szlovákújhelyi polgár közül 229 magyarnak, 720 szlováknak, 6 csehnek, 1 cigánynak, 1 morvának vallotta magát, heten nem nyilatkoztak. 2001-ben az 1072 lakos közül 130 vallotta magát magyarnak, 927 szlováknak, 3 orosznak, 2 ruszinnak és 3 csehnek. Forrás: adatbazls.mtakl.hungary.com TORNYOSNÉMETI: Határnyitás Relikviák Sorompóeltávolító politikusok Búcsúfotó Tornyosnémeti határbúcsú ■ Schengeni határnyitás: pénteken 0 órakor Tornyosnémetiben is eltűnt a sorompó. Tomyosnémeti (MTI) - Határtalan határ menti népünnepély köszöntötte a történelmi Abaúj egyesülését a schengeni határnyitáskor, pénteken nulla órakor Tornyosnémetiben a közúti határátkelőn, amely ezen a napon viselte utoljára ezt az elnevezést. A schengeni határnyitást sok százan ünnepelték zenével, tánccal és tűzijátékkal a csütörtökről péntekre virradó éjjelen a településen. Ódor Ferenc, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat elnöke a határsorompó lebontása után éjfélkor úgy nyilatkozott: mindazon kapcsolatok, amelyek évszázadokon át összekötötték a Trianon által aztán kettészakított térséget, most ismét életre kelnek az egyesülő régióban. A határállomáson utoljára áthaladó autónak magyar rendszáma volt. Médiaérdeklödés Kérek egy pecsétet! Eljött az idő Az utolsó ellenőrzés
