Észak-Magyarország, 2007. december (63. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-21 / 297. szám

2007. december 21., péntek észak SZÓLÁSTÉR /6 ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE! Kollégáink hétfőtől péntekig reggel 7 és este 8 óra között, szombaton délelőtt pedig 8 és 11 óra között fogadják hívását, a szám hívható vezetékes és mobilszámról egyaránt. Kedves Előfizetőnk! Ha bármilyen észrevétele van lapunk terjesztésével kapcsolatban - legyen az késés, kézbesítési probléma vagy bármi, amit a terjesztés kapcsán fontosnak tart -, hívja a 06-40/424-424-es, helyi tarifával hívható számot! BOBN TOP 10 (12. 20.) BULVÁR j Pókerarc: jöhet minden, ami betű Kedd este nemcsak egy tízezer lelkes kisváros szúr- j költ a tévé előtt Szatmári Béláért, de a barátok, ro- [ konok, debreceni munkatársak is. Világklasszis úszónő - meztelenül Laure Manaudouról, a franciák világklasszis úszónő­jéről meztelen képek, illetve egy videofelvétel került f fel az internetre. Vágóék válnak? Sebestyén Balázs és Vágó István kvízben mérkőznek í meg egymással. SPORT Új stadion - de miből? Állítólag 18 ezer néző befogadására alkalmas áré- j nát szeretnének Diósgyőrbe, új kétszintes lelátóval, j üzletekkel. Spanyolországból igazolna a DVTK Vágó Attila, a Diósgyőr edzője tanulmányúton járt Spanyolországban. BALESET, BŰNÜGY Gyalogost gázoltak a Szentpéteri kapuban A húszemeletes toronyház közelében indult át az úton nem a gyalogosoknak kijelölt helyen egy idős férfi. Újabb gyalogosgázolás történt Miskolcon Filmbe illő jelenet szemtanúi lehettek, akik Miskolcon a Szeles utcán jártak szerda délután és látták a gázolást. j BELFÖLD í Csak az extra él meg a sétálón Csak bankok és ékszerüzletek tudnak majd megélni a miskolci főutcán? - a szakemberek szerint igen. Postaládánkból: Klapka úr és a fűtésszámla Csak az élhetetlen ember szűkösködik, az élelmes j simán boldogul. Szerencsi szalmaerőmű, kazincbarcikai kórház Két nagy vitát kavaró téma is napirenden volt a me­gyei közgyűlés mai ülésén. Zöld lesz a kocsonya... fesztivál Szerencsére nem a kocsonya lesz zöld - Isten ments!- hanem a fesztivál. SS www.boon.hu G83 &> További hírek, fotók és videók NE FELEBKEZZŐNK MEG RÓLA Hamarosan Ádám, Éva Miskolc (ÉM) - Emlékeztetőül, hogy el ne feledkezzenek a szeretteik, barátaik névnapjáról. NÉVNAPMENÜ December 22,Zénó December 23.Viktória December 24. Ádám, Éva December 25.Eugénia December 26.István Bosszankodjon velünk! Miskolc (ÉM) - Ha nem talál elég bosszantó dolgot maga körül, kattintson in­ternetes honlapunkon (www.boon.hu) a Bosszantó blogunkra. Szóljon hozzá az ott szereplő ügyekhez, vagy írja meg, ami Ön­nek bosszantó! Jókívánság-SMS Erre a számra küldje SMS-ót: Szeretné jókívánságait SMS-ben el­küldeni és az Észak-Magyarország- ban, valamint a Borsod Onllne-on megjelentetni? SMS-ét kezdje így: ejk majd hagyjon egy szóközt, és írhat­ja is jókívánságát, üdvözletét szeretteinek, ismerőseinek. Példa: ejk Sok boldog névnapot kívánunk a miskolci Kovács Pálnénak. Böbéék! Üzenetét a következő emelt díjas számra (160 Ft+áfa) küldje: 90/612- 222. A trágár, obszcén, a hatályos jogszabályokat, az Inform Média üz­letszabályzatát vagy a közerkölcsöt sértő SMS-ek nem kerülnek meg­jelentetésre, az emelt díjas SMS árát nem térítjük vissza. A formai hi­bát tartalmazó SMS-eket nem jelentetjük meg, ezek díját pedig nem téritjük vissza. A szolgáltatás részvételi feltételeinek változtatási jo­gát az Inform Média fenntartja. Az életünk. Na 333 bIíszáki SZÓLÁSTÉR OLVASÓINK LEVELEIBŐL Élmény. A mikulásvonatozás nagy élmény a gyerekeknek, és keserű emlék azoknak, akik kimarad­nak, pedig készültek rá. (Fotónk illusztráció) V. . .............., , .............................., . .... _L.........' T.......,................................. J Gyereknek szánná Sajnos én is Önökön ke-j* resztül szeretnék segítséget- kérni az olvasóktól. Nekem szerencsére még nem kap-J csolták le a villanyomat, df lehet, hogy mire ez a levél az újságban megjelenik, ak­kor már igen. Én ezért ké­rek Önöktől segítséget, meri gyesre és családi pótlékra sai^nem jtto^k hiteit,,A Olvasónk az Észak-Ma- gyarország 2007. december 10-ei számában megjelent, „Gyerekeknek szánná” című olvasói levélre reagált. Hogyan tudná? Mindennap nagy figyelem­mel olvasom az Északot. A hétfői számban megjelenő cikkhez szeretnék hozzászól­ni. Igaz, ha segíteni nem tu­dok, akkor mi közöm van hozzá - mondhatja bárki rám. Szeretném tudni, hogy ha az öt gyermekes anyuka nem tudta a havi villany- számláját törleszteni (az is a gyerekek miatt lett volna), akkor az 500.000 forintos kölcsönt hogyan tudná fizet­ni? Nehéz kimondani, de mi is nagyon nehéz körülmé­nyek között élünk, de remé­lem, hogy soha nem kerül rá sor, hogy kérnünk kell­jen. Ha mégis, akkor min­den apró segítségnek nagyon tudnék örülni, és nem mind­járt egy hatalmas összeget várnék el. NÉV ÉS C(M A SZERKESZTŐSÉGBEN Mikulásvonat A Miskolci Önkormányzat minden évben megutaztatja a gyermekeket a Mikulásvo­naton. Három keresztlányom minden nap kérdezgette mi­kor mennek a Mikuláshoz, Lillafüredre. Az önkormány­zat adott időpontot, az óvo­dának. A gyerekek alig vár­ták az újabb találkozást. Saj­nos, előtte telefonáltak az óvoda vezetőjének, miszerint nincs keret az összes óvodás vonatoztatására. Csak a nagy csoportosok mehet­nek... Igazgatónőnk, nem tudta, mit mondhatna a töb­bi gyereknek, ezért elmond­ta a szülőknek mi történt. Megkérdeztük, hátha lehet saját költségen vonatozni. Lehetőség van, csak épp 5000 forint a jegy gyereken­ként, ja és már nem is lehet kapni. Bárhogy nézem, egy kétgyermekes anyuka nem tudja megfizetni, hát még az, aki esetleg három gyereket nevel. A legfurcsábbnak azt tartottuk, hogy lehet hogy nincs keret, mikor üres va­gonokat is furikáztatnak... Pont a kisvasút telephelyé­nél lakunk, naponta több­ször is látjuk. Középső ke­resztlányom meghallotta mi­ről beszélgetünk anyukájá­val, bár csak ötéves, egy kérdése volt csak: - Anya, a rossz gyerekek nem találkoz­hatnak a Mikulással? Mindenki tudja, hogy megszorítások vannak, de kérdem én, a gyerekeknek nem lehetne megadni az esélyt, hogy higgyenek egy jó világban? Legalább őket nem kéne belevonni a spórolós városi politikába.... NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Ami kimaradt 1955 óta élek Miskolcon. Számomra, és több miskolci elvtársam számára, valamint az itt élő miskolciaknak sem mindegy, hogy milyen város­sá fejlődik. Miskolc. Egyre több miskolci lakos keres meg személyesen vagy tele­fonon, segítséget kérve tő­lem - mint a Magyar Kom­munista Munkáspárt miskol­ci alapszervezetének városi elnökétől. Arra kérnek, hogy képvi­seljem őket különböző fóru­mokon. Sajnos több miskolci lakosnak az a véleménye, hogy a 2007. november 22-én megtartott közmeghallgatás mire volt, amikor az érintett vezetőknek eszük ágában sincsen az emberek problé­májával foglalkozni. Ez csu­pán arra volt jó, hogy a nap­tárukban kipipálják, hogy ilyen is volt. A városvezetés miért nem közölte a közmeg­hallgatás előtt az újságban, hogy egy felszólalónak hány percet engedélyeznek. Akkor mindenki úgy készült volna fel. Döntések előtt kellene Amit a közmeghallgatáson szerettem volna elmondani, az a következő volt. Nem ér­tek egyet a polgármester vá­laszával. A városban működő pártokkal nemcsak az önkor­mányzati választások előtt kellene leülnie, hanem a vá­rosunkat érintő nagy hord­erejű ügyekben is le kellene ülnie, valamint a civil szer­vezetekkel, és nem utolsó sorban a város lakosságával - persze az önkormányzati ülések előtt. Mielőtt még a különböző, lakosságot érintő rossz döntések egymás után megszületnének. Azzal sem értek egyet, hogy az önkormányzat az önkormányzati nyílt napi­rendi pontjait felteszi az internetre, akkor a miskolci lakosok döntés előtt miért, nem mondhatják el a véle­ményüket? Miért nem veszik ezt figyelembe, mint pl. a kazincbarcikai közgyűlése­ken? Arra viszont nem kap­tam választ, hogy amikor fiatal pedagógusokat külön­böző okok miatt elbocsáta­nak, akkor miért van olyan szakmunkásképző és közép­iskola, ahol a munkavállalók (kb. 25-30 fő) a nyugdíjuk mellett dolgoznak. Kom- lóstetői felvetésemre sem kaptam megfelelő választ. Komlóstetőn a Szántó Ko­vács János utcában, a 35. számtól, valamint a páros oldalon a 88. számtól nincs járda, már jó 30 éve. Ezek­nek a járdáknak az elkészí­tése azért is lenne fontos, mert szerencsére ebben az utcában egyre több gyerek születik és lakik. Sajnos így ők mindennap veszélynek vannak kitéve. Fülöp Józsefné, Miskolc A Stiránszki családnak hozták Csütörtöki számunkban je­lent meg Stiránszki Sándor- né segítségkérő levele. Teg­nap többen is jelezték, hogy segítenének neki, és adomá­nyokat is hoztak számára, il­letve a gyerekeknek. Kérjük, fáradjon be ezekért a szer­kesztőségbe. A SZERK. Karácsony, 1944 1944-ben amikor elvonul­tak az oroszok, éppen akkor jött a karácsony. Apám ki­ment a legelőre és kivágott egy borókabokrot - az volt a karácsonyfánk. Nagymamám cukorrépából főzött melaszt, jó sűrűre, amikor megder­medt, felvágtuk apró koc­kákra, selyempapírba csoma­goltuk, cérnát kötöttünk rá, és úgy akasztottuk a fára. Ez volt a mi szaloncukrunk. Volt a kertünkben egy alma­fa, amelyen apró piros al­mák termettek. Úgy is hív­tuk ezt a fát, hogy aranyal- mafa. Az almák szárára cér­nát kötöttünk, és úgy raktuk a fára. Ezenkívül még dió­kat is tettünk a fára, és így lett teljes a mi karácsony­fánk. Amkor készen voltunk, akkor körbeálltuk az asztalt, amin a fa volt. Mindennek örültünk Szüléinkkel együtt eléne­keltük, hogy „Krisztus Urunknak áldott születése”. Aztán mi, gyerekek elmen­tünk a faluba kántálni. Az énekért aztán megkaptuk a két fillért, és örömmel vit­tük haza, mert odaadhattuk édesanyánknak. Mire ha­zaértünk, akkorra már ki­sült a kemencében a krump­lis és káposztás lángos, a fo­nott kalács, a lúdláb és a bobájkának való. Megfőtt az aszalt alma és körte, amit az apám nyáron aszalt az asza­lón. Ezek alkották az ünnepi vacsorát. Utána aztán men­tünk a templomba. Az ünne­pi ebéd, ha nem volt más hús, akkor húsleves volt, és bobájka, meg kemencében sült kalács. Mi akkor mindennek örültünk, mert szegények voltunk. Özv. Szabó Ferencné, .Sajóivánka bloq.boon.hu j A fentihez hasonló és más bosszan­tó témákról a Bosszantó című blogon olvashatnak és írhatnak. J: A NAP ELŐFIZETŐJE Tóth Árpád Tóth Árpád számára az elmúlt negyven esztendő minden napja azzal kezdő­dött, hogy kivette postalá­dájából az Észak-Magyaror- szágot. Amióta pedig a Vasár­napi Észak megjelenik, a vasárnap sem marad ki anélkül, hogy el ne olvas­nák a friss híreket, az ér­dekes riportokat. Tóth Árpád és felesége számára a közélet történései­ben való eligazodást is jelen­ti a friss újság. Nyugdíjas koruk ellenére aktív életet élnek, hiszen ez év elejéig a megyei nyugdíjas klub irá­nyítását végezték, most pe­dig a Diósgyőri Cukorbete­gek Egyesületét vezetik. A klubtagok körében is nép­szerű a lap, hiszen sok prak­tikus és ak­tuális infor­mációt talál­nak ben­ne. Fon­tos, hogy az olvasók is elmond­hatják véleményüket, gond­jukat, de megoszthatják örö­müket is másokkal. Árpád azt is elárulta, hogy újság előfizetésük ju­biláló éve egybeesett 58. há­zassági évfordulójukkal. Ezért hozott dupla örö­möt számukra az Észak- Magyarországtól kapott ajándék vásárlási utalvány. Köszönik a megemlékezést. Továbbra is hűségesek ma­radnak kedvenc lapjukhoz. OLVASÓINK ÍRTÁK Merre, mennyi... Levélírónk a szerdai szá­munkban megjelent két blog- bejegyzésre reagál. Bugajakabnak Nagyon szégyenletes do­log, hogy 40 évesen külföld­re tudtál csak kimenni dol­gozni. Én azt is szégyenle­tesnek tartom, hogy vered a melled s ez által beleszólsz a magyar munkanélküliek sor­sába. Ha te igazi magyarnak vallód magad, akkor 40 éve­sen itthon kellett volna munkát találnod. Gondolom és hiszem, hogy ha most 54 évesen mégis Magyarorszá­gon maradnál, de pénz nél­kül, akkor neked sem állna jól az arcprofilod, hogy ha semmiféle ellátásban nem részesülnél. Még mindig többre tartom az itteni mun­kanélküliek magyarságát, mint azt, hogy külföldön rabszolgának tartsák őket. Okoskaticának Igazad van, hogy sok nyugdíjasnak is kevés a nyugdíja de az is igaz, hogy sok nyugdíjas viszont nem istenigazából dolgozott meg érte (tisztelet a kivételnek). A munka nem szégyen, de az szégyen, hogy egy bizo­nyos kor után a dolgozni akaró és tudó nem tud elhe­lyezkedni a kora miatt csak esetleg úgy, hogy ha jó is­meretséggel rendelkezik. Azt is rossznak vélem, hogy az ember idős korára való te­kintettel egy normális mun­kát nem talál, csak olyat mint a takarítás, vagy kísér- getés, vagy éppen dadus- gatás. Csak éppen ezeknek az 50-60 év korú embereknek a mozgása sem olyan mint egy fiatal korú társának, de a megélhetése minden esetbe veszélybe kerül. Név és cIm a szarkesztőségben

Next

/
Thumbnails
Contents