Észak-Magyarország, 2007. december (63. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-08 / 286. szám

2007. december 8., szombat ÉSZAK AKTUÁLIS /5 Tanulás, érvényesülés Miskolc (ÉM) - Tizenötödik alkalommal rendezett országos közoktatási konferenciát Lillafüreden a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai. Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet. A háromnapos tanácskozás ezúttal a Tanulás-Tudás-Érvényesülés címet viselte, ami nem véletlen. Mint Bozsikné Vig Ma­rianna, az intézet megbízott igazgatója fogal­mazott, a téma aktualitását az adta, hogy a jövőben rendkívül fontos szerepet kapnak a közoktatásban a kulcskompetenciák. Ennek szellemében módosult a Nemzeti alaptanterv, és ennek következtében dolgozzák át decem­ber végéig az iskolák saját programjukat. Balogh Márk (12): Távirányítós kocsi, Walkman Balogh Zsolt (14): Discman, Hány Pottor (Titkok kamrája) Dnrdos Csongor (8): Távirányítós kocsi, vonat Jónás Levonta (1,5) Miianyag kisállatok, dinók Karácsonyi vágyak Grafika: Észak-Magyarország telefon elnevezésű sorozatunkban ezút­tal Krefíly Gábort, a Magyar Vöröske­reszt hajléktalanokat gondozó központjá­nak megyei intézményvezetőjét kérdez­hették lapunk és a Borsod Online olva­sói. £Q3 & (Fotó és videó: Teszárovics Natália) | V ____________._____________________________________________________________________________________/ Belenőttek a nagycsaládba Játék a nagycsaládnál Berzéken Iád, a földszinten még nem­igen lehet tudni, olyan csend­ben vannak az emeleten. Az összes fiú rajzfilmet néz éppen, az egy „hercegnőt” kell csak áthívni, hogy mind együtt legyenek. Megtörténik a bemutatko­zás-bemutatás.- Zsolt volt az első. Aztán következett az öccse, Márk. Aztán jött Csongor, ő 4 és fél A korábbi évek olvasóinkkal közős sikeres akcióin felbuzdulva az idén hivatásos nevelőszülőknél csepere­dő, az életbe általában nem kis te­herrel indult gyermekek örömét sze­retnénk azzal fokozni, hogy talán még a szokásosnál merészebb ál­maik is teljesülhetnek._________________ Összesen négy közösséget mutat- tunk be, riportok segítségével, s egyenként megismertettük Önök­kel a gyerekeket is, karácsonyi kí­£& ÉN wy éves volt, egyedül ő nem volt pelenkás, amikor megkaptam. Őt a nagymamája nevelte, mígnem elvették tőle, mert sú­lyosan bántalmazta. A követ­kezményeit máig viseli: 8 éves, s még óvodás. Nehezen beszél, de azért fejlődik. Saj­nos, úgy tűnik, meg kell vál­nunk egymástól, mert örökbe­fogadó szülők jelentkeztek ér­te, Olaszországból. Már meg­vánságaikkal együtt. Kérjük, vegye­nek részt a közös örömszerzésben. Az ajándékokat az idén - minthogy szerkesztőségünk felújítás alatt áll - a megyei Területi Gyermekvédel­mi Szakszolgálat elmén és segítsé­gével gyűjtjük (3532 Miskolc, Károly u. 12.). Kérjük, ha lehet, szépen be­csomagolva juttassák el oda adomá­nyukat, feltüntetve a tartalmat, s esetleg azt is, név szerint melyik gyermeknek szánják. V. boon.hu (Fotó és videó: Kocsis Zoltán) történt az első találkozás, sze­génykém, még nemigen fogja föl, hogy mi is történik vele. Reméljük, jó sora lesz - mond­ja Melinda, s a mosolygós asszonyka arca elkomorul. Életkép „Csatajelenet” következik: a hintalovon békésen nyargaló másfél éves Leventét (a leg­kisebb neveltet) eltalálja a kispisztollyal csápoló kétéves Bence (Melinda szülöttje). A nagyobbak közül legalább hárman ugranak megvigasz­talni a kicsit, s megnézni, nem érte-e sérülés. Köztük At­tila (11) is (Melinda középső gyermeke). A családfő nemritkán kül­földi munka miatt hosszú idő­re távol van. Adódik a kérdés: ki segít Melindának ennyi gyermek mellett. S a válasz:- Hát a gyerekek! KARÁCSONY AZ ÉSZAKKAL ■ Kiss Attiláné számára természetszerűleg adó­dott, hogy nevelőszülő le­gyen. Az édesanyja is az. Szalóczi Katalin szaloczi@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - A berzéki ház asszonya, Melinda, mindössze 31 éves. Tizennyolc volt, ami­kor lányát, a kis (Kiss) Melindát szülte. Vi­szont azt már jóval előbb el­határozták a párjával, hogy 3 gyermekük lesz. Született is még kettő, amit megtoldottak néhány nevelt gyermekkel.- Az édesanyám még 88-ban lett nevelőszülő, így számomra természetes volt a nagy család. Mi hárman voltmik édestestvé­rek, de a neveltekkel is máig tartjuk a kapcsolatot. Van köz­tük, akinek már saját család­fő .................... Az édesanyám még 88-ban lett nevelőszülő, így számomra ter­mészetes volt a nagy család. Kiss Attiláné .............................................ff ja van, és van, aki még a szü­leimnél él. A jelenlegi 3 nevelt­jükből 2 fogyatékos. A férjem az udvarlás öt esztendeje alatt szinte belenőtt a családba, így egyetértett, hogy mi is vállal­junk nevelt gyermekeket. A nővérem szintén nevelőszülő, 1 sajátja mellett még van neki 5, s a húgom is elvégezte már a nevelőszülői tanfolyamot. Ki lakik itt? Hogy Melindáéknál végül hány főre szaporodott a csa­Szemét, de „csak" a víz színén Miskolc (ÉM) - Újabb sze- mét-„folyam” vonul-vonult át a megyénkben. Egyetlen hé­ten belül már a második... Származási helye a hírek sze­rint újra meg újra Ukrajna. A helyi szerveknek nincs eszkö­zük, hogy diplomáciai avagy szakmai egyeztetéseket kezde­ményezzenek. - Ez a jelenség nem ritka, évről évre több­ször is bekövetkezik, és „csak” esztétikai szennyezést jelent, vízminőségromlást nem - kommentálta a fejle­ményt Csont Csaba, az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság munkatársa. 65. születésnapja alkalmából köszön­tötték Serfőző Si­mon költőt a Mis­kolci Városi Könyv­tárban. Köszönti: Csapó János színész. (Fotó és videó: Á. J.) G53|§< ÉM-INTERJÚ: Vinnai Jánossal, a Szinva Net 'Informatikai Kft. ügyvezető igazgatójával Itt az információs ■ Az Információs társada­lomért elnevezésű miniszteri kitüntetést vehette át Vinnai János. Miskolc (ÉM) - Olyan termé­szetesen jelentjük ki, hogy ma in­formációs társadalomban élünk. A valóság ennél árnyaltabb... Vinnai Jánost, a miskolci Szin­va Net Informatikai Kft. résztu­lajdonosát, ügyvezetőjét kérdez­tük erről abból az alkalomból, hogy most vehette át az „Informá­ciós társadalomért” miniszteri ki­tüntetést. Vinnai János: Ha azt nézem, hogy az élet minden területén jelen van az informatika, és látom az infor­matika valamely területével fog­lalkozó cégek sokaságát, akkor va­lóban, amiben élünk, az informá­ciós társadalom: ha azonban a di­gitális írástudást vizsgálom, azaz azoknak az alapvető informatikai ismereteknek a birtoklását, ame­lyek hasonlíthatóak az egyszerű írás- és olvasástudáshoz, akkor ma még Magyarországon a lakos­ság körében tetemes a digitális fél­vagy teljes analfabetizmus. ÉM: Ez életszínvonalbeli, azaz anyagi kérdés? Vinnai János: Igen is meg nem is. Még vállalatvezetői szinten is elő­fordul, hogy néha hamarabb köl­tenek új személygépkocsikra, mint informatikára. Természete­sen sok múlik azon is, hogy az átlagembernek mennyire futja PC- re, internetelérésre. De sokkal több múlik az oktatáson, a kormá­nyok szemléletén, azon, mennyire fontos kérdés ma Magyarországon az informatikai fejlődés. A refor­mokat sem lehet elképzelni infor­matikai fejlesztés nélkül.- a Szinva Netet 1988-ban magánsze­mélyek alapították________________________- ma is magánszemélyek tulajdonol­ják___________________________________________- 1992-től állami beszállítók___________ 0 -1996-tól kormányzati beszállítók- számos világmárkával dolgoznak együtt Kánaán ÉM: De az informatikai fejlesz­tés pénzt takaríthat meg, vagy eredményt növelhet! Vinnai János: Igen, de mivel az in­formatika támogató, kiszolgáló funkció, nem vállalati üzletág, ezért a közvetlen haszontermelést sok­szor nehéz kimutatani. Sokszor in­kább az jellemző, hogy az informa­tika akkor kerül igazán előtérbe, ha nem működik: váratlanul leáll a rendszer, leáll a vállalat élete. ÉM: Lehet, hogy pont ettől fél­nek, akik ódzkodnak az infor­matikától... Vinnai János: Ha valaki nem a házi megoldásokat támogatja, ha­nem professzionális vállalkozá­sokra bízza a cége informatikai rendszerét, nem érhetik ilyen kel­lemetlen meglepetések. Az igazi biztonságot a nemzetközi standar­dok alkalmazása és a szakcéggel történő üzemeltetetés jelenti. I ÉM: Megmaradtak miskolci cégnek húsz éve már - pedig állami beszállítóként minden­hol van üzletfelük az ország­ban. Lokálpatrióták? Vinnai János: Mondhatom nyu­godtan ezt is, szeret­nénk itthon otthon lenni. De látjuk azért, hogy a megye gazdasága ha lassan is, de fejlődik, és bí­zunk az uniós forrá­sok mozgatóerejében Nem köny- nyű azzal megküz­deni, hogy a ki­sebb vál­lalkozá­sok túl nagy part­nernek vélnek bennün­ket, míg a nagy cé­gek pedig a multik nagy beszállítóival köt­nek üzletet - hogy azután némi vargabetűvel visszajöjjön a fela­dat hozzánk. Jó lenne megérni egyszer, hogy a megye cégei szá­mára a legfontosabb partnereket Vinnai János (Fotó: Ém-archiv) itt helyben keressék meg. Hi­szünk abban, ha szakértelmünk, áraink országos jelenlétet biztosí­tanak számunkra, akkor ez itt­hon is bizalmat kell, hogy éb­resszen.

Next

/
Thumbnails
Contents