Észak-Magyarország, 2007. november (63. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-30 / 279. szám

2007. november 30., péntek ÉSZAK AKTUÁLIS / HIRDETÉS /5 Négyen. Négy autó ütközött össze csütörtökön délután Miskolcon, a József Attila Utcában. (Fotó és videó: ÉM) CS3 ÉK www.boon.hu V ......... ,..........................-..................... . „Megkapjuk" a kincseket Miskolc (ÉM) - Ahogy azt megszokhattuk, ilyentájt zárul a Bartók + operafesztivál. Va­lójában persze véget ért, nagy sikerrel zajlott le most is a nyári, Bartók + Párizs Nemzet­közi Operafesztivál, de még egy „ráadás” gálakoncert is hozzátartozik. December 15-én (szombaton) lesz a Miskolci Nemzeti Színház­ban. Nemcsak erről beszélt csütörtöki sajtó- tájékoztatóján Bátor Tamás, a Miskolci Nem­zetközi Operafesztivált rendező kht. ügyveze­tő igazgatója, hanem a következő fesztiválok­ról is mondott néhány érdekességet. A 15-ei gála két főszereplője Manón Strauss Evrard (szoprán) és Alfréd Kim (tenor). A kon­certen a Pannon Filharmonikusok játszanak, Hamar Zsolt vezényli őket. A decemberi 15-ei hangversenyen - amelyre korlátozott számban még kaphatók jegyek - az első részben Dvorák VIII. szimfóniája hangzik fel, a másodikban népszerű operarészletek szólalnak meg. A fen­tieken túl Bátor Tamás elmondta, az idén is kapható 1000 és 5000 forintos értékben a Bar­tók + utalvány, ami kiváló ajándékozni való lehet karácsonyra. Azután: 2008 nyarára, a Bartók + Szlávok operafesztiválra a kiegészí­tő programok között nagyszabású ikonkiállí­tást rendez a Hermán Ottó Múzeum. 2009: Bar­tók + Bécs a tematika, és „megkapjuk” ez al­kalomból az Esterházy-kincseket. 2010: Bartók + Európa, ez szerepelt Miskolc Európa kultu­rális fővárosa 2010 pályázatában, és bár Pécs nyert, nincs ok a változtatásra. : ' emtippek boon.hu •A december 15-i gáláról (PDF, 72 kB) „Tele a ■ A kisgyőriek szerint az egykori lőtér miatt még nagyon sok bomba hever az erdőben. Kisgyőr (ÉM - PT) - Ne­gyed tizenegy előtt pár perc­cel hatalmas dörrenő hang hallatszott Kisgyőrben.A Fe­nyő utcai ház udvarán egy ha­di lövedék röpült a levegőbe. A fél méter hosszúságú ágyú­lövedék attól indult be, hogy az ötvenesztendős férfi dara­bokra akarta vágni a szerke­zetet, hogy fémhulladékként 99............. Ötven éve vitte le utoljára egy falubeli kezét egy fel nem rob­bant lövedék. TamAs Sándor fi aSftl é .............................99 pénzt csináljon belőle. A löve­déket a környéken gyűjtöget­te, mint mások is. Azt mond­Lezárták a környéket wyyyyjMQiLilu ták az utcában élők közül né- hányan, hogy a minap három mázsa ilyen hulladékot vitt már be egy MÉH-telepre. A férfi barátjánál a rendőrök ugyancsak lefoglaltak jó né­hány lövedéket. A mentők mellett a rend­őrök, határőrök és a tűzoltók is kivonultak. A tűzszerészek kora délután érkeztek meg, és szállították el, majd semmisí­tették meg a többi bombát. Tamás Sándor arról beszélt lapunknak, hogy a hatvanas évekig lőtér húzódott a falu mellett. Lapzártánk előtt meg­tudtuk, hogy a kórházban ke­zelt férfi állapota válságos. Két lábát és egyik kezét am­putálni kellett. Öt- helyett nyolcmilliárd! Miskolc (ÉM - SzB) - A B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés szeptemberi ülésén hozott döntést arról, hogy az idei megyei költségvetés hiányá­nak kezelésére 5 milliárd fo­rintnyi kötvényt bocsát ki. Szűk két hónap elteltével új­ra a testület napirenjén szere­pelt a kérdés - mint Ódor Fe­renc, a közgyűlés elnöke elő­terjesztésekor elmondta -, mert közben tájlékozódtak a jövő évi állami finanszírozá­si elképzelésekről és kiderült, hogy jövőre sem számíthat­nak több állami pénzre. Éppen ezért a kötvénykibo­csátásban érintett pénzintézet­tel egyeztetve úgy alakult, hogy a szeptemberben terve­zettnél nagyobb, 8 milliárd fo­rintnyi kötvény kibocsátásá­ra is lehetőség nyílik. Lukács András az MSZP- frakció nevében elmondta, nem támogatják az előterjesz­tést, mert ez sodródás az árral és nem mutatja meg az anya­gi gondokból kivezető utat. Vándoroltak a népművelők Miskolc (ÉM) - A több mint negyedszázada műkö­dő Magyar Népművelők Egyesülete 24. alkalommal szervezte meg évente szoká­sos vándorgyűlését, s ami igazi különlegesség idén: megyénk tíz éven belül har­madszor ad otthont ennek a rendezvénynek. (Sárospa­tak, 1997; Kazincbarcika, 2004.) Csütörtöktől szomba­tig három napon át a bor­sodi megyeszékhely a házi­gazda.- Sok kérdés vetődik fel napjainkban a népművelés, a közösségi művelődés te­rén. Eebben az évben pél­dául már háromszor annyi településről lehetett valami­lyen közművelődési tárgyú átalakításról hallani, mint más esztendőkben - mond­ta a megnyitón Borbáth Erika, az egyesület elnöke. Zöldenergia a természetből Egyedülálló lehetőségek, REKORDTERMÉST HOZÓ CSODANÖVÉNYEK, VÉGET NEM ÉRŐ, HOZAMADATOK ERDEJÉBE VESZŐ TÖRTÉNETEK - EZ A BIOMASSZA HAZAI TÖRTÉNETE, AMELY EGY OLYAN LABIRINTUSSÁ VÁLTOZOTT NÉHÁNY ÉV ALATT, HOGY EMBER LEGYEN A TALPÁN, AKI ELIGAZODIK A MESÉK ÉS A VALÓSÁG vilAgAban. Mint ismeretes, a megújuló ener­gia és azon belül is a biomassza al­kalmazása napjainkban igen aktuá­lis téma. Sokan szeretik, sokan bánt­ják, de senkit sem hagy hidegen. Foglalkoztatja a vidéken élőket, a gazdálkodókat, akik a mezőgazda­ságból próbálnak megélni, az ener­getikával foglalkozó beruházókat, az erdésztársadalmat és a természetvé­dőket is. A WWF Magyarország (WWF), természetvédelmi alapítvány, a világ természeti értékeinek megőrzésén dolgozik. A megújuló energiaforrás­nak számító biomassza körüli kérdé­sek és kételyek miatt egyre több in­dok buzdította arra, hogy zöld szer­vezetként szerepet vállaljon a termé­szeti értékeinket olyannyira igénybe vevő zöldenergia területén. A WWF ugyanis úgy látja, hogy bizonyos ese­tekben a biomassza-termesztés elő­segítheti bizonyos természetvédelmi célok megvalósulását. Példaértékű együttműködés indult a WWF és a régió egyik legnagyobb gazdasági szereplője, az AES Ma­gyarország Vállalatcsoport (AES) között 2005-ben, melynek célja az energetikai faültetvények elterjeszté­se a természetvédelmi feltételek be­tartása mellett. Önmagában is egye­dülálló, hogy egy természetvédelmi szervezet és az energiaszektor kép­viselője közösen keresi a választ ar­ra, hogyan lehet együtt kezelni ener­giát szolgáltató ültetvényeket és a ter­mészetes élőhelyeket. Olyan kezde­ményezés ez, amely természetvédel­mi és gazdasági célokat egyaránt szolgál. A program az erőmű környezeté­ben található tiszai ártérre és azon be­lül is a Borsodi Mezőségre fókuszál. Ne felejtsük el, hogy egy szociális és természetvédelmi problémákkal ter­helt térségről van szó! A Tisza vidéke jelentősen meg­változott az elmúlt kétszáz évben. El­tűnőben vannak a fűz-nyár ligeter­dők, a nedves rétek nagy részét ki­szárították, tájidegen ültetvények foglalták el a fás legelők helyét és csökkent a vizes élőhelyek, mocsár­rétek területe is. Ugyanakkor a szán­tóterületek (búza, kukorica stb.) nem hoznak megfelelő hasznot az itt élő gazdálkodóknak, mivel állandóan az ár és belvizek hatása alatt állnak. Nem találhatóak összefüggő, jól megművelhető területek. Ennek egyik oka az, hogy „ártéri föld”-ön járunk, ahol néhány méter távolsá­gon belül megváltoznak a termőké- pességi viszonyok. Aggasztóan nagy területeket fog­lal el a hazánkban nem honos, igen agresszív cserje, a gyalogakác (Amorpha fruticosa). Ez az Eszak- Amerikából betelepített, nemkívána­tos növény rendkívül gyorsan elözön- lötte a legelőket, ártereket és a puha­fa liget-erdőket. „Invázióját” a hul­lámtéri szántók elhanyagolása és a kaszálók, legelők kezelésének fel­hagyása tette lehetővé. A WWF programjának fontos eleme, hogy megszabadítsa a folyók ártereit a gyalogakáctól - amely egyébként igen alkalmas hőenergia előállításá­ra - , és azon a területen másféle, ter­mészetbarát gazdálkodásra ösztönöz­ze a helyi gazdálkodókat. A program első lépéseként a WWF egy részletes, természeti érté­keket is lajstromba vevő vizsgálat so­rán felmérte, hogy milyen lehetősé­gek nyílnak természetközeli ültetvé­nyek létrehozására a Borsodi Mező­ségben. Ennek során máris egy jól működő partnerségi kapcsolat alakult ki a WWF, az AES, a kistérségben jelenlévő önkormányzatok és gazdál­kodók egy csoportja között. A biomassza-termesztés szem­pontjából a leginkább számításba ve­hető területek a „rossz” minőségű hullámtéri szántók, amelyek vagy mezőgazdasági művelés alatt állnak vagy nagymértékben tájidegen növé­nyekkel fertőzöttek. Az ilyen terüle­tek egy részén a jövőben őshonos fa­fajtákból álló, fás szárú energetikai ültetvények jönnek létre. Az eddig gyalogakáccal ellepett területeken és a gazdaságtalan szántók egy részén hamarosan őshonos fafajtákból álló, fás szárú energetikai ültetvények nö­vekednek. Ezzel új ajtó nyílhat meg a helyi közösségek előtt. A puding próbája az evés, így Tiszatarjánban, egy közösen kijelölt mintaterületen, hamarosan a gyakorlatban is látható lesz a természetbarát ültetvénygaz­dálkodás. A termőhelyfeltárás elvég­zése után először betakarítják a gya­logakácot és beszállítják az erőmű­be. E folyamat részleteit a helyi kö­zösségek, az AES és a WWF közö­sen dolgozzák ki. A partnerek az ül­tetvény-program során az összes megpályázható forrást igyekeznek megszerezni, legyen az Európai Uniós vagy hazai eredetű. Az elsődleges cél, hogy megtalál­juk az energianövények helyét a ter­mészetben. Ugyanakkor el kell ke­rülni, hogy termesztésük iparszerűvé váljon. Bevezetésükkor ügyelni kell arra, hogy az energianövények mel­lett megőrizzük természeti értékein­ket. Ezért életben kell tartani más földhasználati módokat is (vizes élő­helyek, gyepek, fás legelők stb.). En­nek érdekében olyan biomassza-fel­vásárlási szerződések jönnek létre, melyek alapja a többféle gazdálko­dási mód lesz a nagyobb méretű, egy kézben lévő birtokok esetén. Ez biz­tosítja az egyes élőhelyek folytonos­ságát, fennmaradását is. Az átlagos­nál jóval szigorúbb előírások vonat­koznak azokra, akik ültetvénygazdál­kodásba kezdenek. Ilyen előírás pél­dául az, hogy csakis hazai fafajok jö­hetnek számításba ellentétben azok­kal. amelyek könnyen elterjedhetnek és genetikailag szennyezhetik a ha­zai erdeinket (pl. akác, nemesnyár, bálványfa). Ültetvények nem hozhatók létre meglévő vagy még meggyógyítható élőhelyek (ártéri erdők, fás legelők, vizes élőhelyek, kubikgödrök) terü­letén. Nem szabad, hogy a sokkal si- várabb energiaültetvények kiszorít­sák a fekete gólyának is otthont adó ártéri erdőket vagy az élettel teli, hangulatos fás legelőket. Ezért csak olyan területeket választottak ki er­re a célra, ahol az ültetvények kevés­bé terhelik a talajt, az ott lakó élőlé­nyeket, a közeli vizeket és más élő­helyeket. Például egy hullámtéri, gyenge termést hozó kukoricás he­lyén érdemesebb ültetvényt létrehoz­ni, mint a hagyományos mezőgazda- sági tevékenységet folytatni. Hiszen a kukoricát minden évben újra kell verni, míg az ültetvényt csak egyszer kell telepíteni, aztán ha levágják őket, újrahajtanak, közben pedig búvóhe­lyet nyújtanak több állatfajnak is. Azért, hogy az ültetvények is ideig­lenes élőhelyekké alakuljanak át, a gazdálkodóknak olyan szabályokat is be kell tartaniuk, mint, hogy kerülik a műtrágyák és a káros vegyszerek használatát. Mindezen okok miatt ugyan ala­csonyabb lesz az ültetvényből szár­mazó bevétel, de ez a stabil mellék- jövedelem lehetőséget teremt arra, hogy újjászülessen a természet és ugyanakkor a több lábon álló gaz­daságok is feléledjenek. Hosszú tá­von és szélesebb körben kialakítva a rendszer hozzájárul az egész térség tájrehabilitációjához és az életminő­ség növekedéséhez. hirdetés ismr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents