Észak-Magyarország, 2007. november (63. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-09 / 261. szám
2007. november 9., péntek ÉSZAK SZAKOKTATÁS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS /9 A TÉNYEK A munkaerő-piaci kereslet-kínálat eltérése, avagy az iskolarendszer kibocsátása strukturális munkanélküli- séget generál:___________________________________- a szükségesnél kevesebb a megfelelő képzettségű munkaerő (sok a szakképzetlen és a túlképzett; diva- tos, elavult szakmák); ____________________________________________- a képzésből kikerülők tudásszíntje gyakran nem megfelelő, munkatapasztalat hiánya;_____________________________- bizonyos szakmákban tartós hiány van szakmunkásból és technikusból;______________________________________________- a csökkenő létszámú szakmunkásképzés komoly feszültséget jelent a munkaerőpiacon A szakképzés és a gazdaság kapcsolata, avagy a Regionális FejlesztésijésJ^zési Bizottságok feladata:- a gazdaság igényeinek meghatározása;________________- regionális képzések meghatározása a kapacitások fiqyelembevételével;________________________________________________- döntés a regionális képzési irányokról és arányokról;- döntés a decentralizált keret felosztásáról. Elstartolt programok Miskolc (ÉM) - A várakozások szerint 60- 70 ezer ember juthat álláshoz a nyáron elindított Start Plussz és Start Extra programok segítségével. A programokkal a gyesről és gyedről visszatérőket, illetve az 50 év felettieket és alacsonyan iskolázottakat foglalkoztatók kapnak jelentős járulékkedvezményeket. A Start Plussz program keretében a gyesről és gyedről visszatérőket foglalkoztató cégeknek két évig nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetniük, és az első évben a 32 százalékos járulék helyett csak 15 százalékos, a második évben 25 százalékos terheli őket, ami két év alatt körülbelül 330 ezer forintos megtakarítást jelenthet a munkáltatóknak. A Start Extra programban részt vevő munkavállalók után az első évben egyáltalán nem kell járulékot fizetniük a munkaadóknak, a második évben is csak 15 százalékos az egyébként 32 százalékos járulékteher, ami a két év alatt akár 800 ezer forintos megtakarítást jelenthet, ha felsőfokú végzettségű embert foglalkoztat valaki. TISZK-avató. Ünnepélyes keretek között adták át szerdán a Miskolc-Tér- ségi Integrált Szakképző Központot az Andrássy Gyula Műszaki Szakközépiskolában. A legkorszerűbb eszközök és csúcstechnika segítségével tanulhatnak itt a programhoz kapcsolódó szakközép- iskolák tanulói. (Fotó: A. J.) MIK AZOK A TISZK-EK? A térségi integrált szakképző központ nem tekinthető a közoktatás intézményrendszere részének. Ilyen közoktatási intézmény nem létezik, nem jöhetett létre, és ilyen szakképző intézmény sem létesíthető. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. $-ának (4) bekezdése központi képzőhelyről rendelkezik, amely a térség integrált szakképző központ keretei között működik. Ez a szabályozás azonban nem ad választ arra a kérdésre, hogy a gyakorlatban mit is jelent a térségi integrált szakképző központ, milyen jogosítványokkal rendelkezik. A térségi integrált szakképző központ á feladatszervezés új lehetősége A közoktatásról szóló törvény módosítása alapvető változtatásokat hozott ezen a területen. A térségi integrált szakképző központot szervezési megoldásként szabályozza, amelynek célja és lényege a szakképzés jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése, annak garantálása, hogy a szakképzés igazodni tud a munkaerő-piac elvárásaihoz. Ehhez bármilyen, a törvényekből levezethető megoldást választhatnak az intézményfenntartók. A törvénymódosítással bevezetett új megoldások megfelelnek a térségi integrált szakképző központ új típusú szervezési elvének. Ebből következik, hogy a szakképző iskola fenntartója bármelyik megoldás választásával megkapja a lehetőséget ahhoz, hogy hozzáférjen azokhoz a külön forrásokhoz, amelyek az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott normatívák és támogatások mellett nyújtanak segítséget a szakképzésben részt vevő iskolák fejlesztéséhez. ForrAs: www.szmm.gov.hu összeállításunk az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt pályázat elnyerésével készült. OMNI-BUS-tól a Zászlóshajóig ■ A szak- és felnőttképzéssel foglalkozó intézmények együttműködése elengedhetetlen. Miskolc (ÉM) - Októberben folytatódott az a szak- és felnőttképzési hálózati együttműködésről szóló fórumsorozat Miskolcon, melyet az Északmagyarországi Regionális Képző Központ kezdeményezett, először fél évvel ezelőtt. Az addig megtett eredményekről és a jövőbeli tervekről tartott előadást Szánthó Dezső, a fórum programmenedzsere. Sokan éltek vele A műszaki végzettségű szakembereket sok cégnél várják tárt karokkal (Fotó: Ádám János) projekt által biztosított lehetőségek igénybevételét. Nagy öröm számukra, hogy sokan éltek is a lehetőséggel, egyrészt a konkrét helyszíni igénybevétel, másrészt szervezetüket, ajánlataikat bemutató információs anyagok elhelyezésével. Országos szinten a tervezett „Zászlóshajó” program munkaanyagát is megismerhették korábban a szakemberek, mutatott rá a Szánthó Dezső. A felnőttképzés heterogén, és problémák vannak a különböző forrásokból származó pénzek hatékony felhasználásával is. Mivel mára az állami források igen beszűkültek, a felnőttképzők között igen komoly küzdelem folyik az állami pénzek megszerzéséért. Nem elég rugalmasak A Zászlóshajó programot olyan tényezők indokolják, mint az, hogy a képzés összetétele és a munkaerő keresletkínálat struktúrája jelentősen eltér egymástól. Csökkent a tanulólétszám, több frekventált területen szakmunkások hiányoznak, az iskolák, intézmények viszont nem elég rugalmasak, így csak késedelmesen vagy sehogy nem tudnak reagálni a változó munkaerő-piaci keresletre. A programsorozat első fórumán téma volt még az infrastruktúra összehangolt fejlesztése, valamint a jogszabályi háttér változása is. emtippek boon.hu • A beszámoló teljes szövege (PDF, 29 kB) Kiemelte: a fórumsorozat áprilisi három napjának eseményeiről elmondható, hogy a szak- és felnőttképzés területén bekövetkezett változások egyértelművé tették az együttgondolkodás, együttműködés szükségességét. A jól működő információs rendszer, amely a munkaerő kereslet-kínálat összehangolását teszi lehetővé, elengedhetetlen. Ennek ff ................... Több frekventált területen szakmunkások hiányoznak, az intézmények viszont nem elég rugalmasak. SzAnthó Dezső .........................................ff keretében a képzőközpont szerepet vállal a kistérségi műhelymunkákban, fórumsorozatot indít és felajánlotta a résztvevőknek az OMNI-BUS Modulrendszer kellene A második fórumon érdekes felvetésként hangzott el: a felsőoktatásban már alkalmazott kreditrendszert a felnőttképzésben is be lehetne vezetni. Mindegy, hol végzett el a hallgató egy bizonyos modult, azt át lehetne vinni érvényesen máshová is. Amíg azonban a szemlélet nem modul-, hanem tantárgyrendszerben gondolkodik, addig ez szinte kivitelezhetetlen. További konkrét javaslat volt a fórumon egy nagyvonalú rendszerterv bemutatása, amely a hálózat tagjainak vevőszolgálati és tanfolyamszervezési feladatainak ellátásának támogatására készülne. Azért is fontos volna ez, mert mint kiderült, sokszor a régiós információk nem jutnak el a régióba, csak a nagy országos rendszereken lévő anyagok. Itt hangzott el az a komoly érdeklődést kiváltó megjegyzés is, hogy az ÉRÁK 25 szak- képesítés képzési programjának elkészítését vállalta, amelyet a partnerek számára közkinccsé kíván tenni. AZ OMNI-BUS PROGRAM Az Észak-magyarországi Regionális Képző Központ és a Fiatalok Fiatalokért Egyesület projektjének lényege, hogy 2007-ben a régióban mindenki számára hozzáférhető, ingyenes pályaválasztási, pályaorientációs és képzési információs tanácsadást tudjon biztosítani, amelynek segítségével minél több álláskereső és inaktív ember kaphat segítséget az újrakezdéshez, lehetőséget a tanuláshoz. _________________________ A szolgáltatás legfontosabb elemei az információátadás és a figyelem- felkeltés. Fontos feladat a különböző szakmák, szakképzések népszerűsítése, megismertetése a fiatalabb korosztályokkal is, hogy pályaválasz- tásuk minél tudatosabb lehessen. A projekt fő célja megteremteni az Észak-magyarországi régió kistelepülésein élők számára a lehetőséget, hogy képzett információs tanácsadók segítségével, a fennálló lehetőségeket ismerve, önállóan, céljaiknak megfelelően választhassanak olyan foglalkozást, tevékenységet, amely lehetővé teszi, hogy a társadalom és önmaguk számára értékkel bíró munkát végezhessenek. T anulőszerződések számának alakulása Darab 2001 ÍST II 470 < E 2005 Mül g g 2007 oá a> N ___ 1669 2832 2001 1„ I132 •«? Jr -in 2005 772 rF I 2007 2405 yő 2001 c cu ij£ IS 352 N S 20C <? E 2005 8* 1 £ 2007 I u tm 1256 1842 i/> 2001 2005 10 155 g Bit; 21 3061 2007 RB ... 36 198 • Grafika: Észak-Magyarország, forrás: BÖKIK Kiderült, nincs elég szakember ■ Az országos kamara jelentős feladatot vállal a szakemberképzés minőségének javításában. Miskolc (ÉM - KHE) - A Kereskedelmi és Iparkamara 2000-ben ügyelt fel arra, hogy a szakképzés nem követi a piaci igényeket. Azóta történtek kedvező változások ezen a téren, melyekről Bihall Tamás kamarai alelnököt (s a megyei kamara elnökét) kérdeztük.- Az 1997-2001 közötti időszakot nevezhetjük hazánkban a gazdaság utolsó aranykorának - mondta elöljáróban a szakember. - Akkor még bővültek a vállalkozások, javultak a termelési pozíciók. 2000 körül azonban nyilvánvalóvá vált, hogy egyre aggasztóbb a szakemberhiány. A kamara ezt jelezte a kormánynak, majd 2001-ben kidolgozta a Nemzeti szakképzés-fejlesztési kezdeményezést. Ebben a kamara szakemberei azokat a javaslatokat gyűjtötték össze, melyek a helyzet változásához szükségesek. Nyitottak voltak Egyik legfontosabb javaslat volt a tanulószerződések elterjesztése. Ennek lényege, hogy a diákok vállalatok, cégek tanműhelyeiben sajátítsák el a szakma alapjait, hisz igazi gyakorlati tudást vállalati környezetben lehet szerezni. A cégek nyitottak voltak a szerződéskötésre, mutatott rá Bihall Tamás, hisz épp ők voltak azok, akik először tapasztalták a szakemberhiányt és érezték annak hátrányát. Az eredmény látványos: 2000-ben ötezer, ebben az évben pedig már 36 ezer tanulói szerződés köttetett országos szinten. Rugalmas képzés A szakemberek másik fontos javaslata volt, hogy a kamara teljes jogosítványokat ff ................. A Kereskedelmi és Iparkamara 2000-ben figyelt fel arra, hogy a szakképzés nem követi a piaci igényeket. Bihall TamAs ..............................................ff kapjon a gyakorlati képzés ellenőrzésében. Az igazi áttörés 2003-2004-ben történt, amikor az államtól megkapott bizonyos feladatokat. Ma már több mint 25 szakma felügyeletét látja el, beleértve a tananyag- fejlesztést, a szintvizsga-, vizsgakövetelmények kidolgozását, de a vizsgáztatás lebonyolítását is. így a szakképzés rugalmasabban tudja követni a munkaerőpiaci igényeket, és jobban tud összpontosítani a gyakorlatorientált képzésre. ÍSZ&Kemf/ppe/c.boon.hu •A kamara története (PDF, 22 kB) Kamara után munkahely Nemrég fejeződött be a megyei kamara Út a gazdaságba elnevezésű programja. Ennek keretében fiatal diplomások fél évig vettek részt kamarai munkában, majd az itt szerzett tapasztalatok segítségével megpróbáltak elhelyezkedni valamelyik vállalatnál. A 15 fiatalból 11-nek ez sikerült is. A program a munkaügyi központ támogatásával jött létre.
