Észak-Magyarország, 2007. szeptember (63. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-05 / 207. szám
2007. szeptember 5., szerda ÉSZAK UTAZÓ / HIRDETÉS /7 Hortobágyi Nemzeti Park Hortobágy (ÉKN) - A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját 1973-ban, a 81 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP). A terület a Világörökség része. A Hortobágy sajátos földrajzi tájegység: Magyarország legtágasabb legelőterülete, amely az egyik jellemző ősfoglalkozást, az állattenyésztést annak régi vonásaival együtt máig megőrizte. Az 1999-től a Világ- örökség részeként számon tartott terület magában foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, mint amilyen a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete. A Hortobágy vidéke Hajdű-Bihar megye legmelegebb része. A napi hőingadozás nagy, a nappalok tikkasztó hőségét a hűvösebb, felfrissülést hozó éjszakák teszik elviselhetőbbé. A tíznél több halastó mellett három észak-déli irányú, jelentősebb vízfolyást találunk a Hortobágyon. Természetes víz a pusztát középen átszelő Hortobágy folyó. A Keleti- és a Nyugati-főcsatorna a nemzeti park peremén szállítja a Tisza vizét. A vidék átlagos tengerszint feletti magassága 92 méter körüli. Legmagasabb pontja a Bürök-halom (105 m). A puszta legszembeötlőbb felszíni formái a kurgánok vagy kunhalmok. Biciklivel is érdemes túrázni A kis Túr mentén Nyíregyháza (S. B.) - Már nagy legény voltam, amikor először - s kiderült, hogy utoljára - pecabotot vettem a kezembe. Ez a Túrnál, Túristvándiban, közel a vízimalomhoz történt. A pecázás nem kapott meg, annál inkább a Túr, maga a folyó, a vadregényes táj, a kevésbé szabályozott meder. Nincs olyan esztendő, hogy ne sétáljak a Túr partján, barátaimmal, vendégeimmel arrafelé menet ne álljunk meg egy röpke tíz percre. Örökre rabul ejtett a folyó. Érdemes megismerni, beszélni a folyó eredetéről, mai állapotáról. A Túr a megye keleti csücskében folyik, s bizton állíthatom, hazánk egyik legszebb tája ez a maga érintetlen valóságában. Egyébként a folyó a szomszédos romániai Kárpátokban ered, és hozzánk Garbóiénál lép be. Nagyon sok holtága van, amely több községet is érint. Ezek nagy része mára kiszáradt. Az eredeti, az Öreg Túr Sonkád előtt zsilipen keresztül csatlakozik be. Innen eredeti medrében rengeteg kanyargás közepette kör- befolyja Kölesét, Túristvándit, majd ezután kettéágazik. Egyik ága Nagyarnál folyik a Tiszába, a másik pedig kisebb vízmennyiséggel Vásárosnamény alatt éri el a Tiszát. A folyómedret tölgy, kőris, akác és hársfák határolják. A folyón kiváló horgászhelyek találhatók. A Túristvándi vízimalomnál pontyok, amurok, csukák, harcsák tanyáznak, valamint márna, kecsege, dévérkeszeg és egyéb halfaj is él a folyóban. A ragadozóhalak közül a csúkafélék a leginkább elterjedtek. Olyan ritka állatok is megtalálhatóak a folyó mentén, mint a keresztes vipera. A Túr lassú folyású. Az evezést sokhelyen bedőlt fák, vízszint alá érő gyalogos hidak, vízinövények nehezítik. Valóságos zarándokhely lett „Európa közepe" (Fotó: Györke Péter) ■ Ahol a két Tisza összefolyik; igazi turistaparadicsom a folyó forrásvidéke. Nyíregyháza-Rahó (ÉKN - Gy. L.) - Ma már egészen jó utakon lehet autózni Kárpátalján. Igaz, a másodrendű utakon lehet még számítani kátyúkra. Nos, mi augusztus vége felé a két Tisza - Fekete és Fehér - összefolyását, Európa közepét (néhány kilométerre Rahótól) céloztuk meg. De ha már erre jártunk, Kőrösmezőn (Jaszinya) át felmentünk a Tatár-hágóra is. Gyertyánligeten (Kobilecka Poljana, 10 kilométerre Nagy- bocskótól a Gyertyános-patak völgyében) szálltunk meg egy turistabázison, ahol európai kényelemmel berendezett bungalókban pihenhettük ki a kirándulások fáradalmait. Nagybocsót elhagyva a Tisza völgye egyre szűkül. Alig fér el az országút, a folyó, a vasút pedig ezen a néhány kilométeren „átmegy” Romániába. Olyan ügyesen húzták meg annak idején a határt, hogy a Bátyú-Rahó vasútvonal e né- ÉSZAK evntippek.boon.hu • Munkácsy Munkácson. Korábbi cikkünk Kárpátaljáról letölthető (PDF, 396 kB) hány kilométer miatt megszakadt, ezért aztán nem is járnak vonatok csak Aknasz- latináig, majd Rahótól fölfelé. A sínek ott rozsdásodnak a túloldalon azóta is. Az Európa közepét jelző, még a monarchia idején állított (em- lékjoszlop (latin felirat tájékoztatja az érdeklődőt) valóságos zarándokhellyé vált: az élelmes üzletemberek ráérez- tek a lehetőségre, nemcsak szuvenírt lehet itt kapni, de fényképeződhetünk egy gri- venyért (kb. 40 forint) a medvével, ugyanannyiért megfújhatjuk a trembitát (a havasi kürtöt), de akár meg is szállhatunk itt, s persze ihatunk- ehetünk kedvünkre. ' Innen már csak egy „ugrás” Rahó, melynek túlsó, északi határában folyik össze a Fekete- és a Fehér-Tisza. Állítólag a színük jelentősen eltér, bár most sekély volt, lehet, hogy ezért nem tűnt fel a különbség. A hágóról a táj Mi a Fekete-Tisza völgyében haladtunk fölfelé, Kőrösmezőn (magyarok még ma is élnek itt szórványban) keresztül jutottunk el a Tatár-hágóig. Valamikor itt volt az országhatár. A csodálatos kilátás mellett a szőrmék, bőrök és más bazári termékek ezreit kínálják a turistáknak. Persze, megkérik az árát. Egy útszéli kellemes csárdafélében ebédeltünk. Megörültem, hogy tejfeles gomba (vargánya) is van, étteremben még sosem ettem. De aztán meg is bántam, mint az a bizonyos kutya, mert igen erősen fokhagymás volt. De akik mást ettek, meg voltak elégedve. Nyírségi ízek Nyíregyháza (ÉKN) - Harmincnegyedik alkalommal várja vendégeit a Nyírségi Ősz rendezvénysorozata. Szeptember 15-én lesz a megnyitó a Kossuth téren, ahol változatos programok lesznek. Fellép a ZIZI Labor, Váczi Eszter és a Szörp, kihirdetik a Nyírség szépe győztesét. Este a Prognózis zenekar 25 éves jubileumi koncertjét hallgathatják meg a rajongók, majd 11 órakor Rúzsa Magdi lép a közönség elé. A gasztronómiai programban lesz Nyírségi ízek utcája, zöldségszobrászat. Kiemelkedő fejlesztések harmóniában a társadalmi változásokkal "Arra készülünk, hogy végrehajtsuk a magyar közoktatás elmúlt fél évszázadának legjelentősebb tartalmi és műszaki fejlesztését, ” hangzott el az Oktatási és Kulturális Minisztériumban az elmúlt napokban tartott beszélgetésen. "A közoktatást olyan helyi közügynek tekintjük, amelyben a minisztériumnak, önkormányzatnak, és iskolának, valamint az iskolának, szülőnek és pedagógusnak folyamatosan együtt kell működnie. ” - hangsúlyozta a miniszter. Nagy József A most kezdődött tanév előtt halaszthatatlanul szembe kellett nézni olyan tényekkel, amelyek ugyan ismertek voltak, de mindeddig senki sem tett lépéseket a várható következmények kivédésére. Az általános iskolások száma a nyolcvanas évek elején 1 millió 180 ezer körül alakult, 2006 nyarán 860 ezren voltak, a most kezdődött tanévben pedig 823 ezer tanulót regisztráltak. A demográfiai adatok ismeretében 2010-re ez a szám megköfV; ....................-................... Célunk, hogy nyitott és szerethető iskoláink legyenek Miller István ........................................... zelítőleg 750 ezerre fog csökkeni. Egy ilyen nagyságrendű változás mellett képtelenség fenntartani a régi, eddigi struktúrát, oktatói létszámot, intézményhálózatot. A váltás kényszere először az oktatásügyben érezteti hatásait, de néhány év elteltével már foglalkoztatási kérdéseket fog felvetni, másfél évtized múlva pedig a szociális helyzet egyik meghatározó eleme lesz, és nyilván a későbbiekben a nyugdíjrendszer alakulásának egyik alapvető eleme. "Nehéz éven vagyunk túl. A gyermeklétszám csökkenéséből adódó szükséges oktatáspolitikai intézkedéseket megtettük, mostantól a nyugalom megteremtése és a nyitott, szerethető iskolák létrehozása a cél. Ez több mint oktatáspolitika: az együttműködés új szákaszát szeretném elkezdeni, amely az előttünk álló fejlesztési lehetőségekkel adott. A szerethető és nyitott iskolák alapja az együttműködés. Együttműködés egyrészt a minisztérium, önkormányzat és iskola, másrészt az iskola, szülő és pedagógus között. Nyitottság és együttműködés minden fél részéről.” - mondta a miniszter. A kormány a magyar közoktatás elmúlt fél évszázadának legjelentősebb fejlesztését kívánja megvalósítani, tartalmi és műszaki szempontból egyaránt. A minisztérium megbízásából elkészült az 1989-90-es tanév óta legátfogóbb felmérés az iskolák állapotáról és felszereltségéről, amelyben 2749 önkormányzati fenntartású iskolát vizsgáltak. A felmérésből kiderül, hogy az intézmények 55 százaléka részleges, míg 30 százaléka teljes felújításra szorul, annak ellenére, hogy 2002- től jelentős felújítások történtek, mintegy 270-280 intézményt tettek rendbe, annyit, mint 1990 és 2002 között összesen. A felmérés szerint az iskolák 4 százaléka gazdaságosan már nem újítható fel és 11 százalékára mondták azt. hogy nincs szükség rekonstrukcióra. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően az iskolák 91 százalékában van számítógépterem, 81 százalékában könyvtárterem, ilHiller István: Ózd környékén kitűnő társulási rendszer működik letve könyvtárszoba, 90 százalékot meghaladó a tornatermek vagy tornacsarnokok aránya. A legnagyobb gondot még mindig az akadálymentesítés jelenti: ennek az igénynek csak az egyhar- madát teljesítik az iskolák. A felmérésekből megállapítható, hogy az iskolák épülete, infrastruktúrája fejleüenebb, mint az utóbbi évek fejlesztéseinek eredményeképp elért számítógépes, internetes ellátottság. "Az a célunk, hogy ezt az arányt harmonizáljuk.” - hangsúlyozta a tárcavezető. 2007 és 2013 között uniós for- rásból 124 milliárd forint áll rendelkezésre iskolafehíjításra, ami eddig évente 5-6 milliárd volt. Ezen túlmenően szintén uniós pénzből több mint 200 milliárd forint fordítható tartalmi fejlesztésekre. Az idei évben az ország hét régiójára 54 milliárd forint értékben hirdetnek meg pályázatokat. ‘ Ez kizárólag iskolafélújításokat foglal magában - hangsúlyozta a tárca vezetője. Minden iskolafenntartó pályázhat, legyen az ön- kormányzat, egyház vagy alapítvány. "Az esélykülönbségek csökkentése az egyik legfontosabb feladatunk.” - mondta a miniszter. "Az elkövetkező évek kiemelkedő ráfordításaival a magyar közoktatás legteljesebb, harmonikus korszerűsítése valósulhat meg, és ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a ma még meglévő hétszeres esélykülönbséget - a legjobb és a leghátrányosabb körülmények között élő tanulók között - a lehető legkisebbre csökkentsük” - mondta a miniszter. A legfontosabb elvárás az általános iskolákkal szemben, hogy minden gyerek jól megtanuljon írni. olvasni, számolni és értse az elolvasott szöveget, mert minden további oktatás csak ezek birtokában lesz sikeres. Ha ez elmarad, a diák folyamatosan csak pótolni fog. A miniszter hangsúlyozta: azt akarjuk, hogy mindenkinek legyen szakmája. "Modern, magyar közoktatást szeretnék.” - tette hozzá. Kiemelte, hogy a magyar közoktatásunkat szélsőségek jellemzik: a problémák ellenére diákjaink kiemelkedő sikereket étnek el a különböző nemzetközi versenyeken. A miniszter beszélt a kistérségi társulások fontosságáról is, amelynek példáiü Borsod - Abaúj - Zemplén, Szabolcs - Szat- már - Bereg megyében évtizedes hagyományai vannak. Ózd környékén a várossal együtt 1992. óta 29 település összefogásával kitűnő színvonalon működő társulási rendszer jött létre. jffl Oktatási |nüm 0 és Kulturális fp Minisztérium OKM Hirdetés