Észak-Magyarország, 2007. szeptember (63. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-21 / 221. szám

2007. szeptember 21., péritek ÍSIAK HIRDETÉS /13 Gyakorlati szakképzésre van szüksége a gazdaságnak Napjainkban egyre több szó ESIK ARRÓL, HOGY NINCS SZINKRONBAN A SZAKEMBERKÉPZÉS ÉS A VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE A GAZDASÁG IGÉNYE. ÍGY OLYAN SZAKMÁKBAN TÖRTÉNIK TÚLKÉPZÉS, AMELYET NEM FOGAD A MUNKAERŐPIAC, VISZONT HIÁNYSZAKMÁK ALAKULNAK KI. Gyakorlati szakképzésre van szüksége a gazdaságnak és a tár­sadalomnak - e gondolatokkal kezdtük a beszélgetést Bihall Ta­mással, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökével, a BÖKIK elnökével, aki egyben a szakkép­zési kollégiumot is felügyeli. Ar­ra kerestünk választ, mi az oka an­nak, hogy a gazdaság napjainkban nem olyan szakembereket kap, amilyenekre szüksége van.- Amikor a kamara 2005-ben megalkotta a szakképzéssel kap­csolatos stratégiáját, világossá sze­rettük volna tenni, hogy az oktatás egész ívében végre kell hajtani a reformokat, mert egyébként a szakmunkásképzés igen fontos te­rületét sem tudjuk megoldani. Egyenes összefüggés van a kuta­tás-fejlesztések színvonala, az ar­ra fordított költségek és a képzett munkaerő között. És az is egyenes összefüggés, ha egy gazdaságban nincs elég felkészült szakember, szakmunkás, az ipar nem lesz ver­senyképes. Ma Magyarországon ez a helyzet, és az különösen sújtja a mi régiónkat, hogy itt a munkanél­küliségi ráta az országos átlag fö­lött van. Nálunk sajnos eltolódott a képzés az elmélet irányába. Ezen radikálisan változtatni kell, ez az oktatási reform lényege. Ennek kell alárendelni az intézményrend­szert, a finafiszírozást, mert ez já­rulhat hozzá versenyképességünk fokozódásához.- Mennyire partnerek a kamara imént említett törekvéseiben az oktatási intézmények vezetői?- A szakképzés irányítása átke­rült a Szociális és Munkaügyi Mi­nisztériumba, amit csak helyesel­ni lehet, hiszen a munka világához közelebb került a rendszer, míg a közoktatás az Oktatási és Kulturá­lis Minisztérium felügyelete alatt maradt. Azt tudom mondani, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisz­tériummal a kapcsolat kiváló, gon­dolataink azonosak a szakképzés fejlesztése tekintetében. Ez abban is megjelenik, hogy 2007-ben je­lentősen bővült a kamara szakkép­zési feladata, sőt arra számítok, hogy ez a folyamat tovább erősö­dik, és 2008-2009-ben újabb ka­marai jogosítványokat kapunk a folyamatok irányításában. Persze a szakképzést nem lehet csak ön­magában szemlélni, ennek számos Bihall Tamás területe van, ezért igyekszünk pél­dául bekapcsolódni abba a munká­ba, ami a pedagóguskompetenciák megújítását, az általános iskolák feltételeinek a javítását szorgal­mazza. A gazdaság szempontjából a középszintű szakképzésnél két terület igen fontos. Egyik a felnőtt- képzés világa, tehát a gyors vála­szok lehetősége, az átképzés, a to­vábbképzés. A másik az egyete­mek, főiskolák szerepe, amelyek egy-egy régióban meghatározóak. Gondolok itt a fejlődés, a tudás alapú társadalomra.- Az elmondottakból kiérződik, hogy a minisztériumokkal jó a ka­mara kapcsolata. De milyen ez a kapcsolat helyben?- Úgy gondolom, a szakképző intézmények vezetői jól értik a feladatokat, és így korrekt együtt­működésben dolgozunk velük. Rendszeresen tartunk fórumot, ha­marosan megtartjuk az iskolaigaz­gatói értekezletünket, ahol a kama­ra is beszámol arról, hogy milyen feladataink vannak, mik az elvárá­sok. Ilyen közös pont a vizsgázta­tás, a tanulószerződések ügye. és így tovább. Ez a kapcsolat egyéb­ként azokban az iskolákban külö­nösen erős, ahol a képzés maga is erős, ahol a gyerekek túljelentkez­nek egy-egy területen. Gond ott van, ahol az iskola maga is a meg­élhetésért küzd.- Továbbra is a helyi dolgoknál maradva: nem volt véletlen az, hogy egy nagyszabású konferen­cia helyszíne lett Miskolc.- A konferenciából hagyo­mányt szeretnénk teremteni, mert a jó képzés csak hatékony foglal­koztatási politikával valósulhat meg. Olyan képzésre nincs szük­ség, amelynek végén a szakmun­kások nem találnak állást. Dr. Par- ragh László, a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara elnöke egyéb­ként nagyon világos képet festett a magyar gazdaságról, ezen belül a mi régiónk helyzetéről és lehe­tőségeiről. Ebből kitűnt, hogy a vállalatok rendkívül nehéz helyzet­ben vannak, és nyilván tudjuk, hogy nemcsak a vállalatok, hanem az emberek is gondokkal küzde­nek, de a gazdaság fejlődése je­lentheti a kitörési pontot. E tekin­tetben a gazdaságnak kiemelt igé­nye, hogy versenyképes munkaerőt kapjon.- Nem érdektelen beszélni a ka­mara és az egyetem kapcsola­táról.- Az egyetemmel augusztus 22- én aláírtunk egy részletes megál­lapodást. Ebben számos alap­feladatot vállalt mindkét fél. A ka­mara szeretne a végzősök számá­ra a diplomaterv elkészítéséhez és a termelési gyakorlatokhoz széles vállalati hátteret biztosítani. Mi ép­pen azt várjuk az egyetemtől, hogy a vállalati igényeket ismerjék meg, a kutatás-fejlesztéseiket, az okta­tás tananyagának tartalmát igye­kezzenek ehhez igazítani. A vezetők szintjén megvan eh­hez a szándék és a készség. Fon­tosnak tarjuk, hogy a diákok szá­mára vonzó legyen a Miskolci Egyetem. Ezt jelentkezéseikkel bi­zonyíthatják, és amikor elvégzik az egyetemet, maradjanak váro­sunkban.- Mindezek után mint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alel- nöke és az oktatási kollégium el­nöke mit tart személy szerint a stratégiában a legfontosabbnak?- Mindenek előtt az oktatási re­form következetes végrehajtását, amelyben a gazdaságnak és az ok­tatási kormányzatnak meg kell köt­ni a megállapodást: a gazdaság kész segíteni információkkal, tá­mogatásokkal azt, hogy a képzés­ből kikerülők hatékonyan elhelyez­kedjenek. De a magyar szakkép­zésben folytatódnia kell annak a folyamatnak, hogy a magyar gaz­daság, ezen belül a kamara újabb feladatokat vehet át. Végül a harmadik, hogy egy széles bázist képviselő pedagógus- társadalom megértse: ma más tu­dás mellett, más tartalommal szük­séges a gyerekek neveléséhez hoz­zákezdeni, hogy érzelmileg és in­telligenciában felkészült gyerekek kerüljenek ki az iskolapadból - mondta Bihall Tamás. Előtérben az innováció A RÉGIÓFEJLESZTÉS EGYRE HANGSÚLYOSABBAN MEGJELÖLT CÉLTERÜLETE A TUDÁS ALAPÚ GAZDASÁG MEGTEREMTÉSE. MlT JELENT EZ ÉS MlT TESZ ÉRTE A KAMARA? A gazdaság szereplői egy világmé­retű verseny résztvevői, s ezt a ver­senyt az EU-tagság és a globalizáció tovább élezi. A fogyasztó a pénzéért egyre jobb, egyre több igényt kielégí­tő terméket, szolgáltatást akar kapni. Ehhez pedig folyamatos fejlesztésre van szükség minden területen. Az a térség, amely nem alkalmazkodik a ki­hívásokhoz, lemarad. Alkotó értelmi­sége - megfelelő feladat hiányában - elhagyja, s a társadalom elszegénye­dik, elöregszik, s már az egyszerű la­kossági szolgáltatásokat sem tudja megfizetni. Ahol viszont erős a fejlesz­tői, kutató tevékenység, az ehhez kap­csolódó képzés, ott egyre értékesebb termékek születnek, egyre nagyobb jö­vedelmet hozva. A fiatal diplomások, jó szakmunkások ott maradnak, sőt oda vándorolnak, családot alapítanak, erős vásárlóerőt teremtenek a javak és szol­gáltatások iránt - mondja Szilágyiné Baán Anna titkár. Nem véletlen, hogy a kamara egy­re nagyobb figyelmet fordít a kutatás- fejlesztés, az innováció erősítésére. Az elmúlt hetekben a Miskolci Egyetem­mel aláírt együttműködési megállapo­dásban számos konkrét feladatot fogal­maz meg: az egyetemi kutatások össze­hozását a kis- és középvállalkozások fejlesztési terveivel, a hallgatók gya­korlati tapasztalatszerzését, diploma- terv-feladatok kiadását, vezetőképzést, mérnöktovábbképzést, korszerű távok­tatási tananyagok kifejlesztését és az e-leamirtfe elterjesztését. Közös gazda­ságkutatásokkal tervezzük nyomon kö­vetni a gazdaság folyamatait, hogy a beavatkozás időben megtörténhessen. A vállalkozói hálózatok, klaszterek szervezésének az egyik célja szintén a közös kutatás-fejlesztés segítése. Mind az autóipari beszállítói, mind az űripa­ri klaszter tagjai akkor lesznek ered­ményesek, ha folyamatos termék- és technológiafejlesztést végeznek, egyre magasabb minőségi követelménynek felelnek meg. Ma még ez az együttmű­ködés sok vállalkozástól idegen, s a bi­zalmatlanságot talán éppen a kamara közszolgálati tevékenysége tudja elosz­latni. Terveink között szerepel ezért a klasztermenedzserek képzése, a klasz­terek speciális inkubációja is. A régió innovációs tevékenységé­nek erősítése érdekében vállalt és vál­lal szerepet a kamara a Regionális In­novációs Ügynökség munkájában. Mindezt annak érdekében tesszük, hogy a megye és a régió gazdasága megerősödjön, az itt élő emberek élet- színvonala jelentősen javuljon. Erősödő gazdasági együttműködés a Kárpát-medencében A NAPOKBAN JELENT MEG A HlR, az Európai Vállalkozási Díj NEMZETI FORDULÓJÁNAK ABSZOLÚT GYŐZTESE A BORSOD­Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „Kárpátok Üzleti Akadémia” CÍMET VISELŐ PROJEKTJE LETT, S A MÁSODIK HELYEZETT SZÉCHENYI KÁRTYÁVAL EGYÜTT VESZ RÉSZT AZ EURÓPAI UNIÓS DÖNTŐBEN.- Vállalkozóink számára a hatá­ron túli, nagyrészt magyarlakta ré­giók viszonylag könnyen elérhető piaci-üzleti lehetőséget jelentenek. A földrajzi közelség, a közös nyelv mellett ma már az EU-tagság is erő­síti a kapcsolatot - mondja Szilá­gyiné Baán Anna titkár. Ezt felis­merve a BÖKIK már 1993-ban kez­deményezte a Kárpáti Kamarák Szövetségének létrehozását, mely­nek dokumentumait Lillafüreden ír­ták alá 5 ország területi kamarái (szlovákiai, ukrajnai, lengyel, ro­mániai és magyar). E szövetség - a későbbi csatlakozókkal bővülve összesen 9 területi kamarát és a hozzájuk tartozó vállalkozókat fog­ja össze. Az együttműködést szá­mos közös rendezvény, kiállítási megjelenés, üzleti találkozó és igen sok üzleti kapcsolat fémjelzi.- Melyek voltak a legsikeresebb rendezvények?- Kárpátaljáról évente több al­kalommal érkeznek vállalkozók üz­leti partnert keresve, de nemrég jár­tak kint Ungváron a Borsodi Hotel klaszter tagjai és az utazási irodák­kal tárgyaltak. Kassán a kamara készséggel megrendezi a magyar vállalkozások bemutatkozását, megszervezi a tárgyaló partnereket. De segítséget tudunk nyújtani a szlovákiai cégalapításhoz, telep­helykereséshez is. Felsőbányán és Sepsiszentgyörgyön rendszeresen kapunk standot az ottani vásárokon. Turisztikai, faipari területen, vagy a romániai építkezésekben, fejlesz­tésekben a mi cégeink is megtalál­hatók. Szakmai versenyeinken - így például a Kézműves Kupán - ha­táron túli vállalkozók is nagy szám­ban vesznek részt. Rendezvények­től függetlenül is közvetítjük az üz­leti ajánlatokat, keressük az üzleti partnereket.- Mi volt a cél a Kárpátok Üzleti Akadémia megszervezésével, és mi­ből állt a program?- A vállalkozók tárgyalásainál azt tapasztaltuk, hogy ugyan a kö­zös magyar nyelv sokat segít, de az eltérő üzleti gyakorlat, a fogalmak különböző értelmezése nehezíti az együttműködést. Ezért állítottunk össze olyan tematikát, amely gya­korlati kérdések tisztázását teszi le­hetővé: nemzetközi fuvarozás, vám, külkereskedelem. EU-n belüli mun­kavállalás. Vagy ezért beszéltünk a minőségbiztosítási, környezetirá­nyítási rendszerekről, a megfelelő munkaerő-kiválasztási módszerek­ről, vagy az uniós pályázatok ne­hézségeiről. De megmutattuk az interneten elérhető legfontosabb pá­lyázatfigyelő rendszereket, üzleti partnerkereső technikákat is. A tan­folyamokon összesen 173 felvidé­ki, kárpátaljai és erdélyi vállalko­zó vett részt. A programot egy kö­zel kétszáz fős Kárpát-medencei üzleti találkozó zárta. A bírálóbi­zottság valószínűleg a gyakorlatias­ságot, az EU-tagság új lehetőségei­nek kihasználást és a program új­szerűségét díjazta. Mi viszont azt szeretnénk, ha az elismerés a foly­tatás támogatásában is megnyilvá­nulna, hiszen az elvégzett munká­hoz is jelentős anyagi segítséget kaptunk a Gazdasági és Közlekedé­si Minisztériumtól. Ma már elmondhatjuk, hogy a szomszédos vagy közeli országok­ban számos olyan szervezettel vagy. vállalkozással tartunk erős kapcso­latot, amely révén a megyei cégek, egyéni vállalkozók beszállítópart­nert, piacot, együttműködő társat ta­lálhatnak. Ezzel elsősorban azokat a kkv-kat segítjük, amelyek piaci kapcsolat, nyelvismeret hiányában, vagy kis termelési volumenük miatt a nagy exportpiacokon nem tudnak megjelenni - mondta Szilágyiné Baán Anna. Egyed Géza államtitkár az Európai Vállalkozás Díjat adja át Szilágyiné Baán Annának Siker a sikerben - Széchenyi Kártya Szemtől szemben a hatóságokkal A NYÁRI ELLENŐRZÉSI DŐMPING hatására a B-A-Z. Megyei Kereskedelmi Es Iparkamara a vállalkozásokat ellenőrző hatóságok bevonásával „Szemtől szemben a hatóságokkal" címmel RENDEZVÉNYSOROZATOT INDÍT - mondja Deme LAszlóné, A BÖKIK ÜGYVÉDJE. A sorozat célja, hogy a hatósá­gok megismerjék a vállalkozások helyzetét, problémáit, a vállalkozá­sok pedig megismerjék a hatóságok ellenőrzési szempontjait. A vállalkozásoknak és az el­lenőrzésben részt vevő hatóságok­nak a létrejövő kapcsolatát átlátha­tó jogi szabályozás rendezi, mely el­várható módon és mértékben jut­tatja érvényre az ügyfelek, vállalko­zások jogait. A cél az. hogy a köte­lességek teljesítése tülnyomórészt önkéntes jogkövetés útján történjék. Az ellenőrzések során minden vállalkozásnak joga van a tisztes­séges ügyintézéshez, és az ehhez va­ló jog lényegesen többet jelent, mint pusztán a jogszabályok megtartását az eljárás során. A tisztességes ügy­intézés tágabb értelemben véve ma­gában foglalja az összes eljárási alapelv érvényesülését: a törvény előtti egyenlőséget éppúgy, mint az ügyféllel való udvarias kapcsolattar­tást. Nemcsak az az eljárás lehet tisztességes, amelyből a vállalkozás­nak valamilyen előnye származik, hanem tisztességesnek kell lennie a kifejezetten hátrányos jogkövetkez­ményekkel - például egy bírság ki­szabásával - járó eljárásnak is. A Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium által kezdeményezett „Üzletre hangolva” programhoz kapcsolódva a kamara továbbítani kívánja a vállalkozások működését nehezítő adminisztrációs kötelezen- ségek és szabályok listáját. Ehhez várjuk a vállalkozók jelzéseit - akár név nélkül is - postán, vagy a ka­mara bejáratánál elhelyezett ládá­ban. Kiemelten kívánjuk kezelni az ellenőrzési anomáliákat, a vál­lalkozások felé irányuló ellenőrzé­sek koordinációjának hiányát és az ebből következő, a vállalkozá­sokra háruló többletterheket. Nem véletlen a CÍM VÁLASZTÁS, HISZEN A Széchenyi Kártya bevezetése ÓTA ELTELT PÁR ÉV ALATT NEM CSAK AZ IGÉNYBEVEVŐK MAGAS SZÁMA, HANEM AZ EURÓPAI Bizottság által 2005-ben ALAPÍTOTT ÉS 2007-BEN MÁSODIK ALKALOMMAL MEGHIRDETETT EURÓPAI Vállalkozási Díj nemzeti FORDULÓJÁBAN TAVALY ELÉRT ELSŐ, IDÉN MÁSODIK HELYEZÉS IS EZT BIZONYÍTJA. A magyarországi kis- és kö­zépvállalkozások többsége finan­szírozási, likviditási problémákkal küzd. Egyrészt azért, mert saját tőke nélkül ugrottak bele a rend­szerváltás utáni szabad verseny­be, másrészt azért, mert késnek a kifizetések, állandósult a körbe­tartozás. Megoldást kínál a 2002- ben létrehozott Széchenyi Kártya. A kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hi­telkonstrukciót eleve azzal a cél­lal indították, hogy a kisvállalko­zásokat ne lehetetlenítsék el a kintlévőségeik. A kártyát igény­lők egyszerűsített eljárással sza­bad felhasználású pénzhez juthat­nak. A vállalkozók szabadon dönt­hetnek, hogy a hitelkihelyezésben részt vevő pénzintézetek - MKB, OTP, Erste Bank, Volksbank, il­letve egyes takarékszövetkezetek - közül melyikhez kívánnak for­dulni. A felvehető hitelösszeg kezdet­ben, 2002-ben 500 ezer és 1 mil­lió forint volt, később megemel­kedett 5 millióra, majd 10 mil­lióra, és tavaly, 2006-ban 25 mil­lióra. A Széchenyi Kártya rulírozó hitelként működik, a bank csak a ténylegesen fennálló hiteltartozás után számol fel kamatot. Előnye az is, hogy tízmillió forint alatt nincs szükség ingatlanfedezetre, dologi biztosítékra. A 11-25 mil­liós hitelkihelyezésnél a bank kér­het biztosítékot. A Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Kereskedelmi és Iparkama­ra (BÖKIK) Széchenyi Kártya irodáját Csabai Tamás vezeti. Mint mondja, jelenleg az 5 és 10 milliós kártyák iránt a legnagyobb a kereslet. Az igénylők több mint kétharmada társas, egyharmada egyéni vállalkozás. Jellemző a hazai gazdasági életre, hogy a fizetési határidők hatvan napra is kitolódnak. Ám a vállalkozónak, ha nem is jut be­vételhez, rendeznie kell alkalma­zottai bérét, közterheit. Emiatt vesznek fel a legtöbben Széche­nyi Kártyás hitelt, de gépek, esz­közök vásárlására is sokan for­dítják ezt a pénzt. Magyarországon már több mint 100 ezer kártyaigénylést re­gisztrált a kamara és a VOSZ. Az átadott Széchenyi Kártyák száma meghaladja a 75 ezret, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében már több mint 8 ezer leadott igény­lést regisztráltak. A BÖKIK a vi­déki irodák közül a legtöbb igény­lést dolgozza fel, és a kihelyezett hitelállomány 25,4 Mrd forint, en­nek átlagos kihasználtsága 15,2 Mrd forint. nW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents