Észak-Magyarország, 2007. szeptember (63. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-21 / 221. szám
2007. szeptember 21., péntek KULTÚRA /9 RÖVIDEN • Spanyolnátha-bemutató. A Spanyolnátha című internetes folyóirat idei őszi számának bemutatóját tartják szeptember 25-én, kedden este 6 órától a miskolci Ifi- Net Kávézóban (Győri kapu 27. szám). A belépés díjtalan. Egyedül - a színpadon Eger (ÉM) - Káló Flórián és Aldobolyi Nagy György: Egyedül című „monomusical”-jét mutatja be az egri Gárdonyi Géza Színház Saárossy Kinga (képünkön) főszereplésével szeptember 21- én, ma este. A darab a Magyar Dráma Napján rendhagyó módon emlékezik meg Dómján Editről és beszél a színészetről. Az előadás egy középkorú színésznő belső vívódásain keresztül mutatja be a színészi sorsot. Rávilágít a színészmes- teráég világára, összefüggéseire, a szakma és a magánszféra együttélésére, ellentmondásaira. Két évtizeddel ezelőtt Almási Éva lépett először színpadra a monodrámában. Dómján Edr idén lenne 75 éves... Paulinyi Tamás Személyes Miskolc (ÉM) - A tavalyi, Személyes valóságunk című előadás-sorozat idei első beszélgetésén Paulinyi Tamás író, költő és para-kutató- val találkozhatnak az érdeklődők szeptember 24-én, hétfőn este 18 órakor a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Paulinyi Tamás a boldogságról és az ahhoz vezető utakról szól, illetve alapvető lélektani szinteken tisztázza a boldogtalanság okát. Beszélgetőtársa: Lőrincz Gabriella televíziós szerkesztő-műsorvezető lesz. Mesék a Broca utcából Miskolc (ÉM) - Új bemutatóra készül a Miskolci Csodamalom Bábszínház. Pierre Gripari meséjét Fábián György írta bábszínpadra, Mesék a Broca utcából címmel. A szeptember 23-án délelőtt fél 11-kor Miskolcon, a Kossuth utca 11-ben kezdődő előadás rendezője Újvári Janka, Jászai-díjas. Szereplők: Hajdú Gáspár Zsolt és Heiszmann Ildikó, Nívó-díjas. Elhunyt Polcz Alaine Budapest (MTI) - Életének 85. évében csütörtökön reggel elhunyt Polcz Alaine pszichológus, író. Polcz Alaine temetéséről később intézkednek. Polcz Alaine 1949-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karának pszichológia szakán. Ugyanebben az évben kötött házasságot Mészöly Miklós Kossuth-díjas íróval, akivel egymást építő együttlétezésük legendás volt. Pályája kezdetén felnőtt elmebetegekkel folytatott művészeti terápiát, majd gyermekideggondozóban játékdiagnosztikával foglalkozott. Alapozó fontosságú műveket publikált a gyerekek haláltudatáról. A nevéhez fűződik a gyógyíthatatlan betegek testi és lelki szenvedéseinek enyhítését célul kitűző Magyar Hospice Mozgalom megalapítása. ÉM-INTERIÚ: Seres Ildikó színművésszel, a Mumus rendezőjével SH A Mumus, az évad első premierje Miskolcon. Színházi varázslat gyerekeknek. N. Szántó Rita______________ rita.szanto@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Gyerekeknek szóló darabbal kezdődik az évad a Miskolci Nemzeti Színházban. Szeptember 21- én, ma a Kamaraszínházban mutatják be Rákos Péter és Bornai Gábor gyerekmusicaljét, amelyet Seres Ildikó rendez. Erről is kérdeztük a rendezőt. ÉM: Miért pont ez a darab? Seres Ildikó: Tavasszal, Halasi Imre direktor felkérése után sok mesedarabot olvastam el. A választásban az egyik fő szempont az volt, hogy a darab a színészeknek és a nézőknek egyaránt örömet okozzon. A Mumusról már sok jót hallottam, de nem ismertem. Mivel a KFT együttes humorára mindig is vevő voltam, amikor kiderült számomra, hogy a dalok és dalszövegek szerzője a KFT-s Bornai Tibor, szinte biztos voltam benne, hogy ez lesz a befutó. ÉM: Nem ez az első rendezése, de minden eddigi rendezése gyerekdarab volt. Miért? Seres Ildikó: Gyakorló anyaként azt remélem, értek a gyerekek nyelvén. Drámapedagógusi diplomamunkámat pedig az ifjúságnak szóló zenés színházról írtam. Fontos és felelősségteljes dolog a gyerekek ízlésének nevelése, és egyáltalán nem találom lenézendő feladatnak nekik rendezni vagy játszani. Ez a negyedik Jelenet az előadásból mesedarab, amit rendezek. Az első a Csukás István által írt Ágacska volt, éppen öt éve. Aztán jött egy nem hivatalos színházi mese, a Hókirálynő, amit a Téli Fesztivál kéréséit ..................... A színházi varázslatra a mai gyerekek is nyitottak. A mesére nekik is szükségük van. Seres Ildikó .....................................fi re rendeztem meg a Játékszínben, az akkori színésznövendékeimnek. Az elmúlt évben pedig Romhányi József és Fényes Szabolcs sziporkázó mesemusicalét, a Hamupipőkét állítottam színpadra a Kamaraszínházban. ÉM: A mai gyerekeket már nem ijesztgetik mumussal, egészen más mesékhez szoktak. A rendezés mennyire próbál azoknak az elvárásoknak megfelelni, amire a mai kicsiknek szükségük van? Seres Ildikó: A világ sokat változott az én gyerekkorom óta, de a színházi varázslatra a mai gyerekek is nyitottak. Talán magasabb az ingerküszöbük, talán vizuálisan is többet kell nyújtani nekik, hiszen a TV, a számítógépes játékok, a filmek képi világán nevelkednek. De az egyedfejlődés állomásain ők is ugyanúgy átmennek. És a mesére nekik is szükségük van. ÉM: Be lehet hozni a színházba hagyományos mesével a mai gyerekeket? Seres Ildikó: Úgy látom, boldogan jönnek, és nagyon élvezik a klasszikus meséket is. A színház izgalmas világ a gyerekek számára és közel áll a ÉSZAKemf/'ppe/cboon.hu A Mumus (PDF, 46 kB) lelkükhöz. Ha jó az előadás, akkor mindegy, hogy klasszikus vagy mai, ahogy a felnőttek számára is. ÉM: A premier előtt megmutatja szakértő zsűrinek, azaz a lányának a darabot? Seres Ildikó: Igen. Ez az Ágacska óta így van. Igénylem Hanna kritikáját, és mivel jó szeme és ízlése van, adok is az észrevételeire. ÉM: Számos musical, operett, drámai szerep után, hogyan jött a rendezés ötlete? Seres Ildikó: Huszonötödik éve vagyok a pályán. Sok zenés rendezővel volt dolgom és sokszor éreztem úgy, hogy ezt én másként, netán jobban csinálnám. Persze ez kevés hozzá, kell a lehetőség és a bizalom a színházvezetőség részéről. Hiszen gólt rúgni is csak akkor lehet, ha labdához jutsz. Krimipályázaton nyert díjat Miskolc (ÉM) - „Philip Marlowe Magyarországon” címmel írt ki országos, jeligés novellapályázatot a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Jelenkor folyóirat. A második helyet Ólmos fejfájás című novellájával a Gesztelyben élő Jenei László író érdemelte ki. Jenei László több kötetes író, legutóbb Szarvas a temetőben címmel jelent meg regénye, amely a 30-as évek Miskolcán játszódik. Megtudhattuk tőle, hogy a díjnyertes novella az említett regény folytatásának első fejezete. A regény még csak félig kész, de úgy gondolta, „megméretteti” egy szakmai zsűrivel. Két okból fontos neki ez a díj, fogalmazott. Egyrészt mert kiderült, sikert aratott, másrészt mert még soha életében nem kapott irodalmi díjat. így tovább folytatja a regény írását. Jenei László Merénylet. Erdős Virág Merénylet című abszurd színművének ősbemutatója lesz szombaton este 7 órától a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. (Fotó: r. t.) NÉZŐTÉR Határesetek Bujdos Attila_________________ bujdoseinform.hu „Különös színjáték szereplői vagyunk" - formát, tartalmat, minőséget magyarázó és nézőpontot kínáló mondat ez. Többször is elhangzik Bodó Viktor színházában. A színpadon elszánt tekintetű emberek, valami különös helyzet felismerése utáni pillanatban. A fejükre labdák peregnek - hiába a sokértelmű beszéd, lehetetlen komolynak maradni. A „különös" a valóságtól eltérő módozatokat írja le, miként a „színjáték" is a nekünk valón kívüli világra, a természetes létforma helyett a viselkedés, az alakoskodás kényszerére utal. Van is közösség, és nincs is színjátékosok és nézőik között: bár elvi lehetőségként terjeszti ki a szereplői státuszt a többes szám első személyé' szóhasználat (gyakorlatilag a mindenségre), de hát nem a nézők adják elő ezt a színjátékot, ők csak látják, értik, vagy nem értik, és viaskodnak az érzéseikkel. Hagyományos színház ez tehát, amennyiben nem lép túl az előadóibefogadói viszonyon, s nem hagyományos, amennyiben az átlagosnál erősebben késztet arra, hogy legyen valamilyen viszonyunk hozzá: szeressük, vagy háborodjunk fel rajta, ajz akarásain, hogy vegyük komolyan, vagy nevessük ki, vagy csak unjuk magunkat, egyszerűen. Rendjén való ez is: lehetetlen és értelmetlen egyetlen érzéssel leírni ezt a színházi estét, amely sokféle érzés megfogalmazására ösztönöz, az azonosulástól, a megértéstől az elutasításig. Nem hagyományos (de nem is szokatlan, és Bodó Viktor alkotói módszerétől sem idegen), hogy a darab egyszerre születik az előadással. De így jelen idejűek az élmények, a történetekben ismerősség. Megesik az ilyesmi, körülöttünk is, velünk is. Az ábrázolás realizmushoz közeli: amit mutatni akarnak, így még inkább érthető. Fölösleges elemelni a valóságtól. A valóság az, ami süt. Egy elmeotthont figyelünk, vagy egy bolondokházát játszó cirkuszt, végül nincs jelentősége. Nincs az a történet, amely ne történhetne meg bárhol. Bodó Viktor viszonylagossá teszi a kint és a bent, a normális és nem normális, szeretet és gyűlölet különbségeit is: könnyű kézzel fordítja egyiket a másikba, nem látszik, hol a határ. Talán nincs is. Talán nem kell, mert nem is lehet ítélkezni. J J J J j J J'j S J J J J * T4 J Si J-’j Jjy'fs . Fontos témája az erőszak: valaki eluralkodik egy kapcsolatban, valaki leüvölt egy másikat, valaki kényszeresen cselekszik, valakit letepernek, valaki megadja magát, valaki nem akarja elfogadni, hogy nem tartozhat oda, ahová szeretne. Van, hogy látjuk: miért van. Van, hogy se értelme, se jelentősége. Az az érdekes, ahogyan mindez megtörténik, és ettől különösen emlékezetes ez a színház. Vicéi Zsolt közhelyekből rakja össze a kivetkőzött ember igazságát - az utazás élménye a gyúanyag, ami egymásra robbantja belőle a panaszokat. Minden elviselhetetlen, minden elfogadhatatlan, minden embertelen. Egyre hatalmasabb, ahogy mindezt kiengedi magából - monocjráma, rapben. Petneházy Attila a komikus és a tragikus határait járja át, az érzelmekben utaztat: részeg szülő, akiben a megalázott gyereke iránt felébredő szánalom, a világgal szembeni leszámolásra való készség fordul vissza a gyerek iránti olthatat- lan haragba. Közömbös, szeret, gyűlöl, és ebben az agresszív gyűlöletben nemcsak a gyengeség elutasítását mutatja meg, de a tudaton és ösztönön túli dühöt is. Kuthy Patrícia a szavak nélküli örök áldozat, minden erőszak elszenvedője, akit levizelhetnek, akivel homokot etethetnek, s akit, ezen felül is büntethetnek szerencsétlenségéért. A leginkább durva, drámai és erős pillanatok jutnak neki: esélye sincs a lázadásra, esélye sincs kitörnie a sorsából. Bármit tesz, vagy bármit tesznek vele, ennek a beismerése. (Vinnai András - Bodó Viktor: Fotel, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadását Bodó Viktor rendezte) I t ] http:rblog.boon.hu A szerző naplója: http://aiakuloter.blogging.hu
