Észak-Magyarország, 2007. szeptember (63. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-19 / 219. szám

2007. szeptember 19., szerda ÉSZAK EURÓPAI UNIÓ / 4 Felújítások a korsze­rűsítés jegyében, Domaházán Az uniós pályázatok megjelenése előtt Domaházán évente 4-5 millió forint állt rendelkezésre fejlesztési célokra, amiből valljuk be, nem sok mindenre lehe­tett gondolni a tervezési idősza­kokban. Az EU~s támogatásokkal óriási lehetőségek, valósággal új dimenziók nyíltak meg az ezres lélekszámú falu számára. Ha­zánkban több mint kétezer ha­sonló lakosságszámú települést tartanak nyilván, ahol a domahá- ziakéhoz hasonló gondokkal kel­lett évente megküzdeni.- Az iskola és az óvoda felújítá- ls^van polgar- sa a Regionális Operatív Program mester keretében valósulhatott meg ­kapcsolódik az előző megállapításokhoz Elek István pol­gármester, aki azzal folytatja, hogy az óvoda tetőszerke­zetének rendbetétele már elodázhatatlan volt, életveszé­lyessé vált, le kellett bontani.- Ugyanakkor hiányoztak olyan helyiségek is, melyek feltétlenül szükségesek az intézmény korszerű működé­séhez, mint az orvosi szoba, vagy például egy olyan kö­zösségi tér, ahol mondjuk szülői értekezleteket lehet tartani. De elavulttá vált már az épület fűtése is. Átáll­tunk a gázra, gázkazánt és radiátorokat szereltettünk fel.- Milyen összeget követelt ez a nagy felújítás?- A beruházás bruttó összege 46,5 millió forint volt, melynek 95 százalékát tette ki a ROP-os támogatás, 5 A felújított iskola a falu egyik ékessége százalék volt a saját erő. Egy újabb pályázattal azonban ezt az öt százalékot sikerült tovább csökkenteni azzal, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium­nál az öt százalék nyolcvan százalékát is elnyertük. Ta­valy kezdődött a beruházás, és az idén nyár végére el is készült. Egyúttal az akadálymentesítést is megoldot­tuk.- Ha Jól tudom, ez mindkét oktatási Intézményben meg­történt, mert hasonlóan az óvodához, az iskolánál is sor került egy nagy felújításra.- Ózd térségi kivitelező vállalta és végezte el mind­két beruházás munkálatait, ami feltételként szerepelt az építőcég kiválasztásánál. A cég jó minőségű kivitele­zést végzett, amivel általános elégedettséget váltott ki szakmai körökben is. Az iskola az 56,5 milliós beruhá­zás során 250 négyzetméter tetőtérrel bővült, a földszin­ten pedig 500 négyzetméter újult meg. Átalakítottuk a fűtést, a tetőtérben új számítógépes termet alakítottunk ki. A pályázatban eszközbeszerzés is szerepelt, ennek kö­szönhetően korszerű számítógépekkel, írásvetítővel, ka­merával, digitális fényképezőgéppel gazdagodott az in­tézmény. így jöhetett létre egy számítógépes szertár, és egy szép könyvtár is. Az alsó részben vannak a megújult tantermek. Amit nagyon fontosnak tartok, megoldódott a gyerekek napi háromszori étkeztetése is. Felújítottuk a tanári szobákat, megújult az épület vizesblokkja is.- Találtak rá valamilyen Jó alkalmat, hogy a több mint százmilliós beruházás befejezése, átadása emlékezetes Is maradjon?- Az augusztus 25-ei falunap rendezvényeivel kapcsol­tuk össze az átadási ünnepséget, jó szívvel állapíthattuk meg a domaháziakkal, hogy ehhez hasonló beruházás nem sok volt a falu életében, legfeljebb a két évvel ezelőtt be­fejezett szennyvízberuházás első üteme, amely a környé­ken egyedülállóan biológiai tisztítóként is működik - mond­ta Elek István, Domaháza polgármestere. A megújult óvoda Az oldal az Európai Unió támo­gatásával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készült. riRDETES------------------------------------------------------------------------------------11338 Uniós milliárdok az igazságosabb oktatásért Soha ennyi pénz nem jutott még Magyarországon az óvodák, iskolák, egyetemek fejlesztésére Több száz iskola legalább 30 ezer kisdiákját érintik azok a most megjelent euró­pai uniós pályázatok, ame­lyek célja a közoktatásban az elmúlt években elindított változások véghezvitele, az oktatási rendszer egészének korszerűsítése, eredménye­sebbé és ami talán még fon­tosabb: igazságosabbá tétele. A közoktatás ma még újra és új­ra szüli a társadalmi igazságtalan­ságokat. Gyakran nem teremt esélyt és nem ad lehetőséget a ki­törésre, a tehetségek kibontakoz­tatására. Nem ad olyan tudást és még inkább olyan képességeket, készségeket, amelyek segítenének a fiatalnak munkát találni, és sike­resen megállni a helyét az életben. Nemzetközi felmérések szerint mind szövegértésben, mind pedig a matematikai és természettudo­mányos műveltség tekintetében a 15 éves magyar diákok teljesítmé­nye messze elmarad még a velünk azonos fejlettségű országok tanu­lóiétól is. Ami még ennél is szo­morúbb, hogy a háromezer főnél kevesebb lakosú községekben, il­letve a nagyvárosban élő diákok teljesítménye közötti különbség négyszer-ötször nagyobb, mint a nemzetközi átlag. Ezért egyrészt okolhatók a vidéki, kistelepülési is­kolák felszereltségének komoly hiá­nyosságai. De nem ez az egyetlen ok! A felmérések szerint ugyanis a 29 vizsgált ország közül a ma­gyar oktatásban függ a leginkább a diákok teljesítménye, tanulmányi eredménye attól, hogy milyen anya­gi, társadalmi és kulturális körül­mények között élnek. Ez pedig na­gyon igazságtalan. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv ré­szeként 2004 és 2006 között, eu­rópai uniós támogatással 914 ok­tatási témájú program valósult, il­letve valósul meg, több mint 71 milliárd forint értékben. Ezen belül a regionális programok csaknem 17 milliárd forintos támogatásával 92 iskola és 61 óvoda újult, illet­ve újul meg egészen, kétharmaduk az ország leghátrányosabb helyze­tű kistérségeiben. E fejlesztések 24 ezer általános iskolás és 5 ezer óvodás mindennapjait tették és te­szik barátságosabbá. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségé­nek megteremtésére csaknem 8 milliárdot fordíthattunk, és uniós támogatással több száz iskolában vezettük be a „kompetenciaalapú oktatáshoz" kapcsolódó, korszerű tananyagokat. Fontos terület volt a felsőoktatás is:, ahol az intézmé­nyek korszerűsítésére az elmúlt há­rom évben fordított 13,7 milliárd forintos támogatás csaknem 170 ezer hallgató és 9 ezer 500 okta­tó számára teremtett és teremt kor­szerű képzési feltételeket. Az elkezdett munkát folytatni kell. Az iskolákat képessé kell ten­nünk arra, hogy európai színvona­lú körülmények között, európai színvonalú tudást nyújtsanak. Ezeket a célokat - az oktatás megkezdett megújítását - szolgál­ják az új tanévvel párhuzamosan elindított európai uniós pályázatok. A következő hét évben, az Új Ma­gyarország Fejlesztési Terv kereté­ben az oktatás fejlesztésére csak­nem 650 milliárd forintot fordítha­tunk, nagyobbrészt uniós támoga­tással. Ebből 130 milliárd forintra még ebben a tanévben megjelen­nek a pályázatok - egy jó részük már szeptember elejétől benyújt­ható. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legfontosabb célja a te­rületi különbségek csökkentése, az egyenlő esélyek megteremtése mindenki számára - természete­sen az oktatásban is. Éppen ezért a közoktatási infrastruktúra fejlesz­tésére minden régióban megjelenő pályázatok legfőbb célja a minden­ki számára hozzáférhető, esély- egyenlőséget biztosító, szakmai tar­talmában a kulcskompetenciák fej­lesztésére alapozott, integrált in­tézményi hálózat létrehozása. Az iskolafenntartók összesen több mint 50 milliárd forintos keretre pá­lyázhatnak korszerű közoktatási in­tézmények kialakítására. Ez magá­ban foglalja a meglévő intézmé­nyek felújítását, akadálymentesíté­sét, bővítését, az óvoda- és iskola­udvarok felújítását, biztonságosab­bá tételét, valamint többek között a mellékhelyiségek, konyhák, szer­verszobák, tornatermek, orvosi szo­bák akadálymentes kialakítását, a tanuszodák, medencék korszerű­sítését. Az infrastrukturális fejlesztések mellett természetesen az oktatás eredményességének és hatékony­ságának javulását elősegítő tartal­mi, módszertani fejlesztések is in­dulnak. Külön kiemelt program ke­retében pedagógusképzési csoma­gok fejlesztésére és bevezetésére is jelentős uniós források jutnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv ré­szeként. A fejlesztések egyik alapvető cél­ja a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. Ezt segíti elő a kompetenciaalapú oktatás elter­jesztése, a közoktatási rendszer ha­tékonyságának javítása és újsze­rű megoldások bevezetése, vala­mint a térségi iskola- és óvodafej­lesztő központok regionális hálóza­tának együttműködése is, amelyek­re a Társadalmi Megújulás Opera­tív Program most megjelenő pályá­zatai nyújtanak támogatást. Mind­ez hozzájárul a halmozottan hátrá­nyos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentéséhez is. A közoktatás-fejlesztési pályáza­tok mellett, több mint 5,3 milliárd forintos uniós forrásból folytatódik munkaerő-piaci kereslétre rugalma­san reagálni képes, a gazdaság igé­nyeihez igazodó szakképző intéz­ményrendszer kialakítása is. A most megjelent oktatási pályá­zati csomagot októberben és no­vemberben további, az esélyegyen­lőséget, informatikai fejlesztéseket, pedagógiai együttműködéseket és átfogó minőségfejlesztést támoga­tó pályázatok meghirdetése köve­ti - csaknem 50 milliárd forintos kerettel. Fejlesztések a megye oktatási intézményeiben Cél a hátrányos helyzet megszüntetése Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye oktatási intézményeinek helyzete meglehetősen hete­rogén, azzal együtt is, hogy 2000 és 2006 között az isko­lák jelentős részét sikerült bővíteni, felújítani, ezzel egy időben megteremtették, to­vább javították a számítás- technikai oktatás feltételeit is. Ezzel olyan szintet sikerült elérni, hogy az már megfelel a korszerű európai követel­ményeknek is, tudtuk meg Szabó Györgytől, az Észak­Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnökétől.- Ugyanakkor el kell mondani, hogy meglehetősen sok olyan in­tézményünk van még, amelyik messze elmarad a magasabb kö­vetelményektől. Nincs progra­munk arra, hogy saját erőből je­lentős összeget fordítsunk ilyen feladatokra, az iskolák átütő fej­lesztésére. Az uniós támogatások ennek a hátránynak a csökken­tésében valóban nagy szerepet kapnak. A fejlesztések céljai vilá­gosak, arra koncentrálunk, hogy megteremtsük annak a feltételeit, hogy még a hátrányos helyzetű községekben is óvodába járhas­sanak a gyerekek. Pedagógusok sokasága erősíti meg, hogy nagy a különbség a kiskorukban óvodába járók és a közösségi életbe csak később be­kapcsolódók között. Kiemelt figyel­met érdemelnek azok az iskolák, melyek hosszabb távon is képe­sek fejlődni, ahol a gyermeklét­szám megtartható, vagy folyama­tosan bővül, ezek többsége nyil­ván körzeti iskolai szerepet is be- tölthet. Itt nem csupán az épületek ál­lagáról, a kiszolgálóhelyiségek meglétéről van szó, hanem a fel­szereltségről, annak minőségéről is. Ez pedig csak az uniós támo­gatásokkal érhető el.- Az oktatás jelentőségéről na­gyon is aktuális szólni ott, ahol a munkanélküliség meglehetősen magas, ami éppen az iskolázott­ság hiányára, a szakmai képzés­ben nem részesülők magas szá­mára vezethető vissza.- A munkanélküliek fele a me­gyében, - ez 25-30 ezerre tehe­tő, - valóban abban a helyzetben van, hogy a munkaerőpiacon nem talál megfelelő munkát az alapké­pesítés, illetve a szakmai képesí­tés hiá­nya miatt. Ezen kell változtat­ni azzal, hogy a fel­növekvő generáció megtalál- Szabó György, az ja a ké- Észak-Magyarországi peSségé- Regionális Fejlesztési nek ÍZ|é Tanács elnöke sének a társa­dalmi szükségleteknek megfele­lő foglalkozást. Márpedig így hiá­ba várjuk a munkahelyteremtő tő­két, a mai munkahelyek bármelyi­ke valamilyen képzettséget feltét­len megkövetel. Az sem megoldás, hogy kellő képzettség hiányában emberek sokasága a közmunka és a segélyezés váltakoztatására építsen. Fejlesztéspolitikánkban a mi megyénkben is kiemelt helyen van az oktatás, és itt a középiskolai képzés megújítására is gondolok. Pályázati úton eddig egy szakkép­ző központ teljes körű kialakításá­hoz sikerült támogatást szerezni, remélem, a jövőben újabb kettő számára is megnyílik ez a lehető­ség. Az egyes intézmények megíté­lése azonban elsősorban ezután is az ott folyó szakmai munka mi­nőségén múlik. Senki sem vitatja ugyanakkor, hogy a környezet, a felszereltség nem fontos, azt hi­szem, inkább az a legszerencsé­sebb, ha ezek kellő összhangban vannak egymással. A megyék összevetésében, azt hiszem, nincs okunk a szégyenkezésre, valahol az országos átlag körül helyezhet­jük el oktatási intézményeink ál­lapotát. A fejlesztésekre fordítha­tó 13 milliárd felhasználása továb­bi jelentős fejlesztést tesz lehe­tővé. A Regionális Fejlesztési Tanács az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a kialakított álláspont­jának megfelelően erre ugyancsak nagy figyelmet fordított, a mosta­nit akár annak folytatásaként is nevezhetnénk. 2000 és 2006 kö­zött hozzávetőlegesen hatmilliárd forintot fordítottunk oktatási beru­házásokra a megyében, és vagy harminc intézményt rendbetet- tünk. Ez a 13 milliárd pedig en­nek a duplájánál is több, érezhe­tő, hogy a felhasználásához nagy reményeket fűz a megye oktatási hálózata - mondta Szabó György. I

Next

/
Thumbnails
Contents