Észak-Magyarország, 2007. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-29 / 201. szám

2007. augusztus 29., szerda ÉSZAK UTAZÓ /7 Az amerikai álom Los Angeles (KM) - A várost hivatalosan 1850. április 4-én alapították, lakossága ek­kor mindössze 1610 fő volt, ez lett egyben Los Angeles megye székhelye is. A 2000-ben végzett utolsó teljes körű nép- számlálás adatai szerint lakosainak száma 3 694 820, 2005. május elsején hivatalos becs­lés szerint 3 957 875. A teljes agglomeráció (Metropolitan Area) lakossága 17 545 623. A város földrajzi értelemben is nagy, hiszen több mint 1200 km-t foglal el, ezzel nagyobb New York-nál és Chicago-nál is. Los Angeles kétszer, 1932-ben és 1984-ben adott otthont Nyári Olimpiai Játékoknak, utóbbi „csonka Olimpia volt, a politikai feszültségek miatt a Szovjetunió kezdeményezésére a legtöbb ke­let-európai ország, így Magyarország sem vett részt rajta. A város a homoszexuálisok Mekkája és az USA egyik legnagyobb bevándorlási köz­pontja is, ezáltal etnikailag és kulturálisan az egyik leginkább sokszínű város a vilá­gon. Kellemes éghajlata, virágzó kulturális és gazdasági élete, az „amerikai álom lehető­sége vonzza leginkább az embereket. Éjszakai látkép (Fotó: archív) San Francisco: az aranyláz színhelye San Francisco (KM) - San Francisco vá­ros (és megye) az Amerikai Egyesült Álla­mok tizennegyedik és Kalifornia negyedik legnagyobb városa. Beceneve Frisco. A má­sodik legsűrűbben lakott település az Egye­sült Államokban. Földrajzi, gazdasági és egyéb értelemben is a San Francisco Bay Area (San Francisco-öböl menti régió) köz­pontja. 1776-ban spanyol telepesek alapították azt az Assisi Szent Ferencnek ajánlott erődöt és missziót közvetlenül a Golden Gate-szoros partján, melyből a mai város kifejlődött. San Francisco az 1848-as aranyláz idején hirtelen gyors fejlődésnek indult, ekkor vált az USA egyik nagyvárosává. Az 1906-os nagy földrengés szinte teljesen elpusztította, ám hamar újjáépült, és ma a világ egyik legis­mertebb városa. A város ismert meredek dombjairól, a viktoriánus-kori és a modern építészek ek­lektikus keveredéséről, a ködről, mely akár egy hónapig is folyamatosan tarthat. Ismert pontjai, illetve jelképei a Golden Gate-híd, az Alcatraz, a Twin Peaks, a Transamerica Pyramid, a Chinatown és a San Franciscó-i kábel vasút. A Golden Gate-híd (Fotó: archív) Lehetne az emlékezés városa A Fehér Ház (Fotó: archív) ■ Washington leg­több múzeumába in­gyenes a belépés min­denkinek. Pallos Zsuzsa_________________________ dallos.zsuzsa@plt.hu Washington (ÉKN) - Wa­shington a világ egyik legfon­tosabb települése: ott van a Vi­lágbank, a Nemzetközi Valu­taalap és más nemzetközi in­tézmények színhelye. Emellett az Egyesült Államok szövetsé­gi kormányzata mindhárom hatalmi ágának székhelye. Az ember vágyik Nápolyba, álmodozik Tokióról, de a leg­ritkább esetben gondolja, hogy nem halhat meg anélkül, hogy látta volna az Amerikai Egyesült Államok fővárosát. Az USA-ban persze az egyik legnépszerűbb turisztikai cél­pont, iskolásbuszok százai öle­lik körül a nemzeti intézmé­nyeket, a gyerekek élvezik, hogy a Fehér Házban vagy a Kongresszus épületében ro­hangálhatnak, kezet foghat­nak a szenátorokkal, használ­hatják szavazógombjukat. Kö­telező leckeként mindenütt fölmondják, hogy a város a nevét az amerikai történelem legendás alakjáról, az ország első elnökéről, George Wa­shingtonról kapta. Köznapi neve D. C. (kiejt­ve díszí) vagy egyszerűen Wa­shington. A D. C. nevet azért használják gyakran, mert ez nem keverhető össze Wa­shington állam nevével. D. C. különálló, független város, vagyis nem tartozik egyik amerikai államhoz sem. Emlékművek A város formája felülről nézve csúcsára állított négy­szög, amelynek mértani köze­pén helyezkedik el a minden­kori államelnök rezidenciája, a Fehér Ház. A fővárosi funk­ciókat megfelelően szolgáló vá­ros utcaszerkezetének tervezé­sét Pierre Charles L’Enfant francia mérnök végezte az ala­pítás idején, így aztán a tervek Párizs szerkezetén alapultak, így alakították ki azt a rácsszerkezetet, ahol a körök­ből és négyzetekből átlósan ke­resztülvágva széles sugárutak vezetnek ki. Ez a város védel­mét is könnyítette invázió ese­tén. A középpontban áll a Capitolium épülete. Amerre csak nézünk, emberléptékűek az épületek, nincsenek magas toronyházak, sem felhőkarco­lók. Ennek oka, hogy Wa­shingtonban van egy emlék­mű, egy magas obeliszk, Wa­shington Monument, amelynél egy városbeli épület sem lehet magasabb. Ez érthető is, hi­szen a sok magas épület között teljesen elveszítené szépségét, jelentőségét, különlegességét. Washingtonban rengeteg a látnivaló akkor is, ha az em­ber csak mászkál, gyönyörű parkok, érdekes épületek kö­tik le figyelmét. A várost nevezhetnénk az emlékezés településének is: közepén található a National Mail nevű nagy, nyílt terület, ahol számos amerikai vezető­nek állítottak emlékművet, s ez köti össze a Fehér Házat és a Capitolium épületét. Köze­pén található a Washington- emlékmű, de látható még a Jefferson, Lincoln, Franklin Delano Roosevelt, második vi­lágháborús, koreai háborús, a vietnami veteránok, és Albert Einstein emlékműve. iS.ZAK emtippek. boon .hu • Egy kis történelem. Az USA kialakulásának története letölthető. (PDF, 111 kB). A leghíresebb látnivaló a ■ A legismertebb látni­való az 1600 Pennsyl­vania Avenue, vagyis a Fehér Ház... Washington (ÉKN) - Amit sajnos nem sikerült megnéz­ni, mert mint kiderült, a lá­togatás előtt tíz héttel kell idő­pontot egyeztetni! A 2001-es merényletek óta vezették be a szigorításokat, előtte nem kel­lett időpontot kérni. Azonban a Fehér Ház kívülről is gyö­nyörű. Eredetileg nem így né­zett ki: 1814-ben a britek fel­gyújtották, ezután újjáépítet­ték, s így nyerte el végleges külsejét, habár száz évvel ezután ismét kigyulladt. An­nak ellenére, hogy az USA el­ső elnöke, George Washington rendelte el a felépítését, ő ma­ga soha nem lakott benne, mi­vel elnöksége ideje alatt még nem készült el. Elfogyott az adomány Nem szabad kihagyni a Wa­shington Monumentet, amelyet az első elnök tiszteletére emel­tek. Az obeliszknek a tetejére fel is lehet menni, 898 lépcső­fok vezet fel, ahonnan csodá­latos látvány tárul fel, könnyebben átlátható az egész környék. Éi'dekessége, hogy építése közben elfogyott az er­re szánt adomány, így huszon­két évre abbamaradt az építke­zés, ami az emlékművön is meglátszik, hiszen egy árnya­latnyi különbség van a kezdés­ként és a befejezésként hasz­nált kőtömbök között. Ettől Fehér Ház függetlenül mit sem veszít szépségéből a mintegy 168 mé­ter magas emlékmű. Egy má­sik lenyűgöző szépségű épület a US Capitol, vagyis az országház, amely a demokrácia jelképe. Törvényhozó intéz­mény és emlékmű egyben, s tu­risták ezreit vonzza naponta. Gazdag gyűjtemények Érdemes ellátogatni a Lib- rary of Congressbe, azaz a Kongresszusi Könyvtárba is. Ingyenes a belépés, mint Wa­shington legtöbb múzeumába. Erre nagyon büszkék az otta­niak, de joggal. A gyűjtemé­nyek hihetetlenül gazdagok, nagyon jól rendszerezettek, a tálalásuk pazar. A repüléstör­ténetit és az indiánt kötelező megnézni! Észak fővárosa és a régió kapuja: Portó Állam a csücsökben Kalifornia (KM) - Ka­lifornia az Amerikai Egyesült Államok legné­pesebb állama, az ország délnyugati csücskében, a Csendes-óceán partján helyezkedik el. Észak fe­lől Oregon, keletről Ne- vada, délkeletről Arizo­na, délről pedig a mexi­kói Baja California állam határolja. Kaliforniát 1542. szeptember 28-án fe­dezte fel a portugál Juan Rodriguez Cabrillo. A te­rület 1846-ban felkeléssel vált ki Mexikóból. 1848-1849-ben kitör az aranyláz. Kalifornia 1850. szeptember 9-én csatlako­zott az Amerikai Egye­sült Államokhoz. Az USA-n belül is igen jelentős a gazdaság: a nemzeti össztermék 13%- át adja. Itt található az ún. Szilícium-völgy, a high-tech ipar „bölcsője”. ■ A város azóta léte­zik, amióta a rómaiak felépítettek itt egy erődöt. Portó (KM) - Az „észak fő­városa” és a régió kapuja, ne­vének jelentése kikötő. Portó környékén, a Douro folyó által határolt tájkörzetben terem a szőlő, amelyből a világhírű portói bort készítik. A Douro folyó meredek partján emelke­dő város, a folyón átívelő hi­dak látványa mással össze nem téveszthető. A folyóparti ne­gyed, a „Ribeira” mögötti vá­ros méltóságteljesen vár arra, hogy felfedezzék. Az UNESCO világörökség részének nyilvá­nított történelmi városmagban kezdődhet a séta. Megtekint­hetjük a Clerigos templomot és tornyot, gyönyörködhetünk a Sao Bento pályaudvar káprá­zatos történelmi jeleneteket áb­rázoló csempeképeiben, de ne hagyjuk ki a Tőzsdepalotát sem, melynek keleti stílusú arab terme páratlan élményt nyújt. Majd a régi villamossal elmehetünk a Douro folyó tor­kolatáig, ahol elénk tárul az Atlanti-óceán fenséges látvá­nya. Szánjunk egy napot arra is, hogy végighajózzunk a Douro folyón. A város azóta lé­tezik, amióta a rómaiak felépí­tettek itt egy erődöt. A XI. szá­zadban hamar kiűzték a móro­kat, később pedig nagy hasznot húztak a Szentföldre induló ke­resztes hadjáratok ellátásából, a XVI-XVII. században pedig a tengeri felfedezésekből. Portó legfőbb bevételi forrását azon­ban az angolokkal kialakított borkereskedelem jelentette. Portó az ország második váro­sa, neve kikötőt jelent. A Douro nevű folyó partján, a Penaventosa hegyen fekszik. Egy új hagyomány a „harcos rabbelos” csónakverseny, ami­kor portói bort úsztatnak le a Dourón. Kevesen tudják, hogy Portóban van pl. az első lift is, amit az Etnográfiai és Törté­nelmi Múzeum őriz. Múltat idéző borszállító hajók (Fotó: Nagy István Attila)

Next

/
Thumbnails
Contents