Észak-Magyarország, 2007. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-22 / 195. szám

2007. augusztus 22., szerda ÍSIAK UTAZÓ / HIRDETÉS /9 A Nyírségből, a Felvidékről Abaligetre Nyíregyháza (KM) - Abaligetet kelta ere­detű településnek tartják, de a barlangban talált bemosott tárgyak, állatcsontok és a ve­lük azonos jellegű, külszínen talált használa­ti eszközök együtt bizonyítják, hogy már a történelem előtti időkben lakott ember, ha nem is a barlangban, de az Abaligeti-bar- lang közvetlen környékén. A kora vaskor idején bukkant fel ezen a vidéken az első ismert nevű nép, az illyr nép. Őket a kelták hódították meg, elfoglal­ták földváraikat és vegyültek egybe velük. A község egyházi birtok volt, a pécsi pap­nevelde, illetve a pécsi egyházmegye kápta­lanja gyakorolta a földesúri jogot. 1799-ben 120 ház volt á faluban. A lakosság nagyobb része német, magyarok mindössze nyolc-ki- lenc házban laktak. A történelmi események - az 1848-as for­radalom és szabadságharc, az első és a má­sodik világháború - errefelé is megmozgat­ták a környék falvainak népét. A két hábo­rú között számos gazdag, jómódú ember lak­ta ezt a vidéket. Állattartással, földművelés­sel foglalkoztak. A szegényebbek a tehető­sebb gazdákhoz, vagy távolabbi vidékekre jártak részesaratónak. Voltak iparosok is, de az erdő, a kőfejtő is adott munkát. Különös kiváltság volt, ha valakit a vasútnál alkalmaztak. Abaligetről és környékéről a második világháború után sok embert kitelepítettek, elkobozták vagyo­nukat. Néhány év alatt nagyon megváltozott a település lakossági összetétele: a kiszökött, Vagy kitelepített lakosság helyébe a Felvi- * dékről, a Nyírségből, a Dél-Alföldről érkez­tek csoportok, és a letelepedést vállaló ci­gányság is megjelent. A kistavon csónakázni is lehet (Fotó: amatőr) Aba a Sárvíz völgyében Nyíregyháza (KM) - Aba a Mezőföldön fekszik, a 63-as főútvonal mentén, félúton Székesfehérvár és Sárbogárd között. Autóval minden irányból jól megközelíthető. A kör­nyező falvakat, Soponyát és az abai belterü­letnek számító Felsőszentivánt az elmúlt években épült bitumenes burkolatú úton le­het elérni. Aba rendelkezik vasútállomással is, amely a Székesfehérvár-Sárbogárd szárnyvonal egyik állomása. Közvetlen környezete a Sár­víz völgyének erdőkkel, tavakkal tarkított ökofolyosója. A Sárvíz-völgy mentén helyezkedik el az a kilenc faluból álló településfüzér, amely Sár­víz Kistérség néven önálló területfejlesztési egységet alkot. A Mátrában, Sírokon Nyíregyháza (KM) - A monda szerint a Mátra valamikor Darnó tündérkirály biro­dalma volt. Vára a siroki várral szemben állt. A rege szerint Tárnát, aki Darnó tün­dérkirály lánya volt, megszerette a fiatal Bo- dony. A gonosz apa haragjában megölte a két fiatal szerelmest, akik kővé változtak. Darnó ezóta is keservesen sír. A rege szerint innen ered a falu neve is. Kellemes gyalogtúra ütán a várból csodálatos panoráma nyílik a Mátrára. Ha már jártunk a várban, minden­képpen nézzük meg a riolittufába vájt bar­langlakásokat a Széchenyi utcán. Lóra fel - az Alföldön ■ Csúszdák és múzeu­mok: Kiskunmajsán minden korosztály fi­gyelmét lekötik. Kiskunmajsa (D. Zs.) - Az ország szívében található egy bájos város, amely magában foglalja mindazokat az érdekes­ségeket, amelyekért a külföl­diek felkeresik az Alföldet: puszta, ló, gyógyvíz, kiváló ma­gyaros konyha. Honfitársaink is szívesen jönnek vissza az egykori mezővárosba, mert a marasztaló vendégszeretet, a házigazdák figyelmessége ma egyre inkább felértékelődik. Jellegzetes ízek Kiskunmajsa szinte Ma­gyarország szíve, a magyar táj jellegzetességeit is őrzi csak­úgy, mint a magyar lélekét. Családi kirándulásokra ideális helyszín: kicsik és nagyok egyaránt megtalálhatják az őket leginkább érdeklő progra­mokat. Manapság Kiskunmaj­sa első számú látványossága a Jonathermál Gyógy-, Termál-, Élményfürdő és Csúszdapark. A termálfürdő 1984 óta üzemel. A fürdő lelke a föld mélyéről feltörő, 72 Celsius-fokos, nát- rium-hidrogénkarbonátos gyógyvíz, amely kiválóan al­kalmas törések utáni rehabili­tációra, nőgyógyászati pana­szok kezelésére, mozgásszervi elváltozások és idült gyulladá­sos mozgásszervi megbetegedé­sek gyógyítására. Az 1960-as években induló szénhidrogén­bányászat melléktermékeként felszínre törő magas hőtartal­mú termálvíz hasznosítását a Jonathán Mgtsz idegenforgal­mi szakágazata kezdte meg 1984-ben, szabadtéri medencék­kel. Az impozáns faszerkezetű fedett csarnok és a feszített víztükrű termálmedence az el­ső sikeres éveket követő bőví­tés eredménye. A csarnokban egy 36 és egy 38 Celsius-fokos gyógy-, egy 25 méteres úszómedence, szauna, hideg vizes mártózómedence és szolárium található. Azoknak sem kell lemondaniuk a gyó­gyulásról, akik a szabadban ér­zik jól magukat. A kicsiket gyermekmedence, illetve él­ménycsúszdás gyermekparadi­csom várja. A fürdő területén kosár- és röplabdapályákat, il­letve tollaslabdapályát alakítot­tak ki. A húszhektáros park minden részlete a felüdülést szolgálja. Kevergetni tilos! A kellemes ellazulás után jö­het a gasztronómiai térképké­szítés: a kunsági jellegzetes íze­ket jó néhány étteremben megőrizték, érdemes kipróbál­ni az egykori pásztorok étkeit. Füstölt szalonnán megpirítot­ták a tarhonyát vagy a száraz tésztát (lebbencset), azt fölen­gedték vízzel, pirospaprikával, tettek bele paradicsomot és zöldpaprikát, krumplit, némi füstölt kolbászt, s addig rázo- gatták a bográcsot, míg lassú tűzön az étel meg nem puhult. Kevergetni tilos volt. A birkát gulyásnak készítet­ték, a bárányt savanykás már­tással vagy rántva tálalták. Desszertként jól kidolgozott kelt tésztákból került édesség az asztalra, mákos és diós ka­lács, túrós és lekváros batyu. Könnyű homoki borral zárták az étkezéseket, s a végén az emésztést segítendő barackpá­linkával öblítették le a menü­sort. A kiadós ebédet le kell sétál­ni, nézzenek hát körül a város­ban! Kiskunmajsa főterén ta­lálható a Boldogságos Szűz Má­ria tiszteletére felszentelt ké­ső barokk stílusú római kato­likus templom. 1805-ben kezdő­dött el a bővítése Rábel Károly kőművesmester vezetésével. 1809-ben fejeződtek be a mun­kálatok. Ekkor alakult ki a templom mai mérete: 50 mé­ter hosszú, 21 méter széles. A város lakóinak nagy része év­századok óta a katolikus val­lást gyakorolja. Mint még jó néhány ma­gyarországi kisvárosban, Maj- sán is a templom előtt áll a kő­ből faragott, festett, barokk Nepomuki Szent János-szobor. A térre néző iskola mellett amelyet a régi helyén 1929-ben emeltek a névadó, Arany Já­nos bronz mellszobra tekinthe­tő meg. Az első világháború­ban elesett hősök emlékművét, Csábi Lajos alkotását 1937-ben helyezték el a téren. Állandó tárlat A főtéren álló Szenthá­romság-szobrot 1882-ben ké­szítette Jablonszky Vincze kőfaragómester. Az Iskola utcában talál­ható a Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény, amelyben Fejezetek Kis­kunmajsa 1 történetéből és néprajzából címmel állandó kiállítás tekinthető meg, valamint Kiskunmajsa ne­ves, kétszeres Kossuth-díjas grafikusának, Konecsni Györgynek látható állandó tárlata. Ne hagyjuk ki a lovaglást! ■ A ló, a legfontosabb közlekedési és gazda­sági eszköznek számí­tott. A múzeumhoz szervesen kapcsolódó építészeti érték a tájház, amely Kiskunmajsa egyik legrégebbi építészeti emléke. Az 1850 körül épült nádtetős, háromosztatú, kö­zéppadkás, szabadkéményes építmény a Kiskunság jelleg­zetes népi építészeti emléke a 16. századtól. Egy magánmúzeumnak is otthont ad a város: Pongrátz Gergely, az 1956-os forradalom és szabadságharc Corvin kö­zi hadszínterének főparancs­noka Majsára költözött. A Szeged felé vezető országút mellett, Marispusztán megvá­sárolta az egykori népiskola épületét. A romos iskola hely­reállítása után megvalósította régi tervét, s 1999 tavaszán megnyílhatott az 56-os Mú­zeum, amelyben a forradalom és a szabadságharc eszközeit gyűjtötte egybe. Emellett érdemes megnézni a Kossuth utca sarkán talál­ható magán-babagyűjteményt is, ahol a múlt század köze­pétől napjainkig fellelhető já­tékbabák és tájegységenkénti népviseletes babák láthatók. A világért se hagyjuk ki a lovaglást. Ezen a tájon nem hobbi volt a ló, a legfontosabb közlekedési és gazdasági esz­köznek számított. Ma sok ta­nyán várják a kicsiket és na­gyokat, hogy szenvedélyük­nek hódolhassanak. Az ala­poknál kezdik az oktatást, vi­szont jól áttekinthető túratér­képekkel segítik a vállalkozó kedvűeket. KISKUNMAJSA A mai Kiskunmajsát Mária Terézia ala­pította. Az első telepesek 1743-ban érkeztek, templomot, szárazmalmot építettek, házakat emeltek, kocsmát, boltot nyitottak. Majsát V. Ferdinánd király 1837. február 6-án nyilvánítot­ta várossá, majd 1837. augusztus 27- én hirdették ki: Majsa mezőváros lett. A település lakosai törekednek a múlt értékeinek ápolására, felelevenítésére. A Mayossa Hagyományőrző Egyesü­let művészeti csoportja a magyar nép­tánc átörökítésével, tanításával, szín­padra állításával foglalkozik, és nya­ranta fellépéseikkel szórakoztatják a Majsára látogatókat, sőt külföldre is elviszik a magyar népi kultúrát. A Majsai Napokat a templomnak a Kisasszony-napi búcsújához igazodva tartják. Különleges, sokszínű a Sör- és Fürdőfesztivál, amelyet minden évben megtartanak. Igái a csúcson Nyíregyháza (KM) - A so­mogyi megyeszékhelytől, Ka­posvártól 25 kilométerre, a lankás somogyi dombok és gazdag erdők ölelésében fek­szik Igái. A település északi határán húzódik végig a Somogy-tol- nai hátság, amely itt éri el a legmagasabb pontját, a 301 méter magas Csúcsos-dombot, ahonnan tiszta időben látha­tó a Balaton, dél felé pedig a Mecsek és a Zengő. Az Euró- pa-szerte kedvelt fürdőhely ü'ányába Kaposvárról és a Ba­laton felől egyaránt kitűnő a tömegközlekedés. goldentours Társas útjaink kedvező áron, miskolci indulással! ÉSZAKOLASZ KISKÖRÚT 09. 13-16. 39.200.-Ft SZÉKELYFÖLDI BARANGOLÁS 09. 13-17. 35.900.-Ft TOSZKÁN VÁROSOK: FIRENZE, SAN GIMIANO, PISA 09. 25-29. 58.900.-Ft PÁRIZS BOMBAÁRON 10. 19-23. 54.900.-Ft PRÁGA-PLZEN-KARLOVY VARY 10. 19-23. 39.900.-Ft Külön fizetendő: 1.000.-Ft regisztrációs díj CSOPORTOKNAK KEDVEZMÉNY! CSOPORTSZERVEZŐKET KERESÜNK! t Goldentours Utazási Iroda 3530 Miskolc, Széchenyi u. 26. (a színházzal szemben} “ Tel.: 46/506-088, 46/506-089, e-mail: info@goldentours.hu • www.aoldentours.hu FHIRDETÉS

Next

/
Thumbnails
Contents