Észak-Magyarország, 2007. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-01 / 178. szám

2007. augusztus 1., szerda ISZAK UTAZÓ /16 A festői szépségű Almádi Nyíregyháza (ÉKN) - Balatonalmádi a Ba­laton északi partjának egyik festői szépségű fürdő-üdülőhelye. A nyugati határtól köny- nyen megközelíthető a Bakonyon át, Buda­pest is alig egy óra alatt elérhető. Veszp­rém, a megyeszékhely alig több mint tíz ki­lométerre található. Igazi vonzereje a termé­szeti, mediterrán jellegű környezete, a nyolc kilométer amfiteátrumszerű part, a permi homokkő-sziklák karéjozta domboldalak. A kellemes éghajlat s az édes víz, lágy- felüdí­tő habjaival várja a fürdőzőket. Strandjai gondozottak, s a legkényesebb igényeket kielégítik szolgáltatásaikkal. A város min­den pontján hangulatos vendéglők, éttermek várják az idetérőt. Változatos kulturális ren­dezvények, szórakoztató programok közül válogathatnak a vendégek. Közel tízezren él­nek Balatonalmádiban, Budataván, Kápta- lanfüreden és Vörösberényben, őslakosok és betelepültek, összekovácsolódva, jó szívvel várják mindannyian a vendégeket, akik kí­váncsiak az ott élőkre, a templomokra, kon­certekre, strandokra, s a napról napra szé­pülő városra. Mit kaphat az odalátogató? Sporthorgászat. A Balaton sely­mes vizében elvezet a fürdés, de ezen túl a magyar tenger a horgászok nagy paradicsoma is. (Fotó: amatőr) Hangulat, romantika, vendégszeretet. Talán megérinti az idelátogatót az Öreghegy napfelkelte varázsa, Vörösberény patinás templomainak látvá­nya, az esti vízpart meghitt csobogása, bámulva az ezüsthidat, hallgatva a nádasok éji-halk neszeit. Ha végigsétál a gírbe-gurba utcácskákon, megmássza az Öreghegy meredek lejtőit, felfedezheti, mi von­zotta ide a kiművelt emberfőket. Mesélnek erről a sétányok a parkban s a domboldalakon az utcane­vek és a villák. Több mint ezer éve lakják már e tá­jat különböző népek, szláv és római, kik azért jöttek ide, mert jól érezték itt magukat, s ezt vallják az ott lakók: azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Kirándulás autóstoppal Nyíregyháza (ÉKN) - Sokan választják céljuk elérése érdekében - különösen a fia­talok közül - az utazás legolcsóbb módját, az autóstoppolást. A stoppolást gyakran ve­szélyes dolognak tartják, nem ajánlható mindenkinek. Aki mégis erre adja a fejét, több dologgal tisztában kell lennie. Ezért az elhatározást követően érdemes figyelni a kö­vetkezőkre. Csak azért, mert valaki megáll, nem kell beszállnod. Tudd meg először te, hogy merre mennek, így mindig mondhatod, hogy te másfelé mész. Ha rossz érzésed van, ne szállj be! Rendesen, tisztességesen nézzél ki. Egy lány egyedül nagyon gyorsan eljut aho­vá akar. Két lány szintén. Egy fiú és egy lány szintén. Következtetés: vigyél magaddal egy lányt! Tartsd magadnál a csomagodat! Ne engedd, hogy a csomagtartóba kerüljön a cuccod! így bármikor kiszállhatsz, ha észre- veszed, hogy nem arra mentek, mint amerre elvileg kellene. Mindig legyen nálad háló­zsák, még nyáron is, a déli országokban is! Stoppoláshoz viselj fehér pólót kívül, külö­nösen éjszaka, és az autósztrádákon minden­képpen! A fehér póló megvédhet a sötétben bekövetkező váratlan balesetekből! Mindig legyen nálad törülköző, és ne pánikolj! Székelyföld aranyló kincsei A hunyadiak lakóhelye Vajdahunyadvárán (Fotók: Sípos Bála) I ■ Erdély mindenki szá- í mára kínál valami meg- | kapót, lenyűgözőt, fe- í lejthetetlent. Nyíregyháza (ÉKN) - Er- | dély. Ha szóba kerül, csak fel- I sőfokon beszélnek róla. Ter- j mészeti szépségei, adottsága | párját ritkítja a világban, le­gendák keringenek az ott élők i vendégszeretetéről. j Megbúvó patak Székelyföld Erdély legjelen- i tősebb magyarok lakta vidé- i ke. S hogy miért Székelyföld? j A középkorban székekből állt: ! Marosszék, Udvarhelyszék, j Csíkszék és Háromszék. A I magyar nemességhez tartozó ! székelyek legfontosabb felada- i ta a magyar állam keleti ha- I tárainak védelme volt. Szé­kelyföld turisztikai vonzerejét a székely kapuk, a történel­mi műemlékek, a számos he­lyen fellelhető rovásírásos emlékek növelik. Nehéz röviden, tömören ír­ni Erdély tájairól, városairól, az ott lakókról. Ezért csak íze­lítő a gazdag látnivalókból, amit egy turistának feltétle­nül meg kell néznie. Talán kevesen vannak, akik még nem hallottak vol­na a Gyilkos-tóról. Ez a ter­mészeti képződmény a Nagy­hagymás-hegycsoport szerves része, és ’a tó 1837 nyarán ke­letkezett, a Gyilkos-kő észak- nyugati lejtőjén felhalmozó­dott törmelékanyag lecsúszá­sa következtében, amely a nagy esőzések hatására zúdult le és zárta el a völgyet, ahol több patak is egyesül. A Ve- reskő-patak hordaléka sok­szor rozsdavörösre színezte a tó vizét, innen a tó másik ne­ve, a Veres-tó. A népi névmagyarázat összefüggésbe hozza a vörös és a gyilkos jelzőket azzal a legendával, ami szerint az összeomló hegy maga alá te­mette a völgyben legelésző nyájat pásztorostól együtt, és a felszivárgé vér sokáig vörös­re festette a tó vizét. A tóban még ma is láthatók az elpusz­tult fenyők égnek meredező csonkjai. Nem messze a tótól találha­tó a Békás-szoros, a Keleti- Kárpátok legszebb szurdok­völgye. A szoros a 200-300 mé­ter magas sziklafalaival Euró­pa egyik természeti ritkasá­ga és a hegymászók paradi­csoma. A szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol tor­ka. A földtörténeti középkor tengereiben lerakodott vastag mészkőréteget a víz vájta ki fentről lefelé, így keletkezett az öt kilométer hosszú, va­rázslatos szépségű szoros. Ne­vét a benne kanyargó Békás folyóról kapta. ÉSZAK émtippek. boon.hu •Erdély. Az etnikai erőviszonyok változásai (PDF, 83 kB) Erdélyi táj kirándulókkal A sóvidék központja ■ A bánya levegője száraz és tiszta, mivel a só magába szívja a nedvességet. Nyíregyháza (ÉKN) - Er­dély gazdag gyógyüdülő-he­lyekben is. Aki megújuló egészségre vágyik vagy felüdülni, felfrissülni kíván, látogasson el a legismertebb fürdőhelyre, Szovátára, mely a Maros megye keleti részén fekszik. Itt található a világ­hírű sós tó, a Medve-tó. Ke­letkezését többféleképpen ma­gyarázzák. Az egyik lehetsé­ges szerint az 1870-es évek­ben még kaszáló volt a he- lyén'és 1875 nyarán égi hábo­rú következtében a Cseresz­nyés-hegy felől jövő két pa­tak, a Kőröstoplica és Arany­bánya patak felduzzadt, s a víz a Zoltán-hegy alatt meg­gyűlt és egy tó alakult ki. A talaj itt nagyon sok sót tar­talmaz. Ennek a meleg vizű sóstónak a legnagyobb mély­sége 17,5 méter, a hőmérsék­lete pedig a mélységgel vál­tozik. Másfél méter mélyen már 50-55 fokos. Vize nát- rium-kloridban (konyhasó­ban) és más ásványokban gazdag. Olyannyira sós a Medve-tó vize, hogy a fürdő- zők lebegnek a felszínén. Kü­lönféle betegségek gyógyítá­sára alkalmas, ezért nyáron nagyon sok turista keresi fel. Szovátán a Medve-tó körül még négy kisebb, hasonlóan sós tó található. Borszék az ásványvizéről híres. A tele­pülés borvizeit már a XVI. században ismerték, nap­jainkban tizenöt forrás mű­ködik, melyeknek mindegyi­ke más összetételű. Hatalmas csarnok Parajd a sóvidék központ­ja. Az itteni sóbányászat a római időkig nyúlik vissza. A kitermelt só helyén hatal­mas csarnokok alakultak ki, amelyek közül az egyiket megnyitották a látogatók és a gyógyulni vágyók számára. A bánya levegője száraz és tiszta, mivel a só magába szívja, a nedvességet és megöli a kórokozókat, a hő­mérséklete egyenletes, a lég­úti megbetegedésekben szen­vedők kiváló kezelési lehető­sége. Ilyen keskeny a Békás­szoros. (Fotó: Sípos Béla) A felfedezésre váró Cserhát Kilátás egy szentend­rei sikátorból. (Fotó: Sípos Béla) ■ Alant Ősagárd házai, mögöttük már a szlo­vákiai heqyek is idesej- lenek... Nyíregyháza (ÉKN) - Felfe­dezésre érdemes hegy az Észa­ki-Középhegységben a Cser­hát. Tegyünk egy rövid túrát a tájon. Kiindulópontként vá­laszthatjuk a szép fekvésű Nő­tincs község központját. Az itt található templom 1415-ben épült, kicsiny magaslaton áll. Vele szemben egy épület fa­lába mélyített fülkében érté­kes Szent Flórián-szobor 1780- ból. A templom melletti kis utcán felfelé indulunk, majd jobbra - a faluszéli - utcára térünk. Ezen délnyugatra tartva, az utolsó - bal kézre eső - ház mellett, a focipálya mellé kanyarodó úton me­gyünk. Keresztezünk egy patakágat, majd betérünk a Zsukma-patak széles völgyébe. A Cserhát-térképen is követ­hető, jelzetlen úton lassan dél­keletnek fordulunk. Időnként szépséges ártéri fákban gyö­nyörködtetnek, s aki nem rest visszanézni, az a Börzsöny hegykoszorújával szemezhet. Ahol a patakágy kétfelé sza­kad, érdemes a köztes kopasz dombocskára felmászni. Nagy­szerű kilátó- és pihenőhelyet találunk itt. Tovább a fenyves sarka felé tartva, egy szekér- útón indulunk. Nemsokára elérjük az idilli Alsó-Zsukma erdészházat. Érdemes a kerti madáretető közelében kicsit megpihenni. Az út innen felve­zet egy szép szálerdőbe, majd annak szélén ismét remek bör­zsönyi panoráma jutalmaz minket. Alant Ősagárd házai, mögöttük már a szlovákiai he­gyek is idesejlenek... Tizenkét kilométer Egy szőlődomb előtt, füves oldalban, délnek ereszkedve erdei utat találunk, melyen elérjük á szemben magasodó Naszály alatti Gyadai-rétet. Jobbra Katalinpusztára is me­hetünk, de balra 300 méter után az út felvezet a Naszály oldalát borító erdőbe. A piros sáv jelzéseket követve a Tö­rök-réten keresztezzük az Or­szágos Kéktúra Ősagárd-Na- szály szakaszát, majd leeresz­kedünk Kosdra. Mindez tizen­két kilométeres út, amelyet egy átlagos felkészültségű és edzettségű ember könnyen megtehet egy nap.

Next

/
Thumbnails
Contents