Észak-Magyarország, 2007. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-25 / 172. szám

2007. július 25., szerda ÉSZAK UTAZÓ /7 A szépséges Tisza-tó Nyíregyháza (KM) - A környezeti ártal­maktól mentes, szinte érintetlen Tisza-tó igazi „vadvízország”: selymes vize, hatalmas öblei, a holtágak, a változatos szigetvilág, a gazdag hal- és vadállomány, a védett madár­rezervátum a csendes pihenés és a teljes ér­tékű, természetközeli kikapcsolódás lehetősé­gét kínálják. Európa legnagyobb, virágoktól pompázó tündérrózsa- és tündérfátyol-meze­je, a fokozottan védett súlyom összefüggő zöld takarója, a parton bókoló fűzfák, a ná­dasból riadtan felröppenő madarak a háborí­tatlan természet varázslatos szépségével ámítják el a vendéget. A Tisza-tó közvetlen szomszédságában ta­lálható az erdőtelki arborétum (tel.: 36/496- 022), ahol színpompás virágú cserjék, örök­zöldek, különleges fák és virágok között sé­tálgathatunk. Nyitva hétköznap 7-16 óra, munkaszüneti napokon 10-16 óra között. Madárpihenő a tóban (Fotó: archív) Város a város alatt Eger (KM) - A török megszállás után az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akar a Várban lakni. A polgári vá­rosban vásárol két telket és a palota építésé­hez szükséges tufa követ a mögöttes dombból termelik ki. Ezáltal egyrészt megépül a palo­ta, másrészt kialakul a hatalmas pincerend­szer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok decimáját (dézsmáját - tizedét) tárolják. A pincerend­szer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig 3 kilomé­ter hosszon nyúlt el a város alatt. A mai pin­ce legszebb része az Oszlopos terem, ahol 7x7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret. Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, állagában megroggyant, életveszé­lyes lett. A 80-as évek közepén vasbeton szer­kezettel megerősítik, a nagyon veszélyes sza­kaszokat betömedékelik. Hibát követnek el azonban, hogy a csapadék ellen nem szigete­lik az alagutakat, így a betonon átszivárgó ta­lajvíz a tufából kimosott mészből csodálatos cseppkőképződményeket alakított ki. A pincerendszert a város az Európai Kultu­rális Főváros 2010 pályázat keretében kívánta hasznosítani. Jelenleg az Egerben sétáló turis­ta a felszínen megismerheti a török utáni ba­rokk várost. Ebben a pincében fogja a város bemutatni életképekben, interaktív jelenetek­ben fény- és hanghatásokkal gazdagítva a vá­ros történetét 1004-től, (a püspökség alapításá­tól) 1687-ig (a törökök kivonulásáig). A kiállí­tást 2010 novemberére kívánja a város megva­lósítani. 2007-ben nyilvános szavazás révén a város a város alatt egyike lett Magyarország 7 legérdekesebb építészeti emlékének. A város a város alatt a Széchenyi utcáról az érseki udvaron keresztül haladva az érseki palota mögött található. A pince hőmérséklete állandóan 12 Celsius, ezért meleg ruha, puló­ver ajánlott. A pincelátogatás időtartama 45-50 perc. Részlet a pincerendszerből (Fotó archív) Hegyi túrák hazai tájakon ■ A vegyesbolt a fizikai, vele szemben a katolikus templom a szellemi eledelről gondoskodik. Palicz István istvan.palicz@kclet.szon.hu Mátraszentimre (KM) - Családommal és barátaimmal immár évek óta, minden nyá­ron elutazunk a Mátrába, hogy élvezzük a táj szépségét és a természet nyugtató, madárda­los csendjét. És akkor még nem beszéltem arról a szám­talan túraútvonalról, ami összeköti a környező települé­seket, illetve különleges látni­valókhoz vezet. Magyarország területén a Mátrában találjuk a legna­gyobb összefüggő erdőket, de még inkább így volt ez évszá­zadokkal korábban. A mátrai erdők a korai középkortól sok hasznos nyersanyagot kínáltak az ott élő embernek: a tűzifán kívül a szénégetés, hamuzsír- főzés, valamint az üvegipar kialakulásának egyéb alapvető feltételei adottak voltak - tud­tam meg egy helyi kiadvány­ból. Perlekedett három falu Lakóhelyünktől, a mátra- szentimrei kis faháztól szinte Kimerítő, mégis örömteli túrákat tettünk a hegyekben További fotók és videó: karnyújtásnyira található a fa­lu központja, ahol számos étte­rem, kiskocsma, cukrászda, gyógyszertár és posta várja a betérő turistákat, illetve hely­bélieket. Míg a közeli kisbolt a fizikai, a vele szemben lévő ró­mai katolikus templom a szel­lemi eledelről gondoskodik. Utóbbiról kiderült: A második Milyen ember lehet a Mátra remetéje? A fallóskúti túraútvona­lon a Mária-kápolnához ér­tünk el. A felső-mátrai temp­lomok közül talán a legis­mertebb ez a kápolna, amelynek fehér tornya már messziről jól látszik. A gon­dozott környék, a különle­ges, egyedi tűzzománcstá­ciók meghitt hangulatot köl­csönöztek. Sok férfit és nőt láttam a templom előtti kút­nál, amint épp a csodatévő vízből merítenek. Hogy va­lóban megszentelték-e az égiek, nem tudom, egy azon­ban biztos: az oltár előtti pa­dokon megpihenve elgondol­kodhatunk az élet dolgairól, mennyei csendet és békét te­remthetünk magunknak. A kápolna bármikor látogatha­tó, itt lakik Mátra remetéje, Paszkál, azaz Széli Sándor. világháború után a településen két „árván maradt” paraszthá­zat kapott a plébánia, az egyik vályogház helyén 1980-ban szentelték fel a község új ró­mai katolikus templomát. Az egykori Cserkő-bánya he­lyén ma parkosított pihenő fo­gadja a kirándulókat a telepü­lés szélén, itt kezdődik a Bőgős-rétre induló, Szénégetők útja. Nyaralásunk alatt az egy­kori üveghuta helyére is elsé­táltunk. A zöld kocka jelzését követve hamarosan a Csörgő­patak völgyébe, a Csörgő-, a Gedeon- és a Hutahelyi-patak (Fotó: Palicz István) összefolyásához jutottunk. Cso­dálatos látványt nyújtott Mát­raszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló közös imá- dati helye, közismert nevén a Három falu temploma, melyet 1942-ben szenteltek fel, s azért került erre a magaslatra, mert a három környező falu nem tu­dott megegyezni abban, hol épüljön fel. Az egri érsekség vé­gül úgy döntött, mindhárom fa­lutól egyenlő távolságra legyen! ÉSZAK émtippek boon.hu •Mátra. További érdekességek, tudnivalók a Mátráról letölthetők. (PDF, 75 kB) Programok Mátrasaentimrán . j..j. v v'ó svó s . c SS yj~.. ................ Július 27-én szlovák gasztronómiai napo­kat tartanak Mátraszentimrében, a Kemen- cés csárdában. A szlovák ízek kedvelői elé mindössze félezer forintért teszik le a finom szlovák bablevest és qőzqombócotl ________ Augusztus 4-én, 5-én falunapnak és Szent Imre települések találkozójának ad otthont Mátraszentimre, Főző- és sportversenyek, gyermekvetélkedők, borkóstoló és kirako­dóvásár, gasztronómiai ínyencségek, kultu­rális és szórakoztató műsorok várják a ven­dégeket^ Augusztus 20-án Szent István király tiszte­letére búcsút tartanak a Három falu temp­lomában. A szentmise minden vasárnap 11 óra előtt 5 perccel kezdődik. A Három falu templomaFallóskúton, a Máris-kápolnánálHűs patak az erdő szivében„Mekkértük", vállalta a fotózást Az energiadús Kerka völgyében ■ Az utóbbi években már egyre inkább az aktív turizmusra helye­ződött a hangsúly. Gyuricza Ferenc ____ gyuricza.ferenc@zh.plt.hu Zalaegerszeg (KM) - A tér­ség adottságai, valamint az utóbbi évek idegenforgalmi fej­lesztései miatt egyre inkább az aktív turizmusra helyeződik a hangsúly Lenti térségében. A Kerka völgye az ország utolsó érintetlen természeti területei közé tartozik, mely már önma­gában is vonzó a kül- és bel­földi turisták számára. Lenti térségében a legfőbb idegenfor­galmi vonzerőt a jövőre har­mincéves, nemzetközi hírű gyógyfürdő és a Szent György Energiapark jelenti. A fürdő 40 ezer éves, nátrium-hidro­génkarbonátot tartalmazó vize elsősorban a mozgásszervi és ízületi megbetegedésekre, a ge­rinc- és hátproblémák kezelé­sére alkalmas, míg az energia­parkban a jótékony földsugár­zás segíti a szervezet testi és lelki egyensúlyának helyreál­lítását. A gyógyfürdő öt szabadtéri, három fedett és egy félig fe­dett hidromasszázs-élményme- dencével nyújt felüdülést a térségbe látogatóknak. Legna­gyobb közülük az a 2004-ben átadott, szabálytalan alakú, 1340 négyzetméter vízfelületű családi élménymedence, amelyben vadvízáram, nyak­zuhany, pezsgőfürdő, masz- százspadok és egy 74 méter hosszúságú óriáscsúszda biz­tosítja az élményeket. A térségben az elmúlt esz­tendőben komoly idegenforgal­mi fejlesztések kezdődtek, en­nek részeként geomantikus szakértők több földgyógyító pontot is kijelöltek. A litop- unktúrás kövek ugyancsak a Föld energiaállapotához kap­csolódnak, azok ugyanúgy jó­tékony hatással vannak a Föld energia-háztartására, akárcsak az akupunktúrás kezelések az emberi szervezetre. Lenti tér­ségében eddig három ponton helyeztek el litopunktúrás kö­veket, a Kerka-parti kisváros mellett Gosztolában és Szécsi- szigeten is állnak már, míg a közeljövőben Nemesnépre és Tornyiszentmiklósra is kerül­nek újabbak.

Next

/
Thumbnails
Contents