Észak-Magyarország, 2007. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-27 / 148. szám

2007. június 27., szerda ÉSZAK HIRDETÉS /6 Munkahelyteremtés, gazdaságfejlesztés, eredményes párbeszéd Beszélgetés Bihall Tamássala BÖKIK elnökével A TÖBB MINT 2500 TAGGAL RENDELKEZŐ BORSOD MEGYEI Kereskedelmi és Iparkamara szin­te AZ EGÉSZ MEGYE GAZDASÁGÁT átfogja. Következésképpen részt VESZ A MUNKAHELYTEREMTÉSBEN, ÖSSZHANGBAN A TÉRSÉG GAZDASÁGI ÉS KÉPZÉSI INTÉZMÉNYEINEK TEVÉKENYSÉGÉVEL, SZEM ELŐTT TARTVA A GAZDASÁGFEJLESZTÉST, MIKÖZBEN EREDMÉNYES PÁRBESZÉDRE TÖREKSZIK. A kamara tevékenysége ebben az időszakban egyre fontosabb szerepet tölt be térségünkben. így hát nem véletlen, hogy úgynevezett „kulcsszavak” nyo­mán kezdtük a beszélgetést Bihall Ta­mással, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara alelnökével, a BÖKIK elnöké­vel. Ezek a kulcsszavak a munkahely- teremtés, a gazdaságfejlesztés és az ér­demi párbeszéd. Kezdjük a megyét legérzékenyebben érintő munkahelyte­remtéssel.- Az egyik alapvető kérdés a ma­gyar társadalomban, a gazdaságban, kü­lönösen az Észak-magyarországi régió területén, hogy mennyire sikerül javíta­ni a foglalkoztatási szinten. Számos adat és kimutatás azt bizonyítja, hogy ré­giónk az országos átlag alatt van, jól le­het, ez az országos átlag jóval alatta van az uniós átlagnak. Számokban kifejez­ve 50 százalék alatt van a foglalkozta­tási mutató, bármilyen népcsoportra te­kintünk a régiónkban. Ez egyfelől nem finanszírozható, másfelől a vállalatok szempontjából nem teremt fizetőképes keresletet. Éppen ezért mi azt mondjuk - ami nem egy érdekcsoport véleménye -, hogy ezt a kis- és közepes vállalko­zások tudják érdemben befolyásolni. Ez ^elengedhetetlen feltétele annak, hogy ez a régió életminőségben, versenyképes­ségben előre lépjen. *- Mennyire tudja a kamara segíteni ezeket a kis- és közepes vállalkozásokat?- A kamarának mintegy 2500 tagja van. Ez azt jelenti, hogy van bizalom a kamara szolgáltatásai iránt. Számos olyan információval bír a kamara, ame­lyek egy-egy vállalkozás számára hasz­nosak lehetnek. Gazdasági, pénzügyi és egyéb információkat a kamarában egy helyen megtalálhatnak a vállalkozások. Ugyanakkor rendszeresen szervezzük Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke azokat a fórumokat, amelyeken a vál­lalatok érdekeit képviseljük. Gondolok itt a hatóságokkal kapcsolatos ügyinté­zésre. Vannak indokolt esetek, például a fekete munka visszaszorítása, de van­nak olyan helyzetek is, amikor úgyne­vezett „finom metszetekkel” megoldhat­juk a helyzetet. Ilyen az is, amikor egy kisvállalkozó önhibáján kívül kerül ne­héz helyzetbe. De számos olyan jogo­sítványa van a kamarának, amelyek úgy gondolom, a vállalkozások számára hasznosak a szakképzéstől a Széchenyi- kártyáig. Ezek gyakorlatilag segítséget jelentenek.-A munkahelyteremtéssel szorosan össze­függ a gazdaságfejlesztés - vetjük közbe.- Alapvetően az elmúlt évek vitáiban egyetértettünk és támogattuk a költségve­tést kiigazító intézkedéseket. Ez ebben a régióban különösen érzékenyen érintett vál­lalkozásokat. Ez megszorításokat jelent, ami a kereslet visszafogása nyomán piaci romlást jelent. De emellett szeretnénk olyan típusú gazdaságfejlesztési akciókat látni, amelyek a kkv-k működőképességét erő­sítik, javítják. Például a Széchenyi-kártyá- hoz hasonló programokra gondolok. Sze­retnénk, ha a Nemzeti Fejlesztési Terv tar­talmazna úgynevezett Jeremi-program ke­retében újabb lehetőségeket. Ezek sokszí­nűek lehetnek a garanciavállalástól kezd­ve a hitelek optimálisabb kihelyezésén át olyan pénzügyi konstrukciókig, amelyek segítik a vállalatok működését. Azt szeretnénk, ha több gazdaságfej­lesztési program és több forrás jutna a kis- és közepes vállalkozásoknak, mert ezt a szektort meg kell erősíteni ahhoz, hogy az európai szintű versenyben helyt álljunk. Ez az Észak-magyarországi régióban rendkí­vül fontos.- Mind a munkaerő alakulásában, mind a gazdaságfejlesztésben szükség van egyfajta párbeszédre több irányban is - vetjük közbe.- A kamara érdekeket harmonizáló szervezet is, nekünk sok témában van ja­vaslatunk és ajánlatunk partnereink felé. Két legfontosabb terület a helyi képvise­leti hatalom, tehát az önkormányzatokkal való együttműködés. Különösen igaz ez Miskolc városra mint régióközpontra, en­nek érdekében számos javaslatot tettünk, teszünk, például a pólus programban való kamarai közreműködésre a város fontosabb területeinek fejlesztése kapcsán. Éppen ezért szeretnénk, ha a korábbitól direk- tebb módon születnének meg ezek az együttműködési törekvések. Létrehoztuk az önkormányzati szekciót a megyében, amelyben csaknem 100 önkormányzat je­lentkezett máris, hogy ez a fajta párbe­széd még inkább teret kapjon és erősödjön intézményesített formában. Nagyon fontos terület a Miskolci Egyetem, hiszen a ku­tatások, fejlesztések gyújtópontjai lehetnek a gazdaság megújulásának, és ezekben a kamaránk katalizátor szerepet kíván vállal­ni. Szeretnénk közelebb hozni egymáshoz az egyetemet és a középvállalkozásokat. Az is nagyon fontos lenne, hogy közösen tegyünk a fiatal diplomások elvándorlásá­nak megakadályozására, csökkentésére, hi­szen továbbra sem állt meg az a folyamat, hogy a fiatal diplomások egy része elmegy Miskolcról és a megyéből. Gyors és ope­ratív beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy ez a folyamat megálljon. De ide tar­tozik a szakképzés is, ami ugyancsak fon­tos területe a kamarának, hiszen ezen a területen éppen a közelmúltban újabb fon­tos jogosítványokat kaptunk. Ilyen például az, hogy a regionális fejlesztési és képzé­si bizottságokban a kamara társelnöki posz­tot tölthet be. Itt tudjuk egyeztetni azt, hogy milyen szakembereket vár a gazdaság, és ehhez milyen szakembereket képeznek az oktatási intézmények. Mindezeket figye­lembe véve úgy gondolom, hogy a kama­rának a legfontosabb feladata most a mun­kahelyteremtésben, a gazdaságfejlesztés­ben részt venni érdemi párbeszéd kapcsán - mondta befejezésül Bihall Tamás. A szakképzési tevékenység bővítése új feladatokat tartalmaz A GAZDASÁG SZAKEMBERIGÉNYEINEK KIELÉGÍTÉSE MINDIG RANGOS FELADATOT JELENTETT A KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁK ÉLETÉBEN. Ez A TEVÉKENYSÉG ÉS FELELŐSSÉG AZÁLTAL, HOGY ÚJABB „JOGOSÍTVÁNYOKAT” KAPTAK A KAMARÁK, A JÖVŐBEN FOKOZÓDIK.- Mi mindent tettek a kamarák azért, hogy a gazdaság szereplőit kielégítsék megfelelő szakember-utánpótlással - kezdtük a beszélgetést Társy Józseffel, a BÖKIK szakképzési igazgatójával. Mindenek előtt tekintsük át, mi jellemez­te az elmúlt időszakban a BÖKIK szak­képzési tevékenységét.- Szakképzési feladataink közül min­denek előtt azt említeném meg, amelyek közjogi feladatok ellátásához csatlakoz­nak. Az első ilyen nagyon fontos téma a tanulószerződéses tanácsadói tevé­kenységhez kapcsolódik. Ez a hálózat et­től az évtől 5 főállású állománnyal mű­ködik. Ezeknek a tanácsadóknak az a dolga, hogy a tanulószerződést mint fog­lalkoztatási módot a cégeknek, vállala­toknak közvetítsék, az ezzel kapcsolatos ügyintézést lebonyolítsák. Ezáltal mi­nél többen hajlandók legyenek tanulót foglalkoztatni. így a tanulók a munka­helyeken szocializálódnak, elsajátítva azokat az ismereteket, amelyek nélkü­lözhetetlenek a későbbi munkába állás­hoz. Jelen pillanatban 2700 megkötött tanulószerződésünk van, ami hazai összeállításban Budapestet követően a második helyet jelenti. A következő ilyen közjogi feladat a különböző gya­korlati vizsgáknál a vizsgáztatódelegá­lás, mely ebben az évben azzal bővül, hogy 16 szakmában a kamara átvette a vizsga elnökének a delegálását. De ezen kívül összesen 600 vizsgáztatódelegálás van. Jelen pillanatban is folyik az a te­vékenység, amely a gyakorlati helyek képzésének az ellenőrzése. Ez összefügg a képzőhelyek minősítésével. Ez azt je­lenti, hogy ahhoz, hogy egy képző el­kezdhesse a tevékenységét, a kamarának szakemberek bevonásával ki kell men­ni a helyszínre, és megnézik ezeket a képzőhelyeket alkalmasság szempontjá­ból. Ezen túlmutatóan van egy második szintje az ellenőrzésnek, ami alapvetően akkreditációs folyamat vagy emelt szin­tű minősítés, ezt is a kamara végzi. Ez ahhoz szükséges, hogy azok a képzőhe­lyek, ahol tanulókkal foglalkoznak és az államtól képzési költségeket kapnak, bi­zonyos tekintetben visszaigényléssel él­hessenek. Ehhez egy tanúsítvány kiállí­tása szükséges, mert csak így kaphatják meg a visszaigényelt támogatást a szak­képzési alapból. Ez is új feladat.- Kérem, térjünk arra rá, hogyan tudják közvetlen befolyásolni a cégek igényeit. ' ■*- Ezt kétféleképpen tudjuk kielégí­teni. Az egyik a BÖKIK Szolgáltató Kht. mint akkreditált képzési intézmény fo­lyamatosan együttműködve a cégekkel képzéseket kínál. Ez részben felfogható mesterképzésnek, és ezt egyedül mi vé­gezzük. Két és fél évvel ezelőtt kapcso­lódtunk be egy uniós pályázatba, ennek a célja az, hogy specifikus szakképzése­ket szolgáltassunk gégéknek, vállalkozá­soknak, nem mint képzőhely, hanem ezeknek az összehangolása. Ez azt jelen­tette, hogy mintavétel alapján összegyűj­töttük azokat a céges igényeket, amelyek felvetődtek, hogy mit igényelnek és ezt közvetítettük a megye felnőttképzési in­tézményei felé. A pályázat révén több mint 750 fő kiképzése valósult meg.- Összefoglalva tehát az új helyzet új feladatait miként látja a szakképzési igazgató?- A távlatokat is figyelembe véve úgy látom, hogy a kormányzati oktatás- politikában jelentős hangsúllyal egy el­tolódás következett be, amelynek az a lényege, hogy a gazdaság, a gazdaság igényeinek sokkal hatékonyabb képvise­lete valósuljon meg. Ennek kézzelfog­ható pontjai vannak, hiszen olyan felada­tokat tudtunk átvenni, amelyek hosszú távon is működőképesek, és hosszú tá­von is azt szolgálják, hogy olyan típusú képzések történjenek, amelyek a mun­kaerőpiacon keresettek. Tehát nem a munkanélküliek táborát növelik. Ezál­tal több mint 3000 vállalkozó, vállalko­zás munkaerőigényeit a valós helyzet­nek megfelelően tudják kielégíteni - mondta befejezésül Társy József szak­képzési igazgató. Az intézmény adatai: az intézmény neve: BÖKIK Szolgáltató Kht., címe: 3525 Miskolc, Szentpáli u. 1., akkredi­tációs lajstromszáma: 0429, nyilvántar­tásba vételi száma: 05-0021-06, statisz­tikai száma: 18420771 7414 571 05. Elérhetőségek: személyesen: BÖKIK Kht. ügyfélszolgálata (cím: 3525 Miskolc, Szentpáli u. 1.), felnőtt- képzéssel kapcsolatos ügyekben: Havasiné Fedora Andrea - III. emelet 304. szoba, telefon: (46) 501-098, e-mail: hayasi.andrea@bokik.hu, mesterképzéssel kapcsolatos ügyekben: Pető Istvánné - III. emelet. 304. szoba, telefon: (46) 501-097, e-mail:peto.piroska@bokik.hu, honlapcím: www.bokik.hu A BÖKIK Szolgáltató Kht. képzési ajánlatai - 2007. év: AKKREDITÁLT FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNY, 1. OKJ-s tanfolyamok: közbeszerzési re­ferens, európai üzleti asszisztens, pén­zügyi-számviteli ügyintéző, számítás- technikai, informatikai képzés, érdek­érvényesítő (lobbi) szakreferens, vállal­kozásszervező, kereskedelmi menedzser, marketing- és reklámügyintéző, vállal­kozási ügyintéző, munkaerő-piaci ügy­intéző, kereskedő vállalkozó, számító­gép-kezelő (-használó), alapfokú, kö­zépfokú angolnyelv-tanfolyam, alapfo­kú, középfokú németnyelv-tanfolyam, egyéb - igényekhez kialakított - modul­rendszerű képzések. 2. Mesterképzések 3. Szakmai képzések, továbbképzések: alapfokú és középfokú angolnyelv-tan­folyam (multimédiás), alapfokú és kö­zépfokú németnyelv-tanfolyam. 4. Táv­oktatásos képzések: közbeszerzés (FAT akkreditált képzés), iparjogvédelem (FAT akkreditált képzés). „Azt kell oktatni, amit a piac igényel" A BOKIK-NAK RÉGTŐL IGEN JÓ KAPCSOLATA VAN A MISKOLCI Egyetemmel. Következik ez ABBÓL, HOGY A KAMARA EGYFELŐL KÉPVISELI A GAZDASÁGOT, MÁSFELŐL AZ EGYETEM KÉPVISELI ENNEK A GAZDASÁGNAK A SZAKEMBER- KÉPZÉSÉT ÉS KUTATÁSAIT. Miként alakul a kamarának EZ A KAPCSOLATA AZ EGYETEM­MEL? - KÉRDEZTÜK MaNG Bélától, a Miskolci Egyetem STRATÉGIAI REKTOR- HELYETTESÉTŐL.- A kamara és az egyetem kap­csolata nem újkeletű, sok területen alakult ki jó kapcsolat. A képzés mindenképpen az első, de ma már ott tartunk, hogy a térség gazdaság- fejlesztési programja igényli a ku­tatási szakemberképzési hátteret. Ezért közös programokat állít össze a kamara és az egyetem. Az Észak­magyarországi régióban javuló inf­rastruktúrával óriási a várakozás a munkahelyteremtő, a gazdaságot át­formáló befektetők fogadása iránt. Az a tapasztalatunk, hogy a meg­határozó fejlesztő befektetők, akik sokszor a kamaránál kezdik az ér­deklődést, az egyetemmel is felve­szik a kapcsolatot, hiszen szakem­berek, végzett diplomások kelfenek egy új fejlesztéshez. És a tudásigé- nyesebb munkahelyek magasabban képzett szakembereket igényelnek az új befektetésekhez. Egyre többen érdeklődnek a kutatómunka iránt. Ehhez az egyetemnek el kell nyerni a befektetők bizalmát. Ők a nemzetközi palettán találják meg a Miskolci Egyetemet, és konkrét pro­jektekkel, fejlesztésekkel keresnek Mang Béla rektorhelyettes meg minket. Ebben a kamarának napi kapcsolata van adott tanszékek­kel és az egyetemi vezetéssel.- Hogyan tudja a kamara segí­teni a képzést, az oktatást?- Az oktatási reform egyik fő iránya, hogy ne azt oktassuk, ami­re képesek vagyunk, hanem azt, amit a piac igényel. Tesszük ezt ak­kor, amikor kétszintű, úgynevezett bolognai képzésben hamarosan ki- bocsátjuk az első alapdiplomás hall­gatókat, és elkezdjük a mesterkép­zést. Mind a két szint képzési köve­telményeiben a kamarának véle­ményt kell mondani, és jól kell köz­vetíteni a munkaerő-piaci szereplők igényeit. Ha ez az együttműködés jó, akkor a kamara nemcsak az együttműködés tartalmáról tud vé­leményt mondani, hanem diplo- matervtémákat közvetít az egyetem­re, segíti a hallgatókat abban, hogy részt vegyenek olyan cégeknél, amelyek versenyképes, újabb tech­nikával és technológiával várják őket. Ez nemcsak a műszaki kép­zésre, hanem az universitas vala­mennyi karára értendő. Van egy új kezdeményezésünk is. A Miskolci Egyetem komplex fejlesztési terv­vel rendelkezik, amiben szeretnénk a műhely laboratóriumi infrastruk­túráját, könyvtárát, tantermi ellátott­ságát továbbfejleszteni, és ebben kulcsszerepet kívánunk adni a gaz­daság szereplőinek. Legújabb kez­deményezésünk az, hogy a Miskolc környékén működő innovatív 17 kis- és középvállalkozással együtt egy cég alapítására készülünk, amely elősegítené, hogy a Miskolci Egye­temen a laboratóriumfejlesztés és a műhelyfejlesztés ne csak egy öncé­lú terep legyen, hanem a gazdaság vegyen ebben részt. Piacképes szol­gáltatásokat, méréseket, fejlesztése­ket végeznénk az egyetem infra­struktúráján úgy, hogy nagyon kö­zel legyen a kis- és közepes vállal­kozásokhoz. Ebben a cégalapításban nagy se­gítséget nyújtott a kamara közvetí­tő szerepe. Úgy gondoljuk, ma egy egyetem akkor virágozhat, ha széleskörűek a nemzetközi kapcso­latai is, ezért a kamarával sok éven át fáradoztunk azon, hogy a külföl­di szakemberek térségbe ér­kezésekor kamarai szervezésben a programba bekerüljön az egyetem is, de hasonlóan teszünk, ha az egyetemre érkeznek külföldi vendé­gek, hogy a kamarához eljussanak. Azt tartjuk, hogy a tudósok fő dolga a tudomány művelése, kuta­tások végzése, de ez akkor eredmé­nyes, ha konkrét gazdasági kapcso­latokhoz kötődik - nyilatkozta Mang Béla, a Miskolci Egyetem stratégiai rektorhelyettese. Klaszter - divat, vagy a gazdaságfejlesztés motorja? AZ UTÓBBI FÉL ÉV HÍRADÁSAIBAN EGYRE GYAKRABBAN JELENIK MEG EGY ÚJ FOGALOM: A KLASZTER. Ennek lényegéről és az alaku­ló KLASZTEREKRÖL KÉRDEZZÜK A BÖKIK VEZETŐIT, DR. SZILÁGYINÉ Baán Anna titkárt és Pintér Zoltán gazdaság- fejlesztési szakigazgatót. A klaszter egy olyan gyűjtőfoga­lom a vállalkozások együttműködé­sére, amelynek változatos formái fi­gyelhetők meg a gyakorlatban. Legismertebb a vertikális terme­lési lánc, amelynél a beszállítói kap­csolatok rendezik egy ernyő alá a vállalkozásokat. Gyakran találko­zunk ezzel a formával, amikor pl. egy nemzetközi cég felkutatja azo­kat a térségi vállalkozásokat, ame­lyek beszállítójává válnak. Egy másik, tevékenységi kör sze­rinti csoportosítás a kapcsolódó szek­torok együttműködése. Statisztikai­lag nem sorolhatók azonos ágazatba, egymásra épülésük mégis vitathatat­lan. Például egy borászati klaszter- ben szerepe van a szőlőtermelőnek, az öntözési technológia szállítójának, a növényvédőszer-gyártónak, a lo­gisztikai szakembernek, a kádárnak stb. Földrajzi csoportosítás a regio­nális klaszter, ahol a helyi adottsá­gokra építve a megszerzett tudás ex­portálása a cél. Ilyen regionális klaszterek alakultak Európában az óragyártásra, síturizmusra, virágter­mesztésre, acélgyártásra. Az innová­ciós klaszterek magas tudásigényű iparágak helyi koncentrációja révén jönnek létre, amelynek piaci életké­pességét a gazdasági és intézményi szereplők egymás közötti szinergikus hatások alapozzák meg. A tudás átadásának, a teljesítmények össze­hasonlításának és a legjobb gyakor­lat elterjedésének, valamint az inno­vációnak alapvető szerepe van.- Mi készteti a vállalkozásokat er­re az együttműködésre?- Természetesen az érdek. Kö­zösen végzett tevékenység olcsóbb lehet, közös fellépés versenyelőnyt jelent. A klaszterek csak a klasztert támogató gazdaságpolitika esetén tudnak megerősödni, amikor a dön­téshozatal decentralizált. A klaszter- alapú gazdaságfejlesztési stratégia lé­nyege, hogy klaszterspecifikus fej­lesztéseket kell támogatni, amelyek a régió klasztereinek versenyelőnyeit megerősítik. Mivel a régiók között verseny van, az üzleti előnyöket könnyű lemásolni, ezért csak a hely­ben élők között jöhet létre az a „bi­zalmi küszöb”, amely szükséges a vállalati versenyelőnyöket nyújtó specifikus egyedi fejlesztések kidol­gozására. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van néhány már megala­kult klaszter, amely sikerrel kecseg­tet. Érdekessége a létrejött együttmű­ködéseknek, hogy az előbbi elméle­ti besorolás valamennyi kategóriá­jára van példa. A NOHAC Autóipari Beszállítói Klaszter célja egy olyan autóipari be­szállítói együttműködés létrehozása a régióban, melynek tagjai a Ma­gyarországon és a környező orszá­gokban épült és épülő autógyárak esélyes partnerei lehetnek. A klasz­ter elsőrendű célja a piacbővítés, esz­közei a közösen végzett innovációk, a piaci igényekhez igazodó képzés, a hálózaton belüli közvetlen és cél­zott információáramlás, mely által a vállalkozások csökkentik a tranzak­ciós költségeket, ezáltal pedig nö­velik a térség vállalkozásainak ver­senyképességét. A Zemplénben lét­rejött Kárpátok Beszállítói Klaszter elsősorban a térség logisztikai elő­nyeit aknázza ki. Innovációs klaszterek alakítására különösen alkalmas a megye, hiszen a Miskolci Egyetem kutatói bázisa és az ott végzett szakemberek által működtetett vállalkozások kiváló csí­rái a kutatási együttműködéseknek. Erre példa a már létrejött Magyar Űr­ipari Klaszter vagy az Észak-ma­gyarországi Informatikai Klaszter. A kapcsolódó szektorok együttműkö­désének példája az Enln Környezet- ipari Klaszter létrehozása. Kilencven alapítója között képviselteti magát a régió több felsőoktatási intézménye, a térség legnagyobb környezetvédel­mi és hulladékgazdálkodási gazdasá­gi társasága is. A klaszter célja, hogy összefogja a kömyezetipar működésében érin­tett piaci szereplőket, segítse az inno­vatív környezeti technológiák kiala­kítását. Regionális klasztemek tekint­jük a BORHOK Borsodi Hotel Klasztert, amit nyolc miskolci szál­loda és két utazási iroda alapított a beutaztató turizmus élénkítése érde­kében. Egy sikeres pályázati projek­tet követően a közel homogén tevé­kenységi körű tagok a klaszter te­vékenységének bővítését tervezik az idegenforgalom attrakcióit nyújtó szereplőinek bevonásával.- Mi a BÖKIK szerepe a klaszte- rekben? Hiszen nem egyben alapító tagok, de valamennyivel kapcsolatban állnak.- A nemzetközi gyakorlat azt mu­tatja, hogy a vállalkozások - és el­sősorban a kis- és középvállalkozá­sok - megerősödésének, piacon ma­radásának kulcsa az az együttműkö­dés, amely a klaszterekben valósul meg. És tekintettel arra, hogy ma már egy térség gazdasági teljesítmé­nyét, a foglalkoztatást 70-75 %-ban ez a kör biztosítja, az erős kis- és kö­zépvállalkozások száma, teljesítmé­nye egyben a térség gazdaságának, a lakosok életminőségének is megha­tározója. Nem véletlen, hogy a fejlesztési pólus programnak - amely a tévhi­tekkel ellentétben elsődlegesen gaz­daságfejlesztési program - éppen a klaszterek szervezése, megerősítése és beruházásainak támogatása áll a középpontjában. A kamara ezért tart­ja stratégiai feladatnak a klaszterek kialakításának segítését - mondja Szilágyiné Baán Anna. Konkrét munkával, alapító tagként eddig há­rom klaszterben veszünk részt. Az elsőként megalakult Autóipari Be­szállítói Klaszterben a Miskolci Egyetem IMKKK szervezetével együtt megkerestük a nagy autóipa­ri beszállító cégeket, majd azokat a kkv-kat, amelyek jelenlegi felké­szültségük, referenciáik alapján al­kalmasak a beszállításra. A Magyar Űripari Klaszter meg­fogalmazta az űripari stratégiát, mi­nősítette tagjainak kompetencián. A Borsodi Hotel Klaszter bemu­tatkozott Ungváron, elkészítette hon­lapját és prospektusait. Szeretnénk segítséget nyújtani a többi klasztemak is, inkubátorként, módszertani központként a klaszter- menedzserek képzésével és tovább­képzésével, üzleti információinkkal, hazai és nemzetközi kapcsolatrend­szerünkkel. A következő tíz évben regionális gazdaságfejlesztés kiemelt területe a klaszterek alakítása és fej­lesztése, ezt mind a pólus program, mind az Új Magarország Fejlesztési Terv regionális programjai megkü­lönböztetetten támogatják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents